Rész, Fejezet

2501 III,  2  |              fehér hálóköntöst.~Mindennel el van látva, amit szeme-szája
2502 III,  2  |                    De a remény nem hagyta el. Érezte, hogy a drága jószág
2503 III,  2  |         elõbb-utóbb megkerül. Nem veszhet el, aki ellopta, nem használhatja,
2504 III,  2  |                 szögletbe mutatva - vigye el!~Az öreg szemek lassankint
2505 III,  2  |              Öldöklõ fáradtság altathatta el így. Mert a csípõs idõ,
2506 III,  2  |                  Csak az alhatik így, aki el van csigázva. Arcuk, különösen
2507 III,  2  |                 mégsem olyan mélyen, hogy el ne láthasson alóla a sövényig,
2508 III,  2  |                utoljától veszetté.~- Húzd el a nótámat, öreg Gilagó Marci!~
2509 III,  2  |                    te ugyan szépen mentél el Gózonba.~- Mit nekem Gózon!
2510 III,  2  |               csak azt ne vesztette volna el! Nincs, semmi sincs!…~Ködös
2511 III,  2  |                   köd veszi körül, s hova el nem lát a szem, benépesíti
2512 III,  2  |                  háttért, de nem oszlatta el, mert emlékszem még, sohasem
2513 III,  2  |                 ismét rázártuk.~Alig múlt el azonban egy óra, amint az
2514 III,  2  |                egy bölönbika bõdült volna el.~- Palyus, Palyus! - kiáltám
2515 III,  2  |                Ösztönszerû félelem fogott el. Apámért futottam, elmondtam
2516 III,  2  |                    Ebben a hitben aludtam el édesdeden, tovább szõve
2517 III,  2  |               utálatos ráncai nem árultak el semmit, még kíváncsiságot
2518 III,  2  |                   csodás dolgokat beszélt el a gózoni Szûz Máriáról.~-
2519 III,  2  |                   a Szent Szûz?~- Mindent el kell neki beszélnem kegyelmetek
2520 III,  2  |                    De te azért csak gyere el, amikorra mondtam!~A tûz
2521 III,  2  |                   Hosszú, hosszú idõ telt el, míg végre megkondult fent
2522 III,  2  |               rémülten.~Gábor némán fedte el arcát kezeivel.~- Jaj nekem,
2523 III,  2  |                Gábor, a kis fiadat hoztam el. Ott a népek között nem
2524 III,  2  |                Maris, de nem is veszítesz el soha többé, ha megbocsátasz…~
2525 III,  2  |                  a leányt ideadják, kérje el a csengõket, kösse a négy
2526 III,  2  |                  legalább a víz nem viszi el, ha terem rajta valami.~
2527 III,  2  |                  már Mudrik Mihály sápadt el az irigységtõl s Gyócsi
2528 III,  2  |                  évig egymás után öntötte el a réteket s akkora nádast
2529 III,  2  |              semmit. Jaj, minek is vettél el!~Nagy ijedelemben voltak
2530 III,  2  |                      Hát mégsem kergetted el!… - szólt Józsi szemrehányóan. -
2531 III,  2  |                  se lett belõle, úgy múlt el hirtelen.~Anna elutazott
2532 III,  2  |                   Jaj, elhoztam!… Fussunk el messzire. Siessünk a kertbe,
2533 III,  2  |             fecskét, ha nem magasan röpül el fölötte, megkábítja, megfojtja,
2534 III,  2  |              levetette. Úgy mezítláb ment el, mint a zsellérlányok. Gondolkozott,
2535 III,  2  |                    Gondolkozott, hogy tán el se menjen, de azért mégis
2536 III,  2  |                  engem! Istenem, ne hagyj el!~- Látom, te is szeretsz,
2537 III,  2  |               Éppen arra, õmellettük ment el a Riska s nagy, szelíd szemeivel
2538 III,  2  |           gerendához a korsót. Jaj, talán el is tört?!~Még észre sem
2539 III,  2  |                 férfiú éppen most végezte el a harangozást, s amint látta,
2540 III,  2  |                 sárkány õkigyelme. Maradj el egy kicsit.~Magda megállt,
2541 III,  2  |                beburkolta. És nem oszlott el soha többé róla. Fedi most
2542 III,  2  |                   emberek nem szomorítják el még jobban, nem ellenkeznek
2543 III,  2  |                nem is csupán a korsó tört el… és nem is az volt a gyenge.~…
2544 III,  3  |            Filcsik uram szeretete nem hat el.~No, a mesterségével meg
2545 III,  3  |                   csizmát sohasem készíti el elébb pünkösdnél. Emiatt
2546 III,  3  |              addig, míg a fiatal házaspár el nem ment.~A falusi pletyka
2547 III,  3  |                 azért csak mégsem vehette el õfelsége. A pilinyi molnárnál
2548 III,  3  |                  boldogul velem. Fogasson el méltóságod s veressen láncra.
2549 III,  3  |                   világ minden pompájával el van árasztva, parancsát
2550 III,  3  |                 szóljon. Sohasem felejtem el szolgálatát.~- El kell lopatni
2551 III,  3  |                felejtem el szolgálatát.~- El kell lopatni a bundáját:
2552 III,  3  |                    De a remény nem hagyta el. Érezte, hogy a drága jószág
2553 III,  3  |                jószág meg fog kerülni. Az el nem veszhet, akárki lopta
2554 III,  3  |                 nem veszhet, akárki lopta el, nem használhatja; az egész
2555 III,  3  |                   két hét alatt, különben el fog árvereztetni a kórház
2556 III,  3  |                szögletbe mutatva -, vigye el.~Az öreg szemek csak lassankint
2557 III,  3  |               Öldöklõ fáradság altathatta el így. Mert a csípõs idõ,
2558 III,  3  |                   is, hogy mikint szakadt el tõle.~Különben kinek is
2559 III,  4  |                   köd veszi körül, s hova el nem lát a szem, benépesíti
2560 III,  4  |                  háttért, de nem oszlatta el. Tisztán, világosan emlékszem
2561 III,  4  |                   csak egy fal választott el tõle, máskor pedig láttam,
2562 III,  4  |             valami apró vétséget követett el. Apám bezáratta 24 órára.
2563 III,  4  |               rázártuk.~Alig múlt azonban el egy jó óra, amint az udvaron
2564 III,  4  |                   bölönybika bõdült volna el.~- Palyus, Palyus! - kiáltám
2565 III,  4  |                ösztönszerû félelem fogott el. Apámért futottam, elmondva
2566 III,  4  |                 vagy a határt a jég verte el, azt is mind Galandáné okozta.~
2567 III,  4  |               Utálatos ráncai nem árultak el semmit, még kíváncsiságot
2568 III,  5  |                   utánuk, merre fordulnak el a savanyúkúttól?~A »falu
2569 III,  5  |               Andris fülehallatára mondta el, hogy megint csoda történt
2570 III,  5  |                   Bizi uram!~- Pedig hidd el, Istók, nem vagyok rossz
2571 III,  6  |                  híre.~A nyár elején ment el; orvosai Pöstyénbe küldték.
2572 III,  6  |                 hû nõ könnyezve búcsúzott el szeretett urától, s már
2573 III,  7  |         sajátságos hideg légáramlat suhan el. A galagonyabokron a fejletlen
2574 III,  7  |             egészen a madár? Miért hagyta el idõ elõtt, hogy másba kezdjen
2575 III,  7  |                 összekötve.«~S másnap már el voltak szakítva örökre.~
2576 III,  7  |                mondanivalóm van.~- Menjen el, azt mondom, míg békében
2577 III,  7  |               lábai, egy pisztoly dördült el, s szilajan nyargalt ki
2578 III,  7  |             szerint szigorúan, miért ment el úgy, hogy ölni akart elõbb…
2579 III,  7  |                   törvény nem választotta el õket, csak asztaltól, ágytól.
2580 III,  8  |               kenyér utáni hajsza nyomott el.~Rendkívül boldogtalanul
2581 III,  8  |                   köhögési rohamok fogták el. Elõkereste fiókjából a
2582 III,  8  |               valaki, aki be tud menni és el tudja hozni azt a virágot,
2583 III,  8  |              gsäftjének történetét mondta el, melybõl kétszáz forint
2584 III,  8  |              elismerés a földön, s csapja el a vésõjét Huszár Adolf.~
2585 III,  8  |                  jubileumok alkalmával is el fognak pirulni, ha kezeik
2586 III,  8  |                   oda, és az ételt viszem el délben, napközben nem vagyok
2587 III,  8  |       megmondhatója.~Ez a kérdés foglalta el Kupcsikot s nem is vigyázott
2588 III,  8  |            kiszabadítva magát, úgy futott el onnan, mint egy õrült, öt-hat
2589 III,  8  |                   mindent. Én… Én árultam el a dolgot ostobaságból. De
2590 III,  10 |                  a halálos sárgaság múlik el az arcáról, azután apródonkint
2591 III,  11 |                 érdeklik õt. Hidegen megy el köztük. Kik is õk? Férgek,
2592 III,  11 |                  szolnoki csatában maradt el, csizmástól-mindenestõl
2593 III,  11 |              csizmástól-mindenestõl vitte el az ágyúgolyóbis, még a sarkantyú
2594 III,  11 |                 nem mosolygott rá reggel. El volt veszve örökre.~Hova
2595 III,  12 |               vetett és kinyílott és amíg el nem hervadt.~Ilyen ritka
2596 III,  12 |                 kanna, azokat a dér vitte el zsákmányul.~Nem maradt meg
2597 III,  12 |                      Jaj, minek is hoztam el, minek nyesegettem? Minek
2598 III,  13 |                elemet hajhásszuk, menjünk el a komédiások kongresszusára,
2599 III,  13 |               nemes cselekedetet követett el. Úgy éreztem magam, mint
2600 III,  14 |                  pénzem van, de íme, vedd el ezt a két hatost és egyél
2601 III,  14 |                Hát jól van, Hiripi, gyere el éjszakánkint erre, s ha
2602 III,  15 |                 barátnék.~Hol Klárika jön el hozzánk uzsonnára, hol a
2603 III,  15 |                 ruhájából egy kis darabka el van nyírva. Ugyanaz a bábu
2604 III,  15 |        indiszkrécióval vádoljanak, inkább el se mondjuk, hogy a dada
2605 III,  15 |                   az ilyen özvegyi házban el is kellene a férfi. Olyan
2606 III,  15 |                 habozz, no… mért titkolod el? A mamának meg muszáj mondani
2607 III,  15 |              arccal és csókjaival árasztá el a hóbortos gyerekeket.~-
2608 III,  16 |                 cikkben fölhoztuk és soha el nem hallgattuk mindazt,
2609 III,  16 |            emberének, ki sok vétket követ el, de mert egy haldokló disznó
2610 III,  18 |                nyájat megkeresni, mert ha el nem indul, bizony nyakig
2611 III,  18 |              jönni a hitvány tolvajoknak.~El is indult Csath Gergely,
2612 III,  18 |                   lopás, a szentek vitték el mennyei bárányoknak.~Az
2613 III,  18 |             egyenesen felkészült az égbe.~El is indult egy sötét estén,
2614 III,  18 |                  a nyájjal együtt csentek el.~Most már föllélegzett,
2615 III,  19 |                  mint a medve bundája, ha el akarják venni - a bõrét
2616 III,  19 |               átadta Gábornak, hogy vigye el a tanárnak. Gábor elvesztette
2617 III,  19 |           mindenféle ürügyek alatt odázta el a dolgot, elõadta, hogy
2618 III,  19 |                rossz fiút. Hónapok múltak el, míg a bácsi végre kényszerítette
2619 III,  19 |                 azt a bolondságot követte el ma reggel, hogy levette
2620 III,  19 |                   rájönni, hova tûnhetett el az értékes ékszer. Nem is
2621 III,  19 |                pénzed? Nem váltottad fel? El nem költötted.~- Elfelejtkeztem
2622 III,  19 |            mondhatni megdöbbenéssel költi el az ember az elsõ forintot,
2623 III,  19 |              takarékos, az sohasem juthat el az utolsó forintig, annak
2624 III,  19 |            korában szintén félve költötte el az elsõ forintot, de aztán
2625 III,  19 |                  János úr hogyan pusztult el, érdektelen volna apróra
2626 III,  19 |               összecsapott a feje fölött, el volt veszve. Birtokai zár
2627 III,  19 |                   tüzes szekeren robogtak el mellette s azt kiabálták:~»
2628 III,  21 |                hálálkodások között hagyta el a szobát, hol egész Kalifornia
2629 III,  22 |                  valamely csínyt követtek el a hitvestársi hûség ellen.)~-
2630 III,  22 |                igazgatótanácsostól vettem el.~- Hogyan mondod?~- Akarom
2631 III,  22 |           igazgatótanácsos nejétõl vettem el…~- Hogyan?! Hát nõk is voltak
2632 III,  23 |                  haza, édes fiam. Énnekem el kell utaznom valahova, ki
2633 III,  23 |                 de az öreg õt sem fogadta el. Nem akart semmit sem tudni
2634 III,  24 |                    hogy német ember vegye el a magyar lányt.~Elõkerült,
2635 III,  24 |              vetni!~Hát vissza is mentek, el sem dicsekedtek otthon,
2636 III,  24 |                    az a fehér fátyol hogy el ne készülne…~De bizony kész
2637 III,  24 |                  sugdostak magok közt, de el nem árulták. Országútnak
2638 III,  24 |              Ferenc uramba.~És azt bizony el kellett tûrni szépen, mert
2639 III,  24 |               udvarát seperje, s most már el lehet csapni azt a részeges
2640 III,  24 |                akkor hivatalosan intézzük el.~- Adja ki nekem ma éjszakára
2641 III,  25 |                  szájadból itatod õket!~- El vannak kényeztetve, szegénykék.
2642 III,  25 |        kényeztetve, szegénykék. Ugye hogy el vagytok kényeztetve? Ugye,
2643 III,  25 |                nem állhatsz.~Lopva indítá el szelíd, ábrándos tekintetét
2644 III,  25 |                    mint aki bûnt követett el, mélyen a földre szegzé,
2645 III,  25 |         nyugalomra ébred, senki sem lopja el semmijét. Meglásd, azok
2646 III,  25 |               édesapám, de azonnal. Vigye el a nagykendõmet zálognak.
2647 III,  25 |                 csinálnak? Mért nem hozta el? - sürgeté Piroska a választ
2648 III,  25 |                 Mert az izé… nem adta ki. El fognak veszni, elpusztulnak,
2649 III,  25 |                  megölték õket. Jaj, csak el ne késnék. Aztán meg úgy
2650 III,  25 |              rögöt még kisebbre morzsolta el mérgesen összeszorított
2651 III,  26 |               iszen körülbelül úgy jöttek el mindnyájan, csak egyesegyedül
2652 III,  27 |              azért ott marad a küszöbön s el nem mozdul onnan.~Egyszerre
2653 III,  28 |            ruhácskát is teremtettem.~Mert el tudtam csinálni a dolgokat.
2654 III,  28 |                párbért, amit akkor hoztak el a falubeliek, mikor a kántor
2655 III,  28 |                 Azoknak a gyerekeit szedi el, akik szeretik. Elszedi,
2656 III,  29 |               beszélni, roskadozott, arca el volt kékülve, szemei kísértetiesen
2657 III,  29 |          Bizonyomra mondom, nem én vettem el az ötszáz forintodat.«~Ebben
2658 III,  29 |                 alácsüggött, arca, alakja el volt takarva. Az asztalon
2659 III,  29 |          bizonyomra mondom: nem én vettem el az ötszáz forintodat.~Irtózatos
2660 III,  29 |                 légy könyörülõ! Én loptam el a pénzt, de visszaadom.
2661 III,  30 |                 nagyságnak. Ki mennyit ér el életében, ekkor és ebben
2662 III,  30 |              kopott, didergõ ember suhant el mellette.~A néni ránézett.
2663 III,  30 |            rongyos alak megrezzenve kapta el fejét s körülnézett. Az
2664 III,  30 |                egykori lakóját temettette el - s itt osztán egészen pontosan
2665 III,  31 |                  szólott:~- Ugyan hagyják el, kérem! Önökben nincsen
2666 III,  31 |                hatvanezer forintot vágott el egy év alatt. Ez mutatja,
2667 III,  31 |                  vidoran, elevenen mondta el, mint olyan ember, aki kedélyesen
2668 III,  31 |               hazaviszi az új hivatalába.~El is vitték Naláczi Gyurit;
2669 III,  31 |                doktor.~- Hát mért hagyott el bennünket?~A doktor vállat
2670 III,  32 |              ismétlõdnek, sohasem avulnak el.~A doktor az itt, ami a
2671 III,  32 |               csúf ember!~- No, hát akkor el is megyek s hagyom ezt a
2672 III,  32 |                 hogy: általa óhajtandó.~- El kell mennie, hát el fog
2673 III,  32 |          óhajtandó.~- El kell mennie, hát el fog menni - mondja a férj
2674 III,  33 |            kivitte a dajka messze-messze. El egészen a parknak legvégibe.
2675 III,  33 |                 mert nem szerelemért vett el, hanem pénzemért!~- Hallgasson.
2676 III,  34 |               látom, hogy rosszul kezdtem el ezt a történetet, mert nem
2677 III,  34 |                szokatlan lankadtság fogta el, márpedig a lankadtság unokatestvére
2678 III,  34 |             menjek? Ejh, hát minek mennék el? Hiszen esõben a Mariska
2679 III,  34 |                   semmit, hogy nem mentem el. A leány szerelme már kétségtelen,
2680 III,  34 |               bizonyos, hogy Mari se ment el. Ejnye, de jó, hogy õ is
2681 III,  34 |                  Mariska, amint meglátta, el akart tõle szaladni.~- Mariska,
2682 III,  35 |           kedveért miért ne fecsegjem hát el legelõbb, miképp szokták
2683 III,  35 |                   Még rimánkodni sem jött el? Jól van tehát, ha a börtön
2684 III,  35 |                  Megnézegette.~Nem sápadt el, nem kékült meg, amint az
2685 III,  36 |                Nem jól érzi magát otthon. El, el innen! Siet menekülni
2686 III,  36 |                jól érzi magát otthon. El, el innen! Siet menekülni valahova.
2687 III,  36 |                   is ösmeri. Vén róka az, el kell vele tudni bánni.~Ott
2688 III,  39 |                   ha nem akarják, hát még el se hiszik az én igaz történetemet.~
2689 III,  39 |                   az államügyeket végezte el Mórus király, azaz aláírt
2690 III,  39 |                   Valakinek a fejét vitte el valahova.~Rog pedig odakapott
2691 III,  39 |                  közel oda, hol Rog rejté el magát tépõ gondolataival
2692 III,  39 |                     Hol a ruhám? Ki lopta el? Ember nem tehette! Hallod-e,
2693 III,  39 |             Hallod-e, föld, ha te nyelted el, kitépem minden fádat, minden
2694 III,  39 |       lenyakaztatja õket, ne beszélhessék el senkinek. Mert hiába, ember
2695 III,  39 |                   a pajtásomnak, az aztán el is vitte. De most már pusztulj
2696 III,  39 |                mint elõbb. Nos, hol ittad el a ruháidat? Ki vetkõztetett
2697 III,  39 |                    megszólította:~- Gyere el innen, jó ember, mert agyonlökdösnek
2698 III,  39 |           miniszter felháborodva lökte õt el magától.~- Micsoda szemtelenség
2699 III,  39 |            krónikások, de én nem beszélem el, - mert azt a többit már
2700 III,  40 |                   idegen országról beszél el valaki valamit, önkéntelenül
2701 III,  40 |              fontos ügyben, hogy valahogy el ne késsék a gyorsvonatról:
2702 III,  40 |                Végre is a kellner találta el az igazat, hogy alkalmasint
2703 III,  41 |                 szerelem gyorsabban repül el a pillangónál, csodálkozott,
2704 III,  42 |                   valamit.~- Hadd olvassa el a lapokat. Ereklye lesz
2705 III,  42 |             hajolva. Egymás után repültek el elõttem az elfelejtett események.
2706 III,  42 |                   fejecskéjét.~- Maga jön el a bácsival, mi?~Anikó kedves
2707 III,  42 |                 Nos, asszonyom, határozza el magát.~- Vigye el ezt -
2708 III,  42 |               határozza el magát.~- Vigye el ezt - szólt tompán, Anikóra
2709 III,  42 |                    egyiket sem… Menjen ön el… távozzék kérem.~Mihály
2710 III,  42 |                asszonyom… és ne kergessen el. Hátha találnánk mégis módot.
2711 III,  42 |                      A szentnek se hinném el ezt a különös történetet,
2712 III,  43 |              segítséget, annak nem rontja el az örömét…~Igen, igen, küzdelem
2713 III,  45 |                 hadi kalandokat beszéltek el útközben, szakadozottan,
2714 III,  45 |                  néztünk.~Még nem készült el. A kõfaragó azt mondta,
2715 III,  45 |                ezt a pénzt. Hogyne lopnák el? Bezzeg mehetnék aztán a
2716 III,  45 |              tarisznyát. Nem adom. Jöjjön el érte Filcsik maga.~Nem mondtam
2717 III,  45 |         Kutyatartomány ez erre! Süllyedne el mindenestõl Amerikába.~-
2718 III,  46 |             tehénesetet csak nem felejték el maig sem.~Mert ám nem olyan
2719 III,  46 |               mert sok lesz - ha valahogy el nem romlik…~Már tudniillik
2720 III,  46 |                 rosszabb is eshetik? Csak el kellett indulniok a balsejtelmek
2721 III,  46 |                udvaron. Megörültek, hanem el is szomorodtak. Ha a Csákónak
2722 III,  46 |                   Mondd meg neki, beszéld el neki, mi történt.~Mérgesen
2723 III,  46 |                volt. Itt van, nem szökött el, hanem csak elunta magát
2724 III,  46 |              siratja bolyongva, meglehet, el is ájult ijedtében, vagy
2725 III,  46 |                  csodálkozva kérdé:~- Hát el volt veszve?~Kriska ámulva
2726 III,  47 |                mégis gyalog jöjjön. Hozza el magával a legjobb barátját,
2727 III,  47 |                elkövetésére férjét.~Toldy el is ment s egy óra múlva
2728 III,  47 |            juthasson, hogy nálunk veszett el. Ott lásson bennünket Budavárban.~
2729 III,  47 |                vadászkutyámat.~Így mentek el Budára. Mikor a palota elé
2730 III,  47 |                 szegény eb vonítva futott el elõle.~- Nos, Toldy Miklós.
2731 III,  47 |         jajveszékelni kezdett:~- Fogjátok el a gazembert, a gyilkost.
2732 III,  47 |                  bûnt kiált ki reám, amit el nem követtem.~- Hogyan? -
2733 III,  47 |                  a szolgától vettem volna el.~A király helyeslõleg bólintott
2734 III,  49 |              fognak meghalni, ha a kolera el nem sepri. Nem fõz azoknak
2735 III,  49 |                  a két vasvillásnak, hogy el vannak bocsátva.~Azok megint
2736 III,  49 |          hagyatéki tárgyalásokat intézett el. Éppen az õ segítségére
2737 III,  49 |               hogy szemem láttára fogyott el az utolsó fény, amit a múlt
2738 III,  49 |         Elhelyezted-e a többit is mind?~- El én egy lábig. A Kovács-uraság
2739 III,  49 |                mintha a föld nyelte volna el. Hiába dobolta ki a nagybajszú
2740 III,  49 |                 hogy éppen nálunk veszett el. - S elkezdett, mint már
2741 III,  49 |              Hátha az oláhcigányok lopták el? Ki tudja, még tán arra
2742 III,  50 |                 Vica, durcásan fordította el fejét, megneheztelt, hanem
2743 III,  50 |               hogy a vörösbegyet most már el fogják temetni, a Vica napernyõjével,
2744 III,  50 |           elfeledtem!~- No, csak temessék el, kicsikém, azt a madarat,
2745 III,  50 |                 azt a madarat, mert nekem el kell menni.~- Ne menjen! -
2746 III,  51 |               haláluk után meg a nép vesz el tõlük sok mindenfélét.~Vitéz
2747 III,  51 |          méltóságaitól megfosztva, hagyja el az udvart, hogy oda többé
2748 III,  51 |               udvaromba, Toldi Miklós, de el ne jöjj gyalog, se pedig
2749 III,  51 |           semmiféle alkalmatosságon. Hozd el magaddal a legdrágább kincsedet,
2750 III,  51 |                   a legdrágább kincsedet, el ne felejtsd otthon legjobb
2751 III,  51 |                 be no, öreg néni, beszéld el a többit is.~Czifra Marcsa
2752 III,  51 |                vadászkutyámat.~Így mentek el Budára másnap reggel. Mikor
2753 III,  51 |                 szegény eb vonítva futott el elõle.~- Nos, Toldi Miklós,
2754 III,  51 |                  kastély felé.~- Fogjátok el a gazembert, a gyilkost.
2755 III,  51 |                  olyan bûnnel vádol, amit el se követtem.~- Megölted
2756 III,  51 |              megérkezett. Helyesen jártál el, Toldi Miklós. Látom, a
2757 III,  52 |           mindenkit.~- A kamatokat hoztam el, nagyságos uram!~- Miféle
2758 III,  52 |                fiam?~- A kamatokat hoztam el, nagyságos uram.~- Miféle
2759 III,  52 |                papirost.~- Nem fogadhatom el, nagyságos uram… lehetetlen
2760 III,  52 |                   neked adom, mert én azt el nem teszem… Canis mater…
2761 III,  54 |                  a kovácsunk leánya, akit el akarok venni.~- Úgy tetszik
2762 III,  54 |              derék kulcsár néni nem hitte el a történetet - hanem a kis
2763 III,  55 |                 Az a java, amit én mondok el most.~Pedig nem is magam
2764 III,  55 |              mutatná ártatlanságát, senki el nem hinné. S ha vétkesnek
2765 III,  56 |                 attól az idõtõl mérgesült el csodálatos irányban, amelytõl
2766 III,  56 |            gyorsított léptekkel párolgott el a Kárász közbe. A fiúk alig
2767 III,  56 |                   ha a Bodrit küldözgette el - mert a vén eb ott settenkedik
2768 III,  56 |          fiskálisra került a sor, az jött el érte a vizsga után, mert
2769 III,  56 |          méltatlankodás keserûsége ömlött el szavain. Érezte, amit mondott,
2770 III,  56 |                házfedélre, úgy lépegetett el hidegen, mintha valami közönyös,
2771 III,  56 |               kiment.~Gyula is felkelt.~- El akarsz menni, fiacskám?~-
2772 III,  56 |                  volt ez egyszer.~- Gyere el holnap is, gyere el mindennap.~
2773 III,  56 |                 Gyere el holnap is, gyere el mindennap.~Bágyadt derû
2774 III,  56 |                  fekete ruhámat. A pléhje el van szakadva alul. Nézd
2775 III,  57 |           kikiáltott a cselédekre, vigyék el; csak hû szolgáját, Korpás
2776 III,  57 |               Miskát hívta félre:~- Eredj el, Miska fiam, a sógoromért (
2777 III,  57 |           bolondozz, sógor. Csak nem ment el az eszed? Te õrült vagy.~-
2778 III,  57 |             alszik a kis szobában.~- Lopd el onnan, sógor, az isten is
2779 III,  58 |           exkuzálta magát, miért nem jött el tegnap, hogy a szokott kávéházunkban
2780 III,  58 |         Alkalmasint ön is ismeri. Egészen el volt szontyorodva. Kosorra
2781 III,  58 |               nincsen. Végre én döntöttem el, hogy ha már eljöttünk,
2782 III,  59 |                   mert hát tetszik tudni, el van ilyenkor keseredve a
2783 III,  59 |                   Makkhetesbe«, száradjon el, aki odaépítette utamba…
2784 III,  60 |               kaptam levelet, hogy jöjjek el… szívesen látnak, ha náluk
2785 III,  60 |              milyen - de ezzel még jobban el lenne kapatva, s én nehezebben
2786 III,  60 |                kaphatnék egy bundát, mert el akarok utazni.~A szabóm
2787 III,  60 |                   elutazzam a Mimikémhez!~El is utaztam másnap. Azonban
2788 III,  60 |              Hivatalfõnököm úgy eresztett el, maradjak ameddig tetszik,
2789 III,  60 |                   a fal fehérségébõl nyel el egy darabot, hanem az én
2790 III,  60 |                  mindjárt az ünnepek után el kellett utaznia.~Egy este
2791 III,  60 |                   egy kis csínyt követtem el ön ellen.~- Elõre is megbocsátom,
2792 III,  60 |              végre van hajtva, holnap még el nem utazhat.~- Hogyan? -
2793 III,  60 |                modorom fölött. - De ha ön el akar menni, ám menjen, uram -
2794 III,  61 |              kétszeresen, amit õk szedtek el tõlünk. A mi politikánk
2795 III,  61 |             ábrákban, mennyi tért öntenek el.~S az egy olyan bûvös tábla
2796 III,  62 |                csendesítjük le, mi vetjük el a magot, mely ott kikel,
2797 III,  62 |                  majd csak magam beszélem el, mi történt s hogy történt.~
2798 III,  62 |              kötvén magát, hogy azt ugyan el nem licitálja tõle senki,
2799 III,  63 |                   csak ideiglenesen jöhet el, az is, aki sohasem kerül
2800 III,  63 |                Franke György gróf vetõdik el a Brunszvik udvarába, ahol
2801 III,  63 |                 holta után.~Mégsem hitték el neki a házasságot. De hát
2802 III,  63 |                 Egerben.~De ha nem hitték el Brizló Borbálának a házasságát,
2803 III,  63 |             Borbálának a házasságát, s ha el nem jöhettek vallomást tenni
2804 III,  63 |                  kis embernek« sem hitték el azt a házasságot. No, már
2805 III,  63 |                 tovább is, hogy elmentek? El bizony - mert elárulom,
2806 III,  63 |               hogy osztrák golyótól esett el a bátyja, akinek a fia most
2807 III,  63 |                  hogy távozhatik, s ezzel el volt ütve a nagy port felvert
2808 III,  63 |                 beszélem tovább, mert még el találnám magamat szólni
2809 III,  64 |               húszasokra, mert ő különben el nem fogadja készpénznek.~
2810 III,  64 |                  járt az órájuk. Végre is el kellett mozdítani, de éppen
2811 III,  64 |                 rögtön a kántorhoz. Kérje el a toronykulcsot. Micsoda
2812 III,  64 |             éjszaka van az egyik szemére. El volt borítva vérrel, semmit
2813 III,  65 |                 híres madaraik nem néznek el idáig, sem a daru, sem a
2814 III,  65 |                  is! Csak a nótáikból jut el felénk egy-egy, de az sem
2815 III,  65 |              Valamelyik szárazdajka hozza el rendesen Pestrõl, mikor
2816 III,  65 |                 Pestrõl, mikor már nagyon el vannak koptatva. Nem is
2817 III,  65 |                szomorú volt, akkor hagyta el szülõfaluját elõször. Kendõcskéjét,
2818 III,  65 |                 Tengelyen utaztunk, hanem el volt határozva, hogy Tokajtól
2819 III,  65 |              pokolbeli sárkány hengerítse el innen a szõlõhegyeteket
2820 III,  65 |                 tíz esztendõ futott volna el felette néhány perc alatt.
2821 III,  65 |               rudas lova, a másiké nagyon el volt fáradva, a harmadik
2822 III,  65 |              megnézni, ha nem maradtunk-e el s ilyenkor úgy látszott,
2823 III,  66 |                 csak azt még, hogy nagyon el fog-e szomorodni a szõke
2824 III,  66 |              magadra hagylak, de ne aludj el, hanem gondolkozz ezen…
2825 III,  66 |                  ki szakított volna tõlem el?~- Hát nem tudtad még? Nevess
2826 III,  66 |                 még? Nevess csak, nevess! El vagyok jegyezve Korogh Jánossal.~-
2827 III,  66 |               fiam, sohasem hagytad volna el élve ezt a kastélyt.~Hideg
2828 III,  66 |              legalább tízezer vitézzel.~- El vagyunk árulva - hörgé Maróth.~-
2829 III,  66 |                  hogy király vagyok? Hidd el - súgta -, nekem is fáj
2830 III,  66 |                    hogy így történt, hogy el kellett rontanom a tréfáját,
2831 III,  66 |          könnyelmû kópé is, mégsem árulta el kegyelmedet - a királynak.~-
2832 III,  67 |                 csak negyedszerre találja el. Spanga pedig még csak a
2833 III,  67 |               hogy nem bír magával, s úgy el tudja képzelni, hogy az
2834 III,  67 |                 készítettem az éjjel. Azt el fogom mondani a fiamnak.~
2835 III,  67 |              hallgatom meg.~De nem mentem el, hanem másnap a szokott
2836 III,  67 |                  nem szabad bántani, csak el kell lopni a lakásáról,
2837 III,  67 |                 kell lopni a lakásáról, s el kell vinni Amerikába, s
2838 III,  67 |                 Lehorgasztott fejjel ment el, de másnap megint visszajött.~-
2839 III,  67 |                  dicsõ dolog? A herceg is el lesz ragadtatva, a fiúról
2840 III,  67 |                 lord lehet belõle valaha…~El is ment a herceghez, de
2841 III,  67 |              dörmögé -, hogy nem vállalta el a gyereket, mert ki tudja,
2842 III,  68 |          mesterségre ketyeg azoknak, hidd el, a masinájuk, amelyen a
2843 III,  68 |                    vagy igaz, nem mondtam el.~Hát igen. Dunántúli ember
2844 III,  68 |              érdemli meg, hogy elmondjam.~El sem mondom. Csak azt jegyzem
2845 III,  68 |                 finoman, udvariasan vette el a pénzét, úgyszólván emlékül,
2846 III,  68 |               legyen egy hét múlva. Küldd el a hajdúddal mához egy hétig,
2847 III,  68 |                   a feleségem gyûrûjét is el nem veszik az imposztorok.~-
2848 III,  70 |                  akárkit is. Hanem jöjjön el a jövõ héten… azaz, hogy
2849 III,  70 |                 itthon. Tudja mit, jöjjön el úgy két hét múlva.~A szép
2850 III,  70 |             mondva volt.~- Az urához jött el? - hebegé Laucsik csodálkozó
2851 III,  70 |               tûröm. Ez a szegény asszony el se jöhetett a végtisztességre.
2852 III,  70 |            távozott a várból.~De nem múlt el két hét sem, ott volt megint
2853 III,  70 |                  No, csak szaporán mondja el, mert nincs idõm.~A szép
2854 III,  70 |              hanem, hogy aszongya, hozzam el elõbb a halotti levelet,
2855 III,  70 |                elég parádéval jár. Jöjjön el négy nap múlva.~Addig a
2856 III,  70 |       törvényszékre mutatva:~- No, mondja el az uraknak, mit kíván, ismételje
2857 III,  71 |               ruhában. Sõt itt süllyedjek el egy álló helyben, ha nem
2858 III,  72 |              melyet az édesanyja ültetett el kislány korában, s melyre
2859 III,  72 |                  nem az elöljáróság viszi el, hanem szép piros pruszlikba
2860 III,  72 |                  húgomasszony, s az viszi el a kérelmet a megye színe
2861 III,  72 |                 én most ugye magam menjek el? - dörmögé az alispán méltatlankodva. -
2862 III,  72 |              azután így szólt:~- Szalassz el egy huszárt a puskádért!
2863 III,  72 |               Sértette a menyecskét, hogy el sem fogadja az alispán.
2864 III,  72 |         szégyenletében. Nem, ezt nem tûri el. Elmegy magához a királyhoz,
2865 III,  72 |                   még Erzse? Azt már jobb el se mondani, mert olyat a
2866 III,  72 |                csendes reszketegség fogta el. - Nagy panasszal jöttük
2867 III,  72 |                lehetett. Nyilván õ mondta el helyettük a dolgot a királynak.~-
2868 III,  72 |                   a királynak.~- A mérnök el akarja venni földjeinket,
2869 III,  72 |                  végezetéig.~Öröm futotta el Ács Mihály ábrázatát, kezet
2870 III,  72 |              beszélte. De egyik sem hitte el hármuk közül.~Nincsenek,
2871 III,  73 |                   az álláspontot foglalta el: »Nem bánom, akármit csináltok«.
2872 III,  73 |                 állattenyésztés…~- Hagyja el! - sziszegte Koporka gúnyosan. -
2873 III,  73 |                tárgyak voltak azok! Engem el nem ámít…~Azután gondolkozva
2874 III,  73 |                   füvek fák azt döntötték el, nem jó lesz megbolygatni
2875 III,  73 |                   Minek van itt? Kergesse el azonnal!~Így dobták ki a
2876 III,  73 |                 fiatal politikus beszélte el az országházi folyosón ezt
2877 III,  73 |                   nagy Regdon Mihály ment el mellettünk; hatalmas léptei
2878 III,  73 |          Áhítattal néztek utána, míg csak el nem tûnt erõs alakja a könyvtár-szögletnél.~-
2879 III,  74 |                  tulkokat, és drágán adta el. Ez nagyon egyszerû. Aki
2880 III,  74 |                  Töméntelen pénzt szórtak el a voksokért. Vesztegetni
2881 III,  74 |               szállítja az embert - ahova el nem indult.~A fiai is korhelyekké
2882 III,  75 |               TÁRSADALOM~1883~Nem mondtam el még önöknek utazásunkat
2883 III,  75 |                 Hogy nem mondtam? No, hát el sem mondom most. Majd egy
2884 III,  75 |              életben van - mondá búsan -, el fog jönni, bármilyen viszonyok
2885 III,  75 |                 eljönni. Minek is hagytuk el, minek?~S könnyeket törült
2886 III,  75 |               bácsi, üljön le és beszélje el, hol volt annyi ideig?~-
2887 III,  75 |                   meresztve. - Miért adná el? Az õsi barázdákat?~- Eladom
2888 III,  75 |     elhalványultak bolgár emlékei, kezdte el kedélyes pillanatában:~-
2889 III,  75 |      füstmacskákat eregetve, így beszélte el tapasztalatait:~- Tudjátok
2890 III,  76 |                   s oly szellemesen, hogy el lehetne hallgatni egész
2891 III,  76 |                   akadt csak köztük, akit el kellett csapnom.~- Hát ez
2892 III,  77 |            menyecske sajnálkozva bocsátja el a rend és a közbátorság
2893 III,  77 |               arccal, hogy az öreg örömét el ne rontsa.~Azzal aztán nyugodtan
2894 III,  77 |            fõkapitány elégedetten olvassa el a sürgönyt, s kidüllesztett
2895 III,  78 |                Károlyt is, s úgy indultak el kettesben, mert mint mondani
2896 III,  78 |                  az asztalnál.~- Fütyülje el, kérem, nekünk azokat a
2897 III,  79 |               értékesíteni.~Nekem például el kellett utaznom ezelõtt
2898 III,  79 |            ingyenjegyet, tehát hajtassunk el a vasútigazgatósághoz.~Belevetettem
2899 III,  79 |                   kiáltám fenyegetõleg, s el akartam rohanni.~Trencsén
2900 III,  79 |                 szabály, szabály!~- Vigye el a pokolbeli ördög a szabályaitokat.~
2901 III,  79 |              súgott a fülembe. Nem árulom el, mit. Gavallér ember nem
2902 III,  79 |               elõkeresnem. Remegés fogott el, ha észreveszi ott a képet;
2903 III,  80 |             asszonyt. Ezek hadd igazítsák el maguk közt.~Két szénás szekér
2904 III,  81 |                   érje a szörnyû csúfság!~El is bujdosott legott, s ment,
2905 III,  82 |                 emberek gyorsan özönlenek el minden pályát, amelyen valami
2906 III,  83 |               aznap, mikor elõször mentem el Rimaszombatba a latin iskolába.
2907 III,  83 |                  s egy történetet beszélt el anyámnak, miközben megsimogatta
2908 III,  83 |                csakis a szépségeért vette el, pedig származás és birtok
2909 III,  83 |               rémes világossággal öntötte el az oltárt, mikor ott állottak.
2910 III,  83 |                  kardforgató vitéz maradt el valahova. Azután is folyton
2911 III,  83 |                 visszatért, egy sem esett el, csak Száldobosi Papp József
2912 III,  83 |                   mondják, Napóleon vitte el magával. Némelyek Pozsonyban
2913 III,  83 |                   megvetõleg. - Az veszne el? Fogadjunk no, hogy visszajön.~
2914 III,  83 |               között keresztény.~- Hagyja el, kegyelmed, hátha több eszük
2915 III,  83 |                  kuvik pedig ott szállott el a kocsis felett, ki fejcsóválva
2916 III,  83 |               ebédlõben. Maga rakosgatott el a ravatal körül mindent.
2917 III,  83 |           meglehet, Bécsben sikkasztották el valami módon.~- De nem addig
2918 III,  83 |               minden harminc napban küldj el egyet az én kedves jó anyámnak.«~
2919 III,  83 |                  az egész falu.~A hatóság el is rendelte nyomban a vizsgálatot,
2920 III,  85 |            Temesváron, ha Rosenberg költi el a csángó-pénzeket, s ha
2921 III,  85 |               kisasszonyt én magam veszem el. Én úgy igazítottam volna
2922 III,  85 |                  Én úgy igazítottam volna el, ha én lennék a sors.~-
2923 III,  85 |                  volna. Már egyszer benne el is tévedtem.~- Hát aztán
2924 III,  86 |              kocsikenőcs-ládácska fogyott el hajnal óta.~Az országúton
2925 III,  86 |              mindig több-több gyerek fogy el a faluból.~Déltájban már
2926 III,  87 |         dübörgését, ha egy alispán lépked el mellettem, már ti. egy igazi
2927 III,  87 |                 messzirõl csodálni. Talán el is ájulnék, ha egyszer úgy
2928 III,  87 |                  tanítóm meglátná, tudom, el volna ragadtatva. Olyan
2929 III,  87 |              tizenkét más ügyet intéztünk el. A jegyzõkönyveket én vezettem -
2930 III,  87 |                  kéjes félelemmel töltött el. Ránéztem a leány piros
2931 III,  87 |              éppen a mi lábainknál futott el a suhogó kukoricaszárak
2932 III,  87 |               ostobám, hát minek mégy még el?«~Zavart fejemnek köszönhetem,
2933 III,  87 |                   ha akkor sem süllyedtem el - meg nem égek már én a
2934 III,  89 |                  miniszterelnökkel mondat el)~1883~Hárman valának az
2935 III,  89 |         feleségével: olyan vén lányt vett el, hogy mindjárt unokát szült
2936 III,  89 |              mindig valami könyven alszom el…~Nemigen vagyok válogatós.
2937 III,  89 |            tudomány volt bennök, az ugyan el van ott temetve örökre.~
2938 III,  89 |      csoda-delikateszt. A két felsõ lapja el volt szakítva, a többi is
2939 III,  90 |              Furcsa fattyú volt…~- Mondja el nekem a napi kiadásait.~-
2940 III,  94 |             taszítják.~De hát mondjuk már el, miképp esett ki belõle.~
2941 III,  94 |                azt a szörnyûséget követte el a feleségével, midõn összekoccantak,
2942 III,  94 |             kedélyes arca éppen nem árult el semmi rosszat, amint éji
2943 III,  94 |                  italukba, hadd aludjanak el tõle a királyi vitézek minél
2944 III,  94 |                   ha egy tû veszett volna el, talán azt felkutatják.
2945 III,  94 |                mintha a föld nyelte volna el, sehol semmi nyoma. Városokban
2946 III,  94 |                  maga Giléty Mária árulta el a királynak titkon küldött
2947 III,  94 |                  de ha a jószágait veszem el, hát több uradalmam lesz
2948 III,  94 |                Csak úgy egyszerûen mondom el a többit.~Egy este lódobogás
2949 III,  94 |                    Hát kérlek, uram, tedd el nekem e kis szekrényt hajnalig,
2950 III,  94 |                 hajnalig, jó helyre, hogy el ne vesszen, ha megtalálna
2951 III,  94 |                  nem felelt neki, annyira el volt merülve.~- Sötét gondolataid
2952 III,  94 |                 sötéten. - Minek oltottad el a mécset, csupa vér a ruhám,
2953 III,  94 |             veszed, míg a múlt éji dolgom el nem avul. A gyöngyöket elástam
2954 III,  94 |                  a kutyán.~Vonítva futott el a szörnyû ütés fájdalmával.~
2955 III,  95 |              találja neki tanácsolni »add el a Blikket«.~Mikor Csehországban
2956 III,  95 |                   õrzi, kölykeit nem adja el, pedig drága összegeken
2957 III,  95 |          természetesen én sem maradhattam el.~Az egész vadászat alatt
2958 III,  95 |                    s valóságos láz fogott el, ha meggondoltam, hogy nem
2959 III,  95 |                    Egy félóra elõtt adtam el kétezer aranyon.~- Derék
2960 III,  96 |            csengéssel. - Hát engem vennél el, ha valami volnál. De nem
2961 III,  96 |         legelõször is a fõispán vesztette el a maga fejét (pedig jó nagy
2962 III,  96 |                tanácsot:~- Én azt tartom, el kellene Bélert fogatni.
2963 III,  96 |             mondják már meg, miért fogták el s kinek a rendeletébõl,
2964 III,  97 |              nyugodt a lelkiismeretem, ha el nem beszélném, hogy odahaza
2965 III,  97 |                  járva miképp látogattunk el piktorommal az irka-firkáimban
2966 III,  97 |             homloka.~- No, az derék, hogy el tetszett jönni.~S könyökével
2967 III,  97 |                   félesztendõ. Csak tegye el az úr azt a protokollumot.~
2968 III,  97 |                 Vagy hogy a deszka nyelte el. A fészkes hernyó essék
2969 III,  98 |                  magyar oligarcháról mond el egy anekdotát. Elolvastam -
2970 III,  98 |             megyünk, inspektor úr. Jöjjön el ön is. Elõérzetem van, hogy
2971 III,  98 |                 úr, ön a mai naptól fogva el van bocsátva.~A szegény
2972 III,  99 |             õszkor alája, s ott enyésznek el gyökereinek talaját hízlalva;
2973 III,  99 |                   éhes volt is? Száradjon el a keze - vagy hogy már régen
2974 III,  99 |              Litavát már nem is osztották el dûlõkre, parcellákra (ki
2975 III,  99 |                bizonylatokkal jelentkezni el ne mulassza, mert különben…
2976 III,  100|              keserûség és ridegség ömlött el. Szemeit szúrósan hordozta
2977 III,  100|           olyanokat ásított közbe, mintha el akarná nyelni.~- Hej, Rikner,
2978 III,  100|              kigyúlt, jóságos derû ömlött el rajta, székét pedig egyre
2979 III,  100|              útiköltségre való, csak tedd el, nagyapa«.~- Hm! Üm! - morgott
2980 III,  101|                 megyei öreg beszélt nekem el egy dolgot, a mi Tisza Kálmánunk
2981 III,  101|                 nehéz, a tûzben nem éghet el, mert vasból van, feltörni
2982 III,  101|                 komámhoz, megkérem, tegye el õ ezt a pénzemet a ládájába,
2983 III,  101|                     Hát tudja mit, jöjjön el holnap, addigra kigondolok
2984 III,  101|                  csinálunk mi is valamit. El fog menni kend a szûcshöz,
2985 III,  101|                adja ide kend, hadd tegyem el.~- Igen ám, de pénzt nem
2986 III,  102|                  e mondások úgy terjedtek el hegyeink közt, mint a tûz,
2987 III,  102|                akkor talán magad mehetnél el lányocskám, mert egy kis
2988 III,  102|                bosszankodással biggyeszté el ajkait.~- Nem, nem - szólt
2989 III,  102|          szögletes ajka ravaszságot árult el. Azt beszélték róla, nagyon
2990 III,  102|            szorongás, nyugtalanság fogott el.~- Nos, ehhez természetesen
2991 III,  102|                 Nagy Tamás sohasem árulta el senkinek a »megyei politikát«.
2992 III,  102|            alispán végre is nem árulhatta el magát végképp, hanem ha
2993 III,  102|              azokat a spirituszból. Éppen el is fogyott az egyik hordó
2994 III,  102|                   leányok összenéztek, és el akartak szaladni.~- Ohó
2995 III,  102|           Terepetye káromkodott.~- Ereszd el a hajamat, te sárkány.~De
2996 III,  102|               gyík, Terepetyére.~- Ereszd el a kisasszonyokat, te gazember,
2997 III,  102|                 mert a börtönben rothadsz el. Tudod-e, hogy az elsõ alispán
2998 III,  102|                  Lehetetlen az! Száradjon el a kezem, ha gondoltam; kezét-lábát
2999 III,  102|            Kezeimet leeresztettem, mintha el volnának törve, lábamat
3000 III,  102|                  lassú reszketegség fogta el.~Anna rám nézett mereven,