Rész, Fejezet

  1   1,  1  |          öregember megtörölte izzadó homlokát az inge ujjával, azután
  2   1,  1  |            bácsi nem szedte ráncokba homlokát, ifjú mosoly ült ki tisztességes
  3   1,  2  |           bakra, megsimította izzadó homlokát, mintha a ráncokat akarná
  4   1,  2  |            zsebkendõjét s megtörölte homlokát.~Béla esküdt az átelleni
  5   1,  3  |              figyelmesen, megtörülte homlokát és megint tovább ment.~Néhol
  6   1,  3  |           mutatóujjával végigsimítja homlokát.~- Van egy lányom, meg egy
  7   1,  3  |             Az öreg úr összeráncolta homlokát.~A doktor némán bólintott
  8   1,  3  |      árnyékolja be értelmes, nyugodt homlokát és szemeiben valami átérzett
  9   1,  3  |          járt a szobában, nagy magos homlokát egészen kiverte az izzadság.~»
 10   1,  4  |           még, akik gyûlölték fényes homlokát…~»A világ vége közelít:
 11   1,  4  |              égetné arcát, szurkálná homlokát… olyan kényelmetlen izgató
 12   1,  4  |         jobban ráncolta össze felhõs homlokát. Mikor végigolvasta, némán,
 13   1,  4  |        állott, ami elõbb. Megtörülte homlokát reszketõ kezeivel.~- Beleegyezem! -
 14   1,  4  |            Megrázkódék, megtapogatta homlokát, melyrõl izzadság csurgott.
 15   1,  4  |             keblére, csókolva arcát, homlokát, s saját kezeiben melengette
 16   1,  4  |        vagyunk.~A gróf összeráncolta homlokát.~- Az meglehet,… nagyon
 17   1,  4  |       Illárdy izgatottan törülte meg homlokát, sokáig némán járt-kelt
 18   1,  4  |              Fogtõy úr összeráncolta homlokát.~- A pecsétgyûrû… - hebegé
 19   1,  7  |           még, akik gyûlölték fényes homlokát?…~»A világ vége közelít:
 20   1,  8  |         jobban ráncolta össze felhõs homlokát. - Mikor végigolvasta, némán
 21   1,  8  |        állott, ami elõbb. Megtörülte homlokát reszketõ kezével:~- Beleegyezem! -
 22   1,  8  |            Megrázkódék, megtapogatta homlokát, melyrõl izzadság csurgott.
 23   1,  8  |             keblére, csókolva arcát, homlokát, s saját kezeiben melengetve
 24   1,  9  |           Bornemisza összeráncolta a homlokát s más irányba fordítá a
 25   1,  9  |          remegõ ujjaival végigsimítá homlokát és lélegzetfojtva hallgatta
 26   1,  9  |             Az öreg úr összeráncolta homlokát, sietett más irányba fordítani
 27   1,  10 |          volt, borongós felhõ ülte a homlokát, s emellett mégis tûz csillogott
 28   1,  10 |       Egészen összeverte a csillagos homlokát, Jaj, jaj, jaj, szegény
 29   1,  12 |         Meg-megállt az utcákon, és a homlokát törülgette: tûnõdött, ne
 30   1,  12 |           kardkötõt. (Az öreg katona homlokát nyomogatta.) Hol is csak?
 31   1,  13 |            redõkbe szedve pattanásos homlokát -, vannak-e örömeid, élvezeteid
 32   1,  15 |           apa szigorú ráncokba vonta homlokát és azt felelte a magyar
 33   1,  15 |              ki fog törni. Kezével a homlokát dörzsölte. Aztán lesietett
 34   1,  16 |           vonta a fejét, simogatta a homlokát, biztatta, vigasztalta.~-
 35   1,  16 |                Fújt egy rettentõt, s homlokát törülgeté kendõjével.) Huh,
 36   1,  18 |              ismerõs. Megdörzsölte a homlokát. Igen, igen, egy istállóban
 37   1,  18 |               nagyon sápadt lett, és homlokát hideg verejték verte ki.~-
 38   1,  18 |             eddig elöntötte arcát és homlokát, átköltözködött az orrára.
 39   1,  18 |           Borcsányi végigsimogatta a homlokát, letörülte róla a verejtéket:~-
 40   1,  20 |              Moronyi összeráncolta a homlokát, eltolván a feléje nyújtott
 41   1,  20 |        hozzálépett és megtapogatta a homlokát:~- Mi baja, Gyuri bátyám?~-
 42   1,  20 |       csintalan arcát, hajjal benõtt homlokát összeráncolva, fitos orrocskáját
 43   1,  21 |             A vicebíró összeráncolta homlokát, az egyik szemét kicsinyre
 44   1,  23 |              Piroska összeráncolta a homlokát és gúnyosan biggyesztette
 45   1,  26 |              fõispán összeráncolta a homlokát.~- Hallatlan gondatlanság! -
 46   1,  26 |              A fõispán összeráncolta homlokát, villámok gyúltak ki a szemeiben,
 47   1,  27 |               A báró összeráncolta a homlokát:~- Hát meg van maga bolondulva,
 48   1,  27 |           mennem… el kell mennem. (A homlokát tapogatta.) Megüzentem,
 49   1,  31 |   káromkodott Vince, öklével verve a homlokát - megérdemelném, hogy a
 50   1,  32 |           parasztok, a forró, izzadó homlokát.~Isten tudja, hogy történt,
 51  II,  2  |     zsebkendõjével megtörülte izzadó homlokát és újra mosolygott: a nemzetõrtiszt
 52  II,  3  |         feleséged. Hüm!~Baroghi izzó homlokát tapogatta meg reszketõ kezeivel,
 53  II,  4  |              kegyetlenül dörzsölte a homlokát, mintha ott keresne a veszedelem
 54  II,  6  |          sorshúzás eredménye.~Sramko homlokát kiverte az izzadtság, szemei
 55  II,  7  |          félelem verejtékétõl csurgó homlokát s kétségbeesetten markolt
 56  II,  7  |        keresni.~Mády kezére tapasztá homlokát, s amint izgatottsága fogyott,
 57  II,  7  |            házhoz, megtörülte izzadt homlokát kabátja ujjával s nagyot
 58  II,  9  |        Megtörülte batiszt kendõjével homlokát és hanyagul visszanyújtotta
 59  II,  11 |              és lehajolt, szép magas homlokát megtapogatni, ha nem forró‑
 60  II,  17 |            láttatni hagyta csillagos homlokát.~Istenem, milyen jó a csillagnak,
 61  II,  25 |           simogatta magas, szögletes homlokát, a másikkal hosszú és vastag,
 62  II,  25 |              látszott, mint lüktet a homlokát átszelõ ér, mely napról
 63  II,  37 |         hegyek mögül, ébren találja, homlokát ráncba szedve leli és elborultan.
 64  II,  42 |       kétszer egymásután megtörüli a homlokát a jobb kezével, mialatt
 65  II,  57 |    zsebkendõjét kereste, hogy izzadó homlokát megtörülje.~- Igen, igen -
 66  II,  60 |       dörzsölte, erõs szesszel mosta homlokát s ajkait. Károly pedig elrohant
 67  II,  60 |        hozzálépett, megcsókolta izzó homlokát, nem hallotta, mikor anyai
 68  II,  65 |        egykor majd korona ékesítendi homlokát, álmodni sem merészelt.
 69  II,  66 |            merült most Pali, s forró homlokát a jéghideg keresztre támasztva
 70  II,  69 |              ez?«~És összeráncolta a homlokát:~- Hogyan? Ez is az ön tanítványa?~-
 71  II,  75 |   izzadságcsöppek kezdték elborítani homlokát, arcát; túl volt a hideglázon.~-
 72  II,  83 |              szokott pólyázva lenni) homlokát, s talán két hónapra is
 73  II,  99 |            ifjú végigsimítá ujjaival homlokát, azután nagy erõfeszítéssel
 74  II,  99 |            halálos verejtéket izzadó homlokát, levágta magát egy karosszékbe,
 75  II,  120|           érdemes beállani németnek.~Homlokát haragos ráncokba szedve
 76  II,  120|           megsimította jobbkezével a homlokát s bátor, merész hangon felelé:~-
 77  II,  124|          Hogyan? - mondja a tábornok homlokát összeráncolva s gúnyosan
 78  II,  127|            ifjú végigsimítá ujjaival homlokát, azután nagy erõfeszítéssel
 79  II,  127|            halálos verejtéket izzadó homlokát, levágta magát egy karosszékbe,
 80  II,  129|         szemeivel, összeráncolta kis homlokát, mintha gondolkoznék, és
 81  II,  132|             a bácsi elbeszélése. Kis homlokát összeráncolta, szemei tévetegen
 82  II,  134|       Jankovics László ráncbaszedi a homlokát, úgy hallgatja, míg a karok
 83 III,  1  |      alkatrészektõl, izzadó arcát és homlokát vele két ízben megtörlé.~-
 84 III,  1  | zsebkendõjével megtörlé egyre izzadó homlokát s alig hallhatólag dörmögé: »
 85 III,  1  |          harmadnap már összeráncolta homlokát e hírre s így szólt a bojtárhoz:~-
 86 III,  1  |      végigsimítá nagy barna kezeivel homlokát.~- A leány nem áll az uradalom
 87 III,  1  |             öregember megsimította a homlokát, tétován nézett körül és
 88 III,  2  |      pápaszemét orra hegyére, izzadó homlokát törlé kendõjével. Szürke,
 89 III,  2  |          kendõjével nem is annyira a homlokát törli, talán lejjebb valamit…~-
 90 III,  2  |         megdörzsölte érdes kezével a homlokát s félénken közeledett a
 91 III,  2  |           Anna elgondolkozott; fehér homlokát asszonyosan ráncba szedte
 92 III,  43 |            hízelgésre ráncba vonja a homlokát, mint egy akadémikus.~Eleinte
 93 III,  47 |             a király nem nevetett, s homlokát komoly ráncokba szedve szólott:~-
 94 III,  49 |              kivette zsebkendõjét és homlokát törülgette, izzadott. Majd
 95 III,  49 |              a dolgot - tette hozzá, homlokát ráncba szedve.~- No, no,
 96 III,  51 |         nevetésre valónak a dolgot s homlokát komoly ráncokba szedve szólott:~-
 97 III,  52 |              ujjaival végigsimogatta homlokát, azután felém fordult, rám
 98 III,  63 |         egyik kezét, s megütögette a homlokát, mint valami befõttes üveget,
 99 III,  66 |           mondá Maróth György.~Dercs homlokát felhõ futotta be, úgy látszik
100 III,  66 |            kezével, a másikkal forró homlokát simogatta.~- Ne félj semmit
101 III,  66 |             s gyöngéden megsimogatta homlokát.~- Mit tehetek én róla,
102 III,  72 |               A király összeráncolta homlokát, mintha gondolkoznék kissé.~-
103 III,  97 |          kezeivel idegesen nyomkodja homlokát s állát, mely nemigen lehetett
104 III,  106|           ismerõs gúnyák!~És verte a homlokát, hogy eszébe jusson, melyiknek
105 III,  116|          megtörülte kérges kezével a homlokát.~- Anyjuk, mondok valamit.
106 III,  128|              is sokszor simogatják a homlokát.~…De azt a három mély ráncot,
107 III,  145| összeráncolta a nagy, megszaporodott homlokát:~- Mindent megadok, uraim -
108 III,  148|              népszerû.~Meg-megállt a homlokát megdörzsölni, ébren van-e?
109  IV,  1  |              ezt? Valld be mindjárt!~Homlokát összeráncolta szigorúra,
110  IV,  20 |            miniszter megkopogtatta a homlokát.~- Nekünk nem osztogatják
111  IV,  32 |            összeráncolta nagy, nemes homlokát, melyen ritka vendég a felhõ,
112  IV,  41 |             Gyuri! - mormogta ráncos homlokát nyomogatva. - Melyik is
113  IV,  51 |               Iluska összeráncolta a homlokát, a szép selyem legyezõjével
114  IV,  54 |                rebegte, s aztán szép homlokát összeráncolva, hozzátevé -,
115  IV,  65 |               miközben összeráncolta homlokát, és így írt vissza:~»Ohó!
116  IV,  81 |     Ocskoványi, megtörülgetve izzadó homlokát.~- Uhm… no… meglehetõs -
117  IV,  85 |          fohászkodott nemegyszer égõ homlokát tenyerébe temetve, de a
118  IV,  95 |             mélabúsan simítá végig a homlokát…~- Így legalább enyém a
119  IV,  101|             s gyöngéden csókolta meg homlokát:~- Ne félj semmit, azért
120  IV,  101|            meg emiatt a szegény anya homlokát a ború, s megrezgette hangját
121  IV,  106|              megtörülgette gyöngyözõ homlokát a keszkenõjével.~- Már most
122  IV,  119|          törte a fejét, nyomogatta a homlokát, igazgatta a pápaszemét
123  IV,  127|        feküdt) s bosszankodó hangon, homlokát összeráncolva, mondá az
124  IV,  128|             megütögetve tenyerével a homlokát, mintha mondaná: »Édes eszem,
125  IV,  142|          Ecettel kellene dörzsölni a homlokát, szaladj hamar a korcsmába,
126  IV,  144|           elkékülve.~Megtapogattam a homlokát; nedves volt. Ez már a halálverejték.~-
127  IV,  145|            hogy megtapogassa az ifjú homlokát, nem forró-e, de csodálkozva
128  IV,  152|              felelt, gondolkozott, a homlokát összeráncolta, mintha az
129  IV,  152|          selyemkeszkenõjével törli a homlokát.~Õméltóságának a fõispán