Rész, Fejezet
1 1, 3 | betûkben, miket olvasni kéj és öröm.~Ennél a könyvnél csak még
2 1, 4 | szokatlan lágyság és érzékeny öröm tükrözõdött, mint minõ az
3 1, 4 | dörzsölte, s sárga ábrázatján öröm derengett.~- Tehát délutánig?
4 1, 4 | csak olyan jól illik az öröm, mint keserû kávéba a cukor.~
5 1, 4 | felelte Miklós nyugodtan.~Az öröm glóriája öntötte el az öreg
6 1, 5 | városkát, melyben laktak, nagy öröm készült felrázni szokott
7 1, 9 | sötét szemekbõl kicsillogó öröm fölé valami piciny bánatfelhõcske
8 1, 9 | logika, hogy mikor valakinek öröm ül a szemében, bánat üljön
9 1, 9 | terhét megbírta, de a nagy öröm leverte lábáról.~- Kléner
10 1, 12 | Magday arcán tündökölt az öröm, legott lepattant a nyeregből,
11 1, 12 | Felesleges mondanom, hogy nagy öröm lett, amit még kitörõbbé
12 1, 13 | között osztassék fel.~Lett öröm a tanári karban. Ej, no,
13 1, 13 | belõle az ijedelemmel vegyes öröm.~- Sipsirica! Lehetséges-e?
14 1, 14 | veronai ifjú, s arcát az öröm fénye önté el. - Tehát menjünk!~-
15 1, 15 | kívánságod!~Az asszony arcát az öröm fénye önté el:~- Megírhatom
16 1, 16 | lesz az jó, nektek lesz az öröm.~S valóban õfelsége kegyesen
17 1, 16 | belépett Nagyiday Ferenc.~Az öröm meglepetése hallatszott
18 1, 18 | et aqua laudatur. Sovány öröm van belõle.~Úgy eltelt az
19 1, 21 | földgolyóbis. Éppen nyílt a mák, öröm volt végignézni rajta, amint
20 1, 23 | aranyos Prágában.~De milyen öröm és hejehuja lett, mikor
21 1, 24 | ezek a hazugságok! Micsoda öröm volna efféle újdonságokat
22 1, 25 | mert gyönyörû az idõ, és öröm ma utazni, másrészt, jószívû
23 1, 25 | Neki megérte a pénzt az az öröm, amit a jószágkormányzó
24 1, 25 | kormánytól.~Lett bezzeg nagy öröm és éljenzés, mikor végre
25 1, 25 | tudott kínálni, az valami öröm volt.~Úgy röpködött, mint
26 1, 26 | egy bumerang.~- Enyim az öröm, kirlek alásan, nagysagos
27 1, 27 | valami játszadozó kiskutya. Öröm vele együtt jönni.~De vele
28 1, 31 | Pali, a Pali!~No, lett erre öröm. Ilyen örömet még emberek
29 1, 31 | Elvette az eszét a nagy öröm.~De Vince, az okos, a hitetlen
30 II, 2 | gyõzelem, olyan nagy lett az öröm is.~Diadallal hordozták
31 II, 4 | fény és virág, jókedv és öröm. Még az õs fõispánok arcképei
32 II, 6 | kiáltá a bámulattal vegyes öröm kitörõ ámulatával.~Most
33 II, 6 | magokat. Arcukon ragyogott az öröm. Mind a kettõnek »külön«
34 II, 7 | No, hanem volt is azután öröm, az öreg hálálkodott rettenetesen.~»
35 II, 11 | herceg kék szemeiben az öröm ragyogó tüze lobogott fel.~-
36 II, 11 | olyan együgyû arcot, hogy öröm volt nézni. Hát honnan tudná
37 II, 13 | Csupán Jurisics várában öröm a harcok kezdete; amidõn
38 II, 13 | III.~Tiberiusnál e nap az öröm napja volt. Örömét nevelte
39 II, 13 | bármikor.~A császár ajkain öröm mosoly vonult át, azután
40 II, 13 | hirdet-e vagy bánatot?~Az öröm felemel, a bánat lesüllyeszt.
41 II, 15 | várat!~No, lett erre aztán öröm, kiabálás, lárma, vivát.
42 II, 17 | alatt, valami nyugtalan öröm tartotta lefogva, még a
43 II, 21 | ábrázatát mindannyiszor öröm öntötte el, valahányszor
44 II, 26 | honnan valóságos hadvezéri öröm lett volna falatozás közben
45 II, 30 | hazavigye szülõikhez.~Mily öröm volt mindkettõjüknek, karácsonykor,
46 II, 33 | katonához, kit a bámulat és öröm némává tõn - derék ember
47 II, 34 | fölébredt: az volt ám az öröm! Vidáman ugrándoztak tanyájuk
48 II, 36 | enyém! - felelte Dick ez öröm határozásával - Hogyan fogadhassak
49 II, 37 | az ajtó elé, s valóságos öröm elnézni, mily mohón kapkodják
50 II, 38 | jutott mindaz a sok apró öröm, amit a Potymándy-kastélyban
51 II, 38 | szalagocskákból, hogy szinte öröm volt nézni; olyan nagyon,
52 II, 40 | gyöngédséggel, jósággal, hogy szinte öröm volt nézni amily udvariasan
53 II, 46 | ahhoz!~Avagy nem-e elég öröm ott állani szép tavaszi
54 II, 46 | sokat vigyáztak oda, a nagy öröm elkábította mindkettõt.
55 II, 46 | városliget felé.~No, lett nagy öröm. A két gyerek eleinte azt
56 II, 46 | áraszták el; mert a vágy is öröm, ha a teljesedés lehetetlensége
57 II, 52 | részesítettük, hogy egész öröm volt elnézni, mennyi élvezettel
58 II, 54 | zsarnok Muszkaországot: öröm és hála foglalja el a magyar
59 II, 54 | minden öröme. S most ez az öröm is keserûséggé vált, mert
60 II, 54 | forgó szemekkel.~Lett nagy öröm és álmélkodás Balassa gróf
61 II, 60 | fejlõdött, úgyhogy igazi öröm volt végignézni rajta például
62 II, 60 | nap folytán átélt, az esti öröm, a csodálatos meglepetés:
63 II, 60 | hazája, és mi határtalan az öröm, mikor drága anyjának kebelén
64 II, 67 | hogy csillog neje szeme az öröm lázától. Ah! Ah!~Az én emberem
65 II, 71 | jegyzõ elmosolyodott az öröm e reszketeg hangjai felett.~-
66 II, 85 | Bevettem a várat!~Lett öröm, hangzott a diadalkiáltás.
67 II, 86 | fölvirágoznék.~Nagy lett az öröm e szóra. Nosza, rögtön összerakták
68 II, 90 | Szeged kellett.~Oh, milyen öröm neki látni azt a kétségbeesett
69 II, 103| Ceglédnél azonban nagy lett az öröm, mert a kis Gergely, amint
70 II, 113| Rosszul vagy, édesem? A nagy öröm levett lábadról. Mutasd
71 II, 113| megártott neki a nagy öröm, és rohamai vannak. De majd
72 II, 117| akarja.~Miklós arcát az öröm élénk derûje öntötte el
73 II, 137| akiket ott hagytunk, kiült az öröm az arcára: mert most már
74 III, 2 | másukat vetették. Az utolsó öröm éppen olyan édes, mint valaha
75 III, 2 | meghal… Hanem valami nagy öröm még tán segíthetne.~Az öreg
76 III, 10 | az elsõ beteget. Mekkora öröm lehet az! Hányszor megálmodta,
77 III, 12 | olyat nem láttak…~Lett nagy öröm, mikor megtaláltuk!~- De
78 III, 25 | meg ott, ahol van.~Nagy öröm volt az, mikor hazahozták…
79 III, 46 | közülök elõször. Juj, milyen öröm lesz az, ott pacskolni a
80 III, 46 | furcsa eset a világon?~Lett öröm; mindjárt nem voltak fáradtak,
81 III, 53 | az bennünket elkoptasson. Öröm nekem, ha én kopom legjobban.~
82 III, 63 | grófnõ arcát elfutotta az öröm pirossága, nyakába borult
83 III, 66 | semmi.~A nõ szemeiben az öröm csillogott fel, s e szép
84 III, 66 | király elé. Mindenki arcán az öröm ragyog most s csak a menyasszonyén
85 III, 66 | egyesítse.~Anna szemeiben lázas öröm csillogott föl. A király
86 III, 72 | ne tegye idõk végezetéig.~Öröm futotta el Ács Mihály ábrázatát,
87 III, 77 | mondá Koczó bácsi az öröm kételyével.~- Meglehet -
88 III, 86 | Pirosra festi arcukat az öröm, hogy ott lehetnek - az
89 III, 89 | kiírná valaki.~Pedig nagy öröm az, ha az ember ilyen bõséget
90 III, 97 | egyszerre elönté a nyájas öröm. »Teringette, hiszen a tekintetes
91 III, 98 | eléje, mikor jött.~- Nagy öröm, spektabilis… nagy eset
92 III, 114| egész házban kisütött az öröm napja. Az öreg néni nyakába
93 III, 141| három fiacskája van, hogy öröm rájuk nézni«.~- Jól van -
94 IV, 7 | megtanult magyarul, s igazi öröm volt elnézni, hogy tudott
95 IV, 10 | visszatükrözõdni semmi érzelem, se öröm, se bánat, se harag, se
96 IV, 11 | hártyás szárnyacskáit. De nagy öröm lenne, ha felszállna!~A
97 IV, 12 | és lett heted napra nagy öröm, mert a király egészségesen
98 IV, 20 | kiállítóknak is.~Az elsõ öröm a zsüriválasztás, a másik
99 IV, 20 | zsüriválasztás, a másik öröm a végén jön: a rendjelek.~
100 IV, 29 | megvan, most már csupa öröm lesz uralkodni! A miniszterem
101 IV, 57 | rozsnyói óra.~Nagy volt az öröm, de csak kevés ideig. Az
102 IV, 66 | annak is szükséges egy kis öröm.~Vojnik és Ostyepka uraimék
103 IV, 88 | tekintett rá, de bizonyos öröm rezgett a hangján.~- Istenem,
104 IV, 95 | Ilyenkor van a legtöbb öröm a gyerekbõl. Ott lenni az
105 IV, 101| Szegényesen tengtek, de nem minden öröm nélkül, kivált az asszony;
106 IV, 127| amit a mész közé kevertek. (Öröm volt akkor építkezni. )~
107 IV, 127| ajánlaton. Jó gyógyszer az öröm. Bevitték a kis fekete lovat
108 IV, 150| többet érõt. Lett ujjongás, öröm, éljenzõ tömegek a nádori
|