Rész, Fejezet
1 1, 17| LUBLÓN~1892-1893~ ~»Jön a Kaszperek!«~Ez a rémkiáltás zúdul
2 1, 17| az almáriom mögé. Jaj a Kaszperek, a Kaszperek!~A virgonc
3 1, 17| mögé. Jaj a Kaszperek, a Kaszperek!~A virgonc porontyok egyszerre
4 1, 17| köd, s messze elõcsillan Kaszperek, száguldó fehér paripán,
5 1, 17| azt hiszi most, hogy tán Kaszperek, a nevelõ úr jön. Úgy ám,
6 1, 17| lovon; sõt nem is huszár Kaszperek, mert az ugyan lovon jár,
7 1, 17| kétszáz esztendeje, hogy a Kaszperek gyerek volt.~De mindegy,
8 1, 17| volt.~De mindegy, azért Kaszperek mégis eljöhet, minden percben
9 1, 17| forrás is megerõsíti, hogy Kaszperek Mihály kétszáz év elõtt
10 1, 17| dolgokat beszéltek már az öreg Kaszperek üzletérõl is. (Azaz, hogy
11 1, 17| ennélfogva gazdagodott, Kaszperek pedig szegényedett.~Hogy
12 1, 17| régen volt. Juventus ventus. Kaszperek lassankint megöregedett
13 1, 17| végre egy napon meghalt Kaszperek és meghalt Csernyiczky is, -
14 1, 17| borüzletet.~Gyakran járt Kaszperek Mihály Varsóba még az öregek
15 1, 17| fiatal Csernyiczky, ki tudja; Kaszperek elõtt nem mutatta, sem apja
16 1, 17| újra borokat szállított Kaszperek Varsóba, a vele ment Fajor
17 1, 17| a férjeurának, a lublói Kaszperek. Elhoztam kegyelmeteknek
18 1, 17| mosolygott:~- Isten hozta nálunk, Kaszperek Mihály uram. De bizony a
19 1, 17| nem állva sietett Lublóra Kaszperek után.~Ott elsõ dolga volt
20 1, 17| uram, nagy az én panaszom! Kaszperek Mihály lublói polgár ellopott
21 1, 17| tréfálok, szép asszony, mert Kaszperek Mihály becsületes ember,
22 1, 17| Én csak felakasztatom a Kaszperek barátomat, ha kegyelmetek
23 1, 17| menyecske özvegyen maradna.«~Kaszperek ártatlan arccal jelent meg
24 1, 17| csak azután késõbb, mikor Kaszperek felelt a fõbíró kérdéseire: »
25 1, 17| Zavadszky fõbíró uram:~- Kaszperek Mihály köteles letenni az
26 1, 17| vagyok esküt tenni - felelte Kaszperek nyugodtan.~Hertely uram
27 1, 17| mire a feszülethez lépett Kaszperek s jobb keze két ujjával
28 1, 17| már most õ vissza Varsóba? Kaszperek pedig csendesen visszaült
29 1, 17| más is van, mint seprõ?~Kaszperek nem felelt.~A sztaroszta
30 1, 17| De bizony most se szólt Kaszperek egy mukkot sem, csak félrebillent,
31 1, 17| meredtek a sztarosztára. Kaszperek meg volt halva.~A tanácstagok
32 1, 17| No, én bizony nem sírok a Kaszperek miatt.«~Mlaczkó pedig, midõn
33 1, 17| Mlaczkó, vezesd ide íziben Kaszperek istállójából az õ fehér
34 1, 17| sztaroszta felkapta ölbe a Kaszperek nehéz holttestét és felültette
35 1, 17| Egyedül mentek a kúriátul a Kaszperek házáig az obgarti úton.
36 1, 17| segítettek. Megérkezett Kaszperek György Lõcsérõl és estefelé
37 1, 17| György Lõcsérõl és estefelé Kaszperek Erzsébet, férjezett Manácsy
38 1, 17| és az asztalfõn ott ült Kaszperek Mihály, piros arcával, vidáman,
39 1, 17| megnyílt az ajtó és belépett Kaszperek Mihály.~- Jézus Mária, szent
40 1, 17| száz darabra összetörve.~Kaszperek megállt az ajtónál. Egy
41 1, 17| magadra, sztaroszta.~Az volt, Kaszperek volt, a másvilági út semmit
42 1, 17| a szakállnak egy része a Kaszperek kezei között maradt. A vártán,
43 1, 17| Itt volt, majd ott volt Kaszperek. Ezt tette, vagy emezt mondta.
44 1, 17| harmincöt tallérral tartozott Kaszperek õsz óta. De engem is elkapott
45 1, 17| buzgólkodás alatt is egyre a Kaszperek mai viselt dolgairól sugdostak,
46 1, 17| üldözni.)~Estére hazakerült Kaszperek, miután a városi erdõben
47 1, 17| egyszerre csak megjelent Kaszperek, fehér lován, vörös kalpaggal,
48 1, 17| lakosokat - kivált mert Kaszperek is kellemetlenebb kezdett
49 1, 17| ablakaikon:~- Itt vagyok, én, Kaszperek Mihály. Hozzátok el holnap
50 1, 17| meghallotta:~- Ördöngös Kaszperek. Meg kellene tenni királyi
51 1, 17| történt a városban, azt mind a Kaszperek csinálta. Roppant tevékeny
52 1, 17| gazdája, hát bizonyosan azt is Kaszperek gyújtotta fel.7 Rá néhány
53 1, 17| hajigált volna ki az ablakon Kaszperek; attól vesztek meg.~Végre
54 1, 17| legjobban keserítette el Kaszperek jelenléte Lubomirszkyt.
55 1, 17| kísértetként hazajáró néhai Kaszperek Mihály terjeszti.~A király
56 1, 17| hozta Jozeffi uram), hogy a Kaszperek Mihály sírját föl lehet
57 1, 17| kegyelmednél tölt?~- Õ, az uram.~- Kaszperek Mihály?~- Ha a másvilágon
58 1, 17| semmit, de az bizonyos, hogy Kaszperek kísértette. Ezeket mind
59 1, 17| nevében! Én ezennel megengedem Kaszperek Mihály sírjának felbontását
60 1, 17| nevében! Én ezennel elrendelem Kaszperek Mihály sírjának felbontását
61 1, 17| tegyen benned kárt a gonosz Kaszperek«, másrészt, mert csakugyan
62 1, 17| mondta ez is, az is -, hogy a Kaszperek testét lopták el a fekete
63 1, 17| obeliszkje mellett volt a Kaszperek sírja; még nem zöldült,
64 1, 17| van.~Valóban ott feküdt Kaszperek, a szûk négy deszka közt,
65 1, 17| ennélfogva õk is látták, hogy Kaszperek Mihály meghízott a holta
66 1, 17| temetõ kapujánál állók már a Kaszperek potroháról beszéltek.~Az
67 1, 17| sztaroszta hajdúja, akit Kaszperek megtépázott volt:~- Mit?
68 1, 17| sziporkázott s apró tûzszemeibõl a Kaszperek tekintete villogott ki.
69 1, 17| szakadt ki most belõlök. »Ez a Kaszperek, ez a Kaszperek! - kiáltozták. -
70 1, 17| belõlök. »Ez a Kaszperek, ez a Kaszperek! - kiáltozták. - Õ ég már!«
71 1, 17| hallotta, hogy úgy brekeg Kaszperek, mint a béka; még föl is
72 1, 17| kíváncsiak közt a pajta tetején Kaszperek Mihály, vörös kalpagban,
73 1, 17| rémlett, hogy lefelé gurul Kaszperek a fedélrõl, mint a lelõtt
74 1, 17| és pénzt vesztettünk - de Kaszperek megmaradt.~Csak egy eredmény
75 1, 17| szörnyû bosszút áll ezért Kaszperek. Gúnyverseket csináltak
76 1, 17| a kocsmákban énekelték.~Kaszperek pedig gyakran jött, mindig
77 1, 17| Bár abba járnátok. Ti a Kaszperek dolgában kerestetek fel.~-
78 1, 17| akarjátok ugyebár, hogy a Kaszperek vissza ne járjon többet,
79 1, 17| Ha ti azt akarjátok, hogy Kaszperek ne járjon fel a másvilágról,
80 1, 17| felidéztem. Hát kiért-kihez jár Kaszperek? Az asszonyhoz, a feleségéhez.
81 1, 17| éles szemem van, elhiheti. Kaszperek a vád szerint is csak egy
82 1, 17| élõszóval a hamis pénzekrõl, a Kaszperek elégetésérõl és mindenrõl -
83 1, 17| költői estén azonban, midőn Kaszperek már több napja nem mutatkozott
84 1, 17| gebéjével.~…No iszen, jöhet már Kaszperek! Keresheti már régi puha
85 1, 17| lépésben kocogott a köveken - a Kaszperek háza felé.~Hogy elcsodálkozott
86 1, 17| borzongás futott át a tagjain. Kaszperek Mihály állt az ablaknál -
87 1, 17| vallotta másnap a kúrián), hogy Kaszperek sántikálva ment a lováig.
88 1, 17| viszonyt folytatott egy Kaszperek nevû lublói borkereskedõvel.~-
89 1, 17| aranyak is voltak) a lublói Kaszperek ellopta. Így lett egy kiágazó
90 1, 17| szemeit vér borította el.~- Kaszperek Mihály! - kiáltott fel önkénytelenül.~
91 1, 17| ember járt Lublón a holt Kaszperek képében… Semmi kétség… Õ
92 1, 17| Kaszperekné végképp eltûnt, Kaszperek se jött többé vissza soha.
93 1, 17| segítségével õ tartja fogva Kaszperek elkárhozott gonosz lelkét.
94 1, 17| szõrszál is leszakad, akkor Kaszperek megint fölpattanhat a hátára…~
95 1, 17| vesztettem vele, mert a Kaszperek mint külön kísértet volt
96 1, 17| Thalynak is tetszenék).~Kaszperek Mihály urammal ifjabb Matirko
97 1, 17| vagy rosszalkodtak: »Jön a Kaszperek, jön a Kaszperek!« Nagy
98 1, 17| Jön a Kaszperek, jön a Kaszperek!« Nagy csönd lett. Összekuporodtak,
99 1, 17| szemecskéiket behunyták. A Kaszperek mindig hatott.~Így volt
100 1, 17| azalatt a gyermekszobában, de Kaszperek mindig lecsitította. Szinte
101 1, 17| kiáltok fel. - Jön a Kaszperek.~Amire elmosolyodik az Albert
102 1, 17| kell keresni.~~ ~FÜGGELÉK~KASZPEREK ÉS A NEVELŐ~LEVÉL A »VASÁRNAPI
103 1, 17| melyet most lapodban (mint a Kaszperek legendához tartozót) te
104 1, 17| reménylem, ezúttal örökre eltûnt Kaszperek is. Ámbár még lehetne róla
|