Rész, Fejezet

3001 III,  52 |              csakugyan van itt valami. Hát hol az a pénz? Tedd le oda,
3002 III,  52 |          közelebb vitte az ablakhoz.~- Hát ez mi légyen? - kérdé tünődve.~-
3003 III,  52 |            kiáltott fel csodálkozva. - Hát ez pénz?~- Igenis, teljesen
3004 III,  52 |                felém fordulva. - Azért hát én be nem teszem a világért
3005 III,  52 |                akarnak valakit csalni, hát csaljanak meg inkább téged,
3006 III,  52 |                uram.~- Miféle pénzt?~- Hát fölváltották a csekket,
3007 III,  53 |             mindnyájának külön, külön.~Hát az a másik?~Nos, hiszen
3008 III,  53 |                 kedves ezredes?~- Mert hát… mert izé - mondja kissé
3009 III,  53 |          nagyok lenni!~Milyen lehetett hát »az a másik« - akirõl ezt
3010 III,  54 |                lánya, az Eszter. Pedig hát senkinek se ígérte meg,
3011 III,  54 |          leányok szemei nézegetik ezt.~Hát Lupcsek Jani, mondom, ott
3012 III,  54 |            közbe a nagy úr zordonan.~- Hát csak úgy gondoltam - hebegé
3013 III,  54 |          akkoráig.~- Micsoda Eszter?~- Hát az Eszter, a kovácsunk leánya,
3014 III,  54 |                 hogy távozhat. Lupcsek hát távozott, de a feje tele
3015 III,  55 |       kisiklott. Még hevesebben kezdte hát egy fokkal. A szép menyecske
3016 III,  55 |          ördögileg volt kigondolva? De hát miért ne tehetne így egy
3017 III,  55 |                 S ha vétkesnek hiszik, hát legyen az legalább. S legyen
3018 III,  56 |                kegyelmed, Molnár uram, hát ne üsse bele kegyelmed az
3019 III,  56 |                nem kegyelmed. Én tudom hát, mitõl vitte annyira.~Ezt
3020 III,  56 |          valóságos medve. No, de nézze hát meg õket. Az ott cérnacingár
3021 III,  56 |        sziszegte Nagyné gúnyosan. - De hát a negyedik diákja hova maradt?~
3022 III,  56 |         enyészettõl.~- Oh, kis bolond! Hát még a kutyát is magázza?~
3023 III,  56 |            olyan okos - mondja Anna -, hát csináljon ma megint egy
3024 III,  56 |         nagyokat, kivált a leányoknak. Hát bizony az Anna ujja is odakerült
3025 III,  56 |             piruló arcába ne lásson.~- Hát az jó lesz-e, ha elbeszélem
3026 III,  56 |                maga nagy boldogsága?~- Hát, hogy sohase kellene járnom
3027 III,  56 |              szót Molnár uram. - Azért hát ne is hozzák vissza az õszre,
3028 III,  57 |         mindössze meg vagyok veszve.~- Hát mért nem szóltál mindjárt -
3029 III,  58 |          csinálni. Jajgat otthon.~- De hát akkor minek verekszik?~-
3030 III,  58 |           miatt… nagy parti.~- Hüm! És hát mi közöm nekem mindezekhez?~-
3031 III,  58 |            Miféle testbõl? - dadogá.~- Hát például az ön testébõl,
3032 III,  58 |             önt lövik meg.~- Ki?~- Ej, hát az ellenfele.~- Az, akit
3033 III,  58 |           megsértettem?~- Persze az.~- Hát az mi?~- Ez pedig a tû,
3034 III,  58 |          trémázva, mint a faszentek.~- Hát miért nem lõttek? - kiált
3035 III,  58 |        Rosenblüh méltatlankodva.~- Mi? Hát lõni kellett volna? - mondja
3036 III,  59 |               is halt a csodálkozásba.~Hát, mondom, az én barátom,
3037 III,  59 |            Igen? Mi tárgyban, kérem…~- Hát biz én azért jöttem… Hiszen
3038 III,  59 |             tekintetes úr - hogy mivel hát én itt most be fogok csukatódni.~-
3039 III,  59 |                nem hiába tették. Azért hát tessék engem most becsukatni.~
3040 III,  59 |              nagy sora van annak… mert hát úgy áll a dolog, hogy hát
3041 III,  59 |              hát úgy áll a dolog, hogy hát tetszik tudni… bibe van.~-
3042 III,  59 |               helyzetemen.~- No, és?~- Hát az a baj, könyörgöm, hogy
3043 III,  59 |        könyörgöm, hogy útközben - mert hát tetszik tudni, el van ilyenkor
3044 III,  59 |                fedezhette fel senki.~- Hát itt van a három forint,
3045 III,  59 |           alatta az a veszett padló.~- Hát az van - mondá rekedten,
3046 III,  60 |              akárki mit mondjon!~Hanem hát a bunda mégis csak legtöbb,
3047 III,  60 |   elfelejtettem mondani, hogy kicsoda. Hát a Mimi az én jelöltem, ha
3048 III,  60 |               magunk ellen licitálunk.~Hát igaz… a levélben, amit Mimi
3049 III,  60 |               szerint. Ha már fizetem, hát legalább én is vegyem ki
3050 III,  60 |               hóbortos Mimi az oka… de hát ez még nem olyan veszedelem,
3051 III,  60 |              jött elbúcsúzni tõlem, de hát ez még nem volna baj, menyasszonyt
3052 III,  62 |          volnék csak kataszter, tudod. Hát, majd csak eléjáratja a
3053 III,  62 |            János bácsi.~- Mi a kõ? No, hát akkor az »Ellenõr«-t.~-
3054 III,  62 |                az sincs meg már.~- No, hát akkor tudja a fránya…~Harmadnap
3055 III,  62 |               már nem várhattam meg.~- Hát mit szól hozzá, János bácsi,
3056 III,  62 |            lapokat elterjedtekké, mert hát a szegény magyar publikum
3057 III,  62 |          szobaleány a járogatást, mert hát a szegény ember úgy él,
3058 III,  62 |               hosszadalmas egy kicsit, hát majd csak magam beszélem
3059 III,  62 |               igazgató is azt lesi, de hát azé legyen a Lloyd. Mind
3060 III,  62 |               új zongorákat stimmelni.~Hát mondom, ilyen szörnyen dicsérte
3061 III,  62 |               forint.~- Az istenugyse! Hát maga ezt nem tudta Ernyeczky
3062 III,  62 |           mikor nekem így többet ér!~*~Hát tessék mármost azokkal a
3063 III,  63 |             piros után megyek ma.~Mert hát olyan bolond nevetni való
3064 III,  63 |               el neki a házasságot. De hát hiszen ott kellett lenniök
3065 III,  63 |               lehetett kihirdetni. (De hát mi érvényes akkor itt?)~
3066 III,  63 |               nélkül, szeretet nélkül. Hát énnekem egy esketési bizonyítvány
3067 III,  63 |               penészes hajlékomat. No, hát mármost mindenekelõtt vacsoráljanak
3068 III,  63 |               ezt a dolgot te éretted, hát ki is viszem, engem úgy
3069 III,  63 |           eszik. Kétségbe voltak esve.~Hát, mintha a mennybõl hajítanák,
3070 III,  63 |               vallod a színigazat. No, hát írod-e már? Ne okoskodj,
3071 III,  63 |               parolát adott nekem. No, hát ne is búsulj, kedves passzomántom!…~
3072 III,  63 |                 ugyan mit szól mostan?~Hát bizony mozgott a hírére,
3073 III,  63 |             fejét a miniszterek.~- No, hát placet? - súgja a savoyai
3074 III,  63 |             névtelenné egy gyermek. De hát meglehet, így volt igaz.~
3075 III,  64 |          egyszer megtudtátok a dolgot, hát legalább mélyen hallgassatok
3076 III,  64 |           bizonyos Fátyoly Imre iránt. Hát, mert hihetõleg jobban szerette
3077 III,  64 |               magát azalatt otthon…~De hát ‘iszen arra valók a horgoló-,
3078 III,  64 |        toronyajtó be volt zárva, azért hát rárivallt a harangozóra:~-
3079 III,  64 |                 az éppen négyszáz óra! Hát van kendteknek lelke ennyi
3080 III,  64 |              szemeit a magasba emelve, hát valami kis bogárnak, amint
3081 III,  64 |           azzal a puha kezecskéddel.~- Hát semmit se látsz, édes Palikám…
3082 III,  65 |               minden oldala szétesett. Hát tessék aztán ebbõl okosnak
3083 III,  65 |              mappán Tiszának neveznek.~Hát egyszer aztán úgy esett,
3084 III,  65 |                mint a másik bikkfa. Õt hát ne is untassam az ilyen
3085 III,  65 |               indul Tokajból a komp?~- Hát csak indul, indul… amikor
3086 III,  65 |                beültünk kényelmesen.~- Hát ez a Tisza! - fitymálta
3087 III,  65 |               kis Mariskánk arca, mert hát nevetni való is az, hogy
3088 III,  65 |            kövér asszonyság felé. Mert hát nem csónakba termett az
3089 III,  65 |                be a kulacsom belsejét. Hát tokaji bor ez, hé? Hát bolond
3090 III,  65 |                 Hát tokaji bor ez, hé? Hát bolond vagyok én, hé, hogy
3091 III,  65 |             ott terem Pernye Mihály.~- Hát? - mondá, de látszott, hogy
3092 III,  65 |                fájdalmas hangon, pedig hát csak a taplóról volt szó,
3093 III,  65 |          megáldja a nemzetes uramat.~- Hát én aztán mit csináljak itt
3094 III,  65 |               vonogatta Pernye uram. - Hát ez a hely itt, ahol állunk,
3095 III,  65 |         gyámunk keserûen.~- Mi haszna? Hát az a haszna - veti oda Pernye
3096 III,  65 |             kérdezõsködéseivel! Hiszen hát melyik, ha nem a Tokajból
3097 III,  65 |        Tiszának máslija van.~- Mije?~- Hát, hogy mikor az isten ideteremtette,
3098 III,  65 |        elejtett panasz szavaiból, hogy hát mi haszna jöttünk - ha azért
3099 III,  65 |                No, megállj, te golyhó, hát most sül ki már, hogy te
3100 III,  66 |          nyitogatná a kilincset.~Hanem hát ezek a bolondos asszonyfélék
3101 III,  66 |      észrevenni, de ha észrevették is, hát legfeljebb a nagy szerelem
3102 III,  66 |               meg a Dercs dolmányát.~- Hát hol is vagy te most, mondsza
3103 III,  66 |      Beszéltél-e már vele valamikor?~- Hát nem rossz ember. Látom néha,
3104 III,  66 |         ígérete biblia?~- Az vagyok.~- Hát ülj le mellém… Szereted-e
3105 III,  66 |            nagyon hazádat?~- Szeretem. Hát hogyne szeretném?~Maróth
3106 III,  66 |              és a többi meg a többi.~- Hát eljöttél édes szerelmesem?
3107 III,  66 |             eljöttél édes szerelmesem? Hát itt vagy Annám? Jer, jer,
3108 III,  66 |            szakított volna tõlem el?~- Hát nem tudtad még? Nevess csak,
3109 III,  66 |          kastély ura vendégével:~- No, hát mire gondoltad rá magadat?~-
3110 III,  66 |                haza - súgta a vitéz.~- Hát a király?~Dercs közönyösen
3111 III,  66 |                lesz a király is.~- No, hát itt leszek én is. Számolhattok
3112 III,  66 |                nem lehet tanú.~- Nincs hát nagyobb baj. Örüljünk a
3113 III,  67 |               Szepl fiáker kocsisig.~- Hát Spangát ösmerted-e, öreg? -
3114 III,  67 |        tartozik ott, ahol követel - de hát az õ gyermeki ártatlan naivitásával
3115 III,  68 |              bizonyosan nem hallottad!~Hát olyan inszurgens vitéz volt
3116 III,  68 |          császár két regementet kért - hát a dolog abban maradt. Ez
3117 III,  68 |           vitéz lehetett Hunkár Antal. Hát ugye elég?~Ez a Farkas Pali
3118 III,  68 |                a történelmet fércelik…~Hát mondom, amint így feküsznek
3119 III,  68 |             azt, hogy már nem lesznek.~Hát minek az a hiábavaló rugaszkodás?~
3120 III,  68 |             vagy igaz, nem mondtam el.~Hát igen. Dunántúli ember úgyis
3121 III,  68 |             megtréfáltak, megraboltak, hát azt mondom neked, édes keresztfiam,
3122 III,  68 |              Nem-e? - mondja Hunkár. - Hát akkor mért fizetne benneteket
3123 III,  68 |                  Se nem üzentek.~- No, hát az is jó. Akkor hát hozd
3124 III,  68 |                No, hát az is jó. Akkor hát hozd elé a mentémet, öreg,
3125 III,  68 |              halhatatlan.~Ne izéljetek hát, kérlek, ezzel a szegény
3126 III,  70 |              semmi bizonyosat sem tud.~Hát egy nap - mikor már jóformán
3127 III,  70 |                Mit hozott, galambom?~- Hát én bizony az uramhoz jöttem
3128 III,  70 |               és kicsoda a maga ura?~- Hát bizony az a szegény Fodor
3129 III,  70 |            szobájába nyitva.~- Eljött? Hát ki rendelte be? - kezdé
3130 III,  70 |              Én? Nem is ösmerem magát. Hát ki maga?~- Hiszen tetszik
3131 III,  70 |           Jánosné? Aha, tudom már. No, hát mit akar, Fodor Jánosné?~-
3132 III,  70 |           csodálkozó szemeket vágva. - Hát nem kapta meg a levelemet?~-
3133 III,  70 |                Mit akar itt szüntelen? Hát hányszor mondjam már, hogy
3134 III,  70 |                 tekintetes uram, hanem hát…~- No, csak szaporán mondja
3135 III,  70 |                   Össze nem esketi? De hát kivel esketné össze? Mit
3136 III,  70 |               ilyenek az asszonyok… de hát tán mégsem illõ volt ilyen
3137 III,  71 |                is kikérték a tanácsát.~Hát egyszer egy pünkösd reggelén
3138 III,  71 |             hiszen a kis Gyuri él még, hát nem lehet az égben.~- Isten
3139 III,  72 |             gyönyörû fekete szemeivel.~Hát úgy is lett. Az elsõ instancia
3140 III,  72 |               akkor is két hét kell.~- Hát én most ugye magam menjek
3141 III,  72 |             hitte, tréfál.~- No, írjad hát. Eperfa van a megyében ötvenkétezernégyszázhuszonhárom…
3142 III,  72 |                emberek két hétig.~- De hát a hiteles községi adatok?~-
3143 III,  72 |               a könnyei is megeredtek.~Hát éppen akkor jelenti a hajdú,
3144 III,  72 |                panaszra a királyhoz.~- Hát csak menjen. Ha a királytól
3145 III,  72 |          szombaton a korcsmárosnén! De hát akkor karbunkulus lehetett?
3146 III,  72 |               az irtványra.~Elindultak hát felkészülve, a pénzt harisnyába
3147 III,  72 |              hazajön. Hozzá vezetem.~- Hát ösmeri az úr? Ne mondja? -
3148 III,  72 |         kovácsnál veretett sarkantyút. Hát még Erzse? Azt már jobb
3149 III,  72 |                ül most a trónon: azért hát nem is kell elõtte letérdelni
3150 III,  72 |               én beszélek. Ne reszkess hát. Mosolyogj, no… Tudod, a
3151 III,  72 |               de õfelsége nem engedte, hát csak annyit kérdezett még
3152 III,  72 |             vigasztalni.~- No, ne sírj hát. Hanem az nagy szerencse,
3153 III,  72 |            Most már az is megszûnt.~De hát akkor, hogy minek írtam
3154 III,  73 |      alábbiakból, csak a nevek nem. De hát talán nincsenek is már igaz
3155 III,  73 |             nem annak lenni; kikereste hát, hogy lehet azzá a legolcsóbban.~
3156 III,  73 |                is kellemetlen.«~»Azért hát részt veszek az összeesküvésben,
3157 III,  73 |                 õhozzá« Olaszországba, hát erre nézve van ám ott elég
3158 III,  73 |                forradalomban a mieink.~Hát ez a Koporka János kezdte
3159 III,  73 |            eltitkolhatatlan örömmel. - Hát nem mondhatjuk meg, ugye?
3160 III,  73 |                 csodálkozék Koporka. - Hát ki az?~- Gondolja meg, principális
3161 III,  73 |             ember.~- Nagy ember? Akkor hát rendeljen ki még egyszer
3162 III,  73 |               név… Bolondos kifejezés. Hát van is ott olyan nagy név,
3163 III,  73 |              amice kedve, sürgönyözzön hát a helytartónak Pozsonyba:
3164 III,  73 |             egy ilyen eseménnyel. Ment hát Pozsonyba a sürgöny, hogy
3165 III,  73 |               No, még ilyet nem ettem. Hát van ebben a monarchiában
3166 III,  73 |           valami generálist odalent!~- Hát szisztém ez? - dúlf-fúlt
3167 III,  73 |              dúlf-fúlt toporzékolva. - Hát van itt rend? Hát érdemes
3168 III,  73 |      toporzékolva. - Hát van itt rend? Hát érdemes itt szolgálni? Nem
3169 III,  74 |           Vesztegetni nem volt szabad, hát nem vesztegettek, hanem
3170 III,  75 |            közt?~Hogy nem mondtam? No, hát el sem mondom most. Majd
3171 III,  75 |         hideglázt kapott, hátrahagytuk hát az öreget egy kis bolgár
3172 III,  75 |                hogy vagy öreg cimbora? Hát még itt is emberek laknak,
3173 III,  75 |                hol volt annyi ideig?~- Hát ott voltam. Hol lettem volna?~-
3174 III,  75 |             nagy fiú lesz a kópé…~- De hát az asszonyném, beleegyezik-e
3175 III,  75 |               nagybácsi neje.~- Ejnye, hát elfelejtetted te bolond,
3176 III,  75 |               néni iránt.~Abba hagytam hát minden kísérletet arra nézve,
3177 III,  75 |      keserûséggel tört ki belõle:~- De hát uram, hiszen nekem is csak
3178 III,  75 |           papocskámat, hogy magyarázza hát meg, mit értett bíró uram,
3179 III,  75 |             alatt.~- Mit értett volna? Hát magyarán megmondva azt,
3180 III,  75 |            magának házasítja meg.~- De hát ez természetellenes. Mit
3181 III,  75 |            nevére van bejegyezve.~- De hát a bíróné?~- Oh, az meg éppen
3182 III,  75 |                anyóka.~- Hallatlan! De hát a fiú? Mit szól a fiú e
3183 III,  75 |               a férfikor közepe táján. Hát nem egészen bolond dolog
3184 III,  75 |           bolgár kerületet képvisel.~- Hát ez bizony szórul szóra igaz -
3185 III,  76 |                a nagy halom ott balra? Hát ott bizony jó Szabolcs vezér
3186 III,  76 |               tulajdon testvéremet. De hát õ volt a hibás, kötekedett
3187 III,  76 |             akit el kellett csapnom.~- Hát ez ugyan mit vétett?~- Sok
3188 III,  76 |            volna.~De nem vagyok német, hát belenyugodtam könnyûszerrel
3189 III,  77 |           dupláztassa meg az õröket.~- Hát csakugyan lenne valami? -
3190 III,  77 |         türelmetlen lesz.~- Hol vannak hát azok a zavargások?~Egyik-másik
3191 III,  77 |               kérdi a szomszédjától:~- Hát semmi se lesz?~Egy hang
3192 III,  78 |               Károly is él-hal érte.~- Hát akkor viszek egy hordócskával -
3193 III,  78 |               kurátor uram?~- Mért lõ? Hát csak lõ. Mivelhogy azt gondolom,
3194 III,  78 |                Mi ez? Hm! - dörmögé. - Hát nem megyünk?~Eközben hallgatózva
3195 III,  79 |            Brassóig.~- Miféle címen?~- Hát képviselõi voltom okáért.~-
3196 III,  79 |                barátom, a szabályok.~- Hát nem adsz jegyet, mi?~- Nem
3197 III,  79 |             Nem én, igazolás nélkül.~- Hát hova szaladjak én most Kovách
3198 III,  79 |                a nagyságos urat.~- No, hát akkor visszafordulok, eljön
3199 III,  79 |              Miféle fotográfiát?~- Ej, hát az arcképedet.~- Minek az?~-
3200 III,  79 |              velem az alantas közegei. Hát ezért vagyok én mameluk.
3201 III,  79 |               ki tisztelje akkor?~- De hát miért jössz hozzám? - kérdi
3202 III,  79 |         államtitkár gúnyosan.~- Miért? Hát hogy te segíts rajtam.~Baross
3203 III,  79 |             koromban, de szét adtam.~- Hát a képviselõházi albumban?~-
3204 III,  79 |               most mit csináljak? Mit? Hát legelõször kifizettem a
3205 III,  79 |              ingyenjegyet az államnak.~Hát richtig, jön szembe velem
3206 III,  79 |                ha nem adod jószerivel, hát ellopom, mégis meg kell
3207 III,  79 |               én komolyan beszéltem.~- Hát, majd meglássuk - szólt
3208 III,  80 |              tótul. Hova mozdult volna hát ki szégyenszemre?~Ott élt
3209 III,  80 |             apró kaviccsal.~Lekiáltott hát a hangcsövén:~- Hej szolgabíró,
3210 III,  80 |          primipilusok.~- Mi baj van?~- Hát bizony nagy baj van. A méltóságos
3211 III,  80 |               haza se jönnek ma. Azért hát fogadják szívesen kigyelmetek
3212 III,  80 |      Megbolondult kend, spektábilis?~- Hát kérem alássan, hiszen azt
3213 III,  80 |          nyomban, hogy ha már így van, hát csak tartsa ott az asszonyokat,
3214 III,  80 |               neki ajándékozzák…~…Mert hát az egész városból mind ott
3215 III,  81 |               kis üdítõ álomra.«~- No, hát akkor aludj édes fiam -
3216 III,  81 |    megelevenedik szegényke!~Azért ment hát be az öreg apó éjfélkor,
3217 III,  81 |             reá szemeit.~- Megtörtént! Hát megtörtént!~Nosza, be se
3218 III,  82 |            festéket kevernek. Ki tudná hát megállapítani, egészen határozottan,
3219 III,  82 |            lapokban olvastam.~Igen, de hát ‘iszen sok embernek van
3220 III,  82 |                az ügyvédi irodámban.~- Hát a szegény Pál meghalt!…
3221 III,  82 |            volt tõle, tekintetes uram. Hát nem mehetett volna másüvé?
3222 III,  82 |              boldogtalant?~- Mi hozta? Hát mi hozta? Én mindjárt kinéztem
3223 III,  82 |         unalomból összemarkoltam õket, hát úgy hozzávetõleg kisült,
3224 III,  82 |             akivel az ember pertu van! Hát csak lehetetlen kérem, hogy
3225 III,  83 |      meggyógyítják majd a mézes hetek… Hát talán meg is gyógyították.
3226 III,  83 |             sem az egyik, sem a másik… Hát minek csináljak én most
3227 III,  83 |                találna felülkerekedni, hát az is sas, igaz, hogy csak
3228 III,  83 |    történetírók nem tudnak ezekrõl, de hát hogy is tudhatnának, ha
3229 III,  83 |         közéjük vágott az ostorával. - Hát illik ez, hé! Legyen aztán
3230 III,  83 |                jött rohanva.~- Hol van hát, hol? - s szemeit mohón
3231 III,  83 |        Josephus Papp de Száldobos«.~De hát hogy jutott ide? Hol halt
3232 III,  83 |           visszafordította a fejét.~De hát ott fekszik-e valóban?~Oh,
3233 III,  83 |             adnák ezt a falut?~- Akkor hát magam megyek - szólt az
3234 III,  83 |              környék, mi lehet az oka? Hát senkit sem szeret? Egy csöpp
3235 III,  83 |                sem áll a kezeügyében.«~Hát ilyennek kell lenni egy
3236 III,  83 |              megboldogult mesélgetett.~Hát biz az igaz volt egészen.
3237 III,  83 |            ellenveté Kerekpály Imre. - Hát megcsalta a feleségét, ennyi
3238 III,  83 |           Pélly uram méltatlankodva. - Hát az én becsületem semmi?
3239 III,  84 |             tekintünk hátra a szobába, hát csakugyan nincs ott többé
3240 III,  84 |               Miféle folt? - hebegé.~- Hát az árnyék, amit oldalvást
3241 III,  85 |              szólítom meg az öreget. - Hát hogy szerette volna?~- Úgy?
3242 III,  85 |        tökéletes ember.~- Hogy-hogy?~- Hát csak azért, mert ha már
3243 III,  85 |                benne el is tévedtem.~- Hát aztán hogy jöttél ki? Mert
3244 III,  85 |          Tudniillik nem akart vallani, hát jól megnáspángoltattam a
3245 III,  85 |              nem vettem - mondám. Mert hát, hogy is vettem volna fel,
3246 III,  85 |       hatalommal való visszaélésnek.~*~Hát ebbõl ilyen szépen mentem
3247 III,  85 |             õsi virtust. Ne irkáljatok hát olyan rettenetes ijedten!~
3248 III,  86 |                egy leesett nõi konty. (Hát iszen ennek is lehet valami
3249 III,  86 |                döngnek a kertekben.~De hát hova lettek a gyerekek?~
3250 III,  87 |               neve »szalma esküdt«.~De hát jó volt nekem ez a szalma
3251 III,  87 |             isten dolga: a jövõ titka.~Hát egy ködös napon, még most
3252 III,  87 |            szolgája.~- Szervusz öcsém! Hát már itt vagy?~- Itt vagyok
3253 III,  87 |           Pista bácsi.~- No, az derék. Hát van-e sok dolgod? Mi?~-
3254 III,  87 |                 elétüntetett általam«. Hát mi történt? Ma már a díjnok
3255 III,  87 |             hagyatéki tárgyalásokat.~- Hát tudod-e jól a perrendtartást? -
3256 III,  87 |               bizonyos keserûséggel. - Hát mikor a kaszinóban tarokkozom,
3257 III,  87 |             Nellike is csinos volt, de hát ahhoz nekem semmi közöm:
3258 III,  87 |            valahol másutt jár az esze… Hát a földre nézzen, ha találni
3259 III,  87 |                hidegen.~- Én?… Semmit. Hát bántom én magát?~Nem felelt.
3260 III,  87 |              Most már én ostoba leszek hát elõtte.~Leverten, feldúlt
3261 III,  87 |         mondaná: »Szegény kis ostobám, hát minek mégy még el?«~Zavart
3262 III,  87 |               hogy dühbe jött volna. - Hát nem hoztad le a szelencét
3263 III,  87 |            deregi zökkenõnél. Már most hát dologra, gyerekek, míg eszemben
3264 III,  88 |                rangos papiros.~- Akkor hát vivát - kacag fel Szûcs
3265 III,  88 |             pálinkát s odább áll, mert hát a király se elég gazdag
3266 III,  89 |                a Tiszáék tájékán.~- De hát kivel foglalkozzunk most?
3267 III,  89 |        átvehesse a nemzet koszorúit.~- Hát hova lett az a generáció? -
3268 III,  89 |               miniszterelnöknek lenni.~Hát egyszer aztán lefekvés elõtt
3269 III,  89 |             válogatós. Mindegy akármi. Hát amint szobámig kísér szíves
3270 III,  90 |          dominatio vestra hatezerre.~- Hát az se rossz - de mi ezekért
3271 III,  90 |             megakadt a püspöki titkár. Hát ugyan mi is csak? Végiggondolt
3272 III,  90 |            direktor úr. Nem szelel. De hát mit tegyek?~- Nem foghatom
3273 III,  90 |               forint.~- Teremtõ isten, hát a többi?~- A többi? - szólt
3274 III,  90 |               mi lehet ennek az oka?~- Hát ki törné ezen a fejét, édes
3275 III,  90 |            mondá jámborul. - Csináljon hát valami rendet, direktor
3276 III,  90 |                a konyhai kiadásokat.~- Hát legelõször is, kérem alássan,
3277 III,  90 |                meg azt a sok kiflit?~- Hát csak elfogy, kérem alássan.~-
3278 III,  90 |             borzasztó zenebona támadt.~Hát még másnap, mikor a pék,
3279 III,  90 |         szegénykéknek az eledelüket.~- Hát ‘iszen nem bánom méltóságos
3280 III,  91 |               nem-e vártam én is. Nos, hát várjon most ön is, míg engem
3281 III,  91 |             csont órát?~- Igen, ezt.~- Hát tudja mit, odaadom egy pásztoróráért. -
3282 III,  91 |                De megadom.~Most tudtam hát meg, hogy ez volt az a csekélység,
3283 III,  93 |         közönséges verebek lesznek.~De hát miért áll olyan nagy tiszteletben
3284 III,  93 |       kávéjánál takarított meg neki.~- Hát mégse adja ide ezt a kis
3285 III,  93 |       váratlanul.~- Isten neki, eladom hát a csízt a báró úrnak, ha
3286 III,  93 |            csíz volt a kalitkájában.~- Hát ezt mennyiért eresztjük
3287 III,  94 |              csak ki nem taszítják.~De hát mondjuk már el, miképp esett
3288 III,  94 |              voltak jobbak a maiaknál, hát bizony nem lehet rossz néven
3289 III,  94 |             felelte Koháry ravaszul. - Hát még semmit sem hallottál?~-
3290 III,  94 |              ha a jószágait veszem el, hát több uradalmam lesz eggyel.~
3291 III,  94 |         uradalmam lesz eggyel.~Elvette hát a jószágait. S azonfelül
3292 III,  94 |           szólj szám, ne fájjon fejem. Hát kérlek, uram, tedd el nekem
3293 III,  94 |           senki se látta idejönni, nos hát senki sem fogja látni elmenni
3294 III,  94 |        iszonyodva hunyta be szemeit.~- Hát nem akarod látni a gyöngyöket?~-
3295 III,  94 |                  mondá a király. - Jer hát közelebb. Magaddal hoztad,
3296 III,  94 |          vállat, mintha mondta volna:~»Hát tessék ebbõl okosnak lenni!«~
3297 III,  95 |        szóbaállni az emberekkel!~Hanem hát mi ez, mind, a B. úr felséges
3298 III,  96 |             gúnyosan nevethetett. Mert hát olyan nevetséges is az,
3299 III,  96 |                szeretsz, ahogy mondod, hát eljöhetnél hozzám feleségül.~
3300 III,  96 |                valami állásod lenne.~- Hát ‘iszen kineveztethetnél
3301 III,  96 |         kacagott édesen, csengéssel. - Hát engem vennél el, ha valami
3302 III,  96 |                hivatalában? Jó, jó. De hát mióta olvasol te is vezércikkeket,
3303 III,  96 |           egyik udvarlója sem tudta.~- Hát ugyan mit kellene tennem? -
3304 III,  96 |                  Föllépek, ha segít.~- Hát hogyne segíteném! - mondá
3305 III,  96 |              tótoktól ezt a vármegyét. Hát megbolondult ez a Domine
3306 III,  96 |             baloldali programmal: hogy hát ezt most nem lehet úgy hagyni,
3307 III,  96 |            Hiszen ez inkább szerencse. Hát nincsen a vármegyének valami
3308 III,  96 |            szerezni…~- Milyen fület?~- Hát amelyik hallotta - ha arra
3309 III,  96 |       megjelenvén a nagy kulcsokkal.~- Hát miért voltam én becsukva? -
3310 III,  96 |            vele a bosszúállásra.~Mivel hát az mégis szörnyûség, hogy
3311 III,  97 |           bátyó? Jól érzi magát, mi?~- Hát csak maradhatós a világ
3312 III,  97 |          Váltig korholom az embereket: hát nem bírjátok egyébüvé vinni
3313 III,  97 |                a hitvány lábbeliteket, hát nincs már más csizmadia
3314 III,  97 |              én varrjak nekik csizmát? Hát nem fátum ez?~- Az a. De
3315 III,  97 |                ura jó patrónusom volt! Hát csak tessék hozzáfogni.~
3316 III,  97 |                 mint egy nádorispán!~- Hát iszen, hogy iszen… - motyogta
3317 III,  98 |             anekdotát. Elolvastam - de hát mi az még a mi dunántúli
3318 III,  98 |          aláírás végett a hercegnek.~- Hát ez mi? - kérdé az ásítozva.~-
3319 III,  98 |       keresztnevet adott a holta után.~Hát egyszer egy este jelentik
3320 III,  98 |                volt. Denique mégis van hát isteni gondviselés!~Hívatta
3321 III,  99 |           hozománya címén õket illeti.~Hát iszen könnyû is már nekik
3322 III,  99 |               mindig mutat valamit.~De hát ez már mind csak olyan,
3323 III,  99 |           dokumentum.~De öt kenyérért! Hát nem tudott még egy kicsit
3324 III,  99 |         komposszesszornak lenni benne. Hát még a Iitavai hegyhátat
3325 III,  99 |          bevallom a litavai hegyhátat, hát akkor nekem attól adót is
3326 III,  99 |              építettek fel a tetejére. Hát ki gondolt volna arra, hogy
3327 III,  100|               meg az asztalt.~- Mi ez? Hát nem jön ide senki? - kiáltá
3328 III,  100|            láttuk egymást. No, mármost hát együtt isszuk meg a félmesszelyünket…~-
3329 III,  100|             valahová az Alföldre. Most hát egyedül van, papa? De remélem,
3330 III,  100|                 Titli! Ha már ide ült, hát beszélgessünk vagy mi?~-
3331 III,  100|             mirõl is beszéltünk?~- Ej, hát mirõl beszéltünk volna -
3332 III,  100|           felõl kérdezõsködött. Tartsa hát az eszét egy rakáson.~-
3333 III,  100|                tette hozzá gyöngéden.) Hát izé… az én unokám. No, barátom,
3334 III,  100|         meghalsz, az apa mondta, azért hát halj meg, kérlek alássan.«
3335 III,  101|            Nincsenek, kérem alássan.~- Hát tudja mit, jöjjön el holnap,
3336 III,  101|          arccal fogadta.~- No, atyafi, hát majd csak csinálunk mi is
3337 III,  101|                is csavarog ott most…~- Hát én bizony azt gondoltam,
3338 III,  101|                mégis.~- Miféle uruk?~- Hát a Tisza szolgabíró úr.~-
3339 III,  101|          kétezer forintot deponálni.~- Hát akkor adja ide kend, hadd
3340 III,  102|           tájékot.~Nem lesz választás! Hát miért nem lesz?~A tót falvakban
3341 III,  102|                Hiszen én hivattam önt. Hát akkor talán magad mehetnél
3342 III,  102|              üldögéltem egy páholyban, hát a második felvonás alatt
3343 III,  102|                vér fejemnek tódult. De hát miért? Hiszen csak köszönt.~
3344 III,  102|        tizenötezer forintot kifizetni.~Hát mit lehetett volna tenni
3345 III,  102|                lábadt szemekkel. - Van hát még isten, atyafiak!~Azután
3346 III,  102|                   Miféle szekereket?~- Hát amelyeken a választókat
3347 III,  102|           kiáltám fojtott hangon.~- Én hát. Hiszen láthatja. Mentsen
3348 III,  102|                ha jobban meggondoljuk, hát ki csinálja az alispánokat
3349 III,  102|         harapdálta a szélét.~- Mármost hát én hazakísérem magokat,
3350 III,  102|                 Gúnyosan felkacagott.) Hát ne mondja, kérem.~- Szent
3351 III,  102|       leheletét éreztem arcomon.~- No, hát vigyen át - suttogta, szemeit
3352 III,  102|        szólhassak többet.~- Tudja? Oh, hát tudja? - kiáltá szívszaggatón,
3353 III,  102|               haj! - rikkantott fel. - Hát miért nem mondta, hogy a
3354 III,  102|               hordóabroncsokat.~- Mit? Hát maga eresztgette szét, és
3355 III,  103|               Ferdinánd üldözte el.~De hát mindez nem tartott sokáig.
3356 III,  104|           ember is gróf.~- Teringette, hát ez az a híres Pálfalva?
3357 III,  104|             forint ára káposzta terem. Hát nem az isten hóna alatt
3358 III,  104|               maradt még, bíró uram!~- Hát ‘iszen maradt, maradt. Annyira
3359 III,  104|             annyira ezt a falut?~- Mi? Hát ez ni…~És felemelte a mogyorófa
3360 III,  104|            bizony nem nyílt az ajtó.~- Hát mármost mit csináljunk? -
3361 III,  105|            kilenc zászlót csináltatta.~Hát azok közül való volt, aki
3362 III,  106|                 csak a felsõkabátokat.~Hát ez is valami - sõt nagy
3363 III,  106|               nini, nini! mégse alszik hát ez a mi rendõrségünk!« Megfogott
3364 III,  106|            tudnak szólni.~Ott hevertek hát némán, csendesen, egy székre
3365 III,  106|                 Vagy ha nem testvérek, hát legalább is valami Pollux
3366 III,  106|             egyforma. Hiába próbálnók.~Hát végre örömteljesen kiált
3367 III,  106|              lenni határának!~Eljöttek hát, s egyenkint jelentkeztek
3368 III,  107|                ügyben.~- Tudom, tudom. Hát az az apró marha kit keres? -
3369 III,  107|     teremtettézte össze a parasztot:~- Hát én szoptassam azt a borjút,
3370 III,  107|           szoptassam azt a borjút, mi? Hát van magának esze, mi? Hát
3371 III,  107|              Hát van magának esze, mi? Hát nem tudta kend elhozni az
3372 III,  107|               hogyha valamit keresett, hát mindig legutoljára találta
3373 III,  107|                 Addig-addig áskálódtak hát a katonák ellen, míg sikerült
3374 III,  108|               ellenkirály, ha más nem, hát az erdélyi fejedelmekbõl
3375 III,  108|                és igazinak.~Pörölhette hát Kürthy Ferencet a felesége
3376 III,  108|     végrehajtani a Rákóczi rendeletét.~Hát nem volt ez gyönyörûséges
3377 III,  108|           vannak a kulcsok!~- Jelentsd hát az asszonynak, hogy megjöttem.~
3378 III,  108|                a tulajdon feleségét.~- Hát szabad ilyen istentelenségnek
3379 III,  108|           rahói szép asszonyt: szebb-e hát õnála?~Megkérte a sógorát
3380 III,  108|            vitessem Detrik Péterhez.~- Hát azt bizony meg is tehetné
3381 III,  108|            csipkével szegettben.~Hanem hát ez nem valami nagyon szép
3382 III,  108|   legkülönösebb Kürthynét is hozták.~- Hát mi történt? - kérdé Illésházy,
3383 III,  108|            ösmertem, nem láttam.~Azért hát ezennel visszaküldöm, a
3384 III,  108|              hadserege is kevés lenne, hát még a Wesselényi rongyos
3385 III,  108|                a bástyafokon Kádárnak.~Hát éppen abban a pillanatban
3386 III,  108|           hozni a szép fehér nyakát.~- Hát a legény se cenk - felelte
3387 III,  109|                nyomtatott b i r k a.~- Hát a fõrendi ház?~- Cicero
3388 III,  109|                lavírozni legtovább.~De hát a mandátumért mért ne áldoznám
3389 III,  109|                kimondani. Azért jöttem hát önhöz, mint az Akadémia
3390 III,  109|              egy tejen táplálkoztak. - Hát hogy lehetne azt jó szívvel
3391 III,  109|               feleségem halálos beteg, hát itt hagylak.~Én hörögtem
3392 III,  110|                juhaklom mellett.~- Hm… Hát csak ne tessék szólni kérem.
3393 III,  110|             árthassanak annak. Mármost hát itt a legfõbb teendõ az,
3394 III,  110|             szemöldök rángatásaival.~- Hát eszerint tudjuk, mit akar
3395 III,  110|                   Jól van. Íme, hallja hát. Nem kevesebbrõl van szó,
3396 III,  111|           forogni? Dehogy fog, dehogy! Hát a cigány-purdék mire valók,
3397 III,  111|           kellett megsiketülnie!~Hanem hát az történt az idén, hogy
3398 III,  111|            bírom a nótáját megfizetni.~Hát bizony ilyen az a dzsentri…
3399 III,  112|             Baross Gábor karrierje.~De hát maradjunk annál a pontnál,
3400 III,  112|                   Nagyon helyes. Akkor hát Dorner.~A választókhoz lépett,
3401 III,  112|           sorba a kutyándi atyafiak.~- Hát kegyelmetek még itt vannak? -
3402 III,  112|               már itt vagyunk helyben, hát mégis nézzük meg azt a tisztelt
3403 III,  112|     megtekintendõ.~Aha! Most már tudom hát, hogy állunk.~S visszafelé
3404 III,  112|                a szegény Dornernek. De hát nem lehet-e valaki veres
3405 III,  112|              gyakorolt a kutyándiakra.~Hát még késõbb tíz óra felé
3406 III,  113|               ott semmi szükség. Marad hát itthon a hazában, s a kis
3407 III,  114|               pedig így szólt hozzá:~- Hát jöjjön el holnap vacsorára,
3408 III,  114|           pesti országházat.)~- Megyek hát, asszonynéni, kezeit csókolom.~-
3409 III,  114|                nem volt rajta.~- Akkor hát ön tette rá azt - mond az
3410 III,  115|               fölött, mint az egérkéé, hát bizony mindjárt téged választanánk
3411 III,  115|             beszélnek a zúgó gallyak - hát még a hallgató csontok!~
3412 III,  115|          életedre vágynak legfõképp.~- Hát akkor odaviszem nekik.~S
3413 III,  115|                ordított rájuk Bükky. - Hát illik ez okos magyar emberekhez?~-
3414 III,  115|           tudom, harapja meg, siessen!~Hát mit tehetett volna mást,
3415 III,  115|              sincs annak!~- Jobban… ej hát, jobban - sürgeté a lány
3416 III,  115|              egy megharapott nyak!…~De hát a húsz pandur? Ezeket már
3417 III,  115|               arccal a kapitány elé:~- Hát a külön vármegye dolgában
3418 III,  115|              errõl, édes fiam, semmit, hát én se mondhatok.~- Tökéletesen
3419 III,  115|             alispánné.~- Hadd jöjjenek hát be - intézkedék az alispán. -
3420 III,  116|             úgy fölnevelkedni, uram?~- Hát csak megnőttem. Hanem, hogy
3421 III,  116|             hogy még ki is virágzik…~- Hát a mi kavicsos földünk odafent?
3422 III,  116|             kőszén van a belsejében.~- Hát a mi saját madaraink, a
3423 III,  116|          madaraink, a túzok, kócsag?~- Hát a mi erdeinkben a temérdek
3424 III,  116|         események színeznek. Beszéljük hát el felváltva a jellemzõbb
3425 III,  116|             elsõ történetemnek ez lesz hát a címe:~I. MIRE JÓ A DIALEKTUS?~
3426 III,  116|         kiküldeni a komissziót, lássuk hát mi van a Nagy István uram
3427 III,  116|                Hm, jól van! Mondja meg hát nekem asszonynéni: mivel
3428 III,  116|          felelte bátran.~- Ühüm. Akkor hát fizetsz, fiam, két krajcárt.~
3429 III,  116|             ilyen írást kiállítani.~De hát hiába való már itt minden
3430 III,  117|                vármegyétõl a város is!~Hát össze is tákolták a rendõrséget
3431 III,  117|          mogorván. - Mi közük hozzá?~- Hát iszen, kérem alássan, nem
3432 III,  118|               rázta kétségbeesetten.~- Hát nincsenek önnek jó barátai?
3433 III,  118|             hogy talán megbolondult.~- Hát mért tett maga engem bolonddá,
3434 III,  119|            bort fordított volna.~Hanem hát én ennél okosabb embernek
3435 III,  119|          kincstáré a likavai uradalom.~Hát a vár?~Azt lerontatta II.
3436 III,  120|      napvilágnál senki.~- Hogy-hogy?~- Hát úgy, hogy minden huszonnégy
3437 III,  120|               a szükségletei.~- Jöjjön hát velem. Végezzük együtt a
3438 III,  120|             kérem alássan…«~Rendeltünk hát tollat is ezer darabot.
3439 III,  120|             meg otthon a sógorommal.~- Hát most meg már hova megyünk?~-
3440 III,  120|            szomjúságtól és éhségtõl.~- Hát kell-e még valami? - kérdem
3441 III,  121|              ellenzékinek Czirok. Mert hát ez a megélhetési taktika.
3442 III,  121|        barátodnak. Ej, Miska, Miska!~- Hát neked csak bevallom mégis -
3443 III,  121|               a parasztoknak.~- Mit?~- Hát az jött eszembe, amit az
3444 III,  121|        megtalálja, akárhová dugják el. Hát én is ilyen valamit akarnék
3445 III,  121|            eldugott tojást megtalálok, hát megtalálnám, ha ugyanis…~-
3446 III,  122|              is elszéledt korteskedni. Hát nekik nem is kell itt székelni,
3447 III,  122|               látszik, vásárt csinált, hát tán mégse bolond. Ámbátor,
3448 III,  123|           volnék az én könyvkiadóm.~I. HÁT MÉG A KIRÁLY IS?~Tehát először
3449 III,  123|             státusz-titkok hevertek.~- Hát hogy fogy a könyv? - kérdé
3450 III,  123|            kérdé az csodálkozva.~- Ej, hát az »Egy asszonyi hajszál«
3451 III,  124|             zsidókat nem szidta. Hanem hát logika nincs ilyenkor. Mert
3452 III,  124|                ahova nem kell diploma.~Hát felmentem a függetlenségi
3453 III,  124|               kifejezést öltött fel.~- Hát megbolondultál?~- No, hát
3454 III,  124|              Hát megbolondultál?~- No, hát csak azt gondoltam, hogy
3455 III,  124|              semmi dolgom a nyáron át, hát föllépek valahol.~- Föllépsz?
3456 III,  124|              legyen.~- Oh, te oktondi! Hát mit rabolod az idõnket?
3457 III,  124|                jöjjön.~- Vagy úgy? No, hát azt megtehetjük. Van egy
3458 III,  124|            kapna benne harminc voksot. Hát oda betehetlek, hogy a mi
3459 III,  124|               magán sem bírt segíteni, hát mit várhattam volna tõle
3460 III,  124|        képviselõ urat egy öregúr.~- De hát hogy mer maga szemtelenkedni,
3461 III,  124|                kiáltá felém dühösen. - Hát hallott már valaki ilyen
3462 III,  124|         levélben, hogy léptessenek fel hát téged, s íme fölléptettek,
3463 III,  124|             fölléptettek, s meglettél. Hát nem a bolondulásig nevettetõ
3464 III,  124|             nem voltál választó. Azért hát szaladj át a kormánypártra,
3465 III,  125|    képviselõnél úgysem kaphatnának.~De hát minek olyan nagyon becsületes?
3466 III,  125|               nem lakik jól a nép.~Lõn hát, hogy a múlt választások
3467 III,  125|             mindig hallom emlegetni.~- Hát az olyan ember sógor, aki
3468 III,  125|              eddigi követet akarjuk.~- Hát persze, hogy akarjuk. De
3469 III,  125|             személy kívántatik igaz-e, hát a követválasztáshoz is két
3470 III,  125|            akadt köztük ellenjelölt!~- Hát mármost mit csináljak? -
3471 III,  125|           forintért kapunk egyet.~- De hát mibõl fizetjük ki õkemét?~-
3472 III,  125|            mibõl fizetjük ki õkemét?~- Hát abból a pénzbõl, amit az
3473 III,  125|             igazi jelölt megeresztett.~Hát bizony ilyen bolond dolgok
3474 III,  126|                ember komponál valamit, hát nem ilyet komponál magáról.~
3475 III,  126|             kereskedõhöz megy férjhez! Hát nem borzasztó dolog ez!
3476 III,  126|            csak közbejönne még valami!~Hát persze, hogy közbe is jött.~
3477 III,  126|              kérem, de ki ellen?~- Ej, hát nem tudja? - Todorovics
3478 III,  126|               kedvem este dolgozni. De hát baj is az! Hiszen a nyomdában
3479 III,  126|          Elhamarkodtam, mérges voltam. Hát lehetne-e valamiképp visszavonni?~(
3480 III,  126|               becsületes arccal.~…Mert hát ilyen a szüle és ilyen a
3481 III,  127|                játszik?~Ugye nem? Mert hát minden ember Réthy Laurát
3482 III,  127|              kérdésen.~- Ha tetszenék, hát el is venném - mondá az
3483 III,  127|         gazdája, egy fiatal leányzó.~- Hát talán azt hitte, el akarom
3484 III,  127|          Hogyan az egyik? - hebegém.~- Hát a párja ennek, amit a lakásomra
3485 III,  128|                is bezárkózott ijedten. Hát még annak is te parancsolsz,
3486 III,  128|             Igaz biz az, ha meghaltak, hát õk maguk is elmondhatják
3487 III,  128|           megtepedt, összegyûrõdött.~- Hát mit csinálsz itt, kis öcsécském?~-
3488 III,  128|         eresztenek be. Félnek tõlem.~- Hát nincs senkid?~- Nincs, csak
3489 III,  128|           kiáltá rá öcsém haragosan. - Hát nem elég volt? Még egy sír
3490 III,  128|              És hogyan volt a temetés? Hát nem tudtál te engem hazahívni?~-
3491 III,  128|          Jöjjön, aminek jönnie kell.~- Hát a szegény, hû Klapka hova
3492 III,  129|           felelte Havas Péter. - Hanem hát nem addig a, elõbb talán
3493 III,  129|                tudatik - felelte.~- De hát zászlót mégiscsak a mi embereinknek
3494 III,  129|               kukoricás szakajtó után, hát a kukoricás szakajtó megy
3495 III,  129|                szomorú mosollyal.~- Én hát maradok. Éjjel megcsinálom
3496 III,  129|                én is ott leszek. Hanem hát a hangulat pénzt kóstál…~-
3497 III,  129|                hogy helyes, nem megyek hát haza, hanem át kell mennem
3498 III,  129|           pénzt küldettem magam után - hát a pénzt csak nem hagyhatom
3499 III,  129|              Sopronba el kell menni…~- Hát menjünk - mondá Nagy Máté.~-
3500 III,  129|             baj? - motyogta habozva.~- Hát mi lenne; holnap délre itt