Rész, Fejezet
1 1, 3 | sincs elveszve egészen, hallja kend Marci! A sóhajtás senkit
2 1, 3 | senkit sem gazdagított meg, hallja kend! Dolgozni kell az embernek,
3 1, 3 | embernek, nem sóhajtozni, hallja kendtek! Te pedig nyiss
4 1, 3 | hangja dörgõnek tûnt fel.~- Hallja kend, Fodros Marci! Mikor
5 1, 4 | le perköltségeit: »aztán hallja az úr, ha valami akar lenni
6 1, 4 | halkan, hogy talán õ maga sem hallja, nem a vendég, kinek különben
7 1, 4 | megbolondult a maga principálisa; hallja kend?~Amice Lupcsek édesdeden
8 1, 4 | tréfa a maga principálisától hallja kend. Nem szedtem én a lányomat
9 1, 4 | az?~- Mindjárt megmondom. Hallja az éjféli kakaskukorékolást
10 1, 5 | beszélgetésöket a nép ne hallja.~- Szokta ön, bátyámuram,
11 1, 7 | le perköltségeit: »aztán hallja az úr, ha valami akar lenni
12 1, 8 | megbolondult a maga principálisa, hallja kend?~Amire Lupcsek édesdeden
13 1, 8 | a maga principálisától, hallja kend. Nem szedtem én a lányomat
14 1, 8 | az?~- Mindjárt megmondom. Hallja az éjféli kakas kukorékolását
15 1, 9 | szivarozó emberre: »Hó! hallja az úr, belekapott a tûz
16 1, 9 | átellenben…~- Nix nucz barátom. Hallja ön kedves Krupicsek úr,
17 1, 11 | meggondolom. Valaki meg ne hallja útközben? Ha-ha-ha! Mit
18 1, 12 | ünnepélyesen a kisebbik diák.~- Hallja a nyílt ég fölöttünk!~Éppen
19 1, 12 | apródoknak, de úgy, hogy mindenki hallja:~- Ha a tudós nem bírta
20 1, 12 | jó járatban levõ ember, hallja kegyelmed, meg szokta billenteni
21 1, 13 | teve? Bravó, kis sipsirica! Hallja, Jahodovska, hány éves most
22 1, 13 | megenni? Ez impertinencia, hallja!~Jahodovska elpirult, kibeszélte
23 1, 13 | fel Druzsba úr élénken. - Hallja, Kutorai? Ez aztán a szerencse!
24 1, 14 | szeretek magamnál.~(No, hallja - szólt közbe a bíró -,
25 1, 17 | kérdezzen semmit. Hátha hallja?~Mintha megmozdult volna
26 1, 18 | tönkrement, és a Bogárka eladó. Hallja, eladó a Bogárka? Hát azt
27 1, 18 | kapuján kell is bebújnom. Hallja? Érti?~- Hallom, öcsém,
28 1, 21 | hogy az a mamlasz kocsis se hallja.~Veronka engedelmeskedett.~-
29 1, 23 | Prakovszky jelentõsége is. Nem hallja már a patkoltató utasok
30 1, 23 | utasok elbeszéléseit, vagy ha hallja is, rosszul hallja; se õt
31 1, 23 | vagy ha hallja is, rosszul hallja; se õt nem kérdezik többé
32 1, 23 | ugassak én, ha a gazdám úgyse hallja? Hát bolond vagyok én, hogy
33 1, 23 | olyan hangja van. Mióta nem hallja, még szebbnek képzeli azt.
34 1, 23 | dobog, hogy még õ maga is hallja.~Az Isten házába is együtt
35 1, 24 | hajbakapnak, és csak másnap hallja az ember felõlük, hogy a
36 1, 25 | Molnár Pált, hogy az is hallja.~Hirtelen a gróf elé állt
37 1, 25 | Ide azzal a bajusszal, hallja az úr!~S ezzel odaugrott
38 1, 26 | Egy nemzet és két ország hallja meg,~Mi eddig bennem titkon
39 1, 26 | én mesterségem.~- Bizony, hallja, furcsa egy kicsit felnõtt
40 1, 26 | mondja?~- Becsületemre.~- No, hallja! Magok szegény németek akkor
41 1, 28 | emelte a füléhez, hogy jobban hallja.~- Figyelj csak, Nikoláj!
42 1, 31 | zavarral.~- Nem tudja? - No, hallja!~- Úgy találtam fekve egy
43 1, 31 | és õ mindenütt követi, hallja a kis arany csöngettyûjét,
44 1, 31 | egyszerre mosoly suhan át ajkán,…hallja már, megint hallja és fölkiált: »
45 1, 31 | ajkán,…hallja már, megint hallja és fölkiált: »Ott szalad,
46 1, 32 | de ha valami selyma ember hallja, még azt hihette volna,
47 1, 35 | sújtotta Kozsibrovszkyt.~- No, hallja! Ön a legjavíthatlanabb
48 1, 35 | arcán.~- Kozsibrovszky, no hallja! Maga szemtelen.~Duzzogva
49 II, 1 | hangosan, hadd tudja, hadd hallja meg mindenki, azután odajárult
50 II, 2 | az ágyúdurrogástól és nem hallja meg a szép szót.~Gaillard
51 II, 6 | veszedelmes elvet, hogy: »Hallja maga, teens úr! ebbe a házba
52 II, 6 | sorsjegyekre. Azt õ többé ne hallja, mert leönti a teens urat
53 II, 7 | talán csak azért, mert nem hallja mirõl van szó, aztán pedig
54 II, 7 | tarthatnának...~De ha nem is hallja, azért meg van gyõzõdve,
55 II, 7 | Megint semmi nesz. Senki sem hallja. Még a vén Visztula is jónak
56 II, 16 | kevés papír? Nincs tíz lat! Hallja az úr, ne bolondozzon velem,
57 II, 19 | váltó birtokosa felpattan:~- Hallja, Kraxlhuber, maga impertinens
58 II, 22 | hogy szavaimat mindenki hallja. Nagy bûnös vagyok, mindenki
59 II, 34 | ujjongásával egybevegyülve hallja az ember.~Õrültség volna
60 II, 36 | e szavakkal, amint tõlem hallja: „Viellent ügyvéd úr, fõnököm
61 II, 38 | És a jó isten, lehet, nem hallja ott künn a nép ordítását,
62 II, 48 | az égre nézve, hogy az is hallja meg amit mond -, nem fogom
63 II, 51 | mindenki, hogy folytatását hallja.~- Nos, ön nem felel, sir?
64 II, 60 | támadt. Szabóné lépteit hallja; hallja azt is, amint felsikolt:~-
65 II, 60 | Szabóné lépteit hallja; hallja azt is, amint felsikolt:~-
66 II, 60 | ugyan lúddá nem tesz. Hát hallja maga, Katica, tudja-e, hogy
67 II, 65 | Gábor úrnak...~Csömörön...~Hallja kend, számtartó!~Miféle
68 II, 65 | László úrnak...~Krajáron...~Hallja kend, gróf!~Miféle gazember
69 II, 65 | Hogy van, barátom?~- Hallja az úr! Úgy, ahogy sehogy
70 II, 65 | lubickoló alakra pislogva. - Hallja kend, számtartó még ilyen
71 II, 67 | úgy látszik, kapacitás. Hallja odalenn ismét a tapsot?
72 II, 72 | mint magyarul.~- Most tehát hallja föltételemet: lássa, én
73 II, 93 | szobán, aztán így szólott.~- Hallja kend! Ma kedd van, jól jegyezze
74 II, 95 | valamit.~De a nagyapa nem hallja a csevegõ unokát, s hörgõ
75 II, 95 | Aszondom én, sógor, hogy hallja kend, sógor, jól gondolja
76 II, 120| egyszer. - Szégyen, gyalázat, hallja, professzor!~Most Dankó
77 II, 120| hadd írjam fel a nevét. Hallja maga, professzor, maga nem
78 II, 123| loccsantásától még a zuhanásokat sem hallja, a sötét éjszakában úgy
79 III, 1 | használni: boldogítani. - Hallja, Krisztina, boldogítani! -
80 III, 1 | megszólítani a bacsát.~- Nem hallja, gazduram, estét harangoznak
81 III, 1 | pihennek. Anika nótáit nem hallja ma sem Olej, sem Matyi;
82 III, 2 | érkezõ birkák robaját is hallja. A négy selyem-ürü vígan
83 III, 3 | tépi fájdalmában, ha nyögni hallja, az istenre emeli öklét
84 III, 36 | váltó birtokosa felpattan.~- Hallja, Stein, maga impertinens
85 III, 39 | Pszt, Narcis, valaki meg ne hallja… mert így lesz, azt gondolom.~-
86 III, 45 | lenne az apróságokból? Nem hallja kend, milyen szomorúan csipognak?~-
87 III, 63 | vagyok én abba fogódzva, hallja kegyelmetek… Majd kötök
88 III, 64 | mutatót: idébb valamivel, hallja kend… most meg már odább
89 III, 67 | Ha értelmes ügyvéd ember hallja a tényálladékaikat, elneveti
90 III, 70 | írnokot!~Az írnok bejött.~- Hallja, amice, elküldte maga a
91 III, 75 | hogy az asszony meg ne hallja.~- Halljuk!~S közelebb toltuk
92 III, 100| bolond vagyok a kedvetekért! Hallja ezt, Titli? Becsületemre,
93 III, 108| István, míg egyszerre csak hallja a bástyákon a sürgést-forgást,
94 III, 109| melyben megérinté, hogy mint hallja, »könnyelmû társaságokba
95 III, 110| alispán.~- Jól van. Íme, hallja hát. Nem kevesebbrõl van
96 III, 148| lássa lengõ lobogókon, s hallja mennydörögni lelkesült tömeg
97 IV, 17 | Pedig nincs jól kiégetve, hallja az úr.~- A legfinomabb angol
98 IV, 17 | bíróságot viselt perszóna volt, hallja az úr! Nem kell nekem senkinek
99 IV, 24 | ember, míg beszélni nem hallja. Beszélni, elõadni még érdekesebben
100 IV, 28 | De már azt nem teszem, hallja kegyelmed, hogy én a kegyelmed
101 IV, 41 | hogy süket lett, és nem hallja a muzsikaszót. Feszít, a
102 IV, 48 | Kérdezzen, kisasszony!~- Íme, hallja tehát. Ha ön San Franciscóból
103 IV, 53 | De nekünk a pénz kell, hallja az úr. Oda van írva, hogy
104 IV, 85 | szobája nyitott ablakán át hallja, hogy az ablakpárkányra
105 IV, 96 | fészekhez, a kulcs nyikorgását hallja az ajtóban.~Leugrik hirtelen,
106 IV, 117| este így szólt hozzám:~- Hallja ön künn a kertben?~- Mit,
107 IV, 141| hallását elvesztette, nem hallja a kocsizörgést a háta mögött;
108 IV, 152| a szót.~- Bizony pedig, hallja sógor, maga is gyászba borulhat.
|