Rész, Fejezet
1 1, 1 | öreg huszár csak nézte egy darabig kemény, mogorva arccal,
2 1, 1 | s onnan pislogott le egy darabig, míg végre kiesett a Molnár
3 1, 3 | feleségét, mikor már jó darabig vesztegeltek ott az olcsó
4 1, 9 | Bornemisza úgy tett egy darabig, mint aki mélyen elgondolkozott;
5 1, 9 | iránya neki szól.~Itt egy darabig megállapodott Kléner úr,
6 1, 9 | homlokára.~Gerge úgy tett egy darabig, mint aki gondolkozik, majd
7 1, 10 | valamit. Hát várjon itt egy darabig, amíg vissza nem jövök.
8 1, 11 | naptányér még bukdácsolt egy darabig a vörnyeges égbolton, de
9 1, 11 | Tétovázni látszott egy darabig, majd hirtelen hadarta:~-
10 1, 13 | részint nem is érdekesek. Egy darabig csöndesen éldegéltünk így
11 1, 13 | föl a magasba, ott egy darabig keringett, himbálózott,
12 1, 14 | elkísérte a lépcsõkön egy darabig, aztán fölszaladt a szobájába,
13 1, 14 | legyen a tied.«~Mari egy darabig húzódozott, de én, bár vérzõ
14 1, 14 | mennydörögve a »gyilkos«-t.~Egy darabig szabódtam, de végre is így
15 1, 14 | mondhatom, közönnyel néztem egy darabig, hogy egy más ember mint
16 1, 17 | leugrott a hijuból és egy darabig a zsúpfedélzeten csúszva,
17 1, 17 | és szintén nem szólt jó darabig; csak nagysokára kérdé:~-
18 1, 17 | volt most?~Még látták egy darabig a szomszédos falvakban kóvályogni.
19 1, 18 | Reménylem, maradsz is egy darabig.~- Míg a dolgunkat elvégezzük -
20 1, 20 | asszonyka csak tûrte, tûrte egy darabig a polgári kimenõket minden
21 1, 20 | Hasztalan. Úgy kerülgette egy darabig, mint lovagját a kisiklott
22 1, 20 | Erzsike künn õgyeleg egy darabig, de mégis kíváncsi, hogy
23 1, 20 | kis felesége van.~Még egy darabig azon veszekedtek, hogy melyik
24 1, 20 | emberek még pletykáztak egy darabig a majálisi meghívó afférjérõl,
25 1, 20 | melyekrõl még beszélgettek egy darabig - aztán elfelejtettek mindent.
26 1, 23 | Csak tartsa, kérem, egy darabig.~Azután tudja isten, ellibbentek
27 1, 25 | lehetett volna.~Molnárék egy darabig New-Yorkban maradtak; oda
28 1, 26 | érzelmekkel õgyelegtem még egy darabig az utcákon. Itt a fûszeres
29 1, 27 | Ajánlatos tehát még egy darabig megbecsülni a rézpénzt is.~
30 1, 29 | honnan fog kijönni. Egy darabig semmi nesz. Ejnye, hol lehet?
31 1, 29 | George õrködik. Még egy darabig elmélkedett a kellemetlen
32 1, 30 | érzelmekkel õgyelegtem még egy darabig az utcákon. Itt a fûszeres
33 1, 32 | asszony beesik a vízbe, egy darabig még küzd, kapaszkodik, még
34 1, 34 | aki meg nem állja.~Egy darabig hozzá sem szólt, de a szerelmes,
35 1, 34 | uram csendesen figyelt egy darabig, mintha azt várná, hogy
36 II, 5 | természetét. Hadd kérõddzék egy darabig a saját fájdalmán, akkor
37 II, 6 | Sramko bácsi természetét, egy darabig kötõdnek vele, aztán kifizetik
38 II, 7 | pedig csak nézte, nézte egy darabig »a szomorú alakú lovag«-
39 II, 22 | két hû pára megállt egy darabig, mintha a szokatlan helyzeten
40 II, 43 | legjobban? Irma gondolkozott egy darabig, elemezte a kérdést, mely
41 II, 44 | folytathatták az utat egy darabig, míg a tizedik állomásnál
42 II, 57 | és érdekes eset.~Itt egy darabig megállt, szórakozottan nézett
43 II, 73 | mozognak s itt járnak egy darabig a földtekén, aztán egy nap
44 II, 80 | hangján.~Rosszul esett e szó; darabig elhallgattam, mialatt Muki
45 II, 100| arcát... és ott lebegett egy darabig a pázsiton, majd fölcsattant
46 II, 102| nélkül is éltek még egy darabig, rothadásba mentek át, a
47 II, 108| valami drága csemegét. Egy darabig tiltakozólag percegtek a
48 II, 115| A kisfiú csak tûrte egy darabig, de mikor szája egészen
49 II, 117| intézkedett Amerikába.~Csak egy darabig habozott, nem-e inkább Oroszországba
50 II, 129| Márton úr ellenkezett egy darabig, hogy így, hogy amúgy nem
51 II, 129| Erzsike a mamát várta egy darabig, de csak nem jött, nem jött,
52 II, 133| magadnak más szállást!~Még egy darabig zörgetett Szõcs János -
53 II, 134| fõúr csak hallgatta egy darabig, ásított egyet-kettõt közbe,
54 III, 1 | homlokán.~Gerge úgy tett egy darabig, mint aki gondolkozik, majd
55 III, 2 | utána, öreg láda!~Nézték egy darabig, hogy majd csak elõbukkan
56 III, 2 | ki, zúgva csapkodta egy darabig a gátat, majd a partokat,
57 III, 2 | menyasszony csak nézte, nézte egy darabig és mert mindenki nevetett,
58 III, 3 | ember van még a világon!~Egy darabig csak elhitte, hogy ez bizony
59 III, 3 | megkövülve állott mellettük egy darabig, azután elõkereste pipáját
60 III, 11 | mozognak a földtekén egy darabig, aztán letûnnek, elenyésznek…
61 III, 21 | Az író gondolkozott egy darabig.~- Hát ahhoz mit szólna,
62 III, 27 | hazai föld kegyelmébõl egy darabig, azután a hazai föld rovására,
63 III, 31 | Talán megölte magát?~Egy darabig ez volt a hit. Végre azonban
64 III, 62 | magam is azt hittem egy darabig, hogy az olcsóság teszi
65 III, 84 | az árnyék elnyelte egy darabig a fiúcskát, de a túlsó oldalon
66 III, 89 | aztán eleszmecseréztek egy darabig a Tiszáék tájékán.~- De
67 III, 95 | lojalitás az önzéssel egy darabig, más talán nem vette észre,
68 III, 104| rágyújtott a makrára és várt egy darabig, hogy majd csak jõ valaki,
69 III, 112| Nem szóltam semmit egy darabig, mintha észre sem vettem
70 III, 113| együtt, úgy ahogy volt, egy darabig.~
71 III, 115| Mert bizony megülik jó darabig.~Beléptek. Dacosan, gyûlöletteljes
72 III, 128| hogy Naszayné halt meg.~Egy darabig még gondolkozott, de aztán
73 III, 144| hófehér galamb szállt ki, egy darabig ott kóvályogva a tanár feje
74 III, 148| megülhetné a kalodát jó darabig.~Amint a faluban is elterjedt
75 III, 148| meg, mihelyt hazajön.~Egy darabig föl s alá sétált a szobában,
76 III, 148| szeszélybõl! Forrongtak egy darabig a kedélyek, de nem sokáig.
77 IV, 5 | ezzel a gonosz tehénnel!~Egy darabig sirattuk, bánkódtunk felette,
78 IV, 12 | neki, hogy azt viselje egy darabig, s mikor már szennyes lesz
79 IV, 14 | Furfanggal akarta még egy darabig áltatni a fejedelmet hûségérõl.
80 IV, 22 | Tessék - szólt nyájasan.~Egy darabig hallgatagon szíttuk szivarjainkat,
81 IV, 25 | titkár csak nézte, nézte egy darabig, de azután nem állhatta
82 IV, 27 | öreg gondolkozni kezd egy darabig.~- Igaz, hogy mi is sokan
83 IV, 32 | gondolkodva sétálgatott egy darabig fel s alá a szilvásban.~-
84 IV, 34 | öltött, meggondolkozott egy darabig, azután egykedvûen odább
85 IV, 36 | szelleme gondolkozott egy darabig, de bizony nem jutott eszébe
86 IV, 37 | csizmáival a lovakat, nézett egy darabig az égre… ott apró szürkés
87 IV, 43 | én németül értsek.~S egy darabig még ott várt elmenõben az
88 IV, 45 | Demethey meggondolkozott egy darabig, azután bizalmasan fogta
89 IV, 48 | tisztviselő gondolkodott egy darabig, s azután remegő hangon
90 IV, 50 | agancsos, az öreg szarvas, egy darabig keringve, véresen rogyott
91 IV, 57 | egészen.~Még ugyan járták egy darabig Szontágh Pál és Miskolczy
92 IV, 63 | címereibe.~Még én éltem egy kis darabig az özönvíz elõtt, még én
93 IV, 72 | barátom gondolkozott egy darabig, aztán azt kérdezte:~- Hát
94 IV, 84 | Az öregúr vonakodott egy darabig a törvénytelenségtől, de
95 IV, 84 | felvételét. Ment is egy darabig a dolog teljes rendben,
96 IV, 85 | Hatvani gondolkozott egy darabig, végre így szólott:~- Jól
97 IV, 85 | hófehér galamb szállt ki, egy darabig ott kóválygott a Hatvani
98 IV, 88 | állott Florencig.~Ott élt egy darabig álnév alatt, míg a pénz
99 IV, 92 | semmi sem bizonyos.~Egy darabig csak ittam velük, amíg magamnak
100 IV, 97 | bírt szavakat találni egy darabig.~- Különös nóta - szólt
101 IV, 97 | gondolkozva járkált egy darabig a szobában, azután így szólt
102 IV, 97 | gyámoltalanul állt ott egy darabig, mint egy féléves gyermek,
103 IV, 97 | fogakra szegett kötényét egy darabig. Azután fölemelte a fejét,
104 IV, 99 | terített rájuk.~Így álltunk egy darabig tanácstalanul, végre eszembe
105 IV, 106| zavartan küszködött egy darabig, kereste a szavakat, amikkel
106 IV, 111| Némán ültek szemben egy darabig, míg végre Kupiczky törte
107 IV, 119| akarok fösvénykedni.~Egy darabig törte a fejét, nyomogatta
108 IV, 127| kiéheznek.~A csehek tûrtek egy darabig, de Swehla elõre látta a
109 IV, 141| excellenciás úr.~Ott ült egy darabig, két vagy három évig a piros
110 IV, 141| egyik sem ér rá.~Még egy darabig akad jó ember, de azt már
111 IV, 146| és Márta makacskodtak egy darabig, de aztán mégis csak kipiszkálta
112 IV, 152| hogy jöjjek közelebb.~Egy darabig haboztam. Fejem zúgott,
113 IV, 152| Õexcellenciája gondolkozott egy darabig, azután így szólt megvetõ
|