Rész, Fejezet
1 1, 11 | vált.~- Természetesen.~- No mármost! Ezeket az ócska pakszusokat
2 1, 12 | bele lehet tölteni. Hát mármost csinálni kell a fejével
3 1, 12 | délelõttöket rendesen átaludta. Mármost hát mikor uralkodjék, ha
4 1, 12 | felelte Naláczi -, hát mármost neked kell nyilatkoznod,
5 1, 12 | sopánkodott a leány. - Mármost hogy adom én azt meg kegyelmednek?
6 1, 12 | amit a dupla lénung.~- Mármost mit csináljunk? - tördelte
7 1, 13 | nem megy be a »Pává«-ba. Mármost aztán vagy visszafordul,
8 1, 13 | helyeslés a jobboldalon.)~Ami mármost az interpelláció másik részét
9 1, 16 | az is vállat vont. Hát mármost azért jöttünk apostoli felségedhez…~-
10 1, 18 | ez felhõszakadás, öcsém. Mármost mi az ördögöt csináljunk?
11 1, 18 | megtörtént, megtörtént.~- De mármost mit csinálunk? - aggódék
12 1, 18 | ember, kérem alássan. No mármost, ha annak a gaz kölyöknek -
13 1, 20 | fajdtyúktollas szürke kalapját.~- Mármost mi az ördögöt csináljak?
14 1, 20 | mizi-mázi, hogy észrevetted. De mármost beszéld el, bolondom, miért
15 1, 23 | lucsivnai földeket. Hát mármost minden a morván fordul meg.
16 1, 25 | bajusza, vagy nem igazi - hát mármost szeretnék megnézni -, ennyi
17 1, 25 | úré… Hát melyikünk nyert mármost?~- Te nyertél, édes fiam! -
18 1, 26 | viginti quinque megyébõl. No mármost itthon vagyunk. Adja ide
19 1, 26 | hetet ki kell tölteni. No, mármost tõletek függ, mi legyek
20 1, 26 | behunyta, hogy történjék mármost akármi -, ha megcsókolnál
21 1, 27 | úr.~- Hát az igaz. Hanem mármost gyere ki az udvarra!~Balassa
22 1, 27 | derest a fáskamrából.~- Mármost feküdj rá, édes testvérke.~
23 1, 27 | az nem jön közbe. De hát mármost hogy megy õ el innen ruha
24 1, 28 | õelõtte. Becsületére mondja. Mármost tehát, miután így akadt
25 1, 28 | rám tapasztva:~- Hozass mármost az örökös barátodnak egy
26 1, 28 | két hangos csókkal.~- No, mármost te is hozass az örökös barátodnak
27 1, 28 | valamit el ne lopjanak. No, mármost kimegyek, hogy hazainduljunk,
28 1, 28 | olyan jól sikerült.~- No, mármost itt van négy ezüst forintos,
29 1, 31 | leányhoz fordult:~- Hát mármost föl tudsz-e kelni, fiacskám?
30 1, 31 | cigánynak:~- Hja, lelkem, tûrj mármost, ha rosszul ráztad meg az
31 1, 31 | éppen a varrásnál, hát mármost õ mit csináljon?~- No, hát
32 1, 31 | Hát ez keserves dolog. Hát mármost mi lesz ebbõl?~Elõször is
33 1, 31 | helyen csuromvíz volt.~- No, mármost indulj!~S elöl eresztvén
34 1, 31 | ketten.~- Hát beszéld el mármost, hogy menekedtél meg, édes
35 1, 32 | van, azt meg kell adni. Mármost aztán vagy olyan föliratot
36 1, 34 | engem is mind utált, ha mármost aztán beleszerettem valakibe,
37 1, 34 | megelégedéssel.~- Nos, hadd hallom mármost, ki legyen a sógorasszony
38 1, 34 | mikor oda nem néztünk, mármost hát engem szeszért szalasztottak
39 1, 34 | Igen, igen.~- Hát akkor mármost én egyelõre el is mehetek,
40 1, 35 | mint lengyel földön.~- De mármost igazán valld meg barátocskám,
41 II, 2 | azt mondja, hogy igyunk mármost változatosság okáért egy
42 II, 6 | menyasszonyát, hogy mutassa be mármost a testvéreinek is, kik nagy
43 II, 11 | hogy ti. mitévõ legyen mármost õ azzal a négy darabra tépett
44 II, 15 | pruszlit szabott rá. Ezt jöjjön mármost szétrepeszteni a másvilágról
45 II, 15 | van Schlikk? Hadd emeljen mármost kalapot, ha ura a szavának!~
46 II, 21 | Éppen száz krajcár. De mármost siessünk megvenni az orvosságot,
47 II, 35 | szóhoz sem hasonlított.~- Mármost kutassuk, hogyan menekülhettek
48 II, 36 | szebben, nemesebben de kérdem mármost, hol van az megírva, hogy
49 II, 38 | Istenem, istenem, mit fog mármost õ csinálni, ha kezeit leveszi
50 II, 38 | simogatva -, no, hát mondd meg mármost, mit kívánsz ezért tõlem,
51 II, 71 | könnyûszerrel kiválthatok.~Mit ér mármost minden?! Ilonka leánykorában
52 II, 79 | Azt sem lehetett.~No, hát mármost mi az ördögöt csinálunk.~-
53 II, 84 | ifjú uram, a halál.~- Hát mármost mi lesz?~Szomorúan becsukta
54 II, 85 | hagyták legutoljára.~- No, mármost üssenek hát engem is, amiért
55 II, 90 | folytatá Délibáb -; itt tudsz-e mármost kenyeret adni az éhezõknek,
56 II, 95 | parton voltak.~- No, de mármost hová? Hol fogtok aludni,
57 II, 95 | megörült, az õ unokája az.~Mármost csak az volt a kérdés, hogy
58 II, 96 | naponként négy litör jut.~Mármost miután én csak egy litört
59 II, 117| kérését. No, hát tudsz-e mármost angolul?~- Nem mondhatnám,
60 II, 120| akart, hogy megzavarja.~- Mármost mondd meg nekem azt, mit
61 II, 125| arany tuskóra van állítva. Mármost azt kérdem én tõled, mit
62 III, 1 | elevenségével mondja:~- De mármost, gyerekek, elég volt ebbõl
63 III, 1 | és könnyeit törülgette -, mármost csakugyan nincs egyéb hátra…~
64 III, 1 | kellemetes félébrenlét.~- Mármost elhiszed, ugye, hogy én
65 III, 10 | homlokára tapasztotta, hogy hát mármost õ mit tegyen?~- Mi történt? -
66 III, 18 | kétségbeesését. Ellopták! Mármost mit csináljon, hova legyen.
67 III, 40 | falusi vendéglõben.~No, hát mármost mi az ördögöt csináljak?
68 III, 44 | mennek, akár nyugotnak.~No, mármost mit csináljunk? Erre az
69 III, 44 | azt, föl lehetne…~- Csak mármost volna aztán valahol egy
70 III, 44 | Persze hogy persze.~- Hát azt mármost hol vegyünk?~A horgosi ember
71 III, 45 | nagyasszony ábrázatja elé… Mármost hogy õrizzem meg, mi tévõk
72 III, 45 | hátravágtam magam az ülésen.~- Mármost azért se adom hát a tarisznyát.
73 III, 45 | biz az, kátyúba estünk. Mármost mi az ördögöt csináljunk?~-
74 III, 46 | megvan, õ, a Csákó. Lesz mármost minden a háznál, mert kenyér
75 III, 51 | mondák a fõurak. - Hát mármost melyiteknek van igaza?~-
76 III, 55 | maradni gavallérnak is. Tessék mármost ennek valami formát találni!~
77 III, 62 | többet ér!~*~Hát tessék mármost azokkal a szegény takarékos
78 III, 63 | penészes hajlékomat. No, hát mármost mindenekelõtt vacsoráljanak
79 III, 100| nem láttuk egymást. No, mármost hát együtt isszuk meg a
80 III, 102| fordult nagy pátosszal:~- Mármost itt megakadtunk. Végünk
81 III, 102| harapdálta a szélét.~- Mármost hát én hazakísérem magokat,
82 III, 104| nem nyílt az ajtó.~- Hát mármost mit csináljunk? - kérdé
83 III, 110| hogy ne árthassanak annak. Mármost hát itt a legfõbb teendõ
84 III, 110| tudjuk, mit akar a földesúr, mármost hadd halljuk, mit akarnak
85 III, 116| pennájából, mint aminõt akar.~- Mármost nincs is hátra egyéb, hogy
86 III, 120| mezõvárosban fogja elmondani.~- De mármost csak készen vagyunk, reménylem.~-
87 III, 125| köztük ellenjelölt!~- Hát mármost mit csináljak? - vakarta
88 III, 138| Holzwartot is, Marschallt is. Hát mármost mit csináljak? Csak ez az
89 III, 148| Kemény a dió, hiába!~- Hát mármost mit csináljunk? - desperált
90 III, 148| Megvan a szörnyû szégyen! Mármost meg vagyok semmisítve. Mit
91 III, 148| siess rögtön haza.«~- Hát mármost mi lesz? - kérdé elsápadva
92 III, 148| egy cipõt hozott magával, mármost hogy tartson õ programbeszédet
93 IV, 6 | elõttetek talán említette. Hát mármost ki vállalkozik rá, hogyha
94 IV, 22 | Pest város, és nem erdõ. Mármost kutassuk, mibõl áll a város?
95 IV, 22 | vagy nem? (Ez is igaz!) Mármost tehát, kérdem én, miképp
96 IV, 27 | én a sötétben maradtam.~Mármost hol vegyek én itt gyufát?
97 IV, 28 | mosdásra használta«. Igen, de mármost azt kérdem, ki határozza
98 IV, 49 | törvény megengedi.~- Akkor hát mármost én mit árvereztessek? -
99 IV, 53 | való elszegényedése.~Hogyha mármost (szûk esztendõ lévén) király
100 IV, 81 | keserûséggel. - Hát énnekem mármost el kell bujdosnom ebbõl
101 IV, 84 | melyik valláshoz tartozik, mármost tessék kitalálni, hogy én
102 IV, 99 | különböztetõ jel sehol sincs.~- Mármost mi az ördögöt csináljunk?~-
103 IV, 127| zacskónak is beillett.~- Mármost, hogy fog ez a ló hátán
104 IV, 138| negyven nap múlva, hát tessék mármost elsüllyeszteni! Az, hogy
105 IV, 144| vakarta és káromkodott:~- Mármost mi az istennyílát csináljak
106 IV, 148| vakargatta a fejét:~- Ej, ej, mármost mi az ördögöt csináljak
107 IV, 151| ki a halántékomon.~- Hát mármost mit csinálunk?~- Egyszerûen
108 IV, 152| szarvakkal. No, jól van mármost; hátulra kell õket fogni,
|