Rész, Fejezet
1 1, 3 | csak el van ájulva«.~- Nem halt meg? - sikolt fel örvendetesen
2 1, 9 | akarja kutatni, hogyan, miben halt meg a fiatal Teléry gróf.
3 1, 9 | spectabilis! - Ön rosszul olvas.~- Halt! Hahó! - kiált fel a doktor
4 1, 9 | akarja kutatni, hogyan, miben halt meg a nagy úr? Öngyilkos
5 1, 18 | hamar törik. Talán meg is halt már azóta. De egy leánya
6 1, 18 | volt felesége (harmadéve halt meg fekete himlõben), és
7 1, 19 | sótári kis hivatalnok, tavaly halt meg Szegeden). Pajkos, eleven
8 1, 20 | Ez a fejezés. Nem igen halt meg ebbe még ember.~A fiatal
9 1, 20 | megõrült és a bolondok házában halt meg Budán, hanem a kertet
10 1, 23 | folyt a kérdezõsködés. Ki halt meg? Ez is, az is. Hát a
11 1, 24 | lakodalomban és még senki sem halt meg ott éhen. Mind, mind
12 1, 25 | Karamáti Ferenc. Nem ideákért halt meg, ahogy pedig mindig
13 1, 27 | ispán úr, hogy még eddig nem halt meg az az illetõ Szuhánszky
14 1, 27 | tulipánjairól, harmadéve halt meg, ha jól emlékszem. Nagy
15 1, 28 | hogy az anyja, és miatta halt meg a Hamilovics, Mert ez
16 1, 31 | Napóleont leteperte.«~Ekkor halt meg Kosztohay Péter, a község
17 1, 31 | Hát nem tudja az úr, ki halt meg?~- Dehogynem, csak azt
18 1, 31 | otthonvalók. Dehogy, - õ (Kupolyi) halt meg rájok nézve. Senki sem
19 1, 32 | tolakodjék elõre, vagy pedig nem halt meg és akkor meg kell rendszabályozni.~
20 1, 34 | Csizmadia szerelembe még sohase halt meg. Azt csak a szabók és
21 II, 1 | soha, mint azt, hogy korán halt meg, egy kis kétéves leánykát
22 II, 2 | Hanem biz az még nem halt meg; sõt ha meghalt volna
23 II, 3 | együtt, mert víg nevetés halt el az ajkukon, mikor Baroghi
24 II, 3 | leheletének.~A víg fickó úgy halt meg, mint illik. Még a halál
25 II, 5 | Belementem a golyóbis-raktárba. Halt!~Azután elhalt a vezényszó.
26 II, 5 | elevenen. Igazi úri módon halt meg. Elnyújtózkodott. Kitelik
27 II, 9 | tulajdonképpen miféle betegségben halt meg: gondolom átfázástól
28 II, 13 | ha született, bár sohasem halt volna meg!~A trónra most
29 II, 15 | reterálnia a halál előtt. Nem is halt meg talán egészen, hanem
30 II, 15 | meghalt is, ő tudja miért halt meg!~Bizony nagy ember volt,
31 II, 15 | éppen délre harangoztak.~- Halt, hó! Helyben vagyunk! -
32 II, 21 | hozod az orvosságot, nem halt volna meg. Te ölted meg.~
33 II, 22 | lábatlankodni; egyetlen ember halt meg benne: a zsidó árendás;
34 II, 26 | kacagás iszonyattá válva halt el a vásott gyermek ajkán,
35 II, 33 | Tehát csakugyan! és mikor halt meg?~- Másfél év elõtt.~-
36 II, 33 | Cincinnatiban egy gazdag aggszûz halt meg e napokban, ki ily végrendeletet
37 II, 33 | ismeretes 80 éves angol lord halt meg. Végrendeletének egyik
38 II, 41 | ütni, hogy két cserepár halt meg tõle egyszerre, minélfogva
39 II, 53 | nagy ritkán sírt.~Himlõben halt el. Fekete himlõ e rózsás
40 II, 60 | anyja bérelte még ki; ott is halt meg szegény a korhadt gerendájú
41 II, 60 | tudja, milyen betegségben halt meg; orvos nem volt mellette,
42 II, 60 | ki törõdik: hogyan, miben halt meg; elég annyit tudni róla,
43 II, 66 | évvel ezelőtt az erdőben halt meg, hol egy vadkan tépte
44 II, 82 | özvegy. Neje éppen akkor halt meg, midõn a kis Lalát hagyta
45 II, 85 | volt, jó pásztor, ha nem halt volna meg, holtig megélhetett
46 II, 105| rendet.~Ezzel a hittel is halt meg a jó öregúr, áldja meg
47 II, 122| szende, s hogy férje az idén halt meg, s hogy a nyárra Aradihoz
48 II, 131| volt étvágya. Õ úgy élt és halt meg, mint utolsó védõje
49 III, 1 | ezalatt született, nõtt fel s halt meg szemefénye, a kis Laci
50 III, 1 | édesanyja.~Az Anikáé is akkor halt meg, mikor Anika született.
51 III, 2 | kérem. A fiamnak.~- Hát nem halt meg?~- Hiszen nem is beteg,
52 III, 4 | hogy tán a kis Pannika halt meg.~A szép asszony egészen
53 III, 10 | ember?~- Az mind úgy magától halt meg.~Rossz biztatás volt
54 III, 11 | megõrizte; pedig inkább halt volna meg akkor, nem kellett
55 III, 11 | fia is, ott harcolt és ott halt meg szemei elõtt. Ily szomorú
56 III, 11 | falujában, Elekesen.~Úgy halt meg, mint egy hõs, szegény
57 III, 25 | hogy egész ekkoráig nem halt meg. Olyan eleven piros,
58 III, 42 | hogy õ meghalt s hogy mikor halt meg.~- Tegnapelõtt múlt
59 III, 49 | még megvolnánk eddig, egy halt meg közülünk, az is csak
60 III, 49 | elfelejtettem, hogy meghalt.~- Mikor halt meg?~- Most uzsonna táján.~-
61 III, 49 | törvénybírót?~- Hiszen az már mikor halt meg! Hajnalban. Azaz hogy
62 III, 52 | elbeszélése)~1882~Egy öreg kanonok halt meg nemrég, aki a legutolsó
63 III, 56 | korcsmáros volt, aki útközben halt meg, mikor borokért járt
64 III, 56 | meg, sokkal jobb, hogy ott halt meg, mintha nekünk csinált
65 III, 58 | földrengés lenne.~- Három!…~- Halt! - ordít fel kétségbeesetten
66 III, 59 | sajátságos tüneten! Bele is halt a csodálkozásba.~Hát, mondom,
67 III, 66 | volt, aki mint vén leány halt meg 1437-ben a pécsi zárdában -
68 III, 68 | meghalt-e Hunkár Antal? Dehogy halt meg, dehogy. Nem olyan könnyen
69 III, 68 | ember is, a lélek is.~Nem halt biz’ az - aminthogy éppen
70 III, 72 | Pedig az apám is alatta halt meg. Ím hoztam belõle a
71 III, 75 | történhetett vele? Tán csak nem halt meg? Van eszében. Akit a
72 III, 75 | hitvány hidegláz.~De ha nem halt meg, mit kereshet ott? Hiszen
73 III, 75 | hogy a Borcsa néni nem halt meg.~- Mit beszélsz?~- Olyan
74 III, 75 | hazamegyek, de ha meg nem halt a feleségem, ha rászedtetek,
75 III, 83 | a vén Majgóné, azzal is halt meg, hogy a legizzóbb katlanná
76 III, 83 | hát hogy jutott ide? Hol halt meg? Miben halt meg? Ki
77 III, 83 | ide? Hol halt meg? Miben halt meg? Ki küldte idáig? Még
78 III, 83 | szégyelltem, hogy meg nem halt.«~Az emberek kétkedõleg
79 III, 83 | mindig nem jött. Tán meg is halt volna, egészen elfogyott
80 III, 87 | iránt, s ez mai napig sem halt ki belõlem. Ma is nagyobb
81 III, 98 | végre is egy méhcsípésben halt meg.~Hanem hiszen megélt
82 III, 123| hogy Madagaszkár szigetén halt meg - mert éppen arról olvasott
83 III, 128| üzenetet, hogy Naszayné halt meg.~Egy darabig még gondolkozott,
84 III, 128| árvám! Mondd csak, mikor halt meg a mamácska?~- Nem tudom -
85 III, 130| tehát bizonyosan meg is halt.~- Hollá, kocsis, fogjon
86 III, 130| hittük, hogy már meg is halt kend…~- No! - szólt csúfondárosan
87 III, 132| de amint leesett szörnyet halt. Nagy kár volt a fickóért,
88 III, 136| ezek kezében maradt. Akkor halt meg az utolsó Báthory.~A
89 III, 140| esztendõ…~- Hát most ki halt meg? - kérdem, nevetésemet
90 III, 143| valamennyi erõszakos halállal halt. Gondold meg ezt, kíváncsi
91 III, 148| nehány év elõtt meg nem halt. S mégis, csodák csodája,
92 IV, 9 | koldus, mindenkitõl megvetve halt meg 1575-ben szept. 15-én.~
93 IV, 21 | mennyekbe…~De ha urasan halt meg, még urasabban élt,
94 IV, 21 | is abban az esztendõben halt meg.) Akkor érzõdött ki
95 IV, 21 | partecéduláról, hogy úgy halt meg, mint tanfelügyelõ.~
96 IV, 22 | városnak, koncipista. Akkor halt meg az apám, aki Erdélyben
97 IV, 25 | aki a legközelebbi években halt meg Erdélyben, s aki még
98 IV, 25 | volt az utolsó, aki úgy halt meg, mint oligarcha. Ezentúl
99 IV, 25 | vele, mintha még meg sem halt volna. Ámbátor ő megnehezteli
100 IV, 26 | meghalt. Pont kilenc órakor halt meg, éppen mikor itthon
101 IV, 28 | volna, akkor a fogságban halt volna meg az utolsó erdélyi
102 IV, 29 | uralkodott, míg meg nem halt.~Az országát azóta már eltolták
103 IV, 36 | történt, mikor József nádor halt meg, hogy amint jelentkezik
104 IV, 37 | urasági csõszök.~Bele nem halt ugyan, hanem a vidékkel
105 IV, 38 | sem, s ha azóta meg nem halt, ma már lehet vagy négyszáz
106 IV, 69 | özvegyasszony, párbajban halt meg az ura; egy katonatiszt
107 IV, 86 | aki a 73-iki kolerában halt el. A biz a… testestül lelkestül
108 IV, 86 | aki nemsokára Bódi után halt meg és a saját költségemen
109 IV, 88 | Csak egyetlen egyszer halt el ajkán e megszokott kiáltás
110 IV, 94 | ügyvédekbõl is egy egész csomó halt ki a pör mellõl, mert mindig
111 IV, 102| leesni róla, hogy szörnyet halt. Ha lóra nem ül, talán ma
112 IV, 126| ilyen volna, ha meg nem halt volna, nehéz iga a vénség,
113 IV, 127| fogságba Majláth István, ott is halt meg Konstantinápolyban a
114 IV, 142| szállani s aki harminc év elõtt halt meg. A lovak is ugyanazok;
115 IV, 144| született, abban a pillanatban halt meg az édesanyja.~Az apja,
116 IV, 144| meghalt a gyerek, hogy éhen halt meg. Mert jól jár, ha meghal.
117 IV, 144| Alkalmasint már meg is halt. Az imént, mikor néztem,
118 IV, 151| aki vagy harminc év elõtt halt meg falunkban, ugyanabban
|