Rész, Fejezet
1 1, 1 | úgy raboltak, ahogy jött, asszonyt, gyereket, szegényt, gazdagot
2 1, 4 | mindig becsesebb.~A nemzetes asszonyt különben csak azért említjük,
3 1, 4 | titok van, ott keresd az asszonyt és megtaláltad a titok kulcsát.~
4 1, 8 | titok van, ott keresd az asszonyt, és megtalálod a titok kulcsát.~
5 1, 10 | megforgat egy-egy vén tót asszonyt is.~- Micsoda felfordult
6 1, 12 | keresztültörte magát, egy pár asszonyt fellökött, néhány embernek
7 1, 13 | hatalmas idomú, kívánatos asszonyt, hogy az egyszer majd az
8 1, 13 | hogy vagy az úr unta meg az asszonyt, vagy az asszony unta meg
9 1, 14 | költötted el, én most a puszta asszonyt a nyakamba hagyjam varratni?~-
10 1, 14 | volt, kétfelé csitítani két asszonyt, felelgetni a kérdéseikre
11 1, 14 | elverik a hozományt és az asszonyt illõ sorrendben, t. i. elõbb
12 1, 15 | egy helyre hordja. Amennyi asszonyt Mátyás elcsábított a poéták
13 1, 16 | házasodni akarna, hát nyilván asszonyt választ a verhovinai lányok
14 1, 17 | életében s onnan hozta a szép asszonyt is, Jablonszka Máriát, egy
15 1, 17 | fölugrani és megcsókolni a szép asszonyt - persze a közszolgálat
16 1, 17 | elpusztítani.~- Azt a szép asszonyt? - hökkent meg Hertely uram.~
17 1, 17 | fiacskám, hogy szép-e? Minden asszonyt akkor kell megnézni, mikor
18 1, 17 | csak azt mondom én, hogy az asszonyt kell elõbb lerázni a nyakatokról.
19 1, 17 | fészkét kell elpusztítani«. Az asszonyt kell eltenni láb alól.~Kozanovich
20 1, 17 | halálát javaslom, hogy azt az asszonyt én le nem fejeztetem, elõre
21 1, 17 | nekem azzal jössz: egy szép asszonyt lefejeztettem, hogy azt
22 1, 17 | élni, megszólította a szép asszonyt:~- Ön az a híres Kaszperekné?~
23 1, 17 | ide a múlt hetekben egy asszonyt?~- Mit? Kit? Nem hallom.~-
24 1, 17 | Lubomirszky fehér lett). Az asszonyt idézgetnék, a világ szájára
25 1, 18 | A parittyakõ Marzsonné asszonyt érte, de az õ pásztoróráját
26 1, 19 | szõlõ).~Meghagyták a szép asszonyt Waldecknek, mint valami
27 1, 19 | annál inkább szapulták az asszonyt. Oh, nincs abba annyi szemérem
28 1, 19 | egész holta napjáig minden asszonyt.~IV. HOGY ÜTÖTT KI A HÁZASSÁG?~
29 1, 19 | ember, aki úgy vette az asszonyt, mint egy filozóf. Az asszony
30 1, 19 | Danikám, ha nekem adnád azt az asszonyt. Meglopni nem akarlak -
31 1, 19 | elidegeníteni. Hát egy ilyen asszonyt kell keresni. Ebbõl áll
32 1, 19 | tudott már képzelni másféle asszonyt, mint aminõket a volt felesége
33 1, 20 | az ebédlõ asztalára.~Az asszonyt már nem találta ott. (Volt
34 1, 22 | most már nem is felelt, az asszonyt kérdezte:~- Melyik hordóból
35 1, 25 | akarta magától lökni az asszonyt, de az a nyakába fonódott
36 1, 27 | Egy leány! Hm. Keresd az asszonyt! És mi õ ott?~- Hogy értsem
37 1, 27 | mostani istenbõl ezt a szûz asszonyt választottuk, ezt az aranyhajút,
38 1, 29 | egyszerre megszelídítette az asszonyt.~- Hiszen igaz, igaz. Én,
39 1, 29 | vezette karján a drága szép asszonyt, akin a fõtisztelendõ kanonok
40 1, 30 | No, nézd meg jól a teens asszonyt)~Megemelintettem a kalapomat
41 1, 32 | van ám nagy újság!~- Mi?~- Asszonyt is hozott.~- Ki?~- A kasznár
42 1, 32 | A kasznár úr.~- Miféle asszonyt?~- Hát a feleségét. Hiszen
43 1, 32 | kasznár nem mutogatta az asszonyt. Nem vitte sehova vizitelni. (
44 1, 32 | Te láttad már azt az asszonyt!~Mindez csak tréfásan ment.
45 1, 32 | hagytak azok semmit.~Az asszonyt nem emlegette, mintha nem
46 1, 35 | nem találtam kedvemre való asszonyt egész tegnapig.~- Tegnap
47 II, 6 | fûszerezi az asszony, az asszonyt pedig fûszerezi a leves.
48 II, 22 | mint egy halott.~Judit asszonyt elküldte a papért. Gyónni
49 II, 32 | PALÓC ÉSZJÁRÁS~Egy szegény asszonyt 5 ft bírságra büntetett
50 II, 32 | szolgabíró maga is sajnálta az asszonyt, de a törvény értelmében
51 II, 33 | példa van. Önök ismerik K. asszonyt és kétségkívül csodálták
52 II, 35 | szállás lakóját, Espanay asszonyt azonban sehol sem lehetett
53 II, 35 | azt vallja, hogy Espanay asszonyt és leányát három éve ismeri
54 II, 35 | gyõzõdve, hogy miután Espanay asszonyt és leányát ismerte, egyiké
55 II, 35 | a hatalmas állat Espanay asszonyt hajánál megragadta, melyek
56 II, 43 | zokogó gyermeket. A szegény asszonyt eltemettettem a község költségén,
57 II, 46 | hazaért, a kapuban egy síró asszonyt látott. A részeges csizmadia
58 II, 46 | néni? - szólítá meg a síró asszonyt Fanny, szinte megszégyellve,
59 II, 95 | elviszem.~- Kit? A nemzetes asszonyt?~- Ej, dehogy! A gyermeket.
60 II, 103| gyakran látogatom meg; az asszonyt mamának hívja, engem pedig
61 II, 116| Máthé-ház, mióta kivitték az asszonyt az örök nyugalom helyére.~
62 II, 122| azt a szép szürke ruhás asszonyt, aki ott lakik a hotelben...
63 II, 126| jó ég tudja, még miféle asszonyt összeharangozta. Nem száradt
64 II, 135| jól ápolja.~Mikor a fiatal asszonyt felültették a kocsiba, az »
65 II, 137| szerencsétlenség nem hökkentett meg. Asszonyt találtunk mi Mehádián is
66 II, 140| mindig egy férfit meg egy asszonyt láttam.~Eleinte az asszonyt
67 II, 140| asszonyt láttam.~Eleinte az asszonyt leánynak gondoltam. Oly
68 II, 141| üldözõbe vette a hûtlen asszonyt és csábítóját? - nem! visszautazott
69 III, 1 | kötelékben, én már eltemettem egy asszonyt. Oh, én már eltemettem és
70 III, 1 | És a vad ember ellökte az asszonyt s gyöngéd tekintetet vetvén
71 III, 2 | megcsalja azt az áldott, kedves asszonyt, két hamis szem éjszakája
72 III, 2 | János se vette észre az asszonyt, de nemsokára hallotta suttogó
73 III, 2 | kapun egy töpörödött öreg asszonyt.~- Ki volt az az ördög nagyanyja? -
74 III, 2 | idegen helységbõl hoz magának asszonyt.~Olyan vékony itt a fehérnép
75 III, 3 | sóhajtása, mióta él.~- Melyik asszonyt érti, méltóságos uram?~A
76 III, 8 | mindennap látom.~- Kit? Az asszonyt?~- Meg a férjet is. Mondhatom,
77 III, 18 | büntették meg úgy azt a szegény asszonyt?~- Hosszú és szomorú történet,
78 III, 23 | reggelig.~Reggel bepakolta az asszonyt a bricskába és azt mondta
79 III, 32 | fürdõre kívánkozó beteg asszonyt.~
80 III, 42 | elnézte azt a szegény, bánatos asszonyt, hogy majdnem elnyelte a
81 III, 46 | anyánkat valahol?~A tiszteletes asszonyt senki sem látta hajnal óta.
82 III, 51 | megajándékozta a bûbájos asszonyt; körülbelül éjfélkor bemégyen
83 III, 63 | szegény, szép, szomorgó asszonyt. Kiadta neki a bizonyítványt,
84 III, 64 | ki egy százegyedik bûnös asszonyt, aki kimaradt a Dekameronból.~
85 III, 73 | hívasson nekem egy kenõ asszonyt, mert én megcsömörlöttem.~
86 III, 75 | tizenöt.~- Csak? Aztán szép asszonyt hoz-e a házhoz?~A bíró gazda
87 III, 80 | méltóságos úrnak két szekér asszonyt kell beszállítanunk ma.~-
88 III, 80 | beszállítanunk ma.~- Két szekér asszonyt? - hebegé elsápadtan a bíró. (
89 III, 80 | forspontot, minden telek után egy asszonyt. Hetven egész telekbõl áll
90 III, 80 | Ilyen család négy ad egy asszonyt. Ezek hadd igazítsák el
91 III, 90 | Hogy hívják a nemzetes asszonyt?~- Nemes özvegy Pungó Istvánné.~-
92 III, 94 | így átkarolva tartám az asszonyt, ahogy téged most, egy hatalmas
93 III, 108| hogy magától hagyta ott az asszonyt, halálnak halálával szakadva
94 III, 108| megnézi azt a rahói szép asszonyt: szebb-e hát õnála?~Megkérte
95 III, 108| elpárolgott, s meghítta a rahói asszonyt, adja vissza a látogatását
96 III, 108| protestált, de hasztalan, az asszonyt elküldték Kolozsvárra hetven
97 III, 108| nekem nyakaztatnom azt az asszonyt!~
98 III, 146| Kikönyököltem az ablakba az asszonyt várni.~Az utca most is épp
99 III, 148| összegyûltek a nejeik nélkül (asszonyt nem akart látni a báró,
100 III, 148| kis ostobának, aki soha asszonyt nem ismert, egy perc mûve
101 III, 148| Nem illõ itt hagyni az asszonyt«.~- A kénytelenség nagyobb
102 III, 148| kapunál, s leste a nagyságos asszonyt: jön-e az úton?~- Itthon
103 IV, 42 | ott? Te selyma, te valami asszonyt rejtegetsz elõlünk! Nézzük
104 IV, 45 | mint ez a »tekintetes« asszonyt.~Elájult vagy háromszor,
105 IV, 46 | hazatértek összecsókolni az asszonyt meg a gyerekeket s elvégezni
106 IV, 48 | valami mulatságos dolog.~Asszonyt olcsóbban is kap már az
107 IV, 69 | sohasem láttam olyan szép asszonyt életemben, mint a Bulykainé
108 IV, 80 | biztos tudatban, hogy az asszonyt szerencsésen kibékítette,
109 IV, 95 | gyermekágyban.~A meghalt asszonyt elsiratták, eltemették,
110 IV, 97 | magamat is, a tekintetes asszonyt is. De hiába, nem lehet
111 IV, 97 | volt szó, ami a tekintetes asszonyt keserítette el, most már
112 IV, 108| azt a szegény, nyomorult asszonyt, hanem az - õrültekházába.~
113 IV, 124| fölfaltak néhány tisztességes asszonyt.~Fojtó, utálatos atmoszféra
114 IV, 140| kezdtem szemmel tartani az asszonyt és világosan láttam, hogy
115 IV, 140| tudott tenni egy csinos asszonyt.~Hát a kocsiból egy kopasz,
116 IV, 152| pityergésben találom az asszonyt s veres szemekkel a sógornémat,
117 IV, 152| elbeszélheti!~Elkezdtem a szegény asszonyt vigasztalni:~- Ugyan ne
118 IV, 152| mi fiunk!«~Sõt nemcsak az asszonyt, de magamat is végképp kétségbeejtettem.
119 IV, 152| miért maradt el? Keresd az asszonyt! (Neki magának csúnya felesége
120 IV, 152| szemeiben. (Keress egy második asszonyt!)~- De igen, többen keresték -
|