1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-4635
Rész, Fejezet
2001 II, 17 | tagadható hangon.~- Ühüm! Hát boros üvegek! Ühüm... no,
2002 II, 17 | vette volna ki a szót.~- No, hát én ettõl megszabadítom:
2003 II, 17 | meg a borát.~- Igen ám. Hát Szicíliámat ki adja vissza?
2004 II, 18 | ásványország. De ez még nem mind. Hát a halak országa, asztronómia,
2005 II, 18 | jól, amihez nem értett, hát én miért ne magyarázhatnék
2006 II, 18 | közönséges foglalkozás: de hát az ember úgy tud örülni
2007 II, 18 | ki, mint egy gomba. No, hát csináljuk át gombává, gondoltam
2008 II, 18 | gombája a kávésibrik mellett, hát csak ide vele szaporán,
2009 II, 18 | szervusz, humillime. Hm, hm. Hát maga a Múzeumnak szánta
2010 II, 18 | mondá: - a Múzeumnak... Hát mije magának a Múzeum? -
2011 II, 18 | Tolvaj, rablógyilkos. Hát az mi volt, amit most sanzsíroztál
2012 II, 19 | gondolám...~- Okosan tetted! De hát ülj le!~- Lehetetlen, barátom,
2013 II, 19 | áldozat - az már más... Úgy hát nem is tartóztatlak.~- Isten
2014 II, 19 | már az? Legalább mutassa hát meg; hátha »csinálhatnánk«
2015 II, 21 | mögött. - Látlak, Örzsi. Hát így osztogatod te a kenyerünket.~
2016 II, 21 | mondod ezt? Oh, Örzsike, hát igazán így gondolkozol te
2017 II, 21 | vendéglõben.~- De honnan véres hát a homlokod? - kérdé a gyermek
2018 II, 21 | volna sehol semmit, fogtam hát magam, egy üvegdarabbal
2019 II, 21 | minduntalan csevegett.~- Hát te hol szoktál aludni, Miska?~-
2020 II, 21 | neked adták a könyvet, akkor hát nem is ezüst a csatja, pedig
2021 II, 21 | Helyesen, gyermekem! Legyen hát õ testvéred, s nekem is
2022 II, 22 | fekete éjszaka volt odalent. Hát a temetõ közepén a nagy
2023 II, 22 | essék.~- Hová gondol kelmed, hát ki itatja, ki eteti meg
2024 II, 22 | hogy a padláson volt.~- Hát még szénát sem kötött? Mit
2025 II, 22 | Hogy nem eszi meg a ló? Hát eddig?~- Jobb vón’ bizony
2026 II, 22 | elkezdett könnyezni.~- De hát mondja meg kelmed, van-e
2027 II, 22 | lelke, így ránk ijeszteni? Hát álomlátó próféta kend, hogy
2028 II, 22 | hogy mi járatban vannak?~- Hát mi bizony hazafelé tartanánk,
2029 II, 22 | Cseres Gábor uram mérgesen. - Hát laktok ti valahol?~- Csupa
2030 II, 22 | vagyunk egy szálig.~- No, hát akkor, édes fiaim, akár
2031 II, 22 | maradt.~- Tyû! Milliom adta! Hát nem mondtam, hogy én fogom
2032 II, 22 | Bizony nem ösmertem meg. Hát, hát, jó helyen van kelmed,
2033 II, 22 | Bizony nem ösmertem meg. Hát, hát, jó helyen van kelmed, a
2034 II, 22 | Vezess haza, Miska.~- Jöjjön hát. Támaszkodjék rám! Ejnye,
2035 II, 22 | falut a jó isten... No, hát otthon van kend!~Isten mentsen
2036 II, 22 | Pannim beteg, felköltjük.~- Hát még semmit sem tud? Éppen
2037 II, 22 | álma lehet odalenn.~Pedig hát ha tudná, amik idefenn történnek.
2038 II, 24 | hitelezõkkel végezhet; hanem hát mire való az életfilozófia
2039 II, 24 | rendjeleket kérve védenceinek; de hát ha meggondoljuk, hogy éppen
2040 II, 24 | méltóztatott kérdezõsködni:~- Hát az az Aladár gyerek él-e
2041 II, 24 | Fi donc! A szabónál? Hát azt vajon mibõl fizeti?~-
2042 II, 24 | bicsaklott el.~- Hogyan értette hát? - engesztelõdék a hatalmas
2043 II, 24 | merne nem engedelmeskedni.~- Hát lánya is van a Bjeliknek? -
2044 II, 24 | kacagva - azért beszélsz hát oly könnyen! Nagy kópé vagy,
2045 II, 24 | feneket kanyarítasz mindennek! Hát mért nem mondtad mindjárt,
2046 II, 24 | Ha még ez is alkotmány! Hát az ember is olyan, mint
2047 II, 24 | hívatott, bennem bízik; akarom hát, hogy nyugodtan haljon meg.
2048 II, 25 | leleményes az ilyenekben.~- De hát miért nem szólt, az isten
2049 II, 26 | az effélét.~- Hibák? De hát miféle hibák? Bizony nagy
2050 II, 26 | közben lenézni üldözõjére. De hát minden tudomány korlátolt
2051 II, 26 | bántalom a vidékbeli zsidókra. Hát még azok a szegény zsidók
2052 II, 26 | magyar köznépnél - pedig hát édes lelkem, szalonnán hízott
2053 II, 26 | hogy ugyan mirõl is kellene hát gondolkozni.~Nagy alázatossággal
2054 II, 26 | elkezdi a hátamat kaparászni. Hát a két patkány volt. Képzelheti
2055 II, 26 | félénken húzta azt vissza.~- Hát még itt vagy, zsidó? - kérdé
2056 II, 26 | ambituson.~- No, csak igyál hát, amennyi beléd fér. Mi pedig
2057 II, 29 | kellene Vilmának! Istenem, de hát mi? Hát tudja is õ? Õ csak
2058 II, 29 | Vilmának! Istenem, de hát mi? Hát tudja is õ? Õ csak azt tudja,
2059 II, 29 | szobájába tuszkolni, mert hát õ ma sehogy sem bír elálmosodni.
2060 II, 29 | szemeibõl az álmot, mert hát nagy dolog az, amin sok,
2061 II, 29 | van. Mi lesz vajon mi lesz hát az ajándék? Talán egy album?
2062 II, 29 | hagyják: nem kíván belõlük. De hát mi is legyen az az ajándék?
2063 II, 30 | mintha tõle származna...~- De hát magát mi lelte, Károly úrfi,
2064 II, 30 | temetésre készülnénk? Micsoda? Hát nem is örül az öreg Miskának?
2065 II, 30 | semmi - felelé komoran.~- De hát akkor mit búsulsz? Látod-e,
2066 II, 30 | mennyire megnõtt azóta! Hát még a tarka bárányod.~...
2067 II, 30 | záporként megerednek.~- Hát mégsem felelsz? - mondja
2068 II, 32 | mondá: - Én tudom! - No, hát melyik országba tartozom
2069 II, 32 | magának és kérdezé:~- Nos, hát én mit csináljak?~- Te -
2070 II, 33 | megkövetem alássan... Bécs felé. Hát az volna az én kérésem,
2071 II, 33 | asszonyom, ez hazafiság! Hát nem olvasta ön a mai Moniteurt?
2072 II, 33 | formalitást engedje el neki.~- De hát hogyan tudja ön bebizonyítani,
2073 II, 33 | varróleány volt.~- De hol van hát most? - kérdi a követ türelmetlenül.~-
2074 II, 33 | tékintétés úr végig nézs magán, hát kiéhezsik.~ ~42. A ROSSZ
2075 II, 33 | Kétségkívül.~- Akkor hát gratulálok neked.~Ezzel
2076 II, 33 | visszatartá e kérdéssel:~- Hát te, jó fiú, ki vagy te?~
2077 II, 33 | nyugodtsága felett.~- Akkor hát gratulálok neked - végzé
2078 II, 33 | emésztése?~- Tökéletesen.~- Nos, hát akkor jól vigyázzon rá,
2079 II, 34 | atyám már régen elhalt.~- Hát testvéreid nincsenek?~-
2080 II, 34 | rosszabbra fordult - de hát mely betegség állná ki az
2081 II, 35 | szívességet teszek vele, hát megkísérlem kinyomozni. -
2082 II, 35 | elpocsékolni való idõnk, hát csak mulassunk a dolog kinyomozásával -
2083 II, 35 | valaki meggyilkolja: de hát hová lett az a valaki? Az
2084 II, 35 | Azok sem emberi ujjak! De hát micsodák?~Dupin barátom
2085 II, 35 | majom volt a gyilkos - de hát kié volt akkor azon francia
2086 II, 36 | az a kérdés: melyik jobb hát a két mű közül, s egy kis
2087 II, 36 | Kisfaludy Társasághoz tartoznak.~Hát akkor a mi dolgunk ugyan
2088 II, 36 | Ránk ugyan mi tartozik hát?~Más országokban az életrevaló
2089 II, 36 | tízkrajcáros sör, vagy halál! Pedig hát azok a jámbor sógorok éppen
2090 II, 36 | folyni szabadon, hogy melyik hát a különb munka, s melyik
2091 II, 36 | általános árral, hogy melyikök hát a különb ember?~- Édes Károly -
2092 II, 36 | neveztek az egyetemen.~- Szólj hát az isten szerelmeért!~De
2093 II, 36 | tanulmányaival az életre.~- Légy hát férfi, édes Dick, és mondd
2094 II, 36 | a bankjegyet megtalálom. Hát még akkor, ha meg nem találom,
2095 II, 36 | tréfára...~- Az ördögbe is, hát tréfálok én? Csupán a feszítõvasnak
2096 II, 36 | lesz! Ha sok van benne, hát akkor egy font. Ezért kár
2097 II, 36 | vágott bele Károly büszkén. - Hát kinek nézel te engem? Még
2098 II, 36 | találkoznunk!~- Mi történt hát, az isten szerelmeért? Hogyan,
2099 II, 36 | öreg Lemonin jókedvûen - de hát mért nem mondtátok elõbb,
2100 II, 37 | iskolába; ha nem használ, hát bizony nem is árt, ha minél
2101 II, 37 | fohászkodjál!~Nos, legalább hát megteszi ezt, gondolja hõsnõnk,
2102 II, 37 | ad; megnézi a zaj okát. Hát bizony az történt, hogy
2103 II, 37 | hogy mit csináljunk most?~- Hát mit csinálnánk egyebet -
2104 II, 37 | dörmögé Erzsók asszony.~- De hát mit fõzzünk? - sürgeté Kati.~-
2105 II, 37 | fõzzünk? - sürgeté Kati.~- Hát én tudom? - viszonzá az
2106 II, 37 | az apám legjobban?~- Hüm! Hát bizony a ciberelevest szereti
2107 II, 37 | tudod? Honnan tudnád?~- Hát a földrajzból. X-ben híres
2108 II, 37 | kedvetlenül mordult Katira.~- Hát a gombával mi történt? Nem
2109 II, 37 | el? Ezer millió mennykõ! Hát ki az úr ennél a háznál?~
2110 II, 38 | úgynevezett kõrisbogár. No, de hát a potymándiak sohasem tündököltek
2111 II, 38 | hogy könyvet írnak róluk. Hát neked, Vilma, mire volna
2112 II, 38 | bajunk ne történjék.~- Bah! Hát mit csinálunk egyebet, mint
2113 II, 38 | vágott közbe Margit.~- Hát mi, magyarok.~- Hahaha!
2114 II, 38 | és a csúnyábbik leány.~- Hát az a gyönyörû leánygyermek?~-
2115 II, 38 | becsületbõl nevelteti.~- Hát mégsem rossz ember!~A két
2116 II, 38 | tárcába.~- Majd meglássuk hát - mondá tréfásan -, van-e
2117 II, 38 | kiáltá Európa elé: mérkõzzünk hát össze!~És az rettenetes
2118 II, 38 | egyszer csodát, ha nem õérte, hát értem. Szeretem én a magyarokat
2119 II, 38 | fürteit simogatva -, no, hát mondd meg mármost, mit kívánsz
2120 II, 39 | hangon:~- Az asztalosnál. Hát te hova sietsz?~- Az asztaloshoz.~-
2121 II, 39 | kérdezik, kinek a számára. Hát nem mindegy az, akárkinek?
2122 II, 39 | vissza az édesanyja.~De hát nem soká lehetett sem vidám,
2123 II, 40 | nem jött ajkaikra.~- De hát lehetséges az? - hörgé végre
2124 II, 40 | egymásra szemeiket.~- De hát igaz ez mind? Ön valóban
2125 II, 41 | embert, akin kedvét töltheti.~Hát történt, hogy egy hétköznap,
2126 II, 41 | volt, a testvéröccse.~- Hát te hol a pokolba jársz itt? -
2127 II, 41 | csak mindent hagyjak rá.~Hát én rá is hagytam mindent.~-
2128 II, 42 | levegõjével, vagy ha nem hát legalább azt óhajtja, hogy
2129 II, 44 | Brisgaloff visszatérve.~- Jó, hát csak fogd be õket.~- Igyék
2130 II, 44 | ez egyszer.~- Nos, akkor hát innunk kell egy pohárral,
2131 II, 45 | sokallta a cárnõ életkorát: hát még mindig? Elég az hozzá,
2132 II, 46 | szokta megjutalmazni.~Mert hát az ilyen szomorú gyermekéletnek
2133 II, 46 | kiálta Fanny elsápadva. - De hát mi baja lett? Hiszen még
2134 II, 47 | csak egy kis malõr.~Hanem hát minden változik e világon.
2135 II, 47 | irkafirkáján könyököl egész nap!~De hát hiába, a megszokás második
2136 II, 47 | olvasni.~- Bolond vagy, öcsém! Hát mért nem prenumerálsz? Azt
2137 II, 47 | Az igaz hiszen igaz de hát tudod, bátyám, nem szeretek
2138 II, 48 | kíséretében befaragták.~Hát õk magok hova lesznek?~Ki
2139 II, 48 | belõle, ha meg nem segíti, hát tanító. Még a köpcös betûgyûlölõ
2140 II, 48 | azt, hogy tudatlan. Mit ér hát most már Garay Máté minden
2141 II, 48 | mentébe beleöltöztetni, mert hát annak is megvan a maga külön
2142 II, 48 | megrakni se tréfa dolog, hát még a vetés, ahhoz nemcsak
2143 II, 50 | minthogy a vasút elvitte, hát oda is ért, miután elõbb
2144 II, 50 | kiabált.~- Nos uram, igen, hát aztán?~- Lássa ön, ez egy
2145 II, 50 | rejtve, egyedül lehet.~Hanem hát olyan bolond a szerencse,
2146 II, 50 | veszélyben forgó betegeim!~- De hát az istenért, mit teszek
2147 II, 50 | kúrám ellen van.~- Akkor hát ajánlom magam - mondá és
2148 II, 51 | ennek az üzletnek. Hanem hát F. Danner et Comp. szeretetének
2149 II, 51 | aránytalanság mutatkoznék. Hát még mennyire nõtt csodálkozása,
2150 II, 51 | kedvenc gondolata -, maradjon hát ön köztünk. Igenis köztünk!
2151 II, 51 | Mit?~- Eh, az ördögbe is, hát miss Henriettet.~- Oh. Oh!
2152 II, 52 | kerek asztalánál ültünk.~- Hát nem tudják? Azért, mert
2153 II, 53 | Ferenc is: összeillettek hát. Hogy a szív mit érez, merõ
2154 II, 54 | Pajkos Mártonnak.~- No hát, fiam Pajkos Márton, még
2155 II, 54 | Balassa felelete.~- Maradj hát köztünk örökre!~
2156 II, 55 | vitatkozások között, mert hát éppen az õ szakmájához tartozó
2157 II, 55 | a fehér lófark bokréta. Hát még mikor temetéseknél vagy
2158 II, 55 | is bizony unalmas, mert hát a hatalmát és a nagy rangot
2159 II, 55 | rejtett forrásait. Mert hát azért vagyon szeme az igazság
2160 II, 55 | szemeit, közelebb megy.~Hát bizony nagy dolog az ott.
2161 II, 55 | tõle az állam! - Jól van hát, gazember, nem megyek oda;
2162 II, 56 | oltott ki a gyilkoló ón. De hát belháború van itt, vagy
2163 II, 56 | tetejébe meg is sebesítettek. Hát igazság az? Meg vagy te
2164 II, 56 | most engem valaki megsért, hát mit csináljak vele? A sértés
2165 II, 56 | mások becsületében.~- Nos, hát mit tesz ön hasonló esetben?~-
2166 II, 57 | pokolba is mi másról lehetne hát szó, ha nem az ön érdekes
2167 II, 58 | nagysokára törõdtek bele, mert hát olyan szép, imádságos szája
2168 II, 58 | mennyboltról - szebb tájékra.~Hát még aztán milyen volt Boriska
2169 II, 60 | aranyos selymes portékáikkal, hát annak ugyan miként juthatna
2170 II, 60 | nem mert gondolni, hogy hát két nap múlva honnan veszi
2171 II, 60 | az orrodat senki. Ki vele hát szaporán, mi a baj?~- Azt
2172 II, 60 | leány...~- Ha becsületes, hát annál könnyebben kap valakitõl
2173 II, 60 | rebegte félénken a leány.~- Hát kié?~- Az édesanyámé.~-
2174 II, 60 | Na, ugyan szépen vagyunk. Hát magának mi dolga van itt,
2175 II, 60 | engem ugyan lúddá nem tesz. Hát hallja maga, Katica, tudja-e,
2176 II, 62 | kissé. Az ördögbe is, álljon hát meg.~Hõsünk megállapodott,
2177 II, 62 | dörmögte:~- Nos, mit akarnak hát?~- Jöjjön ön közelebb! -
2178 II, 62 | bolonddá az öregapját.~- Hát ez a másik úr ugyan kicsoda?
2179 II, 62 | Sándor cár felé fordult.~- De hát hol veszi itt magát fölséged?
2180 II, 62 | bolondozni akarnak.~No, hát majd én is bolondozom veletek -
2181 II, 62 | cár és ön a porosz király, hát tudják meg végre mi vagyok
2182 II, 63 | A »KIS RÓKA«~1877~Hát bizony ez a kis róka nem
2183 II, 63 | regénynek adnának anyagot!~Hát ha még a kis róka szólalt
2184 II, 63 | volna olyan súlyos.~- No, hát nézzük meg! Hasítsd fel
2185 II, 63 | Az az enyém.~- Micsoda? Hát nem közösen vettük? Azaz,
2186 II, 65 | állandó közönsége van, mert hát e sorsjáték természete olyan,
2187 II, 65 | rétegeiből kerülnek ki. Mert hát a szegény ember képzelmében
2188 II, 65 | És akadt ilyen is, mert hát nagy darab világ a Dunántúl,
2189 II, 66 | egyszersmind kíváncsian:~- De hát hová vezetsz engemet, jó
2190 II, 66 | karácsonyfákat adnak ajándékba.~- Hát hogy van az, hogy nekem
2191 II, 66 | csaknem sírva kérdé:~- De hát nem vezetsz el édes szüleimhez?
2192 II, 67 | becsületességben nem hiszek, nem marad hát többé semmi szeretnivaló
2193 II, 68 | szégyenli már maga is.~De hát ki tehet róla?~Hiszen õt
2194 II, 68 | megkérdje:~- Ugyan, mondd meg hát, Zsiga, miért is maradtál
2195 II, 68 | alkalmas lakást találjon. De hát hogy a toportyán egyen meg
2196 II, 69 | közül a német nyelvet.~- Hát iszen nagyon jó van, édes
2197 II, 69 | volt, mert ha egyebet nem, hát azt legalább mindenki tudja,
2198 II, 69 | hibát is.~Pedig ha valaki, hát Dankó bácsi értett a régulához.
2199 II, 69 | szellemi csemegéje, mert hát hiába, aki egyszer (mint
2200 II, 69 | nagytiszteletû professzor urak.~Hanem hát a »földi gondviselés« csak
2201 II, 69 | rámordulni Dankó bácsira, hogy hát mégsem jön-e õexcellenciája? -
2202 II, 69 | fojtotta csak meg. Mert hát rendén is van az úgy, hogy
2203 II, 69 | mondá Kamuti Pali.~- No, hát beszélj nekem az oroszlánról.~
2204 II, 69 | nyilván nem tudta már ezt, hát lutheránus módra felelt.~-
2205 II, 69 | az oka, hanem én...~- De hát kicsoda ön?~- Én, jelentem
2206 II, 69 | kapun tetszett bejönni, hát nem vettem észre, s el nem
2207 II, 69 | kitettem magamért a kardommal; hát énbennem, kérem alássan,
2208 II, 69 | körömfeketényit sem. Mert hát egészen más minõség az;
2209 II, 70 | a két zöld zsalu van?~- Hát ott bizony a teens Csipkés
2210 II, 70 | az a Csipkés Máté?~- Hm! Hát az bizony egy hivatalnok.~(
2211 II, 71 | csúfosan semmivé téve.~Mert hát összes õsi irományaim is
2212 II, 71 | lesz nagyságodnak, mert hát...~- Hogyan? miért nem lesz
2213 II, 71 | nem lesz nyugalmam?~- Mert hát, kérem alássan, megkísértik
2214 II, 71 | kicsit.~- Kicsoda?~- Ej, hát a kísértet, aki minden éjjel
2215 II, 72 | Iszonyú féltékeny volt.~Hát még mikor a helyi élclap
2216 II, 72 | tudta volna megmondani.~Mert hát mi köze neki Katihoz? Hiszen
2217 II, 72 | kellene megverekedni. De hát elvégre is mit tehetett
2218 II, 72 | kérdé magától elsápadva. - Hát vétett neked valamint az
2219 II, 72 | neked valamint az az ember? Hát jogod van neked belépni
2220 II, 72 | Gereben házasságnak nevez.~De hát elvégre is az a rendeltetése
2221 II, 72 | bele nem haltak, nem lehet hát valami borzasztó a házasság
2222 II, 72 | vezetett ide, de nem bánom, hát kezdjük az öregúron - mondá -
2223 II, 72 | gyõzõdni, nagysád.~- De hát semmi áron sem szabad többet
2224 II, 72 | Péter... No, csak szóljon hát az öreggel.~Katalin elsápadt,
2225 II, 72 | csóválta és ámult-bámult, de hát a szent könyv elvégre is
2226 II, 72 | fiam, nagyon jól tetted. De hát akkor mi lelte magát, édes
2227 II, 72 | kérdõjel, állott ott.~De hát micsoda esemény ez, hogy
2228 II, 72 | titka, egy ideig.~- Hogyan? Hát nem marad örökké titok? -
2229 II, 73 | ráncot vet homlokára, hogy hát mi is lesz most már a szegény
2230 II, 73 | beszédbe elegyedik János úr:~- Hát tisztelt uramöcsém, hogy
2231 II, 74 | mondták az ócska kabátnak:~- Hát indítványozz valamit!~-
2232 II, 74 | is kértek tanácsot.~Hanem hát volt az öreg Pulszkynál
2233 II, 74 | mosollyal felelt:~- By jingo! Hát hiszen ez valami természetes,
2234 II, 75 | mondom, kemény fickó. De hát az ördögbe is, ki nyert
2235 II, 75 | hidegleléstõl.~- Bagatell! De hát a tétösszeg?~- A tétösszeget
2236 II, 77 | tudom írni szóról szóra. Hát még az elsõ eminens?~Egyszer
2237 II, 77 | Egyenközû háromszög - mondám.~- Hát ez a másik?~- Az is.~- De
2238 II, 77 | higgyen abban, amit már tud.~Hát mondom, az egész aggteleki
2239 II, 77 | tanulmányozni.~- Hüm, fiam. Hát itt van a Meluzina históriája.
2240 II, 77 | is értettem egészen.~Mert hát hogy is lehetne Dobos bácsi
2241 II, 78 | ér a szép szó is; hanem hát azt mondta valamikor egy
2242 II, 78 | elemi csapástól.~Képzelhetik hát, tisztelt olvasóim, mennyire
2243 II, 78 | szállva.~- Nekem feleségem! Hát kicsoda az én feleségem?~
2244 II, 78 | szállva az Európában!~De hát én istenem, mikor házasodtam
2245 II, 78 | sincs itthon.~- Ez esetben hát - gondolja magában a szórakozott
2246 II, 78 | ott ilyen nevû asszony.~De hát akkor milyen módon jutott
2247 II, 79 | de mégis tudok.~Hja, mert hát kifejlettebb koponyám van,
2248 II, 79 | beszéljek s az elején kezdjem.~Hát tisztelt olvasó, van itt
2249 II, 79 | Bakayt.~Azt sem lehetett.~No, hát mármost mi az ördögöt csinálunk.~-
2250 II, 79 | másodelnök.~- Jó van, buktassuk hát meg Angolországot...~- De
2251 II, 79 | tanácskozási asztalhoz.~- Hát akkor nekem mi marad?~-
2252 II, 79 | Az anyaország és India!~- Hát még? Azért kár is kimozdulni...~
2253 II, 79 | rosszul ejtettem ki. Felírtam hát egy szelet papirosra.~Innen
2254 II, 79 | három hölgy, összesúgtak hát, anyanyelvükön tudakozva
2255 II, 79 | Mindent, de minden értek.~- Hát mondta valaki, hogy nem
2256 II, 79 | mondom, nem tudtam.~- Akkor hát most sem tudsz.~- Akár egy
2257 II, 79 | fiúktól tanultam.~Hanem hát azért baka a baka, hogy
2258 II, 80 | megeszel minket is.~Mert hát te igazságos vagy és hatalmas.~. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ~
2259 II, 80 | kopogtatás hallatszik az ajtón.~Hát ki az ördög lép be rajta?
2260 II, 80 | ideákban szokott beszélni.~- Hát én bizony most, pajtás,
2261 II, 80 | bizony nincs különben. Hanem hát te meg mit csinálsz itt?~-
2262 II, 80 | meg mit csinálsz itt?~- Hát én tárcát írok a féregrõl...~-
2263 II, 80 | tenyeres-talpas jószágot...~- Micsoda? Hát már a szolgálókig jutották?~-
2264 II, 80 | Jól van, jól Hanem hát azt mondd meg már, mi hozott
2265 II, 80 | rossz élelmezéstõl vagy hát olyan sápadt...~- Ej, dehogy!
2266 II, 80 | Mariette-rõl.~- Apropó! Hát igazán szeretted azt a szép
2267 II, 80 | Csakugyan magam is szerettem.~- Hát hogy van az most?~Gelencsy
2268 II, 81 | ezen intézmény iránt.~- Hát eszerint mégis van itt rendõrség? -
2269 II, 81 | megtoldtuk az éjszakával mert hát hiába, szegény ember úgy
2270 II, 81 | mint az én fejemnek, la? Hát gondolkozom vele?~- Min?~-
2271 II, 81 | nevet az úr?~- Önöket.~- Hát látta az úr?~- Mindent -
2272 II, 81 | vállára ne üssek.~- Hanem hát, barátom, már csak valljuk
2273 II, 81 | Láttam.~- No, ha látta az úr, hát akkor tudja meg - hogy az
2274 II, 82 | No, úgy egy hét múlva.~Hát egy hétig bizony érdemes
2275 II, 82 | karácsony estéjén.~- De hát ösmer engem a Jézuska? -
2276 II, 82 | kívánok?~- Mindent.~- De hát hogy tudja, én mit kívánok?~-
2277 II, 82 | karácsonyra, amit én akarok, hát én arra kérem, kedves jó
2278 II, 82 | Olyan szemmel nézzenek hát rám a szegedi özvegyasszonyok,
2279 II, 83 | van kötve.~- Bolond vagy. Hát fekete cipõt miért viselnek?~-
2280 II, 83 | Milyen szellemes megjegyzés! Hát a Hortenzia hol maradt?~-
2281 II, 83 | olyan hideg.~- Mi lenne hát önbõl, ha önt abba befogadnám?~
2282 II, 83 | gondolkozik, hogy mi is lenne hát õ abban a hideg szívben,
2283 II, 83 | története van. Csakhogy hát az ördög tudná azt elbeszélni.~
2284 II, 84 | Belémkötött, ifjú uram, a halál.~- Hát mármost mi lesz?~Szomorúan
2285 II, 84 | legyek már én a kocsisa?~- Hát az enyim, vagy a Gyuláé!~
2286 II, 84 | volt pecsételve.~- Hozzon hát kend jó erõs szilvóriumot
2287 II, 84 | mintha csak tõle függne:~- Hát csakugyan, hogy ugyancsak
2288 II, 84 | Hogyne akarnám!~- No, hát akkor megbirkózom a kolerával!
2289 II, 84 | itt a borjúkötél; nézze hát meg most ezt a hadi taktikát...~
2290 II, 85 | legutoljára.~- No, mármost üssenek hát engem is, amiért olyan vagyok,
2291 II, 85 | végzõdnék, felhõk ülnek rajta. Hát még a várkapu? Az aztán
2292 II, 85 | tekintetes uram.~- No, hát akkor tûzd föl egy póznára
2293 II, 85 | is belátta.~- Forduljunk hát vissza! - mondá szomorúan,
2294 II, 85 | van Schlick? Hadd emelje hát meg most az a kalapot.~De
2295 II, 85 | tengernyi dicsõséget, mert hát Branyickó bevétele csak
2296 II, 85 | nemzete veszedelmére? Hát ilyen ember kend, Suska
2297 II, 85 | tengerit morzsolom, - hanem hát mi nem történt?~Másnap a
2298 II, 85 | egyikbe, vagy a másikba, mert hát az ilyen közönséges faluban
2299 II, 85 | sétálna arra a hajdújával.~De hát Máté uramnak nem volt elég
2300 II, 85 | hogy sehogy se álljak. Hát csak van, amim van...~Még
2301 II, 85 | a temploméval vetekszik, hát még a széles, bekerített
2302 II, 85 | telehordott a község ölfával, hát még a tûzmentes granárium
2303 II, 85 | tisztelet és a becsülettudás.~Hát még mikor aztán befogatta
2304 II, 86 | kerekein odább-odább, de hát ahhoz a Gilagó bandának
2305 II, 86 | Tóniékat a második hely.~Mert hát azt mondja Kolokán, a cimbalmos,
2306 II, 86 | e földi pályán. - Azért hát nem tudni, mi lesz még valaha
2307 II, 86 | szívek tolmácsolója, de hát azok a szívek is csak olyan
2308 II, 86 | áskálódnak ellene, mert hát nagyon jól mondja Kolokán,
2309 II, 86 | segíthetnek rajta.~Pedig hát olyan egyszerû dolog lenne
2310 II, 86 | adni a jó nevelésû vendég. Hát még mikor az ezüsttel hímzett
2311 II, 86 | igazán okos ember, gondoljon hát ki valamit a Gilagó-féle
2312 II, 87 | otthon idegen helyen...~- Hát mióta lett önöknek idegen
2313 II, 87 | végigtekint Makó utcáin; hát még hogy fog hencegni mához
2314 II, 87 | Verhovay királyunk!, mert hát a makói embertõl ilyen is
2315 II, 87 | boldogok a makóiak, mert hát Maros vize folyik csendesen.
2316 II, 87 | Láttam, kis szívem.~- De hát, mamám, minek megy az Szegedre?~-
2317 II, 87 | Szegedre?~- Oh, te bohó; hát tudom is én.~- Nem bánt
2318 II, 87 | önkéntelenül dadogja:~- De hát akkor miért van halálfeje?
2319 II, 88 | továbbad Toldy Pista. - Adok hát egy jó tanácsot, pajtás.
2320 II, 88 | nem volt Toldy Pista.~- Hát pajtás - mondja az, aki
2321 II, 88 | nem volt Toldy Pista.~- Hát aztán nézd meg jól azt a
2322 II, 88 | fürdõt a kánikulában.~Hanem hát nem is volt ennek az újságírónak
2323 II, 88 | kisasszony ijedtiben...~De hát fájdalom, szegény ember
2324 II, 88 | világra szóló állapot! De hát elrontotta a víz! - ez a
2325 II, 88 | gyengébbik nemet.~Elõvettem hát a filozófiát, s így okoskodtam:
2326 II, 88 | bortól vörös lett az orrom, hát bezzeg majd megfehéredik
2327 II, 88 | megfehéredik a fehér bortól.~Ittam hát nemes eltökéléssel; - mert
2328 II, 88 | menjünk az eseményeken!~Hát ahogy felülök a kupéba és
2329 II, 88 | Európában.~Hátranyúlok - hát majd elszédültem. A kabátom
2330 II, 88 | ami nem is csoda -, mert hát, ecsém, a szegedi ember
2331 II, 91 | nincsen meg az étvágya.~Hát amint öltözködöm, s felkötöm
2332 II, 91 | évben.~Gangosan sétáltam hát föl délután a városházára,
2333 II, 92 | a drámabíráló bizottság? Hát az Asbóth János új excentrikus
2334 II, 92 | lekötelez vele.~- Hallgassa hát meg. Én persze csak vázlatszerûen
2335 II, 93 | szõre?~- Liliomfehér.~- Hát a származása?~- Nemes, uram;
2336 II, 94 | szemeket meresztve. - De hát mi lesz aztán ebbõl?~- Az
2337 II, 95 | mutatják.~Minek is virradt meg?~Hát nem jobb lett volna már,
2338 II, 95 | hogy oltalmazótok legyek, hát leszek is.~Így beszélt útközben,
2339 II, 95 | Árvizes ember vagyok.~- No, hát akkor földiek volnánk, mert
2340 II, 95 | örökbe valami Gergelyi, hát azt a kislányt jöttem megnézni.~
2341 II, 95 | alszik a nemzetes asszony, hát feküdjenek le kentek itt
2342 II, 95 | szolgáló nem vehette észre.~- Hát ha még nem szenvedne annyit!
2343 II, 95 | semmi nesze a Klárikának.~Hát bizony már majdnem le kellett
2344 II, 95 | jött ugye a mi Klárinkat. Hát abból bizony derék leány
2345 II, 95 | viszem.~- Miért viszi el?~- Hát csak azért, kérem alássan,
2346 II, 95 | ezt is visszahoztam, mert hát...~- Beszéljen nyíltan,
2347 II, 95 | azután így szólt:~- Jól van, hát vigye haza; de várja meg
2348 II, 95 | nagyokat Botos Ferenc uram, hát még mikor a csomagot kibontva,
2349 II, 96 | gikszer lenne belõle.~Azért hát csilaj, kritika! Most én
2350 II, 96 | meghallja azt az Úr.~Ha hát az írók atyamestere is ilyet
2351 II, 96 | födöztél, sem a Hiradó.~- Hát melyik?~- Ott abban a tulipiros
2352 II, 96 | Oh, te szerencsétlen! Hát az a gyönyörû szemjáték.~-
2353 II, 96 | ment haza a páholyból.~- Hát mit adassak? - kérdé.~-
2354 II, 96 | Egy kis balett.~Mert hát hiába, mindennek a láb a
2355 II, 97 | Szilveszter? Az is valami bácsi?~- Hát az olyan bácsi, aki nagy
2356 II, 97 | óriásnak Idõ a neve.~- De hát az új esztendõk mibõl támadnak?~-
2357 II, 97 | esztendõk mibõl támadnak?~- Hát abból a füstbõl lesznek
2358 II, 97 | Aranyos bácsi, hogy van hát mégis szíve?~- Az idõ nem
2359 II, 97 | Fantáziának neveznek. Hanem hát legyetek türelemmel egy
2360 II, 97 | kezdenek sziporkázni.~- Hát ugyan látott-e, hallott-e
2361 II, 97 | amit én odarejtettem.~- Hát egyebet, hát rólunk nem
2362 II, 97 | odarejtettem.~- Hát egyebet, hát rólunk nem beszélt az óriás
2363 II, 97 | kíméletet a jövõ Év-tõl is.~- Hát a mamácskát nem említette?~-
2364 II, 97 | súgnak-búgnak együtt.~Ma jön el hát elõször a mamácska. A Pannika
2365 II, 99 | megengedtem? Millió kartács! de hát mióta vannak ily hosszú
2366 II, 99 | szatócs kereskedésben. - Hát még mikor olyan elegáns
2367 II, 99 | kísérte föl a lépcsõkön.~Ez hát a „hidegajkú miss”, amint
2368 II, 99 | Edith. - Ön Alacskay Pál.~- Hát ön?~- Az én nevem Kark Edith.~
2369 II, 99 | angolul betegsége alatt.~- De hát tudtam valaha? - kérdé mintegy
2370 II, 99 | Azért van õ számûzve Pedig hát most alig dobban egyet-egyet
2371 II, 99 | a - beszélyíró szeretné.~Hát Edith? Hozott-e édes álmot
2372 II, 99 | soha többé! Lássa, miss, hát nem mondom, hogy bolond
2373 II, 99 | õket a Pali öcsém, mikor hát ezen kérdezõsködõ levél
2374 II, 99 | boldog napok voltak, pedig hát nem volt semmi történetük.
2375 II, 99 | street felé hajtott.~Megvolt hát minden, amit óhajtottak.
2376 II, 99 | rendelkezésükre.~- Mennydörgettét! Hát te mi a mennykõt csinálsz? -
2377 II, 99 | hivatalos?~- Följebb!~- Akkor hát magánkihallgatás a királynõnél?~-
2378 II, 99 | kosarat, lehetséges az? De hát Mari?~- Marit nem lehet
2379 II, 99 | tenni?~Pál vállat vont.~- Hát én tudom? Holnap hazautazom,
2380 II, 99 | megnyugodott a történteken, mert hát mindezek miatt végre is
2381 II, 100| vármegyénkben a vicispán, hát még az akkori idõben oly
2382 II, 100| vicekomesi officiumot.«~Hát bizony minden institúció,
2383 II, 100| néptelen szögleteibõl.~- Ez hát a legszebb leány! - mondá
2384 II, 101| tréfából sem mer lopni senki.~Hát a bot meg is volt, meg is
2385 II, 101| igazi nemes ember õ.~Pedig hát az egész korona-história
2386 II, 101| kacsingatni rám...~- Nos aztán?~- Hát észrevette a koronát a boton
2387 II, 101| Másnap elküldök érte - hát - seregeknek ura! - monogram
2388 II, 101| errõl a botról a monogram?«~Hát biz az nagyon megtetszett
2389 II, 101| kérdéssel gyilkolt: »nini, hát hol van a régi botja?«~A
2390 II, 102| rövid ideig él a rózsa!~Hát õ?~De azért a rózsa és pillangó
2391 II, 103| lett a kis Gergelybõl?~- Hát a bizony most már a negyedik
2392 II, 103| vittük sétálni a lányommal. Hát amint nyugodtan mellettem
2393 II, 104| hitvány«, a kis »nyomorult«! Hát õ is belekerül az újságba,
2394 II, 104| volt. Annak a gyermeke õ. Hát csak az anyja mellett van.~
2395 II, 104| egy bonbonos skatulyát, hát rábíztam, hogy válasszon
2396 II, 104| Hitványunk.~»Hoho, te világcsaló! Hát kinek adod te a cukrokat?«~»
2397 II, 104| kicsoda az, te gazember?«~»Hát az a legszebb« - felelé
2398 II, 105| parlament tagjai vagyunk - ha hát büntet, csak önöket fogja
2399 II, 106| Adj hangot, Dóczy!«~Adok hát, mert nekem való téma ódzkolódott
2400 II, 106| passzionátus turisták?~Hanem hát tudom, hogy honnan fúj a
2401 II, 106| már a makói ember ilyen, hát még milyen gyors lehet ott
2402 II, 107| takarítónõje beszélte el.~Hát az egész titok abban van,
2403 II, 108| hamuszürkék.~Mégis megtartottam hát a szavamat.~Mert azt ígértem
2404 II, 109| voltam.~- Ahá, ahá... ön hát az a híres ember? Ejnye
2405 II, 110| szép asszony Frátert.~- Nos hát, miért nem hozta el Deákot?~-
2406 II, 111| terribles« felgyújtja a házat, hát akkor meg azt fogják mondani,
2407 II, 112| nyitott sebeket.~Sírna. De hát kit sirasson? Föltenné özvegyi
2408 II, 112| tenni.~»Édes kis Péterkém! Hát láttad? De mit is beszélek,
2409 II, 112| láttad? De mit is beszélek, hát hogyne láttad volna, mikor
2410 II, 113| illetné voltaképpen.~De hát mindennek a tekintetes asszony
2411 II, 113| fõvárosi sajtó hasábjain is.~Hát azért õszült meg az õ haja
2412 II, 113| foglalkozott legszívesebben, de hát Magyarországon ez nem irányadó.
2413 II, 113| lehet, annak a kéziratnak. Õ hát nem engedi azt ki a kezébõl,
2414 II, 113| együtt bennünket is.~- De hát mivel, kedves Vilmám, mivel?
2415 II, 113| hebegé:~- Legalább mondd, hát mit tegyek?~- Nézz magad
2416 II, 113| által fölajánlott tárcát. Hát csak iratkozz föl, édes
2417 II, 113| mély sóhajjal. - Legyek hát én az áldozat tiértetek;
2418 II, 113| vannak az örömnek.~Pedig hát a szép Erzsike éppen nem
2419 II, 113| lehet, mondod, nem lehet: de hát van-e alapos okod arra a
2420 II, 114| az öt forintot kérte.~- Hát nem tanul az a gyerek semmit,
2421 II, 114| nem engedett magához.~- Hát miért nem írtad ezt meg
2422 II, 114| minden tagom megzsibbadt.~Hát még midõn anyám levelére
2423 II, 115| ijedten megiramodva fut hát, s tán meg sem állana sokáig,
2424 II, 115| Szegény fiú, hova takarodjon hát.~Miért nem mondták neki
2425 II, 116| hogy üveg alá nem teszi.~De hát csoda-e ez a túlság, mikor
2426 II, 116| természete ilyen; hanem hát majd másforma lesz, ha eladó
2427 II, 116| a többi gyerekek.~Pedig hát annak a kis Mariskának semmi
2428 II, 116| Maga az, édesapám!~- Én hát. Tudod-e, hogy a városba
2429 II, 116| Bánom is én... hanem hát mégis hozzon!~- Ugyan mi
2430 II, 117| bolondulni egyszer.~Hanem hát fordult a szerencse kereke,
2431 II, 117| fõvárosba.~- Hallá! gyerek! Hát már rá sem ismersz a nagybátyádra?
2432 II, 117| Tyû, öcsém! Ez nagy szó. Hát aztán értesz-e angolul?~-
2433 II, 117| teljesíté minden kérését. No, hát tudsz-e mármost angolul?~-
2434 II, 117| az kéne, hogy ne adjon. Hát mért volnék én másképp mameluk?
2435 II, 117| ha már itt vagy, bátyám, hát csak viseld magad tisztességesen;
2436 II, 117| amit elédbe tesznek.~- Hát kötözködtem én valaha? Hát
2437 II, 117| Hát kötözködtem én valaha? Hát nem mindig elöljártam-e
2438 II, 117| A fiú Amerikába utazik, hát egy kis pakszussal szeretném
2439 II, 117| Sir.~- Csakugyan álmodom hát.~Miklós lement a lépcsõkön,
2440 II, 117| sasokkal volt díszítve.~- De hát mi az ördög ez? - dörmögé
2441 II, 117| mondá egy másik.~- De hát miféle családi vonások? -
2442 II, 117| töprengett magában Miklós. - Hát mikor voltak ezek az emberek
2443 II, 117| fenség! Kedves jegyesem! Hát még elõttem sem veti le
2444 II, 117| Andrássytól ajánlólevelet.~- Hát mi történt? Gyerünk no be,
2445 II, 118| jókedvemnek örülni tudjon.~No, hát nekem ilyen komornyikom
2446 II, 119| te könyvet is írtál. Menj hát, fiam, nem bánom. Hanem
2447 II, 120| a sok kérdezõsködésre.~- Hát bizony nagy dolog történt -
2448 II, 120| lenni vihar elõtt.~- Nos, hát tanultak-e sokat? Tudnak-e
2449 II, 120| fõispánnal, mérgesen kérdezé:~- Hát a tanár nincsen itten? Ah,
2450 II, 120| Lengyel György.~- No hát, Lengyel György, mondd meg
2451 II, 120| keményen és nem mozdult.~- Hát te nem szereted a német
2452 II, 120| arcára oda volt írva, hogy: »Hát csak ennyi?« Azok szentül
2453 II, 120| szereted a német nyelvet, hát lássuk mit tudsz a többi
2454 II, 120| magukat kényelmetlenül érezni. Hát még a szegény Dankó bácsi.~
2455 II, 120| rajta maradjon örökké.~- Hát más senki sem akad ennyi
2456 II, 120| kegyelmes uram.~- Beszéljen hát.~- Azt akarom mondani, hogy
2457 II, 120| én fiam... engem tessék hát büntetni, ne a professzor
2458 II, 120| a professzor urat.~- De hát kicsoda ön?~- Én? Hát én
2459 II, 120| De hát kicsoda ön?~- Én? Hát én a pedellus vagyok, az
2460 II, 120| örömet értem meg miattad. Hát te még az ország kormányzójával
2461 II, 120| Tudod-e, hogy mekkora úr az! Hát ha felakasztat? Akkor is
2462 II, 120| haszontalan gazember, naplopó. Hát micsoda ostoba dolgokat
2463 II, 120| mondám meglepetve. - De hát hogy jutottál ennyire?...
2464 II, 121| törvényeket.~- Hogy, hogy?~- Hát úgy, hogy ehelyett a mondat
2465 II, 122| asszony?~- Milyen leveleket?~- Hát tudja, illatos, rózsaszín
2466 II, 122| tetszik tudni a nevemet?~- Hát a firmárul. Az ilyen becsületes
2467 II, 122| mi bajom Tisza Kálmánnal? Hát képzelje, kérem, az iparosokról
2468 II, 123| összeomlását jelenti.~De hát mit tudnak errõl a gyerekek,
2469 II, 123| háztömbökbõl. Honnan kiáltottak hát »segítség«-et?~- Hol vagy?
2470 II, 123| végig.~- Akkor hagyjanak hát itt, jó uraim, itt várom
2471 II, 123| ház túlsó szögleténél.~- Hát most merre? - kérdé a kormányos.~
2472 II, 123| öregember nem felelt.~- Szóljon hát kend szaporán...~De még
2473 II, 123| kell az élet sem.~- Jól van hát, öreg, maradjon az egyik
2474 II, 123| kettõtõl meg kell válnia, de hát mégis olyan nehéz elhatározni,
2475 II, 123| kidagadnak az erek.~- No, hát szóljon már, öreg Kampós! -
2476 II, 123| összeroskad. Mégsem tréfa hát a Balassa István története,
2477 II, 123| bácsinak, Kazay néninek...«~- Hát még? - mondja Kazay néni
2478 II, 123| tulajdon gyermekük volna.~- Hát jó emberek?~- A gazda maga
2479 II, 123| Jó napot, Kampós gazda! Hát megjött?...~- Megjöttem,
2480 II, 123| csókolom kezét-lábát...~- No, hát jöjjön fel.~Kezén vezetve
2481 II, 123| kápolna. Nem, mégsem álom hát.~De hogy is lenne álom,
2482 II, 123| menõt:~- Kié ez a ház?~- Hát kié másé, mint a kegyelmedé.
2483 II, 124| isten szerelmeért?~- Ej, hát egy kis becsületre szoktatom
2484 II, 124| H. elmosolyodott.~- De hát mit szándékoznak önök tenni?~-
2485 II, 124| lehet... No, ez így van. Hát tudja mit az úr, én nem
2486 II, 124| vigye ördög, nem bánom hát, miután õ végre is bocsánatot
2487 II, 124| megvetésükkel fogják õt sújtani!~Hát hiszen éppen erre vágyott
2488 II, 125| aranyport szórnak vissza... De hát mit mondott nekik olyan
2489 II, 125| vontatottan megint egy új ember.~- Hát a kerület hogy áll?~- Az
2490 II, 125| Miskolcon templomban?~- Hát hogyne lettem volna!~- Akkor
2491 II, 125| hogyne lettem volna!~- Akkor hát láttad, hogy Szent József
2492 II, 126| kénköves tüzet okádott. Hát még az a csörömpölés, amit
2493 II, 127| megengedtem? Millió kartács; - de hát mióta vannak ily hosszú
2494 II, 127| úti szatócskereskedésben.~Hát még az aztán milyen ritkaság,
2495 II, 127| azon tudat kelt, hogy végre hát érteni és teljesíteni fogom
2496 II, 127| kísérte föl a lépcsõkön.~- Ez hát a »grajzlerajos kisasszony« -
2497 II, 127| Ön Kozenszky László.~- Hát kegyed?~- Az én nevem Bodner
2498 II, 127| magyarul betegsége alatt.~- De hát tudtam valaha? - kérdé mintegy
2499 II, 127| van õ számûzve...~Pedig hát most alig dobban egyet-egyet
2500 II, 127| Persze... persze... De hát ki tudhatta azt? A hangot
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-4635 |