Rész, Fejezet
1 1, 2 | megálljon csak! Valami jutott eszembe, briliáns gondolat! Ma jó
2 1, 8 | Egy pikáns történet jutott eszembe.~Egy fõispán és egy album.~
3 1, 11 | Mert nekem semmi sem jutott eszembe. Az ördögbe is, ha a lohinaiak
4 1, 12 | dermedtségemben semmi sem jutott eszembe, önkénytelenül futni kezdék.
5 1, 13 | csütörtökön. De mi az ördög jut eszembe? (Mliniczky a homlokára
6 1, 14 | a Zugligetet óhajtja?~- Eszembe sincs - mormogott Esztike.~-
7 1, 14 | pénz, kisasszonykám; jutott eszembe valami, ha el tudnánk rajta
8 1, 15 | Természetesen.~- És a pápa?~- Az eszembe se jutott. De reménylem,
9 1, 18 | újmódi gazdálkodástok jut eszembe. De nem errõl van szó most.
10 1, 18 | semmi - szólt késõbb -, csak eszembe jutott… gondoltam valamire…
11 1, 20 | egy jószág volt.)~- Igaz, eszembe jut - színészkedett Pista. -
12 1, 20 | írt (a címe nem jut most eszembe). Ne legyen többé harag
13 1, 23 | alkalmatlankodtam neki, õ kezdte. Aztán eszembe jutott a dinnyevirág, a
14 1, 23 | Még igen sokszor jutott eszembe vasárnapig a mamáék e homályos,
15 1, 24 | kis esetke azért jutott eszembe, mert október 3-ára volt
16 1, 24 | átugrottam a hosszú lábaimmal és eszembe se jutott a többiekért aggódni.~-
17 1, 24 | mikor már felültünk, jutott eszembe.~- Ejnye, hiszen te nem
18 1, 25 | Borbála… hagyj békét.~- Eszembe sincs, uracskám. Nem addig,
19 1, 26 | Hahaha! Most egyszerre eszembe jutott a tegnapi tréfa,
20 1, 26 | ez nekem nem jutott volna eszembe! Ez már akkor elpusztult
21 1, 29 | no. Hát mi a szösz jusson eszembe egyéb, mikor csak az az
22 1, 29 | ejnye, leány, mi jut az eszembe, te már az éjjel tudtad
23 1, 31 | senkit. Hanem valami jutott eszembe. Tudna-e maga egy kakast
24 1, 31 | hogy ami azt illeti, igenis eszembe voltál éjjel-nappal, hidd
25 II, 4 | magamtul ugyan nem jutott eszembe. Igenis az vagyok, édes
26 II, 6 | egy nagyon jó tréfa jutott eszembe. Nagyon-nagyon jó...~- Például?~-
27 II, 6 | csak látszólag. Róla mindig eszembe jut »Vicomte Letoriéres«
28 II, 7 | vagyok senki. Ejnye csak eszembe jutna a nevem... Vagy talán
29 II, 14 | az ebédnél:~- No, öcsém! eszembe jutott már az a fatális
30 II, 25 | nekem még most sem jutott eszembe a meghívás, õ pedig restellt
31 II, 25 | hogy eljött. Nini, most jut eszembe, hogy mi nem is kártyáztunk.~
32 II, 34 | neki adni. Sohasem jutott eszembe, hogy e kedvenc állatomtól
33 II, 34 | mondom, mint hogy most éppen eszembe jutott.~Plutó - ez volt
34 II, 34 | emlékezetem segítségemre jött. Eszembe jutott, hogy a macskát a
35 II, 37 | örömmel. - Ez nem is jutott eszembe. Milyen okos asszony kend.
36 II, 37 | kendnek dolga lesz; most jut eszembe, hogy még a malacok sem
37 II, 37 | amiért a múltkor is, most jut eszembe, mennyire haragudott az
38 II, 38 | kokárdát, de én nem tudtam, eszembe sem jutott, hogy az jó lesz
39 II, 41 | Dezsõ -, egy jó tréfa jutott eszembe, igazi anglius eszme; ti
40 II, 43 | Valóban. De nem, nem; most jut eszembe, hogy a kis Örzsinek nehány
41 II, 43 | lassan súgva:~- Valami jutott eszembe tanító úr. Azon két szavazócédulát,
42 II, 57 | meglesz! Meglesz, ha mondom. Eszembe jutott...~- Mi? Az eset?~-
43 II, 61 | újólag megerõsítsem szívemet. Eszembe jutott azon Festetich gróf,
44 II, 74 | bölcsességû férfiú jutott eszembe, kit Nagy Sándor is szeretett -
45 II, 75 | haldokló veréb.~Ekkor ötlött eszembe, hogy orvoskodni kezdek
46 II, 78 | erre gondoltam. Itthon is eszembe jutott. Hogyan történhetett
47 II, 79 | reggel, amint fölébredve eszembe jutott azon isteni csuda,
48 II, 98 | feledjük, a boszorkányról jut eszembe az a kecsegtetõ reménység,
49 II, 99 | alhattam, sok minden között eszembe jutott volt szolgálónk,
50 II, 101| De hogy elõbb nem jutott eszembe!~
51 II, 106| elgondolkoztam a világ folyásán, s eszembe jutott a palóc újságíró
52 II, 127| alhattam, sok minden közt eszembe jutott volt szolgálónk,
53 II, 127| ördögbe is, Gábor, most jut eszembe, hogy te elmulasztottad
54 II, 128| Nincs, azaz hogy most jut eszembe, egyszer nagy tolongásban
55 III, 2 | hanem megállj csak, most jut eszembe…~Széles tenyerét homlokára
56 III, 2 | megállította szekerét. - Valami jut eszembe, te Pali! Talán hallottad
57 III, 15 | akkor… mert semmi sem jut eszembe.~A dada ravaszul mosolygott
58 III, 22 | tudtam volna…~- Jól van jól… Eszembe jutott valami. Azt mondtad
59 III, 39 | van? Ej, Narcis, hiszen te eszembe akarod juttatni, hogy alkotmányos
60 III, 45 | HOZTUK~1882~Gyakorta jut eszembe arról az utazásról, nem
61 III, 49 | ravaszul kacsintott:~- Volt eszembe, tekintetes uram. Nem maradék
62 III, 52 | memóriám, nem bírom már eszembe tartani az adósaimat.~Én
63 III, 57 | szólt hévvel -, de nem jut eszembe… úgy kavarog itt minden…
64 III, 60 | megdöbbenve pillantok a bundára, s eszembe nyilallik, hogy mióta ez
65 III, 60 | maradjak ameddig tetszik, most eszembe jutott, s elszomorodtam
66 III, 60 | alkalmas szó sem jutott eszembe: azok a hideg pillantások,
67 III, 62 | forint is pénz. Nekem bizony eszembe se jutott emiatt a közönséget
68 III, 66 | hebegé Anna izgatottan.~- Eszembe sincs. Ne törõdj vele, hanem
69 III, 87 | is tudom, hogy jutott ez eszembe, de amint eszembe jutott,
70 III, 87 | jutott ez eszembe, de amint eszembe jutott, kéjes félelemmel
71 III, 87 | arról a macskáról mindig eszembe fog jutni… míg csak élek.~
72 III, 95 | atyai szelindekek jutnak eszembe. Oh, ezen gyermekkori emlékek!~
73 III, 96 | Tudjátok-e, urak, mi jutott az eszembe? Ne tartsunk mi az idén
74 III, 102| hogy jutott éppen akkor eszembe.~Csak kétszer-háromszor
75 III, 109| de éppen a bürökrõl jut eszembe, hogy mostan igen sok répát
76 III, 110| felé fordulva -, jó, hogy eszembe jut, nekem egy nagy kérésem
77 III, 120| szabadelvû párt. Ni, jó hogy eszembe jutott, éppen oda kell mennem.~-
78 III, 121| parasztoknak.~- Mit?~- Hát az jött eszembe, amit az újságban olvastunk
79 III, 123| három hét, midõn egy napon eszembe jut, s parancsolom az üzletvezetõnek,
80 III, 129| megállítom a kocsit, mintha eszembe jutna valami.~- Este visszajövet
81 III, 130| huszonhárom éves voltam. Eszembe jutott fölháborodásom, ami
82 III, 130| no meg egy közbeesõ nap.~Eszembe se jutott a Gyurgyik-ügy,
83 III, 130| elsápadtam ijedtemben - eszembe jutott Vrana Mihály.~A szerencsétlen
84 III, 132| Hogy ez magamnak nem jutott eszembe! Hát persze, hogy azok tudni
85 III, 132| napokban jutott hirtelen eszembe, amint ismét találkozom
86 III, 148| Tudjátok-e, urak, mi jutott az eszembe? Ne tartsunk mi az idén
87 IV, 3 | Ez a kis utcai jelenet eszembe jut, valahányszor a közvélemény
88 IV, 18 | tettem, no? Hopp! Most jut eszembe. A Zsuzsi leányom kicserélte
89 IV, 35 | histórián gondolkozva, gyakran eszembe jut, hogy vétek a megyét
90 IV, 44 | vágtam közbe -, most jut eszembe, hogy ön alkalmasint nem
91 IV, 52 | ördögbe is, a szép leányra.~- Eszembe sem jutott. Ha én képet
92 IV, 63 | jutottak sok, sok év után eszembe, amint odahaza járva (ahol
93 IV, 82 | padlásra.~Évek múltak ezután. Eszembe sem jutott többé az én dohányom.
94 IV, 82 | krumplilevelet is, mikor egyszer csak eszembe jut, hogy »nini, nini, hiszen
95 IV, 85 | Teringettét most jut eszembe! Igaz biz az. Én vacsorára
96 IV, 86 | kicsit. De meg nekem is eszembe jutott egy ügyvédi fogás,
97 IV, 87 | fáklyát gyújtanak, mindég eszembe jut egy koporsó, s ha hallom
98 IV, 87 | Ezer meg ezer esély ötlött eszembe. A börtön homályában egész
99 IV, 97 | amint kiléptünk az utcára, eszembe jutott megkérdezni:~- Hová
100 IV, 99 | darabig tanácstalanul, végre eszembe jutott, hogy nem messze
101 IV, 121| küldenem azonnal. Most már eszembe jutott dúlt arca, tétova
102 IV, 121| házmestert: nem tudta.~Végre eszembe jutott, hogy ma van a terminusa.~
103 IV, 129| miatyánkot (jó szerencse, hogy eszembe jutott e szörnyû percben),
104 IV, 131| valóságos ihlet szállott meg. Eszembe jutottak bûneim… az országgyûlési
105 IV, 131| kimondhatatlanul jól esett. Eszembe jutott falunkban az öreg
106 IV, 142| Venni szeretnék valamit. Eszembe jutott, e napokban emlegette
107 IV, 149| kis Nástya kinevette.~- Eszembe sincs, anyóka. Inkább járok
108 IV, 152| friss stiklije, mely most eszembe jutott. A múlt héten beszélte
109 IV, 152| és mégsem jutott volna eszembe, ha õ nem mondja. Ej, az
|