Rész, Fejezet
1 1, 3 | hanem aztán bezzeg, ha a jó istennek tetszenék egy kis bõvebb
2 1, 3 | bûneiért, hogy kívüled más istennek hódolt.~Leánya ráborulva
3 1, 3 | Szent-Tamássy õnagyságának. Hála istennek, jól megy a sorom, csak
4 1, 4 | jobban-jobban elrekedtek; hála istennek: több hordó volt, mint nap,
5 1, 5 | benne volt, hogy »én hála istennek egészséges vagyok, tegnap
6 1, 9 | Mindent bevallott.~- Hála istennek.~Kléner úr keserûen ráförmedt.~-
7 1, 9 | keserûen ráförmedt.~- Mi? Hála istennek? Önbõl a káröröm beszél,
8 1, 9 | ellenségem. Még azt mondja: »hála istennek«, mikor engem valaki tönkre
9 1, 11 | két szót: »Ludja Bozsi« (Istennek emberei). Ezzel a megszólítással
10 1, 12 | lelkemet hagyom a mennybeli istennek.~A szálas férfi helyeslõleg
11 1, 12 | lélegzetelfojtva hallgatták.~- Istennek ajánlottam a lelkemet…~-
12 1, 12 | téged is. Van pénzünk, hála istennek, busásan, ha nem lenne elég,
13 1, 12 | udvari intendáns.~- No, hála istennek! - rikkantott fel Laci. -
14 1, 13 | vévén Kutorait, elindult istennek nevében a nagy útra, elbúcsúzván
15 1, 14 | láttam. Még eddig, hála istennek, nem küldtél oda. (Balduin
16 1, 14 | kisasszonykám!~Én, hála istennek, egészséges vagyok, csak
17 1, 17 | uram. Ha igazi szolgája az istennek, hát beszéljen most a gazdájával.~
18 1, 17 | kegyetlen ember. De hála istennek, már késõ…~Igen, a koporsó
19 1, 18 | No, de most már hála istennek kétemeletes.~- Igen, de
20 1, 18 | szomorúsággal.~- No, hála istennek! Nagy teher esik le a lelkemrõl.
21 1, 19 | akkor volt. Elmúlt, hála istennek.~- Hidd meg, Dani, boldogabb
22 1, 19 | vállat vont.~- Nincs, hála istennek, semmi bajom.~- Hát a feleségeddel
23 1, 20 | elbocsátotta Moronyi. - Oh, hála istennek! Úgy kell, úgy kell!~Mint
24 1, 23 | János.~- Több esze van az Istennek, mint neked, meg nekem…
25 1, 23 | étvágya lesz utána. És az Istennek is jobban fog tetszeni,
26 1, 23 | megvagyunk lassacskán, hála istennek.~- Mit hoztál? - kérdé nyugtalanul.~-
27 1, 27 | hát a méltósága kedviért istennek nevében ámen.~S ezzel hirtelen
28 1, 28 | tõlem. De azt mondom az istennek is, amit a Hamilovicsnak
29 1, 29 | asszonysággal! Oh, jaj, istennek báránya, könyörögj érettünk!~
30 1, 31 | úton semmi bajod? No, hála istennek! Csiba te, Sajó, ne ugrálj
31 1, 34 | csizmát varrok neki.~- Az Istennek?~- Persze. Vagyis behívok
32 II, 4 | volnának...~Hanem azért hála istennek, itt vannak a régi ismerõsök
33 II, 5 | gyanítottunk, hanem hála istennek, csak egy kis betévedés
34 II, 7 | alusznak is, mint a bunda.~Hála istennek, még nincs elveszve semmi.
35 II, 7 | Rotschild vagyonáért sem. Ha az istennek szabad mennydörögni, villámlani,
36 II, 9 | azt látszik kiáltani az istennek: »Hol vagy hát, ha vagy?
37 II, 11 | lajstromát nyújtja át az istennek, olyan volt, mint a haldokló
38 II, 15 | megcsalt a német - hála istennek! Vasra festette papirosból
39 II, 34 | fekhelyéhez és szívből könyörögtem istennek, hogy szánakoznék nyomorunkon;
40 II, 34 | tiszta szívből hálát adott istennek azon váratlan segélyért,
41 II, 36 | becsülünk és szeretünk téged!~- Istennek hála érte! - kiáltá Dick,
42 II, 39 | fel a gyermek, mintha az istennek vitázó anya részére akarná
43 II, 54 | hogy ép bõrrel jõ. Régen istennek ajánlották már lelkét. A
44 II, 60 | le. Adj hálát a jóságos istennek, imádkozzál drága jó anyád
45 II, 71 | otthon a testamentumot s istennek ajánlva lelkemet, kopott
46 II, 73 | ugye elég termett?~- Hála istennek...~- És miért termett? -
47 II, 82 | szellem ki valódi fia volt az Istennek, kétezer éve már s minden
48 II, 83 | csodálkozom, Bibicz úr. Nos, hála istennek, még eddig nem estem el.~-
49 II, 88 | s tapasztaltam is hála istennek eleget.~Nyolc egész napra
50 II, 99 | rohamosan javulni fog.~- Hála istennek!~- De ez még nem minden.
51 II, 99 | megemlékezõ levelet s hála istennek egészségesek, mind közönségesen,
52 II, 109| most már az enyém, hála istennek, és senki másé. A pesti
53 II, 116| nem lesz semmi baja - hála istennek -, de ha már az orvos megírta
54 II, 123| bátyó?~- Nincs nékem, hála istennek, semmi bajom, örömemben
55 II, 127| rohamosan javulni fog.~- Hála istennek!~- De ez még nem minden.
56 II, 129| megvan még és egészséges hála istennek, víg, ugrál, mint egy mókus.~
57 III, 1 | adjuk a tejet, van hála istennek elég, de csak itt felejtette
58 III, 2 | míg elkergette a határból istennek fekete haragját, melyet
59 III, 2 | de boldog is, aki olyan istennek tetszõ, mint te! Ne adjam
60 III, 2 | úgyis jó asszony az… hála istennek, hogy itt van.~De mi ilyenkor
61 III, 12 | a nagyanyáinkhoz… (Hála istennek! fogja mondani Teleki Sándor),
62 III, 13 | csak baj nekünk.~Fessük-e istennek haragját, mely a legrettenetesebb
63 III, 49 | szerencsések vagyunk, hála istennek.~- Vén bolond! - kacagott
64 III, 54 | fickó, aki hálákat adhat az istennek, hogy magyar és hogy nem
65 III, 56 | Mind jó húsban van, hála istennek. Aztán milyen pirosak, frissek,
66 III, 63 | No, van már vendég, hála istennek!~Anzelmus barát nem volt
67 III, 65 | meg a kétségbeesés hála istennek… amott virít a kis piros
68 III, 71 | babonás sohase voltam - az istennek, jól tudom én azt, kisebb
69 III, 71 | de meg az unokám, hála istennek, életben van, sõt mi több…
70 III, 74 | AZ ISTENNEK A KÉT KRAJCÁRJA~(Egy elzüllött
71 III, 74 | Ferenc nagy hetykén:~- Az istennek is csak egy-két krajcárral
72 III, 74 | mondták a járókelõk -, hogy az istennek is csak két krajcárral van
73 III, 74 | krajcárt, amennyivel az istennek többje volt.~
74 III, 78 | megindítá a lovakat, s istennek hála még hajnal elõtt friss
75 III, 83 | gyönyörû menyasszony. De az istennek a balkezével volt dolga
76 III, 83 | maga ura a puha földben, istennek az õ hírével és tudásával.
77 III, 83 | Kedves mamácskám, én hála istennek egészséges vagyok«…~- Nem
78 III, 83 | Kedves mamácskám, én hála istennek egészséges vagyok.«~Hanem
79 III, 96 | Beleegyezett mindenki. Hiszen istennek tetszõ okos dolog az s ideje
80 III, 99 | már olyan dolog, amit az istennek sem szabad meghallani. Azaz
81 III, 104| nincs is rá szükségem, hála istennek. Fáradt, öreg vagyok én
82 III, 108| fellovalta, hogy milyen istennek tetszõ dolgot cselekednék,
83 III, 115| sokszor mondta dölyfösen:~- Az istennek is csak egypár forinttal
84 III, 138| veletek leszek.~Azonban hála istennek, sem nem Pulszkyról, sem
85 III, 138| bõröndben másik.~Hálát adtam az istennek, hogy így villámlás nélkül
86 III, 143| fel:~- Megtaláltam hála istennek!~- Mit találtál meg, jámbor
87 III, 144| keresztet vet, s lelkét az Istennek ajánlja, sõt még a hitetlennek
88 III, 144| végét. Míg végre - jaj hála istennek - megölte a galamb a fekete
89 III, 148| az asszonyokra, hogy az istennek szófogadatlan szolgája,
90 IV, 22 | szebbnél szebb sétány van, hála istennek.~S ez annál nagyobb eredmény,
91 IV, 25 | egészségem hanyatlik. Én, hála istennek, teljesen egészséges vagyok,
92 IV, 45 | az étvágy megmaradt, hála istennek. Hiszen nem kötjük mi magunkat
93 IV, 56 | Péternek.~- Bajomi Péter! Hál’istennek! Tizenöt év óta sakkoztunk
94 IV, 84 | fohásszal hálát adok az istennek megmenekülésemért, s átpillantok
95 IV, 85 | végét. Míg végre - jaj, hála istennek - megölte a galamb a fekete
96 IV, 97 | megigazítani.~- No, hála istennek - kiáltott fel -, csakhogy
97 IV, 122| festessék le Tisza Kálmánt - istennek. Az szerencsét hoz a tartományra.
98 IV, 128| egészséges gyomrú ember, hála istennek. Hatalmasan dúlt és pusztított.
99 IV, 131| Mert mi hasznát vennõk az istennek, ha számunkra örök életet
100 IV, 132| attól jött ez a baja.~- Hála istennek, csakhogy már megjött. Féltem,
101 IV, 139| i. az anekdota. No, hála istennek! Megörültem. Ez jó jel!
102 IV, 142| Maradhatós volt. Hála istennek, jól végeztünk. Vásárfiát
103 IV, 144| ha egy kicsit segít is az Istennek.~A csecsemõt kitette hajnalonkint
104 IV, 146| fel, tisztelendõ úr! Hála istennek, mindjárt megtelik a kocsi.
105 IV, 147| alá bújtam, lelkemet az Istennek ajánlva. Egy darab idő múlva
106 IV, 150| lehetetlen? Papirosunk van, hála istennek, csak az engedély kell hozzá,
107 IV, 152| Megszólalt? No, hála istennek! Annak csak örülni lehet.~-
108 IV, 152| egyszóval: nincsen hála istennek semmi baj.~A kapuajtóban
|