1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3360
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
501 1, 15 | király érezte magát rosszul.~Most egyszerre élénken felkiáltott:~-
502 1, 15 | kitüntetés reám nézve. Hanem most már húzza föl nagyságod
503 1, 15 | maradt a madárfészek a fán, most már azt teheti fel a fejére
504 1, 15 | föl az etyepetye oltárára.~Most is minden úgy volt, csakhogy
505 1, 15 | mondhatom. A serleg betelt és most kicsordul. Amit a király
506 1, 15 | a gyermeké, aki fölött most mondják ki az ítéletet.
507 1, 15 | megetted.~De ki hallgatna most az udvari bolondra, ki nevetne
508 1, 15 | bolondra, ki nevetne rajta? Most a papokra került a sor.~-
509 1, 15 | igazam van, mert az a fiú (és most az ablakmélyedésben álló
510 1, 15 | királyné-asszonyka is! … No, de most már hozhatja kegyelmed,
511 1, 16 | hiszi az ember, hogy no, most mindjárt egy nimfa, vagy
512 1, 16 | valakit a Verhovinán!~S most szinte képzelhetlen, a király
513 1, 16 | a világ eleje óta, hogy most megfordult a kocka, a kakas
514 1, 16 | Jánost, egy vén írnokot, ki most mint szertartásmester szerepelt:~-
515 1, 16 | sikerült ünnepély! Hanem most már magán a sor, domine
516 1, 16 | Ügyes Mátyás voltál, gyere most IV. Lászlónak!~A király
517 1, 16 | megparancsolta a népeknek, hogy most aztán oszoljanak szét istenhírével,
518 1, 16 | távolban, kitalálták:~- Most kelt fel a király az asztaltól.~
519 1, 16 | majálesen volt Nagyszõllõsön. (Most valamikor múlt két esztendeje.)
520 1, 16 | kellemes csecsebecse az még most is.~Hát igen - hol is hagytam
521 1, 16 | Hiszen ott volt, vagy még most is ott van a Verhovinán.~-
522 1, 16 | király? Oh, hogyisne! Hol van most a király, te bolondos! Verekszik
523 1, 16 | olvassam föl.~- Az ördögbe most a verssel! - mondá a vármegye
524 1, 16 | emberek nem olyan vadak többé. Most mosolyogva kegyetlenek,
525 1, 16 | elõtt. Az volt, ami a kappan most, valóságos politikai egyéniség.
526 1, 16 | volt egy tószt, mint ahogy most a kappannál van, sokszor
527 1, 16 | hogy miként szokta, nehány most komponált strófában, felköszöntse
528 1, 16 | alispán rá se ügyelt. Éppen most csörtettek be az udvarra
529 1, 17 | fogadni mernék, azt hiszi most, hogy tán Kaszperek, a nevelõ
530 1, 17 | tele volt körmöci arannyal.~Most már elsápadt az asszony
531 1, 17 | adtad oda neki. No, már most fel is út, alá is út, nekem
532 1, 17 | sztaroszta - hát azért fizette az most ki az én hétszáz aranyamat.~
533 1, 17 | sírva-ríva fakadt, hogy megy már most õ vissza Varsóba? Kaszperek
534 1, 17 | Punktum - mondá a fõbíró. - Most már ezt is elvégeztük, megihatjuk
535 1, 17 | az áldomását.~Mert ahogy most minden ügydarab külön számot
536 1, 17 | hát kigyelmed!~De bizony most se szólt Kaszperek egy mukkot
537 1, 17 | mégis idejött. No hát, állj most már szembe vele!~De bizony
538 1, 17 | sztarosztának úgy vacogtak most a fogai, hogy eszeágába
539 1, 17 | beszélgethettek.~- Lehet-e most reményem, Mária? Eddig hiába
540 1, 17 | édes nézését. - Lehet-e most reményem?~A nõ összerázkódott.~-
541 1, 17 | nem tudhatom, - tagolá - most még ne kérdezzen semmit.
542 1, 17 | és a szolgáló.~- No, már most vegyük le a halottat, segítsen,
543 1, 17 | aranyat dobott oda neki most, miután elõbb jól hátba
544 1, 17 | halála napján hazament, most rajta töltené a bosszúját.~-
545 1, 17 | kardja nem fogja Kaszpereket. Most már hadd csinálja tovább
546 1, 17 | istennek, hát beszéljen most a gazdájával.~Véghez is
547 1, 17 | jutott forgalomba õáltala, most a holta után.~Kaszperekné
548 1, 17 | mogorván a harang.~Ez a jel. Most indulnak meg a kúriától
549 1, 17 | kitalálni és hasztalan, mert most megint visszahasogatják
550 1, 17 | meghízott a holta után. Sõt most már Salgovics is visszakapált
551 1, 17 | gyõzött érte hálálkodni.~Most egyszerre nagy nyüzsgés
552 1, 17 | harciasan a tömegben.~A láng most már hatalmasra dagadt, izzó
553 1, 17 | sárgásbarna füstoszlop szakadt ki most belõlök. »Ez a Kaszperek,
554 1, 17 | hozzájuk szívélyesen. - Éppen most sütöttem meg nektek a lángost.
555 1, 17 | a törökök közt. De enne most, tudom, ebbõl a lángosból,
556 1, 17 | volna itt…~- Nem abba járunk most - szólt Pawlovszky.~- Tudom,
557 1, 17 | és pátrónusom s akit én most ebben a serpenyõben, abban
558 1, 17 | Csernyiczky nevû egyént.~Most már a »pertut« is elhagyta
559 1, 17 | alázatos elõterjesztést tett most élõszóval a hamis pénzekrõl,
560 1, 17 | kérdé: - Mit szándékozol most tenni?~- Felséged beleegyezését
561 1, 17 | begördülõ kocsi után.~És most már végre el voltak választva
562 1, 17 | városkán a temetõ felõl; most is visszásan ült a lován;
563 1, 17 | tornyok öreg harangjain még most is rajta van a neve) keresztet
564 1, 17 | léleknek is.~Vajon hol volt most?~Még látták egy darabig
565 1, 17 | Azt hitte, csúfolják. S most már õ is fölegyenesítette
566 1, 17 | tanulmányozni. Mért nincs ön most Varsóban? Mit lábatlankodik
567 1, 17 | Legyen okos és tapintatos. Én most már visszamegyek õfelségéhez.~
568 1, 17 | mint kisegítõ nyitottam ki most a kaput. Hanem várj egy
569 1, 17 | lenne. Nézd, nézd, éppen most viszik a vérpadra… milyen
570 1, 17 | Kaszpereket írja.«~Hol írja? Most itt írja. Most már meghalt,
571 1, 17 | Hol írja? Most itt írja. Most már meghalt, most már a
572 1, 17 | írja. Most már meghalt, most már a sírját bontják, most
573 1, 17 | most már a sírját bontják, most már ott ül a pajtán…~Így
574 1, 17 | jegyzőkönyvi adatokból. Most végre ezen is túl vagyok, -
575 1, 17 | bokros teendőket, melyekhez most az járult, hogy új nevelőt
576 1, 17 | elégetést se vette sokba, most is különböző alakban tér
577 1, 17 | című cikkecske, melyet most lapodban (mint a Kaszperek
578 1, 17 | mely e szavakkal végződik: »Most már új nevelőt és új kísértetet
579 1, 18 | Micsoda föld ez a Bogárka! És most eladó.~Egész éjjel nem tudott
580 1, 18 | a holnap is idõ lesz. De most már siess, Marjánszky, mert
581 1, 18 | Bogárka csak egy van. Ha most elszalasztod, soha utol
582 1, 18 | volt a maga idejében, s még most is az volna, ha kimosakodnék.
583 1, 18 | ütötte a vasat.~- Éppen van most in petto, édes öcsém, egy
584 1, 18 | eszembe. De nem errõl van szó most. Inkább arról, hogy nincs
585 1, 18 | kenyeres pajtásom volt. Most árvaszéki ülnök. Bizony
586 1, 18 | pattintott az ujjaival:~- No, most már csak az a fõ, hogy valami
587 1, 18 | mosolyogva. - A vén Szurina most szabadon lõdörög. Amint
588 1, 18 | Hahaha! Hogy tesszük most bolonddá azt a szegény Szurina
589 1, 18 | ha csiga módjára is, de most zuhogni kezdett a záporesõ
590 1, 18 | legalább a Szurina békén hagy most: kényelemszeretõ a gazember.
591 1, 18 | nyárfalevél.~- Holla! - kiáltották most élénken. - Ott az akol!~
592 1, 18 | szegény abroszkámat. Hej, haj, most már magam is perdülök egyet.
593 1, 18 | Szurinát hátba ütötte: »Hát te most itthon telelsz, vén imposztor!«
594 1, 18 | akiket az isten megvert, s most õk visszaverik a törvényeit.
595 1, 18 | tudott már.~- No, hát menjen most feküdni. Ezen a létrán…
596 1, 18 | kellemes, csengõ hang felelt most lágyan, reszketegen:~- Meghalsz,
597 1, 18 | lakodalmas néphez. Oh, nem. Most este eltört a tengelyünk
598 1, 18 | Aztán elaludtunk és még tán most is aludnánk, ha ez a szerencsétlenség
599 1, 18 | isten áldja meg!~- Hajts!~Most újra megindultak hõseink,
600 1, 18 | szemtelenség! Szõllõ - Selmecen!~Most egy kanyarodónál elõbukkant
601 1, 18 | Azelõtt jezsuiták lakták, most baglyok. Tehát inkább emelkedõben
602 1, 18 | az idõnket agyonaludtuk. Most már csak reggel mehetünk
603 1, 18 | óvatosan leértek.~- No, most nézd meg már, amice, ezt
604 1, 18 | földszintesnek gondoltál.~- No, de most már hála istennek kétemeletes.~-
605 1, 18 | a nemes érzésû hazafiak.~Most már egyre fogytak a kuncsaftjai.
606 1, 18 | maga elé… Elmúlt, elmúlt…~- Most itt van a Zsuzska is.~Péter
607 1, 18 | gazdája. Az államé maradt. Most ott külön erdészt és kerülõket
608 1, 18 | Marjánszkynak fejébe tódult a vér. Most már semmi kétség, hogy a
609 1, 18 | érzés áradt el benne - hogy most bizonyossá lett. Összeállította
610 1, 18 | az ereibe.~- Elösmeri-e most már? - folytatá a megkezdett
611 1, 18 | kézzel veszem el, és nézd meg most, milyen; hogy ez járjon
612 1, 18 | fejecskéje fantáziákkal!~De most, legalább ez egyszer nem
613 1, 18 | volna?~- No, ezt éppen nem. Most nagyon szûkében vagyunk
614 1, 18 | Marjánszky hozzá hajlott most vakmerõen és kihúzta hajából
615 1, 18 | Van! Van! - hangzott most egy szózat, mintha az égbõl
616 1, 18 | el nem vettem a Zsuzskát, most összetörném a csontjait,
617 1, 18 | Miféle csendbiztos? Még most se értem. Mit akar?~- Önök
618 1, 18 | Ugyan mi?~- Az, hogy most, miután nem tetszem, hozzám
619 1, 18 | csinálsz; készülök haza.~- Most?~- Most - lihegte az öreg
620 1, 18 | készülök haza.~- Most?~- Most - lihegte az öreg és egyet
621 1, 18 | értelek, hogy mi van késõn.~De most egyszerre fény kezdett derengeni
622 1, 18 | Pincér, még egy üveggel!~Most aztán elõhozakodott Mihály
623 1, 18 | megtehetné, bátyám, hogy odamenne most ebéd után és megkérné.~Mérgesen
624 1, 18 | pipámat otthon felejtettem.~S most hazatérve, mi mosolyog rám…~
625 1, 18 | utcáról utcára, dehogy tudna ő most nyugton ülve maradni a kávéházban,
626 1, 18 | udvaron, ahol a galambok most is úgy röpködtek, szerelmeteskedtek,
627 1, 18 | sokáig. Azaz hogy…~Mindjárt most kiböffentette volna, de
628 1, 18 | kedélyesen, nyájasan, éppen most ébredve a délutáni álmából. -
629 1, 18 | mert elnevetem magam. Pedig most is öklel az oldalamban.~
630 1, 18 | Kérõbe jöttem, punktum. Már most vagy kosár, vagy leány,
631 1, 18 | Borcsányi elszomorodott és most elõször jött zavarba. »Tudjátok
632 1, 18 | húszezer forintot - mennydörgé most Marjánszky a küszöbrõl.~
633 1, 18 | piros száj pedig ki volt most nyitva az ámulattól, mert
634 1, 18 | tudta ez a két csillag, hogy most borulat van?~Azaz, hogy
635 1, 18 | becsületemre mondom, hogy most már nem haragszom.~- Igazán?~
636 1, 18 | De meg nem vártál, hát most már ott vagyunk, ahol vagyunk.
637 1, 18 | nagyanyjukat kell hazahozni. Most még csak a gyûrûjét visszük!~
638 1, 19 | lovamat. Hát mit csináljak én most már a lovaim nélkül, hogy
639 1, 19 | szerencsétlen!~- Semmit. Hiszen most már egy pár nap óta õ a
640 1, 19 | pozsonyi inháberhez:~- No, most már üsse szét kegyelmed,
641 1, 19 | Talán az ördögök küldték most.~A grófné mosolyogva fordult
642 1, 19 | lovasával, mint a fergeteg. Most itt vannak, már ott vannak,
643 1, 19 | én…~- Megfordult a kocka. Most már én hallgatom, kegyelmes
644 1, 19 | asztalnál:~- Üljön le közénk most már, tiszt uram!~No, ez
645 1, 19 | Kegyetlen kutya - súgta most a Waldeck titkába beavatott
646 1, 19 | különös volt, tudni illõ, hogy most már az övé se lehet szõrmentes.
647 1, 19 | uraim! Az én zsarnokom most hirdeti ki a harmadik és
648 1, 19 | rendelt a lelkiüdvéért.~No, most már meg lehet elégedve Meyer
649 1, 19 | játszók közelébe. - Te leszel most már a farkas!~Az elszörnyülködés
650 1, 19 | biz az uraság többre vette most már a farkasjátékot a gazdasági
651 1, 19 | mosolygással.~- Hát már most mit tegyek, Borcsa?~- Hogy
652 1, 19 | rajta veszítette a szemeit. Most látta, hogy mennyivel szebbek
653 1, 19 | mondanám, hogy az én szívem még most is a régiben van. Az csak
654 1, 19 | mindig ott volt az igazi fû, most elfújta a szél a harasztot,
655 1, 19 | szél a harasztot, és a fû most se sárgult, most is zöld,
656 1, 19 | és a fû most se sárgult, most is zöld, sõt csak megnõtt,
657 1, 19 | hívatta régi pajtását, aki most már az õ cselédje volt,
658 1, 19 | erdõben, rétben örökké!~Az úr most tegezésre fordította állítólag
659 1, 19 | Nagy Józsi pedig elvehette most már a Borcsát.~Sokáig emlegetett,
660 1, 19 | volt Szabó Daniné korában, most egyre csak sírt, sorvadozott
661 1, 20 | rám az akkori beleegyezés. Most nem egyezem bele, értette?
662 1, 20 | szorítá erõsen.~- No, hát most rázd a fejecskédet.~Persze
663 1, 20 | Ereszd el a fejemet!~- Most már azért sem.~Pedig csak
664 1, 20 | sõt úgy megszokta, hogy most a halála után egyes-egyedül
665 1, 20 | S Pista keresztülgázolt most a virágpadokon egyenes irányban.
666 1, 20 | látszik, lehet«. A kacsa most több volt, mint egy egyszerû
667 1, 20 | mint egy egyszerû kacsa. Ez most egy szimbólum volt. In hoc
668 1, 20 | tudatlan. (S Erzsike arcán most már ármányos mosolygás ül.)
669 1, 20 | összefecseg a Pista… ~Egyszóval, most már sülve-fõve ott volt
670 1, 20 | Miért jár ez a bálba? Csak most keltek össze és már bálozik.
671 1, 20 | ereiben. De a kitörült szó most egyszer szokatlanul fölháborította.
672 1, 20 | a kis szalonban, ahonnan most a varrógép zaja hangzott
673 1, 20 | milyen gúnyosan vigyorogtak most rá a halomra hányt dudorok,
674 1, 20 | tekintett föl Moronyira; most látta csak, hogy az arca
675 1, 20 | gúnyosan a nagyevõ Tóth. - Most már értem, miért kell neked
676 1, 20 | palacsintához szükséges tejfölét. Az most hiányzik. De mid hiányzik
677 1, 20 | mindent meghallhass. És most eressz a diákjaim közé.~
678 1, 20 | megkapod, amit mondtam. Mondjad most már te is.~- Az a hír van,
679 1, 20 | ott álló Moronyihoz:~- No, most már tudod, hogy a rendezõség
680 1, 20 | de akik nem is jobbak. Most már megkaptad a fölvilágosítást,
681 1, 20 | fölvilágosítást, fiacskám, most már ha akarod, küldhetsz
682 1, 20 | Moronyinak, hát ott volt most a világosság. Igazság kellett
683 1, 20 | lábikráját. Nem egy baja lenne most, de kettõ. Hm, tehát lehetne
684 1, 20 | Rekedt, öblös hangjából éppen most bontakozott ki a nóta, mintha
685 1, 20 | az szokott járni vele, de most észre nem vette az urak
686 1, 20 | Kozsibrovszky és Csetneky most már figyelemmel hallgathatták
687 1, 20 | megkomolyodott arcukon, hogy õk most mint segédek becsületben
688 1, 20 | freccsenésbõl.~Moronyiban kigyúlt most a harag, arca vörös lett,
689 1, 20 | elég volt ennyi - szólt most ünnepélyesen Kozsibrovszky
690 1, 20 | darabokat írt (a címe nem jut most eszembe). Ne legyen többé
691 1, 20 | Gyuri Tóthnak:~- Hát mi lesz most, Pista?~Pista fölgyûrte
692 1, 20 | vágni, aminõt csak akart, de most mégis apprehendált: »Tegyék
693 1, 20 | szereket.~Nosza, elkezdték most lányos házakhoz csalogatni
694 1, 20 | megharap.~Az állomásfõnök most pillantotta meg az érkezõ
695 1, 20 | zörögtek, melyeket a munkások most hordtak föl nagy sebbel-lobbal
696 1, 20 | hogy szépen leszállhatott. Most már gazdátlanul utazhatnak
697 1, 20 | biztosan tudom, mert még most is fáj.~Moronyi elkáromkodta
698 1, 20 | épület jobb falát nyalogatja, most még hangosabban locsogott,
699 1, 20 | mint nappal, de az volt most a szava: Csitt! Csitt!~A
700 1, 20 | kinyújtott piros nyelvén, hogy õ most jól érzi magát.~Moronyi
701 1, 20 | frissen, duzzadtan, mintha még most is benne volna a kéz, mind
702 1, 20 | Nézte, hogy fetreng ott most, mint egy gombolyag, az
703 1, 20 | lehullott a fátyol mindenrõl, most legalább mindent tud. És
704 1, 20 | VÉGSZAVA AZ OLVASÓHOZ~És itt most vége ennek a közönséges
705 1, 21 | engedhette a szaladást.~Most egyszerre megállt… A Pali
706 1, 21 | uram.~A leány lerántotta most piros kendõjét a fejérõl
707 1, 21 | mezõn. Az erdõ nem zúgott most, mint õszkor vagy tavaszkor,
708 1, 21 | édes volt, balzsamos volt most ez a könnyed lehelete is.~
709 1, 21 | volt az se holt, se eleven most), maga Kártyi Pista ugratott
710 1, 21 | A pénzét akarjuk - szólt most durván Kártyi. - Adja elõ!~
711 1, 21 | a legújabb betyár, aki most volt beruházkodás alatt,
712 1, 21 | megvetõleg.~A Kápe-rápe ellenben most kezdett elemébe jönni, hátratolta
713 1, 21 | megkínált harminchat forinttal.~Most meg már éppen a vicebírónak
714 1, 21 | lovat, mert úgy fest, mintha most szaladt volna ki valami
715 1, 21 | megtöltötte kialudt pipáját. »No, most már biztasd a lovakat, Palkó!«
716 1, 21 | Nagy Verona. Az apám csõsz most a Pityben, azelõtt Asztalos
717 1, 21 | az anyád hol szolgált. De most csak azt kérdem, nem láttad-e
718 1, 21 | az már.~- Tudod-e, hogy most vesztõhelyre kerülnél, ha
719 1, 21 | Mihály szeme.~- Bizony leesne most a fejed, szívecském - suttogta
720 1, 22 | hogy nem késtem el, mert most még segíthetünk, de holnap
721 1, 22 | paraszt-nábob.~- Aztán (most egy parasztot fogó furfang
722 1, 22 | nem. Hát bizony kár már most ellenkeznie. Öt perc az
723 1, 22 | gyûjtött nekik. És miért? Hogy most az árvaszék kezére jussanak,
724 1, 22 | a szuttyongatott gazda, most már nem is felelt, az asszonyt
725 1, 22 | hiába erõlködünk. Menjünk.~- Most már nekem van egy ötletem -
726 1, 22 | Birli mindent tudott s most már sietve otthagyta a boszorkányt.
727 1, 22 | kendnek nem tûnt fel? De most már értem. Persze, persze.~
728 1, 23 | kis kapcsos könyvek!~Még most is, hosszú évek múlva, midõn
729 1, 23 | fül-dobhártyáit, úgyhogy most már kellemetlen vele beszélni,
730 1, 23 | de milyen nevetés tört ki most a vendégek közt, még a szép
731 1, 23 | otthonosan, fesztelenül lépked most az ekhós templomi kövezeten,
732 1, 23 | vagy, Tündérszép Ilona, most már megfogtalak. Vágott
733 1, 23 | dermedten, hidegen, némán, s most minden mozdul, forr; futnak
734 1, 23 | sopánkodott az öregapám -, most már nem mehetünk el vasárnap
735 1, 23 | Beszélsz-e vagy nem? - förmedt rá most már haragosabban.~Erre aztán
736 1, 23 | nem imádkozstam.~Apámon most már semmi bánkódás nem látszott,
737 1, 23 | mögül (az öreg még csak most ért idáig a tipegésével),
738 1, 23 | olyan szépen az orgona, mint most, a kántor belelehelte egész
739 1, 23 | másféle szemek érdekeltek most engem, nem a boltozatra
740 1, 23 | Biztos, egészen biztos most már, hogy szeret. Elpirultam
741 1, 23 | megkíméltek volna attól, hogy most hozzá menjek.~Oh, az borzasztó
742 1, 23 | borzasztó lenne, gondoltam. Most akasztott ember lánya lenne
743 1, 23 | gazember, elárultad magadat. De most már idenéz a pap, pszt,
744 1, 23 | rigyi kasznár.~Mindegy, most úgyse lehet érte lehajolni,
745 1, 23 | megolvadt volna az egész s most folyadékban csurogna le
746 1, 23 | ösvényre s azon a híd felé.~Most már lecsaptam a zsákmányra,
747 1, 23 | keresztülverõdtek rajta.~No most! Reszketve kezdtem kibontani,
748 1, 23 | az a végzet.~Hát biz az most hadnagynak volt öltözve.
749 1, 23 | az én levelem.~- Ideadja most mindjárt?~Még mindig nem
750 1, 23 | fülemet becsületesen (még most, vén koromban is elfut az
751 1, 23 | makacs billentyûkbõl. De most vége lett, megnyílt a szobaajtó,
752 1, 23 | lábamat, se kezemet nem tudtam most hova tenni.~- Oh, kisasszony,
753 1, 23 | Piroska vidáman ágaskodott föl most újra a törpe barackfa tetejéig
754 1, 23 | Itt van!~Olyan könnyû volt most már a teste is, a lelke
755 1, 23 | Milyen könnyedén veszi, hogy most elhíják, elszakítják tõlem.
756 1, 23 | Gáll uram nagyot csapott most tenyerével az asztalra.
757 1, 23 | De sokért nem adnám, ha most olyan hatalmam volna, mint
758 1, 23 | esküdt, aki ott lakott, ahol most az özvegy doktorné, kihallgatta
759 1, 23 | arról az oldalról, ahol mi most megyünk, fák, pajták, aklok
760 1, 23 | talán éppen a helyütt, ahol most megyünk) átlépték a garádot,
761 1, 23 | biz az a dédunokáit kezdte most ragyogó szavakkal dicsõíteni
762 1, 23 | de senki se jött érte. Most egy tüzes csárdás következett:
763 1, 23 | legendát itt hagyták - és nõ az most már magától is.~VII. FEJEZET~
764 1, 23 | cipõjét Prakovszky varrta (a most élõ kovácsnak a nagyapja),
765 1, 23 | rigyi pusztára vonult és most a krizsnóci temetõben fekszik;
766 1, 23 | csodálom, mamácska - szólt most az édes mamám. - Mertem
767 1, 23 | után a kicsike.~No, ezt most mindjárt észreveszi és hátrafordul.
768 1, 23 | szélben, mely végigsuhant most a kerten, s melytõl fázékonyan
769 1, 23 | gyomlálod, amice? No, de most alaposan elkéstünk. Azt
770 1, 23 | saját magamat gondoltam.~Most már minden világos lett.
771 1, 23 | voltam a legboldogtalanabb most ebben a templomban, s míg
772 1, 23 | kormányzol. Miért sújtottál most le engem? Hát nem tettem
773 1, 23 | hallgass, mindegy az.~- A fiú most itthon van, de aztán megint
774 1, 23 | õrá vonatkozik. Lelkem, most légy erõs, hogy el ne áruljam
775 1, 23 | mélyebb szög veretteték most be az én szívemnek belsejébe.~
776 1, 23 | jaj, te cinkos! Valld be most rögtön, hogy Gáll Piroskát
777 1, 23 | higgyem? Biztosan tudom most már; ha nem akarod megmondani,
778 1, 23 | erejével vissza akart menni. »Most mindjárt meghalok, ha meg
779 1, 23 | nevét faragtad be a padokba, most már az ideálod névbetûire
780 1, 23 | professzorod adta föl a verstémát - most már csak úgy maguktól dõlnek
781 1, 23 | még mumusnak használták. Most már szájamban lógott egész
782 1, 23 | sütött-fõzött egy év alatt, azt most egyszerre elém tálalták.
783 1, 23 | tálalták. De a részletek most már nem érintettek érzékenyen -
784 1, 23 | vizsláért. (Bezzeg jó volt most a nagyapának, hogy ki nem
785 1, 23 | tisztet is végezte a Manci. És most elmegy a háztól örökre.
786 1, 23 | roskadoztak a gyümölcsöktõl (jó most az útszéli vándornak). A
787 1, 23 | kéménye, s ez vörös posztó most az öregem elõtt, ki a legközelebbi
788 1, 23 | szórakozottan nagyapám, mert esze most már, ha a pénzt nála hagyja
789 1, 23 | során köhögés közben, hogy most is így beszélt, ámbár senki
790 1, 23 | parasztleányok foglalták el, akik most kiszorultak az oltár melletti
791 1, 23 | volt alélva a kelyhében, most ott dongott az oltárkép
792 1, 23 | hanem az öreg Funtyik, aki most is alszik a két szétterjesztett
793 1, 23 | átvarrták, minélfogva amint most a kabátujjakhoz tapad a
794 1, 23 | uram is ott énekel, hangja most is kicseng a többiek közül,
795 1, 23 | menyasszony felé fordult, aki most már nem tartotta kevélyen
796 1, 23 | komámuram.~- Nem! Dehogy. Éppen most lõttek. Puskából. Ugye hallotta,
797 1, 24 | mindig úgy nézett ki, mintha most hozta volna haza a szabó.
798 1, 24 | Kié ez a szép fogat?~- Most a miénk.~- Az öné?~- Nem
799 1, 24 | fekete tokkal jött vissza.~- Most már mehetünk, csak még a
800 1, 24 | tehénkét arra a rétre), de most újabban angol szavak is
801 1, 24 | és sokért nem adom, hogy most elevenen is láthatlak.~Végre
802 1, 24 | folyamnak a patakot) nincsen most víz, át lehet rajta kelni
803 1, 24 | nádorispánság eltörülve. Hallom, most megint vissza akarják állítani.
804 1, 24 | Abcug Dugovics Titusz! Most nem az a nemzeti teendõ
805 1, 24 | kicsírázott, kinõtt és most a késõi melegek által félrevezettetve
806 1, 24 | ezekben a hazugságokban volna most bent a világosság! Mennyit
807 1, 24 | világosság! Mennyit érnének most ezek a hazugságok! Micsoda
808 1, 24 | egy garázda csikó futott most keresztül, éppen elõttünk,
809 1, 24 | bizonyos, hogy mása nincs most. A története egyébiránt
810 1, 24 | Nedeczky-leányt, a Vilmát, dongták most körül, mint a darazsak a
811 1, 24 | mert ott ünnepély lesz, de most itt magunkban vagyunk. Egy
812 1, 24 | vendégek felé fordítva, mert õ most plakát és nem inas.~Ezen
813 1, 24 | harmadikat keresi, mert éppen most válik a második feleségétõl.)
814 1, 24 | tehát asztalt bontott; s most már a vendégek csakugyan
815 1, 24 | késtetek annyi ideig? No, de most már egy, kettõ, három, öltözködjetek
816 1, 24 | parancsokat osztogatott.~- Ah, no. Most már mind együtt vagyunk.
817 1, 24 | magát élénken:~- De már most egy, kettõ, három, menjünk,
818 1, 24 | kétségbeesve Lazsányiné. - Éppen most hozzák. (Aztán magyarázólag
819 1, 24 | mindig pontos volt, csak most, éppen most. Képzelhetik,
820 1, 24 | pontos volt, csak most, éppen most. Képzelhetik, milyen bosszúság
821 1, 24 | öltözve, Katica szívem, most is azt hiszem, hogy menten
822 1, 24 | ruha. Um Gottes Willen, most csak nem kezdtek levetkõzni
823 1, 24 | vércse.~És jön is már, de most még tetszetõs öltözetben.
824 1, 24 | elõttetek durván, meztelenül.~Most még csak az õrnagy kezdi
825 1, 24 | nézetemet a jövõjérõl.~- Most már én is azt mondom: le
826 1, 24 | rohant nagy lelkendezéssel: »Most már el vagytok látva derekasan, -
827 1, 24 | még vagy öt-hat dominium most is megvolna.~Ezalatt beesteledett.
828 1, 24 | no. Hol van a vén Sipeky? Most mondaná, hogy nem szeretne
829 1, 24 | ámulatba ejté Jánost, aki most már egyenesen a kísértetekre
830 1, 24 | kocogott tovább a poros úton. Most már sûrûn jöttek a falvak,
831 1, 24 | az álmot és szétnézett. Most már egészen világos volt,
832 1, 24 | törkölypálinka valóságos balzsam lesz most. Hé, Pali, megállasz a korcsmánál!~
833 1, 24 | Blackston se látszott nekem most a Metternich istállójából
834 1, 24 | De végre is - szólt és most egyszerre váratlanul kevélyen
835 1, 25 | idején egy sem jött el: most álltak elõször szemtõl szembe.~
836 1, 25 | nyiffantott-e, vagy õ.~De Molnár most már föl volt páncélozva
837 1, 25 | ügyvédtõl. - Mert én elmegyek.~- Most? Hová? - csodálkozék az
838 1, 25 | iskolatársa volt Losoncról.~- Most már eredj, disputálj tovább
839 1, 25 | megnõttek benne, és éppen most szállította le õket, hogy
840 1, 25 | pedig talán terhére is esett most, de nem a mosoly a szép
841 1, 25 | a holmidat, elutazunk.~- Most mindjárt?~- Mindjárt.~-
842 1, 25 | Eredj, te kis macska.« De most még csak sötétebb lett a
843 1, 25 | beszélgetni, tõlük kérdezõsködni - most már minden megvan a Baedeckerben.
844 1, 25 | sem volt attól ment:~- Hát most már itt vagyunk, édes jó
845 1, 25 | hitvesem, a válpontnál. Most már rajtad a sor dönteni,
846 1, 25 | vagy nem, az nekem mindegy, most csak az a kérdés, hogy velem
847 1, 25 | sejtett part hívni fog. Most már merek beszélni és búcsúzni.
848 1, 25 | ennyivel tartoztál, de ami már most következik, abban te határozz.
849 1, 25 | éltek közülök, ott ültek most a debreceni országgyûlésen
850 1, 25 | sajnálták, akik itthon vannak, most azok felé fordult a nemzet
851 1, 25 | Liptószentmiklóshoz, mint most), akik megfordultak a Jowa-államban,
852 1, 25 | fiatal mr. Mihályról, aki most végezte az egyetemet New-Yorkban,
853 1, 25 | felsõbb köröknél.)~No, de most már megmozdul leveleki Pál,
854 1, 25 | olyanoknak tûntek fel, mintha most látná elõször, csak az agyagcserép
855 1, 25 | birtokait hír szerint eladja és most már állandóan hazájában
856 1, 25 | is bejön a választásra. Most elõször teszi be a lábát
857 1, 25 | Nagyon könnyû. Az semmi, hogy most az utcán vagyunk. Utca,
858 1, 25 | legboldogabb perceket éli most életében. Istenem, istenem,
859 1, 25 | István.~A Molnár hintaja most ért a megyeház elé - de
860 1, 25 | ajkait és tûrt.~Boroszló most már külön vette az egyes
861 1, 25 | dagadt a halántéka.~Boroszló most eleresztette a bajuszt és
862 1, 25 | valaki. Egy ködalak… Ni, most szétfoszlott a kibúvó napfényben…
863 1, 25 | a Rákóczi oldalánál… és most mint kuruc vitézt emlegetnének.~
864 1, 25 | Királyhegyes felõl.~»No, most már biztos a baloldal gyõzelme.
865 1, 25 | holnap meghívom.~- Hisz az most nincs otthon. Nemesség után
866 1, 25 | az õ esze tulajdonképpen most is dzsentri módra jár, tovább
867 1, 25 | fejedelem! - dünnyögé. - Most másodszor fognak téged proskribálni
868 1, 25 | lett volna így.~Csakhogy most már ez nem ért semmit. Okvetetlen
869 1, 25 | intézményeért fogott fegyvert. Most már megvan: nyugodtan alhatik
870 1, 25 | Kállay Ákos történetét. De most már annyira nincs is szó
871 1, 25 | mondja, hamis bajusz.~- Most is amondó vagyok - erõsítgette
872 1, 26 | ATHÉNE~Abban az idõben (most néhány éve õsszel) egy porosz-német
873 1, 26 | tekintetes zománc eltûnt róla, s most a kimért, fagyos köztörvényhatóságot
874 1, 26 | lakásából.~- Isten hozott, öreg, most már nem eresztelek el egy
875 1, 26 | bruder, hol vagyunk mi most? Ugye, egy városi kórházban?~-
876 1, 26 | szomszédok is, meg én is…« A tót most közbeszól: »Ez az, ez az;
877 1, 26 | kedélyesen -, ne légy farizeus most, mert itt camera charitatis
878 1, 26 | Borcsánszky bácsi! - kiáltott fel most a fõispán - hadd mutassalak
879 1, 26 | régóta, az anyatejtõl. De most hallgassuk Borcsánszky bácsit.~
880 1, 26 | titkon forra csak,~S mit most szívemből kiröpítek,~Mint
881 1, 26 | vagytok - dohogta.~Fölpattant most nemes vetélkedéssel az alispán,
882 1, 26 | vidáman. Csak úgy csörög most is, mint harminc év elõtt.~
883 1, 26 | volt. A kis kõhidacska még most is megmaradt félig romban;
884 1, 26 | akit ismertünk.) Szemem most is epedve pislant fél megszokásból,
885 1, 26 | pislant fél megszokásból, de most üres az ablak, üres, üres.
886 1, 26 | Különben majd meglátod. De most már búcsúzz el, induljunk.
887 1, 26 | az ákácok illatában, s ki most, hogy megjelent elevenen,
888 1, 26 | hozományát is elherdálta. Most csak úgy teng-leng a szegény
889 1, 26 | Ezzel szent lett a béke, de most megint elõjött a nagy hegyek
890 1, 26 | vagy valami történik itt most, mert ilyen helyen alkalmasint
891 1, 26 | belebolondult a Hankába, és most nyilván róla álmodik.~-
892 1, 26 | Hogy jut ez ide?~Hahaha! Most egyszerre eszembe jutott
893 1, 26 | mulatságot a reggeli alatt. Hanem most már egy, kettõ, három, keljetek
894 1, 26 | érdekfeszültséggel vártuk, mi lesz most, hogy fog belépni az öreg:
895 1, 26 | összehúzott sün. Számítgattuk: most már leért, most már keresi,
896 1, 26 | Számítgattuk: most már leért, most már keresi, most már káromkodik,
897 1, 26 | leért, most már keresi, most már káromkodik, mert nem
898 1, 26 | káromkodik, mert nem találja, most körülbelül a felszolgáló
899 1, 26 | kívánsz.~- Úgy? - szólt most a fõispán egyszerre szokatlan,
900 1, 26 | sikkasztások voltak, és most is elõfordulnak az árvaszéknél.
901 1, 26 | innen fognak nõsülni. De most még csak joggyakornokok.~-
902 1, 26 | királynak és ott motoszkálja most. Nagy dicsõség. Király mondta
903 1, 26 | való akkor a huszonöt bot?~Most aztán Borcsánszky nevetett
904 1, 26 | humillimus, brat moj szlatki. Most már nekem semmi titkom,
905 1, 26 | már nekem semmi titkom, most már megmondok mindent, azt
906 1, 26 | szanaszét jártak az Alföldön, most õsszel elkezdett veszedelmesen
907 1, 26 | bokrétát kötve belõlük.~- Még most se felejtette el? - szólt,
908 1, 26 | míg nincsen megnevezve. De most az egyszer nem akarta igénybe
909 1, 26 | Brehmé is, de többet érne, most érzi, ha hallhatná, mit
910 1, 26 | tárgyakon rágódtunk, mert most egyedül ezek voltak aktuálisak
911 1, 26 | az én professzorom lelke most már a madarak közt röpülhetne.~
912 1, 26 | történetesen a dolguk: hát most is rászállott a Hanka nyakára -
913 1, 26 | durcásan. (S azért, amit majd most vág a szeme közé, elõre
914 1, 26 | visszafojtott szenvedély most egyszerre lobot vetett.
915 1, 26 | férfi melléhez, nehéz volt most hozzá férni.~Hanem iszen
916 1, 26 | nem omlott, hogy a nap még most is úgy süt, és a nádak csak
917 1, 26 | hogy én itt laktam valaha, most már az látszott álomnak,
918 1, 26 | mint a halcsík.~- Megvan most is a szabómûhelye?~- Most
919 1, 26 | most is a szabómûhelye?~- Most is ott lakik, ahol hajdan,
920 1, 26 | gyenge testalkatának okáért, most már a mûvészi pályára szánta
921 1, 26 | dámára a parittyáinkból! ~Most is meglátszik az arculatján.~
922 1, 26 | benéztem a kapun. A nagy eperfa most is megvan, a köcsögökkel
923 1, 26 | miért? Hát azért, hogy te most követ vagy, nagy állat vagy,
924 1, 26 | Ezt a ruhát rendelte, amit most szabok, s amit sürgõsen
925 1, 26 | hogy egy úr van benne, aki most bent fog égni.~- Az én professzorom! -
926 1, 26 | volt irányába menni. De én most azt észre se vettem, csak
927 1, 26 | Ah, milyen világ lehet most odabenn! A szárnyasok röpülnek
928 1, 26 | minek nekem elpusztítani most ezt a sok vízi virágot,
929 1, 26 | néptelenek voltak. Nincs ott most mit keresni. Csak a szõlõkben
930 1, 26 | mert semmi kétség, hogy most mindjárt itt lesz, s együtt
931 1, 26 | még a vizes oldaláról is, most ért össze a keskenyebb tüzes
932 1, 26 | levetette, meg az ingvállat.~Most volt csak megigézõ. Mint
933 1, 26 | mikor kihúzta, csurgott, most aztán beburkolta magát a
934 1, 26 | sustorogtak messzirõl. Most már kijutott a szárazra,
935 1, 26 | dolgom - mondá a Hanka -, de most már álljon meg ott, ahol
936 1, 26 | iszaptól, a pernyétõl. De most nincs idõnk az ilyen lefetyelésre,
937 1, 26 | professzor.~- Ah! - kiáltott fel most Hanka, megérezvén a gyufatartót
938 1, 26 | Itt van!~A professzor még most se értette, miért örült
939 1, 26 | Arra a területre, amit most meggyújtok, s ahol már akkor
940 1, 26 | megöleljelek.~- Majd aztán, aztán. Most gyújtogassunk!~Hirtelen
941 1, 26 | kell megkeresni a nádas (most már csak egy fekete folt)
942 1, 27 | a túlságig. Ha a világot most is elsöpörné egy özönvíz,
943 1, 27 | tizenkét esztendeig lesz most ébren egyhuzamban), még
944 1, 27 | Némelyek azt mondták: »Krúdy most emberére talált.« Mások,
945 1, 27 | visszatérnek.~Éppen ez volt most is az eset; a visszatérõ
946 1, 27 | vegyen pénzt Balassa? ez volt most az égetõ kérdés. A zsidók
947 1, 27 | harmincat. Természetes, hogy most már magához a fõúrhoz siettek
948 1, 27 | Mimi visszaemlékezett most erre (a nõk eltesznek a
949 1, 27 | jelentéktelen megjegyzést). Most valóságos szerencse, hogy
950 1, 27 | fölkászmálódik a kocsira, de most már intra dominium egyszerre
951 1, 27 | is sósabb volt még akkor! Most íme, itt megy Balassa Antal
952 1, 27 | szûcshöz, Petráshoz, aki éppen most jött meg, s bosszús képpel
953 1, 27 | hiszen ma is él, és még most is olyan, mint a pokróc),
954 1, 27 | ma is élõ ember, és éppen most Gyarmat felé kutyagol Holéczyvel,
955 1, 27 | Josephine 1825-ben született, most tizennyolc éves hajadon.
956 1, 27 | azért nem lett okosabb. S most is vígan megy az úton, melyen
957 1, 27 | egy-két utas a fa alatt. Most is ott látjuk nemzetes uraimékat,
958 1, 27 | fejcsóválgatásban a juhászné, akinek most mesélik a Filcsik-esetet.~
959 1, 27 | nyeregbõl, s Horváthynak most már még egyszer el kellett
960 1, 27 | Ily feketén látott Balassa most mindent. Zúgott a feje,
961 1, 27 | inkább azért járt, mert most, a denunciálások és vizslafülek
962 1, 27 | és szerelemrõl nyafog. De most, hogy gyanúja támadt ellene,
963 1, 27 | kalitkája.~Minden eszébe jutott most, egy-egy szó, valami kis
964 1, 27 | amit elmondtak neki, s most beillik a tényállásba, mint
965 1, 27 | füléhez jutott ez a tréfa, és most - találgatja az értelmét.~
966 1, 27 | ami akkor semmiség volt - most egyszerre láncszem, s ahányat
967 1, 27 | cselédség közül ott van most valaki az ablaknál, mindjárt
968 1, 27 | Hát az pedig nem célszerû most. Gyorsan, váratlanul kell
969 1, 27 | boldogult Kiss János. Még most is mutogatják a törzsét.
970 1, 27 | gyarmati esperessel.~Éppen most lépte keresztül Balassa
971 1, 27 | cipõt gondolsz?«~Balassa most így szól:~»Úgy gondolom,
972 1, 27 | egyáltalában ne mássz a fákra. Most pedig azt akarom tudni,
973 1, 27 | a feleletedre.~Mimi csak most kezdett figyelmessé lenni
974 1, 27 | felhõnek a lába lóg le. Most csak az a kérdés, villámok
975 1, 27 | haza - felelte egyszerûen.~Most aztán egymás mellett mentek,
976 1, 27 | míg vissza nem kapja.~Mimi most átcsapott az elhanyagolt
977 1, 27 | egészen új Mimi volt. Mintha most látná elõször.~- Jaj, de
978 1, 27 | Hát hogy vetõdtél te most ide, kis bárócska?~- Megyek
979 1, 27 | nap újra eljövök.~- Nem. Most.~- Most igyunk, és ne faggass.
980 1, 27 | eljövök.~- Nem. Most.~- Most igyunk, és ne faggass. Nem
981 1, 27 | bárócska.~Balassa fölfortyant; most már mindenért gyanakodott:~-
982 1, 27 | csókolom, mert ha ílne, most is õ muzsikálna a hegedûmön.~-
983 1, 27 | harmónikás szent szájával.~S most már fölkapta szerszámát
984 1, 27 | abba a száraz fába.~- No, most már elmuzsikálom.~Szépen,
985 1, 27 | muzsikálnak. Azt hallgatom most. Az a szép.~Gilagó sértett
986 1, 27 | is meg van akadva, nincs most készpénze. Arra pedig fogadása
987 1, 27 | fizessen ki. Balassa.«~- No, most már elmehettek. Hanem vigyázz,
988 1, 27 | míg az erdõ zöld volt, most biztosan röpködnek benne,
989 1, 27 | cselédsége. A hold kidugja most ezüst sarlóját, s megszürkül
990 1, 27 | nagy agancsok a fején! Ha most is úgy volna, mint az Ezeregyéjszakában,
991 1, 27 | az öreg huszárnak:~- Én most lefekszem, de az úr alkalmasint
992 1, 27 | bosszankodástól szinte vörösen: »No, most már vége legyen a sok toalettnek«,
993 1, 27 | Balassa.~- Nem, báró úr, most ön a kezemben van. Most
994 1, 27 | most ön a kezemben van. Most a föltételeket én szabhatom.~-
995 1, 27 | volt lepetve, egyszersmind most látta, mert már virradni
996 1, 27 | csüggedni. Lássuk a többit. (Most a pörcsomagot emelte ki,
997 1, 27 | ízekre szaggathatta volna most ezt az embert, de egyszersmind
998 1, 27 | magát az ébrenlétbe.~Hanem most már tenni kell. Gyorsan,
999 1, 27 | félév múlva fölmentették.)~Most nagyon fölháborodott, mikor
1000 1, 27 | csináljatok, mert a düh öl meg most mindjárt.~- Hogyne csinálnánk?
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3360 |