Rész, Fejezet
1 1, 2 | gyanánt megfogta kesztyûtlen barna kezét, és - megcsókolta.~-
2 1, 4 | tudomány, argumentum s egy szép barna lányarc mosolyog le mindenünnen.
3 1, 5 | legény volt, 28 évvel, élénk barna szemekkel, tulipiros magyaros
4 1, 8 | feketeszemû, hosszúkás barna leányarc mosolyog le mindenünnen.
5 1, 9 | vendégekrõl beszélne.~Egy gyönyörû barna fõ bukkant elõ a folyosón
6 1, 9 | ez még mély titok, a szép barna fõbe nagy ravaszsággal belopódzott
7 1, 9 | hirtelen berobog az udvarra.~A barna fõ ijedten tûnik el a bokrok
8 1, 11 | öltözködni készül: fölveszi a barna pihenõ ruháját.~Tereskey,
9 1, 11 | Gyönyörûségem! Nyisd ki azt az okos, barna szemedet… hiszen élsz.~Letérdelt
10 1, 12 | vagyok - mutatta be magát egy barna, pörge bajuszú -, ez itt
11 1, 13 | hányiveti hangon, hullámos barna haját megigazítva.~- Azért,
12 1, 13 | az égre, hol éppen akkor barna felhõk száguldoztak: »Jahodovsky,
13 1, 14 | Kik voltak ezek?~- A barna fiatalember Altorjay István,
14 1, 15 | ült, hosszú, derékig érõ barna hajjal, nagy kökény szemekkel,
15 1, 15 | sólymom oda van.~A szép barna asszony kétségbeesve tördeli
16 1, 16 | királyleány, a másik zömök, barna teremtés, de helyes, formás
17 1, 16 | ki az a király?~- Csinos barna ember, jegenye növésû, bátor
18 1, 18 | elõtte az egész város, a barna házikók leszaladtak a hegyrõl,
19 1, 20 | szivárog ki) megállanak a barna fickók szépen karikába,
20 1, 23 | egyetlen ökröt, éppen a barna fejû Bimbót. De hogy nézett
21 1, 24 | is sárosmegyei.~- Szõke, barna?~- A legszebb szõke a világon.~-
22 1, 24 | nem pislákoltak, terhes barna felhõk jártak szanaszét,
23 1, 24 | az égbolton, mint mikor barna festékek folynak össze.~
24 1, 25 | egy kis négyéves gyönyörû barna lányka, Izsépy Lenke; ahogy
25 1, 26 | porzott a professzor úr barna kabátja.~- Így jár, aki
26 1, 26 | cégtábla, ráfestve egy elegáns barna asszonyság virágos szalmakalappal
27 1, 28 | lábainál bukkant ki az óriás barna sávból, s vöröses világító
28 1, 34 | müncheni szépség-galériában egy barna suszter-leányzó arcképe
29 1, 34 | éves, szép, bátor arcú, barna gyerek, nagy, villogó fekete
30 II, 2 | Gaillard apó? - kérdé egy barna, ajánló külsejû nemzetõr.~-
31 II, 3 | lecsüggõ kezét.~- Mari!~A szép barna asszony talán álmában is
32 II, 3 | Aladár nem felelt.~A kis barna menyecske nem állhatta meg
33 II, 6 | naptárban elég. Kamilia barna volt, mint az éjszaka, minden
34 II, 6 | fiatal férfi arcképén; ...barna haj, szögletes, széles arc,
35 II, 11 | mint egy kis Pitt; szép, barna fiatalember, magas homlokkal,
36 II, 11 | kezecskéibe temette gömbölyû, barna arcát: azért-e, hogy egy
37 II, 18 | csodálatos vimerlik az anyaföld barna arcán, mik a felhõk csókjától
38 II, 23 | vulgus közt ül egy szép kis barna leány is (van az itt minden
39 II, 24 | Vettem szelét. Ugye az a szép barna mókus, aki annyira szerelmes
40 II, 38 | házban lakott.~Az ispán, Barna Károly, jó vérû magyar fiú
41 II, 38 | Kik vagytok? - kiáltá Barna Károly - és mit akartok?~-
42 II, 38 | nemzeti kormány nevében.~Barna Károly egy percig sem habozott.~-
43 II, 38 | kiejteni.~- Itt áll - mondá Barna, reá mutatva.~- Tehát kegyed
44 II, 38 | felejti el - teljesíti...~Barna Károly szilárd léptekkel
45 II, 40 | elegáns, napsütött arcú, barna fiatalember lépett be.~-
46 II, 45 | fekete szemekkel, halavány barna arccal, kedves pici koráll-ajkakkal,
47 II, 57 | meggátolja, és a megkopott barna nadrág, melynek hosszadalmassága
48 II, 62 | nyomban keresztülvigye, szép barna fejét magasan fölemelte,
49 II, 66 | nyom nélkül eltûntek!~Sûrû, barna színû felhõk borították
50 II, 67 | hogy egy szõke vagy esetleg barna angyalfõ jelenik meg a virágcserepek
51 II, 67 | fiatalasszonyé és a férfi barna, érdekes arca, annyi gyöngédséggel,
52 II, 68 | csakhogy hol szõke, hol barna.~Nehogy a nyájas olvasó
53 II, 70 | észre nem vett egy gyönyörû barna fejecskét.~De ott, ahol
54 II, 70 | De ott, ahol ez a kedves barna fejecske végzõdött, nyomban
55 II, 70 | mögül vigyáztam rájuk.~A barna nõcske igazán nagyon szép,
56 II, 70 | Csipkés Máténé volt a szép barna asszony, akivel az imént
57 II, 70 | nem látszik semmi; sem a barna, sem a szõke fej.~Én pedig
58 II, 72 | ismernünk, hogy szép, délceg, barna leány volt, a görög jelleg
59 II, 74 | zöld ruháját a barnával, s barna ruháját a fehérrel, amint
60 II, 74 | tehát az eddig dicsõített barna szépségektõl, kik csak a
61 II, 75 | számít egy félforintot, a barna nekem.~- Gilt! - kiáltá
62 II, 76 | ön például azt a gyönyörû barna hölgyet itt a túloldali
63 II, 84 | egyszer sem; óriási felhõk barna foszlányaiba burkolózva
64 II, 85 | forgatja a bal kezében, száraz, barna ujjaival megsimogatva gyér
65 II, 86 | sohasem fúrta be magát a barna fiúk gondolatai közé, megelégedtek
66 II, 86 | Bezzeg egészen más Gilagó! Barna, térdig érõ paletotjában
67 II, 88 | fõherceg hogyan néz ki, barna, magyaros fõ, szénfekete
68 II, 90 | tévelyegnek rajta, míg a barna ég alá nem ereszkedik a
69 II, 99 | sem tudva: szõke-e vagy barna.~Edith némán intett fejével.~-
70 II, 103| Kende megsimogatta a kis barna szemû porontyot, s azt mondta,
71 II, 107| már szõke menyasszonyai, barna menyasszonyai, szépek, jók,
72 II, 109| közt egy gyönyörû, fiatal, barna asszony.~Az az arc volt,
73 II, 109| miniszter is van rajta.~A szép barna asszony lesütötte a szemeit.
74 II, 110| karzatról.~- Kicsoda az a barna, kerekképû fiatal ember
75 II, 113| észrevenni, hogy az a csinos, barna fiatalember, aki egy faluból
76 II, 117| s nem éppen jogtalanul.~Barna szépség volt, ébenfekete
77 II, 123| homlokukról.~Az egyik kisleány barna volt, a másik pedig szõke,
78 II, 127| sem tudva, szõke-e vagy barna.~Mari némán intett fejével.~-
79 III, 1 | aztán végigsimítá nagy barna kezeivel homlokát.~- A leány
80 III, 1 | odaszorítja közös tápláló anyánk barna testéhez, rejtélyes dobogást
81 III, 2 | odaszorította, ahol a bélésen két barna folt látszott.~Ügyes szûcsmunka
82 III, 8 | asszonykát, minthogy az barna és kökényszemû. Gyöngy õ
83 III, 8 | Jánosnál az a fõ, hogy egy szép barna vis-à-vis-t fedezett fel.
84 III, 8 | igen csinos asszony. Echt barna. Csakhogy az ilyenek most
85 III, 24 | sorokkal:~Quétanczia~Egy barna hajadon leányzórul, melyet
86 III, 56 | hogy csak a kis fényes barna háta látszott ki, aztán
87 III, 57 | be kérem, ha ráér!~Kedves barna menyecske futott be kisvártatva.
88 III, 66 | menyasszonyt, szőke legyen-e vagy barna, milyen köntösöket viselt
89 III, 84 | ketten voltunk, mert a fiatal barna asszonyka, aki az én nevemet
90 III, 86 | lobogtatják, koszorúra befont barna fejecskéikre mutogatva:
91 III, 91 | ASSZONY ISMERŐSEIM~1883~A barna asszonyomat említem legelsõnek,
92 III, 106| mindenféle szín, szürke, kék, barna és vadgalambszínû. Egy rendõr,
93 III, 108| szemlélve a cigánynõt, kinek barna arcán a fürkészõ tekintettõl
94 III, 111| a hegedûjére támasztotta barna arcát bánatában, s rápotyogtak
95 III, 113| kísértet. Mikor a legelsõ barna foltja támadt a gerincnek,
96 III, 126| ablakában naphosszat egy szép barna leány volt látható íróasztalom
97 III, 148| gusztusa a kerületünkben. A barna embereknek a lejthényi kerületben
98 IV, 8 | alássan.~- Hogy néz ki? Szõke, barna? Csinos? Férjnél van? Majd
99 IV, 27 | is már kinézve egy szép barna asszony, akit annak óhajtottam;
100 IV, 27 | egyél!« (tehát Viktor a szép barna!) Most aztán egy szõkére
101 IV, 30 | volt. Harmatos arcú lányok, barna az egyik, villogó sasszemekkel,
102 IV, 30 | engem, királyné - mondá a barna, és a szeme villámlott.~-
103 IV, 30 | hívnak téged? - szólt a barna felé fordulva.~- Én Aróta
104 IV, 30 | a gárdakapitányt.~Most a barna Aróta rezzent össze, s arca
105 IV, 41 | Az alacsony? Nem, nem, a barna volt az! Jaj, jaj, hol van
106 IV, 88 | nézett ki az a férfi.~- Barna, magas, sebforradással a
107 IV, 90 | elém az asztalra s apró barna szemei kevélyen villámlottak.~»
108 IV, 97 | piros arccal, vidoran, barna szemeik kíváncsian szegzõdtek
109 IV, 97 | találom egy leánnyal. Szép, barna szemû teremtés volt, hosszú,
110 IV, 101| voltak egymásnak. Gyuri barna, Pali szõke; Gyuri jámbor,
111 IV, 103| voltak. Nemere szõke, Bóra barna.~Egyszer két fiatal levente
112 IV, 109| Ez a mozgatórugó. Szép, barna és kevély. Ezek az alapvonásai.~
113 IV, 111| bevette már magát a madárlelkû barna fickók közé is. Csak a fülemüle
114 IV, 127| leányával, a szõke Bórával és a barna Nemerével, amiért az istennel
115 IV, 127| meredeztek az égre, a füst terhes barna felleg gyanánt kavargott,
116 IV, 128| szalámit is tartanak. Csinos, barna nõcske ült bent egyedül,
117 IV, 135| kék szemeit szemérmesen; a barna, a szebbik, fölemelte a
118 IV, 142| evett maszlagot ez a csinos, barna asszony!~Máskor pedig hetekre
119 IV, 147| völgyben, hol a Vág csorog barna sziklák, regényes várromok
|