1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-4635
Rész, Fejezet
4001 IV, 72 | vontam.~- Honnan tudom. Hát csak tudja az ember az efféléket.~
4002 IV, 73 | egyszóval elmúlik minden. Hát mi az ördögöt elégedetlenkednének
4003 IV, 73 | huszonnégy órára szól.~- Hát tudja mit - vágtam közbe -,
4004 IV, 73 | kérdeni. - Miért nevezik hát Krõzusnak?~Hiszen éppen
4005 IV, 73 | már kilencvenet emleget. Hát még a rokokó almáriomok,
4006 IV, 73 | egy sült ludat egyszerre.~Hát nem leleményes a sors, uraim,
4007 IV, 76 | fráter, öcsém.~- Hogyhogy?~- Hát bejön a nyomorult a saját
4008 IV, 76 | egymást megérti.~Milyen lehet hát, mikor nem érti meg egymást?~
4009 IV, 77 | embernek, és nem az unokáimat.~Hát már most abban sántikálok,
4010 IV, 77 | főügyész nem elégedett meg hát a puszta elméletekkel, a
4011 IV, 77 | igazán embert formáltál!~Hát annyiba is maradt volna,
4012 IV, 77 | Asszekuráltassa be, méltóságos uram.~- Hát aztán?~- A többi aztán,
4013 IV, 78 | keresztüllövöm kendet.~Megeresztette hát Istók az ostort s röpült
4014 IV, 78 | nyerges arabs ló.~- Ejnye, hát csakugyan megdöglött - mondja
4015 IV, 79 | mondok cáfolólag -, ha nincs, hát kírek a Bercitõl kölcsön” (
4016 IV, 79 | szemeimmel: ki kel fel? Hát a Szemere Bertalan! No,
4017 IV, 80 | kocsi.~- Megyünk. Kocsi. Hát hiszen jól van, ne menjünk,
4018 IV, 80 | mennénk« - s így végzõdik: »Hát hiszen jól van, úgyis áll
4019 IV, 80 | csupa garçon ember.~- Brávó, hát elment az asszony? - üdvözlik
4020 IV, 80 | párját minden kalapok közt. Hát hiszen nekem nincs kifogásom
4021 IV, 80 | gondolat jut eszébe.~- Jól van hát, szívem - szól kissé bánatos
4022 IV, 80 | rettentõen unatkoztam. Hát te?~- Én? Lehet is rólam
4023 IV, 81 | hogy nem hagysz olvasni. Hát neked adom a kalapot, ha…~-
4024 IV, 81 | A kalapomról beszélsz? Hát mit akartok az én kalapommal,
4025 IV, 81 | hangja volt e pillanatban.~- Hát már az ember nem is olvashat
4026 IV, 81 | olvashat a kalapja miatt? Hát mi az már ezekkel a kalapokkal?
4027 IV, 81 | kalapokkal? No, mit akarsz hát? - fakadt ki dühösen.~-
4028 IV, 81 | csillapítgatta Szabó Pali -, hát mi bújt beléd? Bántottalak
4029 IV, 81 | kérlek, mert indulatba jövök. Hát nem mondtam, hogy ezer ilyen
4030 IV, 81 | ilyen kalap van Skrivánnál. Hát nem tudsz Skrivánhoz menni?~-
4031 IV, 81 | föl mély keserûséggel. - Hát énnekem mármost el kell
4032 IV, 81 | országból a kalapjaim miatt? Hát mi ez, mondja meg nekem,
4033 IV, 81 | kovácsmûhelyek fúvói.~- Hát hajadon fõvel járjak én
4034 IV, 81 | mentegetõzik a megriadt fiú.~- No hát tudja meg most fiatalember
4035 IV, 82 | szemei felragyogtak (mert hát nagy dolog az hiába, ha
4036 IV, 82 | félig eszméletlenül.~- Hát benneteket mi lelt?~Az egyik
4037 IV, 82 | tekintetes uram. Haldoklunk.~- De hát mi esett veletek, az isten
4038 IV, 82 | vagyunk!~Bemegyek a szobámba, hát látom ott az asztalon szép
4039 IV, 83 | Magától értetõdik.~- Hát akkor csak készülõdj, mert
4040 IV, 83 | öreg grófnál.~- Felolvasó? Hát mi az?~- Mi? Hát az, hogy
4041 IV, 83 | Felolvasó? Hát mi az?~- Mi? Hát az, hogy az öreg grófnak
4042 IV, 83 | te pedig leszel a szeme. Hát az is csak valami.~- Nem
4043 IV, 83 | kártyázni, amice?~- Nem tudok.~- Hát inni tud-e? - faggatott
4044 IV, 83 | néztem az öregre. Istenem, hát így néz ki egy gróf.~Csilloghattak
4045 IV, 83 | akkor kitett magáért.~De hát semmi sem tart örökké.~Egy
4046 IV, 84 | hogy messze van-e még? Hát elhűl bennem a vér, borzadva
4047 IV, 84 | türelmetlenül:~- Az ördögbe is! Hát mi történt aztán Miska bácsival?~-
4048 IV, 84 | a kerek asztalnál.~- No hát betetted-e az ezer forintot
4049 IV, 84 | megkérdezte fõnökét.~- Hát amice, az orvosnak szemesnek
4050 IV, 84 | urambátyám - volt a válasz.~- Hát, hogyan tetszik azt tudni?~-
4051 IV, 84 | tõle is megkérdezik: így hát ön nem lutheránus; a református
4052 IV, 84 | nem-e »részükrõl való?«: így hát, uramatyám, ön református?~
4053 IV, 84 | eltûrhetett volna.~- Jöjj hát birokra, ha mindenáron belém
4054 IV, 85 | még többet kíván. Azért hát menj ki, fiam, tapasztalatokat
4055 IV, 85 | a két nagy fekete szeme, hát még a fölséges nyulánk termet,
4056 IV, 85 | diáké volt az már!~Mit ér hát az egész tudománya, ha a
4057 IV, 85 | aki fölemelje.~- Akkor hát annyi ez a könyv az emberekre
4058 IV, 85 | elõ valahonnan egy gyík.~Hát amint ott botorkált, egyszer
4059 IV, 85 | orruk vére folyna.~- Ej, hát semmit sem tudtok - kiáltott
4060 IV, 85 | magától jön.~Ez a varázslat hát arra való volt, hogy a leány
4061 IV, 85 | feltöri az egyik tojást, hát egy arany van benne, feltöri
4062 IV, 85 | mi az ördögöt csináljunk hát? No, valahogy mégis csak
4063 IV, 85 | az Isten adhat!~- Akkor hát takarodjatok a pokolba -
4064 IV, 85 | mende-monda átidomította.~Hanem hát nem úgy történt az.~Nem
4065 IV, 85 | lehetetlenségnek látszik!~Hát a Mágyika! Az is csak mese!
4066 IV, 86 | Kimenõm van ma.~- Úgy? Hát mi újság a másvilágon?~-
4067 IV, 86 | ér semmit.~- Hogyhogy?~- Hát úgy, hogy azoknak nincs
4068 IV, 86 | hanem nyugodtan várják.~- De hát, Bódi fiam - mondám -, mit
4069 IV, 86 | fog.~- Kik szorítják?~- Hát elõször a pokolból folyton
4070 IV, 86 | a szemem közé nevetett: »Hát bolondnak hisz engem az
4071 IV, 86 | engedem? Azokból élek.« - Hát jól van - válaszoltam -,
4072 IV, 86 | Eredeti gondolat a haláltól! Hát végül mégis miben állapodtatok
4073 IV, 87 | temették.~Teremtõ isten, hát mi lett azóta Magyarországból!
4074 IV, 87 | lett azóta Magyarországból! Hát lehetséges ez! Talán már
4075 IV, 88 | mélyebben, hogy miféle úr hát ez a társadalom.~Egy szép
4076 IV, 88 | lett neki az asszony. Fogta hát magát, otthagyta egy szép
4077 IV, 88 | az egy hosszú történet. Hát te… hol jártál te?~- Majd
4078 IV, 88 | hamisítottam, s ide szöktem. Hát te miért hagytál el?~- Láttam,
4079 IV, 89 | Jól van, vissza fogom hát helyezni Nagy Mártont a
4080 IV, 89 | könyörögni.~- Tudom, tudom. Hát mit akarnak?~- Hogy tessék,
4081 IV, 90 | írókat is meghítták.~Hanem hát mindig keservesebb évek
4082 IV, 90 | ami a legjobb kiadvány.~Hát mondom, amint így diskurálnának
4083 IV, 91 | minden jelölt benne legyen.~Hát mondjuk, hogy úgy történt -
4084 IV, 91 | nagyon öreg, nem arra való. Hát Maranyai Gáborhoz mit szóltok!
4085 IV, 91 | nem szavaznának rá! Legyen hát Tülök Sámuel. Arra meg a
4086 IV, 91 | szokottnál is, elõadja:~- Hát barátom, arról van szó,
4087 IV, 91 | Engem? Képviselõnek? Hát az eszetek ment el? Hát
4088 IV, 91 | Hát az eszetek ment el? Hát értek én az effélékhez?
4089 IV, 91 | értek én az effélékhez? Hát tudok én szónokolni, államügyeket
4090 IV, 91 | államügyeket megvitatni? Hát azt hiszitek ti, hogy én
4091 IV, 91 | hangja reszketeggé válik:~- Hát megmondom nektek õszintén -
4092 IV, 91 | ember vagy, magad is tudod, hát mikor került itt a választás
4093 IV, 91 | mandátumot adnak a polgártársaim, hát adják bizalomból.~- Mi,
4094 IV, 91 | adják bizalomból.~- Mi, hát elfogadod?~- Ha gondoljátok…
4095 IV, 91 | is.~- Miféle kocsmát?~- Hát ahova gyülekezni fognak
4096 IV, 91 | magára tessék vetni, ha…~- Hát jól van, no. A maga kedvéért
4097 IV, 91 | elvem ellen van. Menjen hát, beszéljen valamelyik kocsmárossal.~
4098 IV, 91 | Toporczy ijedten ugrott fel:~- Hát most már mit csináljunk?~-
4099 IV, 91 | Banda kellene.~- Banda? Hát lakodalmat tartok én, vagy
4100 IV, 91 | izgatottan förmedt rá:~- Hát akkor mit áll itt? Fusson
4101 IV, 91 | hörgé Toporczy -, akkor hát mi is fizetünk… igen, fizetünk.~-
4102 IV, 92 | van?~- Nem éppen. Hanem hát csak ne menjen. Egyenesen
4103 IV, 92 | és nagyon kíváncsi rám.~Hát már most csakugyan el kellett
4104 IV, 92 | illedelem… egyszer mégis…~- Hát tudja mit, ha már nem tudom
4105 IV, 92 | dekrétum Bacskaense«-t.~- Hát mi az?~- Majd meglátja,
4106 IV, 92 | pattant erre Kapalovics:~- Hát sértegetni akar engem? Gondolja
4107 IV, 92 | úr. Ezer mordizom adta, hát mit képzel ön az én házamról?
4108 IV, 92 | minthogy jó »házigazda« vagyok. Hát ne korlátozzon meg ebben,
4109 IV, 92 | minket úgy segéljen!~Ez hát a dekrétum Bacskaense!~Most
4110 IV, 92 | fölírás állott »Kórház«.~- Hát ez mi?~- Hahaha? Hogy ez
4111 IV, 92 | szólt édes gúnyolódással.~- Hát ön csakugyan kidõlt már?~-
4112 IV, 92 | tartottam meg a dekrétumot. Hát kínáltalak én csak egy gyûszûnyivel?~-
4113 IV, 93 | báró Kemény Gábor óta. )~Hát még a Macskássy barátai,
4114 IV, 93 | hosszú, fárasztó úton, hogy hát mégiscsak nagyon szép az,
4115 IV, 93 | szepegve nyitott be:~- No, hát elhozta a memorandumot?~-
4116 IV, 93 | sincs a postához.~- Micsoda? Hát nem volt ön fõpostamester?~-
4117 IV, 93 | tizenkilenc esztendeig.~- Hát akkor? - riadt rá a gróf.~-
4118 IV, 93 | akkor? - riadt rá a gróf.~- Hát kérem, úgy áll a dolog,
4119 IV, 93 | postaügyet akartam önre bízni.~- Hát már most? - kérdé Macskássy
4120 IV, 93 | kérdé Macskássy uram.~- Hát már most, sajnálom, visszautazhat
4121 IV, 93 | kérem alássan.~- Hogyhogy?~- Hát úgy, hogy Erdélybe most
4122 IV, 93 | elmosolyodott:~- Ugyan miért?~- Hát azért, kérem, mert egész
4123 IV, 94 | családtagnak a követelése. Hát még ott, ahol sok örökös
4124 IV, 94 | felvidéken a Bureczky nemzetség, hát egy-két generáció múlva,
4125 IV, 94 | ügyvédjeivel összeszámította, hát éppen kilencvenkilenc pöre
4126 IV, 94 | Ha magamnak nem akad, hát veszek valahol egyet. S
4127 IV, 94 | néha a perben.~Kikeresett hát magának egy fiatal, hír
4128 IV, 94 | korcsmatartási engedéllyel.~- Hát korcsmáros vagyok én vagy
4129 IV, 94 | az ételek és italokról.~- Hát ez mi? Ön tetten éretett
4130 IV, 95 | életemben valamely felolvasáson. Hát nem is tudom elképzelni,
4131 IV, 95 | fegyvere lett a ravaszságnak.~Hát én bizony helyrajzi tanulmányokat
4132 IV, 95 | Azoknak még szerelem kell.~- Hát tarokkozni szoktak-e?~-
4133 IV, 95 | politikusok játéka.~- De hát mit szoktak mégis leginkább
4134 IV, 95 | hogyha valamit írni kell, hát rendesen felülök a képzeletbeli
4135 IV, 95 | elbeszélem.~II. Maga a történet~Hát az történt, kérem, hogy
4136 IV, 95 | háromnapos gyermekkel sem.)~- Hát az lesz belőle, fölnevelem
4137 IV, 95 | adom neki vissza.~- Eredj hát, kapard ki a földbõl, ha
4138 IV, 95 | szemeket meresztettek:~- Hát ez mi? Gólya hozta tegnap,
4139 IV, 95 | Kálmán és az õ neve közt, hát a jobbik nevet vette magának
4140 IV, 95 | Ez az enyém…« a Hanem hát az volt a baj, hogy egyszer
4141 IV, 95 | máskor meg a Pali gyerekben.~Hát az anyai szív, az a delejes,
4142 IV, 95 | Megcsaltál.~- Meglehet. De hát te nem csaltál-e meg, hogy
4143 IV, 95 | ha az asszony nem akarja, hát isten neki, én sem mondom
4144 IV, 96 | lármával s bõsz haraggal! De hát seregeknek ura, mi történhetett,
4145 IV, 96 | önméltóságáról a fõbíró. - Hát megbolondultál?~- Semmi
4146 IV, 96 | Beszéljünk nyugodtan, asszonyaim. Hát mit mondott az a fiú?~-
4147 IV, 96 | megkínoztuk a Schmidtné fiát, hát kivallotta.~- Ezt vallotta
4148 IV, 97 | lehetetlenségre. Megmagyarázták hát neki az õ esze szerint,
4149 IV, 97 | ragyogó fedelû templomok! Hát még a híres Kálvária-hegy,
4150 IV, 97 | rengeteg apró kápolnáival, hát még a két vár, a hírhedt »
4151 IV, 97 | ütött:~- Eredj, te golyhó, hát hogy beszéljenek másképpen?
4152 IV, 97 | meggyógyítaná.) Ó, kedves Lázárkám! Hát ezt a ruhát mivé tetted,
4153 IV, 97 | tekintete elõtt…~- Senki? Hát magától lett ilyen ez a
4154 IV, 97 | pattant fel anyánk mérgesen -, hát te verted meg õket, hát
4155 IV, 97 | hát te verted meg õket, hát te hõsködöl itten? No iszen,
4156 IV, 97 | hogy ki akarnak csapni. Hát mit csináltál? Valld be!
4157 IV, 97 | tetszett megérkezni? De hát, kérem alássan, hozzánk
4158 IV, 97 | Gábel úr, semmit.~- Nem ér? Hát nem méltóztatik tudni, hogy
4159 IV, 97 | volna le ebben a szóban.~- Hát mit tett? - kérdé anyánk
4160 IV, 97 | ablakából.~- Nos, ha így van, hát csak adjanak szatiszfakciót
4161 IV, 97 | szoknyát?~- Ejnye, csacsi, hát maga azt se tudja, ki vagyok
4162 IV, 97 | meresztettek egymásra.~- Hát a diákok hova lettek?~-
4163 IV, 97 | talán a dologra, Gábel úr.~- Hát jól van, egy kis »beneficiumot«
4164 IV, 97 | még az nem úgy van. De hát az ember azért nyitja ki
4165 IV, 97 | hogy senkit sem látott. Hát most már vége, ott vagyunk,
4166 IV, 97 | gondol ön, mi lesz ebbõl?~- Hát az lesz, kérem, hogy én
4167 IV, 97 | kutya baja sem lesz.~- De hát a többi?~- A többi? Hát
4168 IV, 97 | hát a többi?~- A többi? Hát a többi is. Hiszen végre
4169 IV, 97 | Nem voltam.~- Hol voltál hát?~- Künn csúszkáltam egy
4170 IV, 97 | csengõ hangon kérdé:~- Hát megmondjam?~- Igen, ezt
4171 IV, 97 | s egyet lépett elõre.~- Hát megmondom. Azért vettem
4172 IV, 97 | Vankovics úr belépett:~- Hát maga hol volt, mikor az
4173 IV, 97 | Igenis, odakünn járkál.~- Hát vigye be, és csukja el a
4174 IV, 97 | berohant Vankovics úr.~- No, hát elcsukta, amicenkó? - kérdé
4175 IV, 97 | hirtelen elfutott a vér.~- De hát megõrült maga, ember?~-
4176 IV, 97 | én, kérem alássan, hanem hát megjött a Török Gyuri.~-
4177 IV, 97 | nyargalt végig a termen.~- Hát hogy merte maga elereszteni
4178 IV, 97 | professzor úr. - Adja fel hát amicenkó, legalább a kabátomat.
4179 IV, 98 | tarokk volt a kezemben, hát természetesen hirtelen elkiáltom
4180 IV, 98 | akasztófára való kölyke, hát az öregapádat mered megkontrázni?~
4181 IV, 98 | tizenhat darab ezrest.~- No, hát még tizenhatezer forint!~
4182 IV, 98 | nem is a mienk az, azért hát ne tessék felírni.~Most
4183 IV, 99 | nem ösmeri, még nappal is.~Hát még éjjel!~Pedig én éjjel
4184 IV, 99 | Herr Gott, Herr Gott!«~- Hát nem tudja az utat?~- Nem
4185 IV, 99 | de ha az egyet nyikkan, hát még a síromból is kiugrom.
4186 IV, 99 | a finom gyönyörû hangja. Hát mi bajotok van, édes gyermekeim?~-
4187 IV, 99 | látjátok-e?~- Látjuk. De hát aztán?~- Mellette balról
4188 IV, 99 | Látjátok-e azt is?~- Látjuk.~- No hát az a petrence csillag. A
4189 IV, 99 | Nem hittük el egészen, de hát mit lehetett cselekednünk
4190 IV, 100| ha éppen tudni akarják, hát igen, én is sikkasztottam.~
4191 IV, 100| megcsikorgatta a fogait.~- Hát azt a személyt, akivel az
4192 IV, 100| belenyugodni.~- Belenyugodni? Én? Hát az õsök? Egy polgárleány
4193 IV, 100| Ha az õsök nem szólnak, hát beszélek én (és kevélyen
4194 IV, 100| többi. Istenem, istenem, hát érdemes apának lenni?~Nyögve
4195 IV, 100| bosszantott a legjobban.)~Hát az lesz - üzentem neki -,
4196 IV, 100| én pénzem, mint a másoké? Hát még a tulajdon fiát sem
4197 IV, 100| alól: »Ejnye, mákos kutyka, hát a nagyapádat teszed lóvá.«
4198 IV, 100| alázatos, szelíd lett -, hát csakugyan ki van nyomtatva
4199 IV, 100| szabad megjelenni.~- De hát mi történt?~- Az történt,
4200 IV, 100| Azazhogy egymásra akadtunk.~- Hát ez a kis fiú talán…~- Igen,
4201 IV, 100| Meglágyultam, ember vagyok. Hát mondom neki: »No és mit
4202 IV, 100| ijedj meg, nem bánt a bácsi. Hát mondom, így történt, kedves
4203 IV, 100| köszönettel kiegyenlítem. Hát bízhatom, hogy nem lát napvilágot?~-
4204 IV, 100| a nap süt.~- Isten önnel hát. Gyere no, kis pajtáskám,
4205 IV, 101| csücskébe. Szerencsét csinálni? Hát ugyan szerencse: átmeneti
4206 IV, 101| pénzesládájára ültetjük. (Hát persze hogy az elég magasság! )~
4207 IV, 101| Leányom, Majornokyné«. Hát még a két kis kölyköt hogy
4208 IV, 101| ruhád?~- Nincs, édesapám.~- Hát hova teszed azt a sok pénzt,
4209 IV, 101| történt veled, te fiú? Nini, hát az órád, ékszereid, gyûrûid?~-
4210 IV, 101| görbült titokban. - Ej kópé, hát nem mondanád meg, ki?~-
4211 IV, 101| most már csak siessetek hát a vizsgára, majd én is utánatok
4212 IV, 101| vevényeken: »Gál Katalinnak«.~Hát már ennyire jutott az az
4213 IV, 101| kiáltá Gyuri elhalványodva. - Hát mit cselekedtem?~- Mit?
4214 IV, 101| leghamarább az élõk közül, lõn hát Majornoky Pálból néhány
4215 IV, 101| rossz kenyérkeresõ, de, hát a tû! Az még tekintetes
4216 IV, 101| környéken nincsen tojás.~- Hát hová lettek a tyúkjaik,
4217 IV, 101| szemeivel hunyorgatott.~- Hát tetszik tudni, ahogy vesszük.
4218 IV, 101| ültették, mikor te születtél. Hát a patak a kert végében megvan-e
4219 IV, 101| megbízott, intézkedjem helyette. Hát mi baj van?~- Hja bizony,
4220 IV, 101| pénz kell.~- Még mindig? De hát mire kell az a sok pénz? -
4221 IV, 101| Majornoky György elõtt.~- Ej no, hát mi ez? - bosszankodott Gyuri,
4222 IV, 101| vagyok, mama.~- Kicsoda?~- Hát rám nem ismersz? - kacagott
4223 IV, 101| kiáltá remegõ hangon. - Hát mi történt?~- Az történt,
4224 IV, 102| köpönyege eltakarta.~- No, hát itt vagyok, atyafiak - szólt
4225 IV, 102| mondá a bíró -, de hol van hát az eke?~- Minden meglesz.
4226 IV, 102| hoztak magukkal ekét.~- Hát az eke? - türelmetlenkedett
4227 IV, 102| csodálkozva a karácsonfalvaiak.~- Hát ez az eke.~- No, ez ugyan
4228 IV, 102| a krónika szerint. Mert hát egy egész kis dominium esett
4229 IV, 103| meg a hófehér fogsorát.~- Hát a hegy aranyért, völgy ezüstért
4230 IV, 103| szép nagyasszony!~- No, hát jól van.~Kivett a zsebébõl
4231 IV, 105| Egyszóval nem történik semmi. Hát csináljanak, amice, valamit!~
4232 IV, 105| a szerkesztő mondta.~De hát én istenem, ugyan mit csinálhatnánk
4233 IV, 105| megtudás a vezénylõ mûszava).~- Hát ugyan mit tud meg, amice?~-
4234 IV, 105| hogy mit lehet megtudni…~- Hát tudja mit, interjuvoljon
4235 IV, 105| most divatban van.~Hm, de hát ki van most divatban? Az
4236 IV, 105| elmondani. Kit ostromoljak hát meg?~Szerencsére van egy
4237 IV, 105| kutyája van.~- Kinek?~- Hát a Közvéleménynek. De hopp,
4238 IV, 105| Hírlap« reportere.~- No, hát gyere be, szolgám, ha te
4239 IV, 105| Micsoda?~- Az interjú.~- Hát nem követjelöltek vagytok?~-
4240 IV, 105| nem sepergettük le róla, hát eltart egy jó ideig, míg
4241 IV, 105| megint te leszel az úr, öreg. Hát ne okoskodj; kászmálódj.
4242 IV, 105| szavakat:~- Mi tetszik, uram?~- Hát kérem én a Pesti Hírlap
4243 IV, 105| kapzsi.~- Úgy? Azért van hát a kisasszony kezében a zsák?~-
4244 IV, 105| morgott a foga között. - De hát mit csináljak? Én nem veszõdöm
4245 IV, 105| hogy »beszéljen a papával«… Hát én velem már ne is beszéljen
4246 IV, 106| vasárnap délután.~- No, hát mit szól hozzá, Koós bácsi? -
4247 IV, 106| mesterségét. Bolond volt, punktum. Hát nem szebb dolog szabni,
4248 IV, 106| menyecskék lépegetnek begyesen. Hát szeretném tudni, melyik
4249 IV, 106| nagy ember.~- Nagy ember, hát miért nagy ember - pattant
4250 IV, 106| azonban másutt dolgoztat. Mert hát fogalma sincs róla, mi az
4251 IV, 106| gondolja azt a tekintetes úr? Hát kinek néz engem a tekintetes
4252 IV, 106| csizmadia hencegése.~- No hát jól van, Koós uram, mindjárt
4253 IV, 106| vágott közbe Koós István. - Hát nem eljöttél a boltomba
4254 IV, 106| széthánytál vagy száz párt? Hát nem igaz?~- Nem igaz - ismétlé
4255 IV, 106| nem valami bolond ember. Hát úgy felelj, hékás, hogy
4256 IV, 106| keszkenõjével.~- Már most hát nem beszélek ezzel a tacskóval
4257 IV, 106| szégyennek kell történni, hát a csizmán essék a szégyen,
4258 IV, 106| Dehogy értem, dehogy.~- Hát tessék azt a csizmát megvizsgáltatni,
4259 IV, 107| védelem lehetetlenség.~- De hát mit csináljunk? Fölvonassuk
4260 IV, 107| Érti-e?~- Megértettem.~- No, hát lássunk hozzá.~A vérpad
4261 IV, 107| megelégedetten mosolygott. Hát még mikor aztán sorba jöttek
4262 IV, 108| könyvébe~De sok szépet írtál.~Hát igaz, írt sok szépet, hanem
4263 IV, 108| azok a várat körülnézték. - Hát a szobáim, kamaráim milyenek?~-
4264 IV, 108| Igenis az én kedvemért.~- Hát kicsoda kegyelmed voltaképpen?~-
4265 IV, 109| az esze?~- Meg, kérem.~- Hát olvassa el ezt a rendeletet
4266 IV, 109| simogatta meg a hasát.~- Hát tessék - dörmögé. - Én igazán
4267 IV, 109| miniszter mindent adhat. Hát mi kellene magának?~- Egy
4268 IV, 109| Hogy gondolhat maga olyat? Hát azt hiszi, hogy én a szemeten
4269 IV, 109| mihelyt megpillantotta.~- De hát mi történhetett? - kiáltá
4270 IV, 109| önkéntelen. - Mit röhögtök?~- Hát még most sem tudod? - vigyorgott
4271 IV, 109| mert a lányomat akarta…~- Hát mért nem adtad oda neki,
4272 IV, 111| biz én nem sokra vittem, hát kivallom bosszúságomban
4273 IV, 111| szenvedélyem.~- Annál jobb. Akkor hát lövünk egypár foglyot. De
4274 IV, 111| csodálkozott a báró. - Hát nem szokott ön ebédelni?~-
4275 IV, 111| már indulhatunk.~Micsoda, hát csakugyan nem hoznak az
4276 IV, 111| nem bír nekem szerezni. Hát mért tartom én magát?~A
4277 IV, 111| forintot kap.~- No és?~- Hát bemegyünk, amice, holnap
4278 IV, 111| Bikában fognak játszani. Hát lehetséges ez? Nem álom,
4279 IV, 112| nagyon szerették a követ, hát így szólott:~- Nem adom
4280 IV, 112| követ a tehénért sem.~- Hát tudod, mit - mondá az izmaelita -,
4281 IV, 112| mert megölik érte, hanem hát ha már így van, elviszi
4282 IV, 115| künn a mezõn termett.~- Hát persze, amikor még kender
4283 IV, 115| kender, barátom, soha.~- Hát akkor mi?~- Dohány az, kedves
4284 IV, 115| az!~- De bizony dohány. Hát már most mi lesz?~- Nem
4285 IV, 115| híres törökverõ volt. De hát úgy látszik, könnyebb volt
4286 IV, 115| a dohányt sem adják ki.~Hát én is bevonultam most már
4287 IV, 115| Igaz - mondám közömbösen -, hát mit kell tennem?~- Tessék
4288 IV, 115| iratot?~- Még ma sem.~- De hát akkor, az isten szerelmeért,
4289 IV, 115| nehéz. Hm, megálljunk csak. Hát tudja, mit? A közönséges
4290 IV, 115| ezentúl is a postán…~- Igenis. Hát a sürgõseket?~- Ami a sürgõseket
4291 IV, 117| fölvennem a birtokra.~- Hát végy föl.~- Igen, de nekem
4292 IV, 117| kerületet.~- Ez igaz. De hát aztán?~- A kerület pedig
4293 IV, 117| pénzt.~- Az már nem igaz. De hát aztán?~- Legalább Pesten
4294 IV, 117| balról egy másik tanya.~- Hát ez ugyan kié itt?~Pereszlei
4295 IV, 117| se, mint egy csirkének.~- Hát hogy mégis olyan befolyásos?
4296 IV, 117| kíváncsian és csodálkozva.~- Hát úgy, hogy mikor két jelölt
4297 IV, 117| fölemlegetni?~- No, bizony. Hát csak nem rejtem véka alá,
4298 IV, 117| mint egy francia marquise.~Hát még mikor a zongorához ült!
4299 IV, 117| Ugyan ki ingadoznék?~- Hát például én is ingadozom -
4300 IV, 118| senki. Ha minden ettõl függ, hát minden elveszett.~Legfeljebb
4301 IV, 118| az életem kedves nekik, hát adjanak sürgönyileg dohányültetési
4302 IV, 118| szót sem lehetett érteni.~Hát megkapta? - kérdém.~- Megjött
4303 IV, 118| becses úri perszonáját.~- Hát csak adjon aztán az isten
4304 IV, 118| jelöltre szavaztam.~- Micsoda? Hát nem énrám szavazott kegyelmed?~-
4305 IV, 118| fejét Gelencsér Mihály.~- Hát már most mit csináljak,
4306 IV, 118| vagyok, kérem alássan, hogy hát ha már felkötöttük a kolompot,
4307 IV, 118| Gelencsér Mihály uram.~… Hanem hát csak azt várja Wekerle,
4308 IV, 119| fõzéshez, megállíttatta hát a masinát egy kis falunál,
4309 IV, 119| pompásan érezze magát. Kívánjon hát valamit a magyarok részére.
4310 IV, 119| személyesen öntöz meg.~- Hát van ebben valami rossz?~-
4311 IV, 119| fõasztalnok kóstolta meg elõbb, hát akkor õ is rosszul volna.«~
4312 IV, 119| paprikás pörköltet evett?~- Hát aztán?~- Egy falatot betett
4313 IV, 120| hiányzott.~Nos igen - a téma!~De hát hol veszik a nagy írók a
4314 IV, 120| tele töltötte csordultig.~Hát amint ábrándozva megyek
4315 IV, 120| kétségtelenül felém. Nos, hát tettessük magunkat kissé
4316 IV, 121| tanítókkal, ahol megháltunk, hát még a földesurakkal, akiktől
4317 IV, 121| mindig első volt köztünk!~Hát az idén ősszel, amint a
4318 IV, 121| fészkelõdött helyén.~- Nos, hát beszélj valamit. Életed
4319 IV, 121| felelte közömbösen.~- Hát csakugyan? No, ez már nem
4320 IV, 121| már nem tréfadolog. Akkor hát húzódj meg nálam. Van egy
4321 IV, 121| terhére volna a beszéd.~- Hát készen vagy-e már a stúdiumokból?~-
4322 IV, 121| kérdém meglepetve.~- Hát a bolondokházából.~- A bolondokházából? -
4323 IV, 121| Dehogy. Egyszerû õrült. Hát nem tudod? Idejött doktorátust
4324 IV, 121| mernék vele egyedül lenni. Hát még egy éjszakát tölteni
4325 IV, 121| szólt.~- Igazán letetted?~- Hát mi van abban? - mordult
4326 IV, 121| pedig kitûnõ sikerrel.~- Hát találd el, miért kerestelek
4327 IV, 121| efféléket. Így megy ez már… Hát nem veszed rossz néven…~
4328 IV, 122| ajánljuk.~Oda tartottunk, hát csakugyan volt ott egy patak,
4329 IV, 123| komolyan veszi a törvényt.~- Hát még kit tudsz?~- Fogadni
4330 IV, 123| égett. Az csalhatatlan!~- Hát még kit tudsz?~- Itt van
4331 IV, 123| Hogyhogy? Miféle fiún?~- Hát tudod a választókerületembõl
4332 IV, 123| mint a Toldi Miklós lova, hát egy kis mellékes keresethez
4333 IV, 123| vele, kétségbeesve rohantam hát megkeresni valahol Beöthy
4334 IV, 123| elõsorolt urakhoz.~Azért hát egyszerûen megteszem töredelmes
4335 IV, 124| beleharapott a fülembe. Hát nem többet ér ez, mint interpellációkat
4336 IV, 124| szisszentem föl meglepetve. - Hát már ti, apró babszemek,
4337 IV, 125| ugrottam át.~Megnézem reggel, hát csak ennyi a teendõm mára.~
4338 IV, 125| a fején kantár legyen«.~Hát még a lóvonatú vasúttal
4339 IV, 125| Lacika legfõképpen követeli), hát azok a szíjak felül, amikbe
4340 IV, 125| diót. Te is, feleségem!~- Hát az mire való?~- Semmi se
4341 IV, 125| Hogy volt, mint volt?~- Hát igazán fölfeszítették a
4342 IV, 125| csak nem hagyja abba:~- Hát a király fia is kiteszi
4343 IV, 126| volt a rugója - érdemes hát továbbadni.)~Abból az idõbõl
4344 IV, 126| szavak sem használtak. No, hát akkor meg kell próbálni
4345 IV, 126| Nem neked való virág az, hát nem is fogod leszakítani.~
4346 IV, 126| mindent, amit elébe tesznek.~Hát most is aláírt egy jelentést,
4347 IV, 126| kiszolgáltatott a fõbírónak.~- Hát tudom is én, mi volt az
4348 IV, 126| a levegõben.~- Ha tudja, hát forgassa meg. Most lássuk,
4349 IV, 126| Meg is láthatják kendtek. Hát mi a baj?~- Két ártatlan
4350 IV, 126| szelíden -, ha ártatlanok, hát hazaeresztik õket, punktum.~
4351 IV, 126| Ohó! Nem addig, bíró uram! Hát a leányzóval mi történik?
4352 IV, 126| mondá Kotyogó csendesen.~- Hát kicsoda?~- A mi urunk, Jézus
4353 IV, 126| Micsoda? Ti még haboztok? Hát nektek több az a fa, mint
4354 IV, 127| enni, nem iszik. Öntsetek hát belé lelket, ha tudtok,
4355 IV, 127| toporzékolva dühében.~- No, hát ott a két füle - szakítá
4356 IV, 127| majd hangosan mondá:~- Hát eredj, nem bánom. A kedvetlenül
4357 IV, 127| a csapatjához fordult:~- Hát tudjátok-e, mit gondoltam?
4358 IV, 127| de jó volna itt lakni!« hát lakjunk itt. Búza, fa, széna,
4359 IV, 127| Nekünk amúgy is jó. Megállj hát egy kicsinyég, kiszaladok
4360 IV, 127| Venetur parolát adott rá.~- Hát hol lakol ott, szógám, és
4361 IV, 127| csinálnak Apor uraimék, hát a szép Damokos-leány férjhez
4362 IV, 127| förmedt fel Venetur -, hát mi ez? - Majd zavartan,
4363 IV, 127| eközben a fõuraknak.~Azok is hát Veneturhoz járultak s nehéz
4364 IV, 127| nincs a történelemben. De hát egy tál lencséért bizony
4365 IV, 127| meg a hófehér fogsorát.~- Hát a hegy aranyért, völgy ezüstért
4366 IV, 127| szép nagyasszony!~- No, hát jól van.~Kivett a zsebébõl
4367 IV, 127| morogta magában Botházi. - Hát, te, kedves húgom? - tudakolá
4368 IV, 127| s ott várta be: mi lesz?~Hát az lett, hogy az igazi király
4369 IV, 127| mondá:~- Egyezkedni akar? Hát jól van, kössük meg a békét.~-
4370 IV, 127| erõt adnak mint egy vár, hát te is adj nekem egy várat.~
4371 IV, 127| uradalom is volt hozzá, Poháros hát nem nagyon bánta a király
4372 IV, 127| hányván törvénytelenségeit.~- Hát mit akartok velem tenni? -
4373 IV, 127| magasabban szárnyalt.~De hát Hunyadi János csinált még
4374 IV, 127| mit váltok ki.~- Nézd meg hát elõbb a portékát.~Levezette
4375 IV, 127| felelte ridegen Szapolyai.~- Hát mid nincs?~Szapolyai nevetett.~-
4376 IV, 127| Trencsént. Kegyelmedé volt, hát nem adhatom én sem másnak.«~
4377 IV, 127| felbosszantá Stibort.~- No hát, kívánj valamit!~- Jól van,
4378 IV, 127| violaszín pecsét alatt. Hát még a Zsigmond idejében?
4379 IV, 127| gyûltek a hadak a zászló alá.~Hát mondom, háborúra készült
4380 IV, 127| nyeregbe roppant számmal. Mert hát úgy volt felállítva a kérdés: »
4381 IV, 127| napot, kedves húgocskáim. Hát ehhez is értenek kegyelmetek?~-
4382 IV, 127| mégis kikottyantotta:~- De hát mire való mindez néked,
4383 IV, 127| kedélyesen megkötözni.~- Hát ez az esküd? - ordítá dühösen
4384 IV, 127| jellememben kétkednél.~- Hát a kezesek? - hörgé Majláth.~-
4385 IV, 127| két szöszke fiúcska.~- Jó, hát maradjatok, kedves cselédkéim! -
4386 IV, 127| azt ugyan nem láttam.~- Hát én sem mondhatom el a lábnak,
4387 IV, 127| vagy?~- Német vagyok.~- No, hát csak maradj itt a táborban;
4388 IV, 127| nem árulom, hadd legyek hát én az utolsó Krucsay.« Nem
4389 IV, 128| nézett hidegen, közömbösen: »Hát önre mit bízzak? Próbálkozzék
4390 IV, 128| idõ egy ember életében, de hát még egy lapéban! Több mint
4391 IV, 128| felhasználtam argumentumnak:~- Hát nem mondtam mindég, hogy
4392 IV, 128| elkezdik olvasni hangosan. Hát egyszer csak elfúl a Károly
4393 IV, 128| Meg van ez bolondulva?~Hát bizony az egykorú magyarázó
4394 IV, 128| regényeket?~- Nagyon.~- Hát akkor tegye be a könyvet
4395 IV, 128| pohárnyit a szeszbõl.~- Hát igen… Hol is hagytuk el?
4396 IV, 128| elvenni ezt a rút jószágot… De hát jöjjön még közelebb!~- Csak
4397 IV, 128| belépõvel.~Ah, a kis madárka hát mégis kijött a kalitkából!~
4398 IV, 128| lábain két gyékény-papucs.~- Hát mi volt? - kérdé durva,
4399 IV, 128| kérdé az öreg csodálkozva.~- Hát a Zuglóba.~- A Zuglóba?
4400 IV, 128| bolondulva?~- Én? Miért?~- Hát nem fogadtam én meg?~- Engem?
4401 IV, 128| No, ez szép história. Hát nem maga az én kocsisom,
4402 IV, 129| egészen a magamé lenne, de hát ez különös bolond dolog.~
4403 IV, 129| hogy nincsenek kísértetek! Hát mi lett volna akkor a Milutin
4404 IV, 129| adta ki lelkét az Úrnak.~Hát arról vajon tud-e a tisztelendő
4405 IV, 129| nem-e valami nagyon erõs? Hát csak nem üti a földhöz az
4406 IV, 130| a boldogsággal nem.~Ej, hát mire is vágyakozzam még?~
4407 IV, 131| is ragyogtak, villogtak. Hát még azok a duzzadt, élveteg
4408 IV, 131| szemei…~- Ugyan ne mondja! Hát azt hiszi, hogy nem lesz
4409 IV, 131| mind el voltak foglalva - hát egy szõke angol nõ mellé
4410 IV, 131| feleltem nevetve. »Egyik se? De hát akkor mit adjak én a csont-óráért?«
4411 IV, 131| Egy rumpsteak 1 frt 50 kr. Hát keresztények ezek az emberek!
4412 IV, 131| emberiség megjavuljon.~- Hát mi van már egyszerûbb a
4413 IV, 131| Nem volt jelen asszony; hát kedvünkre lehettünk az asszonyok
4414 IV, 131| éppen a gyomrot kínozni: hát nincsenek az embernek más
4415 IV, 131| békülékenyen fordult felém:~- Hát mért nem beszél?~- Assisi
4416 IV, 132| nyakára kötöttük a kolompot, hát kolompoljon. Kegyelmed adjon
4417 IV, 132| professzorok fejébõl. Legjobb lesz hát a doktorkát most mindjárt
4418 IV, 132| összehasonlítást tehessen: Ezer ördög! Hát már háromszáz év elõtt is
4419 IV, 132| csak azt mondta volna: »Hát mit fog maga akkor csinálni
4420 IV, 132| Mondja csak, Havran úr, hát nem szoktak ezek a hajdúk
4421 IV, 132| Hogy értsem én azt?~- Hát kétszer egy évben. Farsangkor
4422 IV, 132| Erdélyországot.~- Ej no, hát mi újság, arra maguk felé?~
4423 IV, 132| Helyes, nagyon helyes. Íme, hát közeledik az igézõ pillanat,
4424 IV, 132| ha nem tud még beszélni. Hát a másik?~- Kótyiékról azt
4425 IV, 132| öregen.~- Mit a természet! Hát mért nem mondtad, bikfic,
4426 IV, 132| mindenes jött értem Kótyiéktól. Hát mégis… mégis.~Sietve rángattam
4427 IV, 132| fogadni mernék rá.~- No, hát csak siessünk. Messze van
4428 IV, 132| türelmetlenkedni kezdtem:~- Hát mégse vagyunk ott?~- Odább
4429 IV, 132| kerítésekbe megkapaszkodni. Hát mondja meg nekem most már,
4430 IV, 132| pipáját szürtyögtetve. - Hát az óriások talán tudtak,
4431 IV, 132| a Szabóék pajtájával.~- Hát a Szabóék pajtája hol van?~-
4432 IV, 132| ezeket a kutyákat elkergetni? Hát maga, vén gazember, mért
4433 IV, 132| kezemmel a kilincs után. Hát meg van ez az ajtó babonázva?~
4434 IV, 132| orra?~- Nem.~- No, lássa. Hát a szeme?~- Az sem.~- No,
4435 IV, 132| asszonyom mitõl jött ez a baj?~- Hát úgy volt az, megtisztelem
4436 IV, 132| tetszik. Csak íziben.~- Hát azt mondom az én jó uramnak,
4437 IV, 132| hazahozta a szegény uram. Hát jól van, megvettük a földecskét
4438 IV, 132| nagyobb-nagyobb, ha a szél oltogatja… Hát a minap mi nem történt a
4439 IV, 132| belevág a markába: „Legyen hát, de áldomással.” „Jól van,
4440 IV, 132| kövér cigánypecsenyét, - hát attól jött ez a baja.~-
4441 IV, 132| a receptet az öklömmel. Hát nincs a háznál tinta?~-
4442 IV, 132| iskolába járó.~- Küldjön el hát a tintáért!~Azalatt idõm
4443 IV, 132| jaj, ki bántott? Huh, hát verekedtetek! No, semmi
4444 IV, 132| papirosra írni.~- Akkor hát mégis ide azzal a seprõvel!~-
4445 IV, 132| azzal a seprõvel!~- Akkor hát mégis jó lesz - vágtam közbe,
4446 IV, 133| Hej, dehogy a muszka!~- Hát a német?~- Annál is vesettebb.~-
4447 IV, 133| szaladgál azs utcákon.~- Hát aztán? - feleltem flegmával. -
4448 IV, 133| akarsz rálõni a kutyára, hát odaadom.~Gilagó Marcinak
4449 IV, 134| nap hátralevõ folyamára: hát elhatároztam, hogy valami
4450 IV, 134| miniszterelnök mosolyogva felelte:~- Hát már ezt is én mondjam meg?~
4451 IV, 134| tréfás kedvében volt.~- Hát órád vagyok én neked? Járok,
4452 IV, 135| nézve latinul van.~Pedig hát történt ott egyéb is; mikor
4453 IV, 135| szőke leány felé fordult: - Hát teneked, fiam, mi a kívánságod?~-
4454 IV, 135| izgatta az embereket:~- Hát már semmi se lesz? Hát már
4455 IV, 135| Hát már semmi se lesz? Hát már nem ölnek itt meg senkit?
4456 IV, 135| vágta ki már a nemes várost.~Hát mit tehessenek? Összeült
4457 IV, 135| vegyük hozzá a hóhért?~- Hát mi az ördögöt csináljunk?
4458 IV, 136| legyenek a hátán. Pedig hát mi élvezet van abban, ha
4459 IV, 137| viszem a tekintetes urat.~- Hát ki maga?~- A tekintetes
4460 IV, 137| van az én Mari húgom?~- Hát nem hallottad, rossz ember?
4461 IV, 137| mordult fel az öregúr. - Hát azt is a császár ármádiájából
4462 IV, 137| mert nagy titkot tudott).~- Hát a nagy fák innen hova lettek,
4463 IV, 137| milliomos lehetnék belõle.~- De hát akkor itt doktor sincsen
4464 IV, 137| bácsi jámbor képpel. - Akkor hát nem is tudom. Átadtam a
4465 IV, 137| Egyetértés«-bõl.~- No, hát itt a lap! - kiáltott föl
4466 IV, 137| Kotyog. Ügyesen kotyog.~- Hát erre prenumerált?~- Erre -
4467 IV, 137| Erre prenumeráltam, erre hát.~S míg ti, jámbor újságírók,
4468 IV, 137| kiránthatna.~- Miféle halál?~- Hát a követek halála hehehe (
4469 IV, 137| levesz egy csomó terhet. Hát nem igazságos ez így? Mert
4470 IV, 138| imigyen folytatta:~- Azért hát ne sokat tanácskozzatok,
4471 IV, 138| tengerbe, hogy lecsendesedjék.~Hát persze, mert a hajón nem
4472 IV, 138| elsüllyed negyven nap múlva, hát tessék mármost elsüllyeszteni!
4473 IV, 139| Harkányi adomái elfogytak, hát a honvédek hogyne fogytak
4474 IV, 139| honvédek megfogynak.~- Ej, hát mikor fogynak már meg? -
4475 IV, 139| te azt? - förmedt rám. - Hát sohase hallottál a Csaba
4476 IV, 139| elfogott a keserûség:~- Hát járja ez? Hogy én itthon
4477 IV, 139| odakint pedig »jeles«? Hát mit vétettem én a magyaroknak?
4478 IV, 139| minthogy én filozófus vagyok, hát bizonyosan õk a szamarak.
4479 IV, 139| engemet filozófnak tartanak, hát ennélfogva mégse vagyok
4480 IV, 139| filozófus. Mi az ördög vagyok hát? Nem bánom, akármi, csak
4481 IV, 140| előléptetni az orrát.~Pedig hát, hogy tovább is őszinte
4482 IV, 140| szuszogtatta a fuvoláját.~Hát a szomorú asszony nem tréfált
4483 IV, 140| hogy jobban lássam.~- De hát, az istenért, miért nem
4484 IV, 140| szeme is elragadott, pedig hát akkor szép csak igazán,
4485 IV, 140| tenni egy csinos asszonyt.~Hát a kocsiból egy kopasz, sánta
4486 IV, 140| igazat adok neki, hanem hát nem láttam sehol.~Nehány
4487 IV, 140| ragyogó virágjában volt, mert hát - hangsúlyozta az orvos -
4488 IV, 142| elvesszük tõle ingyen. Mert hát végre is hol vette, kitõl
4489 IV, 142| vagyok, fiam, a földbe.« »Hát a leánya merre van, hogy
4490 IV, 142| mérgesen: »Ezer mennydörgettét, hát mégsem tápászkodsz fel?
4491 IV, 142| mi lesz még? Hátranézek, hát látom, hogy egy ördög üget
4492 IV, 142| láttam…~- Mit, te golyhó?~- Hát egy hollót a tornyon.~-
4493 IV, 142| vagyis a rékási holló -, de hát a Plutót nem veszik-e el
4494 IV, 142| furcsa dolog ezzel a lóval. Hát még mit beszéltek a hollók?~-
4495 IV, 142| gondolta mi lehet, mert hát mi tagadás, az õ keze is
4496 IV, 142| mint a patyolat.~- No, hát akkor menjen be kend az
4497 IV, 142| formam, fölületesen ment.~- Hát ön miért került ide? - kérdé
4498 IV, 142| bolyhos kelméjét simogatva:~- Hát már nekem ezért is megint
4499 IV, 142| boszorkány, nincs ördög«, de hát akkor mi ez összevéve? (
4500 IV, 142| zsandárt megüti a guta. Hát mi van abban? (Csak nem
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-4635 |