Rész, Fejezet
1 1, 3 | Ebadta zsidaja, szúrd ki a szemét vele. Hanem, hm… gondoltam
2 1, 3 | anglus.~A szép Kati talán szemét is ott hagyná a sok cifraságon,
3 1, 3 | álmosan behunyta mind a két szemét, hogy legalább ne lássa,
4 1, 3 | mellyel felnyitottad a bölcsek szemét… Én voltam a porszem, mely
5 1, 4 | Kár volna a gyöngynek a szemét közé keveredni (Éljenzés).
6 1, 4 | ismersz?~Az öreg kinyitotta szemét egy percre, nyelve sebesen
7 1, 4 | arca volt kinyomva; még aki szemét behunyta is, annak is megjelent
8 1, 4 | közé.~- Ha valaki behunyja szemét, barátom, az nem veszi észre,
9 1, 4 | kifejezést. Ha valaki behunyja szemét…~- Nos? - förmedt föl a
10 1, 9 | helyére? Nem. Azért, hogy a szemét hízlalhassa a gazdag aranyozott
11 1, 10 | kellett behunyni a másik szemét, ha célzott, Graczát pedig
12 1, 12 | megvetõleg hunyta be az egyik szemét, és kitátotta a száját.~-
13 1, 12 | dühösen jártatva végig szemét a három apródon, akik felkényszerítették.~-
14 1, 12 | kire vethette volna vajon a szemét másra, ha nem a hatalmas
15 1, 12 | gúnyja és megvetése, aki szemét a hatalom felé vetette?
16 1, 12 | vak vezér, miközben a látó szemét is behunyta; abban a hitben
17 1, 12 | s hirtelen kinyitotta a szemét, ha nem tréfál-e a gróf. -
18 1, 13 | mereszté apró, serétszerû szemét Druzsba úrra. A báró rákötötte
19 1, 14 | Balduin megdörzsölte a szemét s valóban hallotta kívülrõl
20 1, 14 | Balduin újra megdörzsölte a szemét s elragadtatva, mintegy
21 1, 14 | nem alszik (mert az egyik szemét akkor is behunyva tartja),
22 1, 14 | Dani bácsi fölriadt s a szemét dörzsölve mormogta:~- Szavazzunk!~
23 1, 17 | nézni. Hogy törülgethette a szemét: »Miféle káprázat ez? Mi
24 1, 18 | Koskár! Az igaz, hogy van szemét is, egy csomó kapcabetyár,
25 1, 19 | nyugtalanul hempergett ágyában, a szemét se hunyta be. Reggel korán
26 1, 19 | mint a pinty.« Õ csak a szemét meresztette erre: »Ne bolondozzon
27 1, 19 | erdõig?~A Rozáli lesütötte a szemét, elgondolkozott, azután
28 1, 21 | összeráncolta homlokát, az egyik szemét kicsinyre összehúzván, ami
29 1, 22 | kinyitotta erre a szóra másik szemét is, s amint odanyújtotta
30 1, 23 | külön padjából legelteti szemét a falu hajadonain, kik balról
31 1, 23 | forráshoz nyúlt, vette a saját szemét és abból formálta meg az
32 1, 23 | elõvarázsolni arcát, haját, szemét, de összefolyt a kép, nem
33 1, 23 | hogy a leányomra vesse a szemét… mert ezen a réven akart
34 1, 24 | nézett, a másik elkapta a szemét; mosolyogtak a hozzájuk
35 1, 25 | a kezét), mert a grófné szemét, mikor elolvasta, elborították
36 1, 25 | fejét, behunyta az egyik szemét, és úgy nézte, nagy figyelemmel,
37 1, 26 | hagytam.~- Hát hunyja be a szemét és forduljon el, magam szaladok
38 1, 27 | hátratántorodik. Megdörzsölte a szemét, nem álmodik-e?~Amiben megbotlott,
39 1, 27 | a lábait.~- Hunyja be a szemét, bárócska, ha jó ember.~
40 1, 27 | keresztül, és le nem vette a szemét róla. A fantáziája is hogy
41 1, 31 | elõre ment), kimereszti a szemét, pszt, pszt, keresi a hangot (
42 1, 31 | bányából, boldogan hizlalta szemét kedves urán, a gömbölyû
43 1, 31 | kilõtte parittyából az egyik szemét. De lát az azért, ha akar,
44 1, 32 | Hiszen hova tette volna a szemét az a fiatal asszony?~Beszéltek,
45 1, 32 | találta ütni az asszonyka szemét, hogy az megneheztelt és
46 1, 33 | füledbe.~Fili behunyta a szemét, ahogy parancsolták, azután
47 1, 33 | száguldott ereiben, de mikor a szemét kinyitotta - nem volt senki
48 II, 3 | Aladár pedig felnyitotta szemét, felugrott gyorsan s bárgyú
49 II, 6 | vén bolond! Hová tette a szemét? De hát van annak esze?
50 II, 7 | ihlettsége jeléül mindkét szemét, hogy a nagy mondatok megtestesülve
51 II, 7 | A’ már nem tréfa, ha a szemét oly elõnyösen értékesítheti
52 II, 7 | oszlopát.~Legelõször is szemét törölte volna ki, ha lett
53 II, 7 | távoztam el mellõle? Legalább a szemét fogtam volna be szegénynek!
54 II, 11 | egész éjjel nem hunyta be szemét, álmatlanul hánykolódva
55 II, 11 | tekintetével függeszté rá szemét. A sértett nõi méltóság
56 II, 20 | köhint s gusztálva ereszti szemét a távirati híreknek. Ez
57 II, 22 | hé!~Bokros most nyitá fel szemét s gyönge, erõtlen hangon
58 II, 22 | roskadozva, megtört fényû szemét félénken jártatva körül
59 II, 26 | lomhán, kedélyesen, az egyik szemét álomra hunyorgatva.~- Csodálatos -
60 II, 26 | mintha csak látná... Szemét hirtelen lehunyja, térde
61 II, 34 | hidegvérûen metszettem ki egyik szemét! Pirulok, arcom ég, s borzadás
62 II, 34 | hogy a szegény állat egyik szemét, mint az én Plutóm, elvesztette,
63 II, 40 | Kolompérosi úr elveszté az egyik szemét, és félarca eltorzult, elsülvén
64 II, 57 | ki ismét Jim és az egyik szemét félig fölnyitá.~A szõke
65 II, 66 | remegve fedte el kezeivel szemét, hogy az irtózatos örvényt
66 II, 85 | közlegénynek kiszúrták az egyik szemét, ráadták a Schlick ruháit,
67 II, 99 | gondolni Pál, ha fölnyitva szemét ott pillantja meg mellette?
68 II, 127| Kozenszky, ha felnyitva szemét, itt pillant meg mellette?
69 II, 129| gyermek bánatos arcára vetve szemét, könnyedén jegyzé meg:~-
70 II, 134| fektette mellén kezeit. Szemét az ég felé fordítva várta
71 III, 1 | inkognitó ütheti arcul akárki. Szemét ilyenkor a halinája zsebébe
72 III, 1 | Lapajt?~A csecsemõ nagy, okos szemét ráveti, mintha értené a
73 III, 1 | míg az maga nyitja föl a szemét. No, no, Istók! Miféle bolond
74 III, 2 | majd kisírja két ragyogó szemét, pedig legalább õ vigasztalná
75 III, 2 | asszony, s hogy íme most a szemét õ is behunyta, az lett volna
76 III, 8 | maradt a Kupcsik szája s szemét bámészkodva mereszté Comball
77 III, 24 | mi mindenféle ember meri szemét vetni!~Hát vissza is mentek,
78 III, 42 | hanem…~Torkán akadt a szó s szemét hirtelen behunyva - kezével
79 III, 63 | fogait, behunyta az egyik szemét, a jobbikat, s csodálatos!…
80 III, 94 | De azért kinyitotta félig szemét, s mint a nyúl, mohón pislogott
81 III, 102| befelé a gyûrûm kövét, mert a szemét rontja a csillogása.~- És
82 III, 112| borbélyhoz? - szólt õ két szemét csodálkozva emelvén reám.~-
83 III, 113| garast sem,~S mégis irígy szemét rád veti a király.~Matyej
84 III, 130| szekerek rúdját, az is a szemét szúrta: »Le kell fûrészelni
85 III, 148| te rád veti király is a szemét.«~A tótokat békén kell hagyni
86 IV, 3 | apródonkint. Megkövetelte, hogy a szemét dicsérjék. S ahol nem szemeirõl
87 IV, 8 | néz ki pedig belõle.~- A szemét alatt terem a jó fû, édes
88 IV, 17 | Behunyja elõször a jobb szemét, és úgy néz végig rajta,
89 IV, 17 | végig rajta, azután a bal szemét hunyja be, miközben már
90 IV, 25 | Néhány év elõtt hunyta be a szemét végképp az utolsó magyar
91 IV, 43 | felnyitom én a Schulverein szemét! Most már mindent tudok.«~
92 IV, 43 | társalogni.~- Hogyan? - kiáltá szemét kerekre, a száját szegletesre
93 IV, 47 | és csak akkor tátotta szemét, száját, mikor június 23-
94 IV, 52 | vetkezésre, ha bekötjük a szemét, hogy õ magát ne lássa.~
95 IV, 59 | kellett. A császár behunyta a szemét, és hátratette a kezeit.
96 IV, 73 | is szûknek tart? Ha a fél szemét behunyja, akkor is az egész
97 IV, 75 | hirtelen átfogván mindkét szemét, összevissza csókolta jóízűen.~
98 IV, 120| valamennyi rám függesztette a szemét.~Egy szót nem bírtam kiejteni,
99 IV, 126| az uraságnak azt az egy szemét. Az erdõ felõl bagolyhuhogás
100 IV, 142| a spektábilis mind a két szemét.~- Maga egy nagy oktondi,
101 IV, 148| légycsapóval, borzongva hunyta be a szemét, hogy a tömeges gyilkolásokat
102 IV, 148| a fejébe. Szép nagy okos szemét behunyja örökre.~Egész éjjel
103 IV, 151| kísértetiesen reám mereszti vörös szemét.~Eszméletnél vagyok s mégis
104 IV, 152| kikaparnám az átkozott két szemét. Mondja meg: hol van? de
105 IV, 152| asszonyka meg is érdemli, hogy a szemét róla le ne vegye. Hiszen
|