Rész, Fejezet
1 1, 1 | Mindörökké! - szólt a gazda, aztán ijedten mereszté
2 1, 3 | Pedig Fodros Marci sem rossz gazda nem volt, sem ivásra, sem
3 1, 3 | volt sem báró, sem telkes gazda, hanem csak egy meztelen
4 1, 3 | magát belenyúlni.~Márton gazda csakhamar tapasztalta, hogy
5 1, 3 | köztiszteletben álló fiatal telkes gazda, kinek szorgalma és becsületessége
6 1, 3 | melybõl le lehet olvasni a gazda természetét.~Ott nyújtózkodik
7 1, 3 | testvéreinek azt a hírt, hogy a gazda még mindig szegény ember
8 1, 3 | találja hunyni szemeit Márton gazda, akár pipára gyújthatnak
9 1, 3 | sem kevesebb - mondá a gazda, leolvasva a huszonöt forintot
10 1, 3 | határfalat, mit a telkes gazda és a zsellér közé emelt
11 1, 3 | felejtette a múltat, hogy telkes gazda volt s folyvást szeme elõtt
12 1, 3 | esetet, amint történt.~Márton gazda elmondta ezt szóról-szóra,
13 1, 4 | tökmagot ropogtató cseléd, a gazda elõre bocsájtá vendégét,
14 1, 4 | kínáló szóval zavarja a gazda, s mikor már elhordják a
15 1, 4 | visszajõsz - erõszakolta a gazda.~Miután elbúcsúzott az öregtõl,
16 1, 4 | Ejnye, hogy akadt rám, Barkó gazda?~- Úgy, kérem alásan, hogy
17 1, 4 | udvaron. Hát gondoltam, hogy a gazda nem marad el lovától, mert
18 1, 8 | pápaszememhez - szólott a gazda kedvetlenül, s maga menvén
19 1, 9 | követi a bizalmatlankodó gazda, nehogy a megejtett pecsenye
20 1, 9 | kitalálja e finom elõjelbõl a gazda haragját, s borzalmat gerjesztõ
21 1, 9 | Salva Gvardia«, némelyiken a gazda vagy az építõ családtag
22 1, 10 | annak az izmos vállaira. A gazda szemeibõl kicsordult a könyû,
23 1, 10 | a házhoz.~Ezalatt maga a gazda nyugtalanul hánykolódék
24 1, 10 | Salva Gvardia«, némelyiken a gazda vagy az építõ családtag
25 1, 11 | föld lenne a falutól, míg a gazda a vetéshez jutna, meg ismét
26 1, 11 | következõ vásárra viszi a gazda a lovat, ismét új pakszust
27 1, 12 | csikóval - mordult fel Gergely gazda. - Ételt a Herkópáter sem
28 1, 18 | papramorgónál megoldódott a gazda nyelve, elpanaszolta, hogy
29 1, 18 | jó, a fiú derék ember, jó gazda, ösmerem hírbõl, meg a te
30 1, 18 | Nem eresztlek - hörgé a gazda -, míg egy jó szót nem adsz,
31 1, 21 | idõszakban (nyár elején, mikor a gazda már elköltötte, amije tavaly
32 1, 22 | abban a nyirkos földben: a gazda semmit sem szólt, hallgatta,
33 1, 22 | felelhetett a szuttyongatott gazda, most már nem is felelt,
34 1, 22 | benne volt nemcsak a magyar gazda körültekintõ gondossága,
35 1, 24 | röstelkedve, hogy rossz gazda hírébe talál keveredni.~
36 1, 24 | nem rájuk volt szabva.~A gazda összevont szemöldökkel nézett
37 1, 24 | engedi. Nekik nem parancsol a gazda; vigye el a házát, ha tudja,
38 1, 25 | egyszerre felhangzott a gazda szava:~- Fogj be, Marci!~-
39 1, 25 | szívességgel látták. Gavallér a gazda, vendégelte királyilag,
40 1, 26 | nehezen vár már otthon a gazda.~Egy pár perc múlva ott
41 1, 26 | melyeknek legtöbbjében, a gazda iránti reverenciából, volt
42 1, 26 | bánom én! - mordult rá a gazda -, hadd égjen, ha kedve
43 1, 26 | mert onnan a szél segíti. Gazda szeme hizlalja az ökröt.
44 1, 30 | nehezen vár már otthon a gazda.~Egy pár perc múlva ott
45 1, 31 | Az anyóka haragszik, de a gazda pártját fogja: »Ugyan mit
46 1, 32 | Szoltsányi. Elösmerték, hogy jó gazda, hogy pontos ember, hogy
47 1, 33 | jössz vissza? - kérdezi a gazda enyhítõnek.~- Visszajöjjek? -
48 1, 33 | hogy nem lesz jó. Rossz gazda lesz, de mindegy, legyen
49 1, 34 | ugyancsak furfangos kópé, Apró gazda.« Aztán a Kati felé fordult:~-
50 1, 34 | is gyakran abbahagyta. A gazda könyökére dõlt fejjel azt
51 1, 34 | mivelhogy egy kancsó bor állt a gazda elõtt és Lõrinc egyre azon
52 1, 34 | hogy aléltan esik össze a gazda, hamar egy kis vizet loccsantott
53 1, 34 | ajtó és minden ablak, s a gazda füléhez hajolt:~- Kicsi
54 1, 34 | bántja a nagyot - súgta.~A gazda vérvörös lett, aztán egy
55 1, 35 | látszik, passzionátus nagy gazda, kedves gróf. Gratulálok
56 1, 35 | régi barátom. Ah, pompás gazda, uram, ez aztán ért a földhöz,
57 II, 17 | meg sem állni hazáig... A gazda azonban nem hasonlított
58 II, 22 | még fuvarral is segít a gazda erszényén.~Nem volna ugyan
59 II, 22 | debreceni harang. Mihály gazda levette kalapját s szokása
60 II, 22 | sehogy sem ment a fejébe a gazda sápadt arca és zavartsága.
61 II, 37 | a veszedelemért, amit a gazda csinál, ha föl nem tálaljuk
62 II, 47 | otthon is kárba vesz minden a gazda jelenlevõ szeme nélkül;
63 II, 85 | aranyat, a bankót és - a gazda becsületét.~Alig maradt
64 II, 85 | nyugosztalja a haló porában jó gazda volt, jó pásztor, ha nem
65 II, 95 | reggel, mire fölébred a gazda meg az asszony, itt ne legyenek
66 II, 114| házmestere, Porhanyós Gergely gazda. Nem tudom, miféle indokolatlan
67 II, 114| emeleti szobát, Gergely gazda?~- Egy gyehennára való vásott
68 II, 120| valamennyiönk közül. Nagy Pista gazda otthon. Lengyel Gyuriról
69 II, 121| eleven tárgyat. Bánta is a gazda, jut is, marad is még; hanem
70 II, 123| de tiszta; az asztalnál a gazda ült és a szentírásból olvasott,
71 II, 123| volna.~- Hát jó emberek?~- A gazda maga a becsület... az asszony,
72 II, 123| folyosóról:~- Jó napot, Kampós gazda! Hát megjött?...~- Megjöttem,
73 II, 123| Nem kívánom ingyen, Kampós gazda. Jó fizetése lesz.~- Én
74 III, 1 | mondá a türelembõl kijött gazda hetykén - Olej Tamás, a
75 III, 1 | nevezett tanyától, hogy a gazda, mint aki messze útra megy,
76 III, 2 | nagy gonddal (ha megjön a gazda, legyen mit füstölnie a
77 III, 2 | a kaptafa mellett ült a gazda, szemben legyen vele, örökké
78 III, 2 | ki bent az istállóban a gazda, tengeri-haraszt pántlikával,
79 III, 2 | nagyanyja? - kérdé a fiatal gazda féltréfásan.~- Võnekiné,
80 III, 3 | a kaptafa mellett ült a gazda, szemben legyen vele, örökké
81 III, 23 | mintha megértette volna a gazda szavait, meghajlította mindkét
82 III, 28 | mindenre számítson, Sáfrány gazda. Aztán gondolja meg, hogy
83 III, 36 | magad lennél oly szíves…~A gazda arca egyszerre meghosszabbodik,
84 III, 44 | Dehogy lehetne - mondá a gazda, pipáját a túlsó oldali
85 III, 49 | Baj van vele - tagolá a gazda zavartan. - Eltûnt. Tegnap
86 III, 64 | nézhetett a gazdaságának.~Jó gazda volt, délelõtt, délután
87 III, 65 | jutottunk, kedves Mihály gazda… szörnyû bajban vagyunk.
88 III, 75 | Hány éves a fia, bíró gazda?~- Elmúlt tizenöt.~- Csak?
89 III, 75 | asszonyt hoz-e a házhoz?~A bíró gazda mintha elpirult volna, s
90 III, 75 | Mi lesz azokból?~A bíró gazda csodálkozón nézett rám,
91 III, 78 | mert mint mondani szokás, gazda szeme hizlalja az ökröt.
92 III, 80 | Természetes, hogy minden gazda a família azon asszonyi
93 III, 81 | szállást reggelig.~Az õsz gazda a kezén fogta nyájasan,
94 III, 81 | sem.~Annál kevésbé az öreg gazda, ki egyszer éjjel bement
95 III, 89 | hebegve kért bocsánatot a gazda: hogy így, hogy úgy…~»Szívesen
96 III, 93 | mennyiért eresztjük ki, gazda?~- Egy forintért, méltóságos
97 III, 112| Mert hogy az szokás-mondás, gazda szeme hizlalja az ökröt…
98 III, 113| lehajlik.~Ha aztán az egyik gazda lovai fölveszik magokat,
99 III, 113| furfangot észre ne vegye a gazda.~Õsz felé vígan ballag haza
100 III, 116| ott ült a fedélen. De a gazda nem vette észre. Fájt a
101 III, 116| cicánk… a fehér cicánk!~A gazda visszafordult, s õ is meglátta
102 III, 116| hagyta el a régi tûzhelyet, a gazda nem hagyta el a régi macskát.~
103 III, 147| mondja kétkedõ mosollyal a gazda -, hiszen nincs is több
104 III, 148| Naspolya Gábor, a legmódosabb gazda Kátányban.~- Majd elválik,
105 IV, 17 | bika-jegyû kaszákat.~Gergely gazda most már szinte maga is
106 IV, 25 | rendjel, amihez nem akad gazda Magyarországon, ez hallatlan!
107 IV, 27 | Itthon vagyunk - mondá a gazda, s maga segített kiemelni
108 IV, 27 | Ez az ebédlõnk - szólt a gazda -, de csak a jobb napokban,
109 IV, 27 | midõn végre felkeltünk, s a gazda hirtelen neje felé fordult:~-
110 IV, 45 | fel a babonás Hupkáné. - A gazda nem mehet fel az erdõhöz,
111 IV, 53 | hát aztán a többivel? A gazda egy dupla puskát vesz magának
112 IV, 53 | nincsen annyi pénzük - mondá a gazda fejvakarva. - No, azt szeretném
113 IV, 64 | persze nagy hozománya van. Ha gazda vagy, esõ képében is meglátogathat,
114 IV, 77 | kiment a társaság. András gazda fogadta õket a garádnál
115 IV, 127| Fogadj isten - szólott a gazda -, kerülj beljebb, ha fáradt
116 IV, 127| úgyhogy alig bírt szuszogni gazda és vendég.~A zsíros ételre
117 IV, 127| személyzete volt: Egy várnagy, egy gazda, egy rationista, kulcsár,
118 IV, 127| vendégek gúnyosan mosolyogtak a gazda rovására, ami kissé felbosszantá
119 IV, 132| hegyes kövek miatt; a fuvaros gazda ijedten inti a felsõ küllõkig
120 IV, 132| Nagyon rosszul van a gazda?~- Alighanem közel jár már
121 IV, 136| Tündér! Gyû, Pajkos! A gazda közibe vág a két griffnek: »
122 IV, 142| menjen Hámfalvára.~Gergely gazda, akin nagyon elnyûtt a ruha
123 IV, 142| körül.~- Itthon van-e a gazda, húgomasszony?~- Ott van
124 IV, 142| tántorodott vissza.~… Ott állt a gazda a jászolnál és a Plutó fényes,
125 IV, 142| gyere Jankó, haldoklik a gazda. Ecettel kellene dörzsölni
126 IV, 146| nevetésre fordítani: »Persze, a gazda fizet, nem a ló!«~Bent a
127 IV, 147| szakállal, nagy lábakkal. Ez a gazda. A másik tagbaszakadt, borotváltképû
|