Rész, Fejezet
1 1, 8 | Milyen emberek - vágott közbe nyájas mosollyal a fiskális úr.~-
2 1, 9 | István uram bemutattatik a nyájas olvasónak.)~Éppen ott künn
3 1, 9 | inkább azon türelem, azon nyájas modor jellemzése, mellyel
4 1, 9 | fölriasztá álmodozásából egy nyájas hátbaütés által, ami a doktornál
5 1, 9 | való a felejtés - folytatá nyájas hangon. A kisasszony el
6 1, 9 | velem szemben feltûnõen nyájas kezdett lenni a legutóbbi
7 1, 9 | sokat ivott s feltûnõen nyájas volt hozzám. De ebben a
8 1, 9 | fordulatra készíttetik elõ a nyájas olvasóközönség.)~- Elég! -
9 1, 9 | másik regénynek a tárgya.~Nyájas olvasóim ugyan nem találják
10 1, 10 | úgy szólt hozzá biztató nyájas hangon:~- Tudom már, mit
11 1, 10 | nemesség ragaszkodott, mindenki nyájas és elõzékeny tartozott lenni.
12 1, 11 | tudott aztán behízelgõ, nyájas is lenni, ha akart.~- Többet
13 1, 12 | hadd térjen magához.~A nyájas szó és a bor csakugyan visszaadta
14 1, 12 | hogy itt kevéssel azelõtt nyájas otthonok voltak. Itt egy
15 1, 12 | Ágnes! Ha õ mondaná üde, nyájas hangjával: »Isten hozta,
16 1, 13 | korcsmáros lánya lévén Krakkóból. Nyájas, elõzékeny volt a törzsvendégekhez
17 1, 13 | az idegen.~A lépcsõzetnél nyájas öregúr mutatkozott bojtos
18 1, 14 | Albertus látogatására.~Albertus nyájas barátsággal fogadta az õ
19 1, 14 | írótól! - fogjátok mondani, nyájas olvasók - két kamaszt beszéltet
20 1, 15 | láthatólag jól hangolva a nyájas, hízelgõ megszólítás által,
21 1, 16 | bírt felelni a tömérdek nyájas kérdésre:~- Honnan jöttél?
22 1, 18 | nem szokott makacs állatot nyájas biztatásokkal.~- No, Fecske,
23 1, 20 | ebédlõben. Sohase volt még olyan nyájas ez a lámpa. Az asszonyka
24 1, 24 | Kedves még, meleg még és nyájas. De majd meglássátok, hogy
25 1, 27 | Petrás egy csöppet se vágott nyájas arcot a nagyúr elõtt.~Petrás
26 1, 27 | báró a reggelt.~Balassa nyájas volt a cselédeihez, rendszerint
27 1, 29 | egészen, derült, barátságos, nyájas arcok, nyájas gyertyafény (
28 1, 29 | barátságos, nyájas arcok, nyájas gyertyafény (de a legnyájasabb
29 1, 30 | ágú petróleumlámpát, mely nyájas, barátságos fényt vet a
30 1, 31 | anyóka a fekete fejkötõben, a nyájas arcával, a nagyapó a botosokban,
31 1, 31 | szóval se hozta elõ, s olyan nyájas volt, úgy mosolygott az
32 1, 31 | kicsit leszállt itt egy-két nyájas szóra s a holdvilágnál szépen
33 1, 32 | Hát jó-e? - csacsogott a nyájas öreg úr.~- Nem tudom - hebegte
34 1, 34 | friss erõ kell a boltba, aki nyájas mosollyal hajlong a kundsaftoknak
35 1, 34 | csitította reszketeg, de mégis nyájas hangon.~- Várjanak, kérem,
36 1, 35 | Kozsibrovszky gróf - mutogatta be a nyájas háziasszony a jöttet.~Kozsibrovszky
37 II, 6 | odatartozni õfelségeik udvarához, nyájas mosolyokat s gazdag borravalókat
38 II, 7 | önti el, mindenki iránt nyájas, lekötelezõ, figyelmes egész
39 II, 7 | nélkül elfoglalva Melanie nyájas intésére a mellette levõ
40 II, 11 | az ajtóban. Sárika grófnõ nyájas kézszorítással fogadta.~-
41 II, 20 | kísértik és vigasztalják a nyájas olvasókat.~De ezeknek is
42 II, 21 | emlékezete ködébõl a kedves, nyájas szülõi arcokat össze sem
43 II, 26 | zsidó mély meghajlásokkal és nyájas kézdörzsöléssel fogadta
44 II, 26 | sokszor látom még mindig nyájas, bár már õsz hajfürtökkel,
45 II, 29 | még az imént haragudott. Nyájas is, hízelgõ is aztán, s
46 II, 30 | ismeretségben. Egyetlen nyájas »szervusz« nem hangzik feléje
47 II, 37 | honnan a tanító jóságos, nyájas arca mosolygott le; a falon
48 II, 37 | városba, s nem bírt eléggé nyájas lenni Kati iránt, ki kezdte
49 II, 45 | hercegnõk vetekedtek egy nyájas pillantásáért.~Sõt maga
50 II, 52 | a Nelli-Nellit látják.~A nyájas olvasó, aki ezt a bolondságot
51 II, 62 | egy csipetnyit!~Ez egész nyájas beszéd, egyébiránt úgy hangzott,
52 II, 65 | Gábor uram, fogják kérdezni nyájas olvasóim. De ha nem kérdezik
53 II, 66 | tíz-tizenkét éves lehetett; nyájas arcán a jóság és ártatlanság
54 II, 66 | oly szorgalmas, szelíd és nyájas volt is. Jó szót sosem hallott,
55 II, 68 | szõke, hol barna.~Nehogy a nyájas olvasó zavarba jöhessen
56 II, 69 | fölösleges meg is jegyezni nyájas olvasóimnak, kik mai napig
57 II, 69 | ahogy itt áll elõtted, nyájas olvasó, ez a nehány lap,
58 II, 75 | és élvezet, ami hízelgõ nyájas szót a »csikóbõrös kulacs«-
59 II, 76 | játszott ajkai körül, mialatt nyájas, vidor hangon sürget:~-
60 II, 79 | fõt megzavarjon?~Miután a nyájas olvasó a misseket még talán
61 II, 79 | most már könnyen megérted, nyájas olvasó, hogy mit keresnek
62 II, 94 | legérzékenyebben, mindig nyájas volt és mosolygott, de ha
63 II, 95 | Várjon itt egy kicsit.~A nyájas pap - áldja meg az isten
64 II, 96 | gukkeremet, kérdezém egyszer nyájas barátsággal:~- No, lácc-e
65 II, 103| fiúcska nem tudott beszélni, nyájas bizalommal nézte a »bácsikat«,
66 II, 109| mogorva, olyan biztató, nyájas volt most nekem, mint valami
67 II, 111| felejtett szebbik fele is, a nyájas otthon, a családi tûzhely,
68 II, 113| hiszem - mondá Domándyné nyájas, de bágyadt elõkelõséget
69 II, 123| öltözetben; nagyon barátságos, nyájas arca volt, attól kérdezte
70 II, 134| származására kevély; mindenki iránt nyájas különben és leereszkedõ, -
71 II, 135| uram! - mond õnagysága nyájas mosollyal.~Tizenhetedik
72 III, 1 | bolondos helyre építkeztek. Nyájas olvasó, ki még nem jártál
73 III, 1 | Bohuska megfordul a kedves, nyájas és ismerõs hangra, s ugrándozva
74 III, 1 | Demeter úr bemutattatik a nyájas olvasónak~Bizonyára egyike
75 III, 1 | két kezével felemelte s nyájas, rábeszélõ hangon mondá:~-
76 III, 8 | FEJEZET~Tisztelettel kérem a nyájas olvasót, ha netalán elolvasta
77 III, 19 | sokszor keresem szelíd, nyájas arcát, mert meg vagyunk
78 III, 25 | Még maga az ispán úr is (nyájas, jó ember az, vele is hogy
79 III, 45 | Megveregette a vállamat s nyájas hangon folytatá:~- Egy nagy
80 III, 47 | hozzám.«~Az vissza is jött nyájas farkcsóválgatással.~- Íme,
81 III, 51 | kutyát. Az vissza is jött nyájas farkcsóválgatással és a
82 III, 62 | AZOK A »NYÁJAS OLVASÓK«~1883~Mi boldog
83 III, 63 | kegyelmetek.~Mikor magához jött, nyájas szavakkal vigasztalta:~-
84 III, 67 | rögtön egy más ügyre.~Szelíd, nyájas s még elhagyatott helyzetében
85 III, 69 | mamelukok ajkain megjelenik a nyájas, hódoló mosoly, a szélsõk
86 III, 76 | ott ült az egyik gyilkos nyájas arccal a bakon, a másik
87 III, 91 | sokáig.~Pedig igen jó, igen nyájas, túlságosan nyájas volt
88 III, 91 | igen nyájas, túlságosan nyájas volt irántam, de én sohasem
89 III, 94 | szállást kért a várúrtól nyájas hangon.~- Szívesen bocsátom
90 III, 97 | arcát egyszerre elönté a nyájas öröm. »Teringette, hiszen
91 III, 108| Megcsillant a legény szeme, a nyájas hangtól-e, vagy az aranyaktól,
92 III, 109| hogy valami rettentõen nyájas dicséretet mond a gyerekre,
93 III, 114| elvégzé rettenetes munkáját, nyájas kiáltásokat hall a szomszéd
94 III, 115| kívánatos piros száját, szelíd nyájas mosolygását.~De mit ér,
95 III, 116| vasútnál várták az ismerõsök, nyájas, barátságos szóval fogadták.
96 III, 116| szóval fogadták. Õ maga is nyájas volt, derült és nyílt, hanem
97 III, 118| õméltósága. Pedig azelõtt milyen nyájas, barátságos szokott lenni
98 III, 148| inkább megsimogatják felülrõl nyájas szeretettel.~Hisz a fõispánnak
99 III, 148| Hallgass, hallgass - kiáltá nyájas bizalmaskodással, s odatapasztotta
100 IV, 10 | mindenkitõl félt, mindenki iránt nyájas viseletet tanúsított, még
101 IV, 10 | helytelenséget követtek el, nyájas volt és szelíd megrovásaiban
102 IV, 27 | a töltésrõl, megismer, s nyájas arccal száll ki kezet fogni.~-
103 IV, 36 | égi bírónak, hanem bölcs, nyájas és kedélyes atyának, akinek
104 IV, 37 | utolsó német is a mi, szelíd, nyájas hegyeink közt.~
105 IV, 40 | hogy felette udvarias és nyájas legyen az illetd meghívottakhoz,
106 IV, 41 | hölgyek meg éppenséggel derék, nyájas teremtések.~Úgy jöttem,
107 IV, 42 | szálljanak, hiszen olyan nyájas volt a nagyságos képviselõ
108 IV, 43 | két suhanc gyerekkel.~A nyájas képû, szeretetreméltó öregúr
109 IV, 43 | nem - szólt az alispán, nyájas szemeit jóságosan pihentetve
110 IV, 48 | ismerkedett meg Boriska.~A leány nyájas volt hozzá, kedvet kapott
111 IV, 49 | formam - mondá a végrehajtó nyájas mosollyal.~- Én nem tréfálhatok,
112 IV, 65 | helyett.~És most már önök, nyájas olvasók, azt hiszik, hogy
113 IV, 108| azon a vidéken? - kérdé a nyájas modorú nádorispán, ki kivált
114 IV, 117| tetszése szerint. Mindig nyájas volt, kimért, okos, szerény
115 IV, 127| akadtam.~Pál diák leültette, nyájas szavakkal kérdezõsködött
116 IV, 142| most lecsillapodva még nyájas, hízelgõ szavak mézével
117 IV, 143| szokmányos székely fuvarost, nyájas hangon kérdi:~- Hova való
118 IV, 145| kinyílt liliom fehérsége. Nyájas, szelíd, vallásos és adakozó
119 IV, 145| lépésnyire a lovastól s szelíd, nyájas hangon mondá:~- Ami megtörtént,
120 IV, 150| A császári ajkak körül nyájas mosoly látszott lebegni.
121 IV, 150| lövés - mondá V. Ferdinánd nyájas, biztató hangon. - Tizenegyet
|