1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3360
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
1001 1, 27 | Balassának, hogy milyen úr õ most, milyen mindenható.~- No,
1002 1, 27 | azelõtt színésznõ volt, és most… elegáns úri személy, aki,
1003 1, 27 | Balassa kelletlenül, mintha most ez se érdekelné.~- Legjobb
1004 1, 27 | részletekbe nem avatkozom. Most pedig isten önökkel, uraim!
1005 1, 27 | szklabonyai Vendel azonban túltesz most hatáskörre nézve valamennyin;
1006 1, 27 | Még egy félórácskánk van. Most fél tizenkettõ.~- Addig
1007 1, 27 | hogy a szél el ne fújja:~- Most már ott van a csalétek.
1008 1, 27 | beszéltek és énekeltek, ön most ahelyett, hogy itt velem
1009 1, 27 | meghajtotta magát.~- De most már ideje, hogy a dolgunk
1010 1, 27 | Balassa órája éjfélt mutatott. Most mindjárt jön. A kakasok
1011 1, 27 | eszébe jutott, hogy a juhász most a cserényben alszik, az
1012 1, 27 | Ugyan mirõl álmodhatik az most?~Egy gondolatból kettõ is
1013 1, 27 | Hiszen azok körülbelül most már a brolini erdõben nyargalnak.
1014 1, 27 | hasadt nagy recsegéssel.~No, most már bent volt és megtudhatott
1015 1, 28 | vidáman mondá a klubban: »Most már könnyû lesz Magyarországon
1016 1, 28 | millió közül és azt mondaná: »Most már könnyû lesz aludni«.~
1017 1, 28 | meg Hamilovicsot, mert még most is õt eszed. Ebbõl lettél
1018 1, 28 | utolsó is kiment az ajtón. Most már hadd veszekedjenek odakünn
1019 1, 28 | vándorló legény, csakhogy most már nem rongyosan, és a
1020 1, 28 | ördög vigye el - fordult most hátra a vendéglõs, az utcai
1021 1, 28 | sarokasztalhoz tartott, melyet most kezdtek takarítani a pincérek. -
1022 1, 28 | emlékeken.) Úgy no, jó volt az. Most olyan, mintha találtam volna,
1023 1, 28 | Ilyen pohár ez, amibõl most õ iszik az én egészségemre.
1024 1, 28 | Csak ezt ne tedd, csak még most az egyszer ne tedd.«~Hideg
1025 1, 28 | és megint poharat emelt, most már a Pestalozzi példájából
1026 1, 28 | hogy jártam! Amint bejövök most este kilenc után, megálltunk
1027 1, 28 | gondolatot, hogy az a leányka most a mennyországban van, angyalok
1028 1, 28 | kedvében járnod, és nem most másfél óra óta… akkor talán
1029 1, 29 | parasztok ne értsék õket, most a parasztok beszélnek angolul
1030 1, 29 | címzett vendéglõben, mely most is a régi karban áll, csakhogy
1031 1, 29 | régi karban áll, csakhogy most sárgára van meszelve és »
1032 1, 29 | Akkor jó bort mértek benne, most gyalázatos pancsot, ami
1033 1, 29 | bogarakat illeti, bogarak inkább most vannak ott nagyobb számmal,
1034 1, 29 | idejében élte és azelõtt. Most igazán csak a fecskék utaznak
1035 1, 29 | is kapja. Mert meghalni most könnyû, de írni nehéz. Márpedig,
1036 1, 29 | tudja, mi történt velem most az õsszel? Krakkóban vagyok,
1037 1, 29 | nemzetes asszonyka.~- Nem jár most jó keresztény az országúton.~-
1038 1, 29 | figyelemreméltó perszóna most, mert a vackor se rossz,
1039 1, 29 | fölvezetem. Már csengettem rá, de most nincsen úgy, hogy egy szoknyát
1040 1, 29 | magára ránt, aztán leszalad, most egészen fel kell öltöznie,
1041 1, 29 | volt egy zsinóron.~- Jobb most a pokolban - dünnyögte -,
1042 1, 29 | Biró Istvánt, kocsis vagyok most nála.~- De hiszen kanász
1043 1, 29 | asszonyság - feleli Matykó -, aki most egy órája jött és csak imént
1044 1, 29 | erre valami különös okod?~Most már a leány látszott megütközni
1045 1, 29 | fejcsóválva.~- Ki bánja most már? A szükség - szükség.
1046 1, 29 | lehetett kivenni. A hajdú most Zsuzsihoz fordult~- Eredj
1047 1, 29 | elfoglalja a másik ágyat.~Most tehát leszállt a kocsiról
1048 1, 29 | lehet a másik. Mit gondol az most? Mit tesz az most? Amint
1049 1, 29 | gondol az most? Mit tesz az most? Amint megsustorog a vánkos,
1050 1, 29 | egyforma nemen vagyunk.~- És most?~- Most? Igen sajnálom,
1051 1, 29 | nemen vagyunk.~- És most?~- Most? Igen sajnálom, hogy most
1052 1, 29 | Most? Igen sajnálom, hogy most kénytelen vagyok önt megijeszteni,
1053 1, 29 | elõbb a fájás a fogból, most már az álom szállt el ily
1054 1, 29 | fakasztanak.~- Ne beszéljen így. Most már komolyan haragszom.
1055 1, 29 | valóságos színek és ízek most. Ez egy kis korál, az meg
1056 1, 29 | miért?~- Azért, mert ön most feltûnõen kevesebb képességet
1057 1, 29 | a magyarok hadvonalain, most már tiszta az út a mieinkhez.~-
1058 1, 29 | igaz. Ni, a ládái, táskái most is itt vannak. Szinte megkönnyebbült,
1059 1, 29 | a bõrét pálinkává tévén, most vidáman hancúroztak a holtteste
1060 1, 29 | háromszor pofoztam fel emiatt, most aztán már nyugodtan hallgatja.~-
1061 1, 29 | értem nem kár. De beszéljünk most terólad. Tehát egy kaland.
1062 1, 29 | Az semmi. Hisz az csak most élt tavaly. Hanem mikor
1063 1, 29 | apostol.~- No, ugye? De most már emlékszem is, mert késõbb
1064 1, 29 | az ezredes anyja. No, de most már készen vagyok. Még csak
1065 1, 29 | semmikor, de mégis itt van. Most meg tetejébe ez a huszár
1066 1, 29 | miféle hadmûveletben van most?~- Úton vagyok.~- És a kedves
1067 1, 29 | kedves anyja, hogy van?~- S most az alföldi birtokára vonult.~-
1068 1, 29 | lefeküdtem és voltaképpen most vacsorálok.~- Így hát értem,
1069 1, 29 | nevetve.~- Ah, az én utam most nagyon szomorú, atyámhoz
1070 1, 29 | öregasszony… azaz… talán… ~Most egyszerre a hercegnõ arca
1071 1, 29 | a fejét.~Olyan szép volt most ez az asszony, hogy nem
1072 1, 30 | a körtefák hova lettek. Most egy fakereskedõ ölfa rakományai
1073 1, 30 | mint akkoriban mondták. Még most is fülembe cseng a hangja,
1074 1, 30 | télen nem volt hangja, most egyszerre megszólal, mintha
1075 1, 30 | akit ismertünk.) Szemem most is epedve pislant fel megszokásból,
1076 1, 30 | pislant fel megszokásból, de most üres az ablak, üres, üres.
1077 1, 30 | ocsmánynak, piszkosnak tûnt most fel, pedig azóta már csinosítottak
1078 1, 31 | kellene szaladozni, hm.~No, ez most kipattant. Az anyóka búsan
1079 1, 31 | mártásával.~Vincében fölbugyog most az élet, kiáltani akar,
1080 1, 31 | nézegetvén a garmadát:~- Mintha most nagyobbnak látnám ezt a
1081 1, 31 | állat nyüzsgött. A nap éppen most bukkant föl bíboros udvarával
1082 1, 31 | Good by - dobro zdravja«, most már a szórás következett.
1083 1, 31 | követjelölt.~- Már ennyi - most már ennyi, apóka. Csak úgy
1084 1, 31 | idejöjjön.~Nosza, megindult most a deputáció a Kupolyi udvar
1085 1, 31 | levesei iránt érdeklõdött még. Most újra Kupolyi József lett,
1086 1, 31 | Szerednyei Istvánét. De már most ki megy el a szekerekkel?
1087 1, 31 | így ni, jaj, de forró, no, most egy, kettõ, három, hoppla,
1088 1, 31 | lépegessünk lassankint.~Most vette csak szemügyre; tisztességesen
1089 1, 31 | lehetne különben.~- No, most aztán kászmálódjék föl nagyuram
1090 1, 31 | sütött, mint a cipó, amit most vettek ki a kemencébõl.~
1091 1, 31 | fehér porocska, kár, hogy most nincs nálam. Reggelre meggyógyulsz,
1092 1, 31 | sietve, mintha lopná.~- No, most hamar, hamar a »Rák«-hoz!~
1093 1, 31 | tanácsot bajaikban, ügyeikben.~Most is, hogy ím, a »Rák« udvarára
1094 1, 31 | gyûlt vásárosoknak.~Éppen most mondja egy fiatal menyecskének,
1095 1, 31 | ott nem vette észre, csak most utólag jön rá, hogy egy
1096 1, 31 | szobát kérek! - gomolyodik ki most a Vayné asszonyom tanácsát
1097 1, 31 | ne késsünk, Vince!~Vince most ölbe kapta a szegény teremtést
1098 1, 31 | beteget az egyikbe. Hanem már most hadd menjen a Zsuzsa asszony
1099 1, 31 | feküdt, mint egy darab fa, most egyre hánykolódott és beszélt
1100 1, 31 | Vince meg az orvosságot, most már legalább dolga lesz.~
1101 1, 31 | vörös szín volt rajta az úr, most már a kék is közé vegyült.
1102 1, 31 | bizonykodik Vayné. - Sõt mindjárt most kiadja a lelkét. Csak percekrõl
1103 1, 31 | Aeskulap úr elsietett. Kupolyi most is kikísérte a folyosóra,
1104 1, 31 | árnyék. - De jaj, miért van most összefolyva a három árnyék?
1105 1, 31 | gond és tennivaló, mely most hárult Kupolyira, mikor
1106 1, 31 | mellényünk az idegen leány, most már úgyis meghalt, még jót
1107 1, 31 | ötven krajcárban, s Kupolyi most már a parochiára sietett
1108 1, 31 | tekintetével, hát búcsúzzék most legalább a kántor eszén
1109 1, 31 | hányt volna le magáról, most már könnyedén lépegetett
1110 1, 31 | lesz messzirõl megfigyelni. Most pénzt keres a zsebében,
1111 1, 31 | virágpárta piroslik a tetején. Most megindul vele. No, nézd
1112 1, 31 | megállt a kapunál. A szekér most is ott van az állás alatt,
1113 1, 31 | felé lépegetett, Kupolyi most hamar a kertnek került,
1114 1, 31 | lobogtatta az égõ gyertyákat. Most a muskátliba is belekapott,
1115 1, 31 | a búza árának a fele, és most már nem mehet a rossz tüdejével
1116 1, 31 | minden egyebet elfelejt. De most, mikor mindent szépen elvégzett
1117 1, 31 | olyan boldogtalan, mint most. Hátha még azt tudta volna,
1118 1, 31 | Mi volna, ha tegyük föl, most éppen már hazaért volna,
1119 1, 31 | éppen már hazaért volna, ha most lépne le például a szekérrõl,
1120 1, 31 | hitték, amivel benyitott: »most itt maradok vagy egy hétig,
1121 1, 31 | mikor egyet-egyet felösmert. Most õ is ott mehetne köztük
1122 1, 31 | hogy mit csinál.~Ahelyett most óra múlik, nap múlik, és
1123 1, 31 | úgy van, az úgy van. És most meg se köszönöm, hogy befogadták,
1124 1, 31 | de az tény, hogy az apóka most már nem érezte magát otthon
1125 1, 31 | Csak ugrálj, ugrálj! Most már a gazdámmal ketten várjuk
1126 1, 31 | mintha tudná, hogy az apóka most többet eszik, egy iccével
1127 1, 31 | adtak föl a vacsorához, ami most nõtt az erdõben. Az esték
1128 1, 31 | a testi fájdalmaktól, s most legalább megosztották a
1129 1, 31 | mit akart, mi érdeke volt, most sem tudom megérteni…~- Nyilván
1130 1, 31 | megállj csak - kiáltott föl most az öreg, feltûnõ élénkséggel. -
1131 1, 31 | a nyakán vagy valahol?~Most már aggályosan találkozott
1132 1, 32 | kiválasztottjaikkal csókolóznak.~Hogy most e két arany miatt sokan
1133 1, 32 | gondoltam. Bizony megeshetik. Most minden megeshetik. Hm, ez
1134 1, 32 | megeshetik. Hm, ez már más. És most már nem mondom, hogy nem
1135 1, 32 | bólintott fejével.~- No, most már minden világos - kiáltá
1136 1, 32 | milyen idõk voltak! Ti azt most már nem értitek meg, hogy
1137 1, 32 | siettek õt meggratulálni, és most következett a legnagyobb
1138 1, 32 | az igazságért harcoltam, most egyszerre benyit hozzám
1139 1, 32 | szenvednie kell érte, de most, mikor egy nagy birtok jár
1140 1, 32 | jelentette, hogy ezeket most már nem szabad idegennek
1141 1, 32 | szeme. Persze a báró szeme. Most már bizonyos volt benne,
1142 1, 32 | Azok a testek.~Szoltsányi most már készen volt a terveivel,
1143 1, 32 | szertartás volt ez. Még most is nevethetnék rajta, ha
1144 1, 32 | cselédjeim, halljátok meg, amit most nektek mondok: én, Johanna
1145 1, 32 | csipkék és szoknyák alól, és most már nekem egy nõvérem lett
1146 1, 32 | szórakozottan. (Nem bánta õ most már a gyûrût se.)~- És mikor
1147 1, 32 | a boldogságával, de ami most történt, leigézte. Az asszonyka
1148 1, 32 | rajta a korcsolyázást.~- De most sohase beszélek vele.~-
1149 1, 32 | De a nagy napok csak még most lesznek. Az igazi kedves
1150 1, 32 | Bátorság, Mariska, bátorság! Most meri elõször szólítani nevén.
1151 1, 32 | menjen a doktorért. De az most kártyázik valahol, nehéz
1152 1, 32 | érdekes, halovány archoz, mely most olyan tiszta és átlátszó
1153 1, 32 | birtok eladásáról lesz szó. Most jó ára van a földnek. És
1154 1, 32 | Értem, igenis.~Dr. Pergen most fölemelte ujját, hogy attansiót
1155 1, 32 | ingyen is beleegyezik és…~- Most is mondom.~- És azután kijelenti,
1156 1, 33 | kúria azonban megmaradt, az most sokkal csinosabb, mint azelõtt.
1157 1, 33 | növekszik.~A kúriák kéménye most is füstöl, vendég is van
1158 1, 33 | vendéget.~És hát ez a genre most kiveszett. Nincsenek többé
1159 1, 33 | és rendjeleik. Itt volna most már a származás. De mind
1160 1, 33 | asztalfõre és így tovább, ennek most már más módját ejtem. Mert
1161 1, 33 | szituációt… No, hát ezek most idejöttek külön-külön, megvenni
1162 1, 33 | változással járt, mert ezek most már otthon éltek és otthon
1163 1, 33 | Hettyessyéknél (mert azok laknak most a megszokott házban) sok
1164 1, 33 | Ahogy neked tetszik. De ha most ott találnál maradni, akkor
1165 1, 33 | tõlük az asszonynak.~Fili most már útra készült, át volt
1166 1, 33 | zsörtölõdött.~- Fordítsa föl most már a mamát is, Fili bácsi.~-
1167 1, 33 | ejnye, de szép még. Fili most már nem hogy félt volna
1168 1, 33 | aki valami vasutat épít most Sziléziában). Szép, deli
1169 1, 33 | nemes atyafiaknak harsonáik, most meg lehetne fúvatni. A nagy
1170 1, 33 | Elfogadták nagy többséggel.~- De most már ki menjen oda gazdálkodni?~
1171 1, 33 | tettünk magunknál, s te most azt mondod, hogy nem kell.~-
1172 1, 33 | megcsillapodva, nyájasan. - Hanem most eredj, kérlek, valahová
1173 1, 33 | utasok találkoztak néha még most is éjnek évadján egy-egy
1174 1, 33 | Lengyel Fili lehetett, aki még most is a szép Liszkayné raját
1175 1, 33 | valószínû - mert a Fili most már volna vagy száz esztendõs.~
1176 1, 34 | azt következtette, hogy most még tökéletesebbek a cipõi,
1177 1, 34 | dikicset. A leány az enyém most és azt akarom, hogy a férjhez
1178 1, 34 | hogy mi lesz abból?~Hát most azt rendelé, hogy az Apró
1179 1, 34 | Amit kaptál, az a tied. Most már hagyd abba, Kolowotki,
1180 1, 34 | mértéket veszünk.~- Ördög vigye most a mértéket! Nem magához
1181 1, 34 | Kati gépiesen felállt, de most egyszerre olyan sápadt lett,
1182 1, 34 | néni.~- Nekünk úgy sincs most szõlõnk - panaszkodott Apró
1183 1, 34 | ajánlhatok. Rossz világ van most, a lány olcsó, a családfenntartás
1184 1, 34 | várost, a szülõvárosomat, most?…~- Ugyan, mit szeretsz
1185 1, 34 | csikorogni, és minthogy most már ugatott a Szamos, valami
1186 1, 34 | után õ maga emlékeztette:~- Most már vess egy nagykendõt
1187 1, 34 | szuszogó lélegzete.~No, most! Fölkelt s lábujjhegyen
1188 1, 34 | gyerekségében férfinak, de most, hogy a Lõrinc mécsese is
1189 1, 34 | megborzongott, hogy mi lesz most), azzal elindultak.~Künn
1190 1, 34 | Jó emberek! - kiáltá most a csizmadia stentori hangon,
1191 1, 34 | tarlókon: kicsi dolog az most.~Fordult is vissza legott
1192 1, 34 | találkoztunk. ~Mind odagyûltek most Lõrinc mellé. Legkésõbb
1193 1, 34 | kendõjét (éppen ezt, amelyik most az õ nyakán van) a parton
1194 1, 34 | pedig, Zsuzska fiam, eredj most egyenest haza és vigyázz
1195 1, 34 | félfüllel hallgattalak, de most szeretném tudni, ki írta
1196 1, 34 | hordta, bizonyosan benne van most is a szoknyája zsebében,
1197 1, 34 | érezte, hogy a szolgája most lenézi. Nem, ezt nem tûrheti.
1198 1, 34 | állapotját s rámordult:~- No hát, most beszélj, pupák! ~Lõrinc
1199 1, 34 | No, már ez szép mulatság. Most már meg kell agyabugyálni
1200 1, 34 | mellékelt csekélységgel. Egyebet most nem tehetek. Bocsáss meg
1201 1, 34 | haját, mint egy õrült.~- Most már minden világos - csóválta
1202 1, 34 | jelentõségteljesen jegyzé meg: - Most már értem Kati minden tettét,
1203 1, 34 | hogy a ház is rengett.~- Most már minden mindegy. De majd
1204 1, 34 | kellõ pillanatban, nosza most utána, de benyitni nem mert,
1205 1, 34 | Kolosy úrral akar beszélni.~- Most nem lehet - utasítá el a
1206 1, 34 | Pezsgõ, szerelem, jó lovak.~Most tehát halálra ijedt, mert
1207 1, 34 | mámorossá tehetne. Én még most is szeretem õt és…~- Annál
1208 1, 34 | mert az öreg széttárta most a »decorum«-ot és a kabátja
1209 1, 34 | gondolom, instálom, hogy én most fölfelé próbáltam egyet
1210 1, 34 | lépni, de nem volt elég. Most majd az úr lépik egyet lefelé.
1211 1, 34 | British Museumban, mint ezt most. Pedig se nem szonett, se
1212 1, 34 | kedvéért van csinálva, aki most lépik egyet lefelé?~Mert
1213 1, 34 | Eszébe jutottak a szavai: »Most ön lépik egyet lefelé és
1214 1, 34 | széthordta a vészhírt, és most itt van a folytatása a szomszéd
1215 1, 34 | bátran eléje. És hol van most a könyvecske?~- Most is
1216 1, 34 | van most a könyvecske?~- Most is ott van a kirakatban,
1217 1, 34 | is ott van a kirakatban, most is nézik.~- Siessen azonnal
1218 1, 34 | esze, mint a csigertõl. Most is milyen dilemma elé állítja
1219 1, 34 | tûrném el a szavait, de most csak azt mondom, ha nem
1220 1, 34 | csak, hallgasd csak, éppen most is õ kaparja kívül az ajtót,
1221 1, 34 | megválasztatta képviselõnek. És hát most már ott fönt ült és mûködött
1222 1, 34 | fiú anyjával, és a gyerek most kikottyantja.~- Teringette
1223 1, 35 | ösmerték rejtekhelyét: »No, de most már csakugyan a temetõben
1224 1, 35 | el a kis Kozsibrovszkyt, most pedig egy kis aprítani valót
1225 1, 35 | Magyarországba menet, a vasúton:~»Most légy okos, Kozsi! Most vigyázz,
1226 1, 35 | Most légy okos, Kozsi! Most vigyázz, Kozsi! Ez az utolsó
1227 1, 35 | Kozsibrovszky elgondolkozott.~- Most egy pár napig nem érek rá,
1228 1, 35 | velünk. Milyen csend van most itt, Majd meglátod, mekkora
1229 1, 35 | öltöztesd fel õket. De most már ideje, hogy fölkeljek.~
1230 1, 35 | szólt: habes rectum, de már most honnan vegyem éveket? Ej,
1231 1, 35 | Ádám mondta, hogy kell. Most már a szamártól vett el
1232 1, 35 | elkölcsönözni a többit. No, most már értettél, grófocskám,
1233 1, 35 | meg, a previstyei tónál.~- Most pedig vegyék a puskákat,
1234 1, 35 | lurkó volt. Jól tudta, hogy most a nyulak következnek. Az
1235 1, 35 | fel: »tíz aranyat adnék most egy mûtömõért.« Kozsibrovszky
1236 1, 35 | nem jutott, hogy a nyúl most tilalmas. Rendkívüli, szinte
1237 1, 35 | bohókás jelenet fejlõdött most ki a selymes pázsiton, mely
1238 1, 35 | gróf. Gratulálok önnek.~Most egyszerre kibontakozott
1239 1, 35 | Wraditzné nemkülönben és most már õ nyomta meg a pici
1240 1, 35 | jelent, hogy a szakácsné most kezdi befõzni a levest.~-
1241 1, 35 | jó dolog lenne abból, ha most ezt a kastélyt és birtokot
1242 1, 35 | terményeket. Nem értem, hogy most el akarja adni ezt a szép
1243 1, 35 | szívesen megveszem, mivelhogy most nálunk - tette hozzá magyarázólag -
1244 1, 35 | meghatottnak.~- No, már most aztán igazán nem tudom -
1245 1, 35 | jelenet. - Mi lett volna most, ha a földbirtokot egy negyedórával
1246 1, 35 | fejedelmi szeszélytõl függ. De most koccintsunk egyet, uraim.~
1247 1, 35 | lármásabb zene miatt, mely most következett, egy részlet
1248 1, 35 | reményem?~- Semmit se mondhatok most. Látja, hogy ide hallgatnak.~-
1249 1, 35 | hopp, átkapja a derekát s most már gyöngéden simul a táncosához,
1250 1, 35 | Szerette volna, ha már most vadászhatnának. Szóval,
1251 1, 35 | azonban tényleg nem voltak most ott, legalább nem sokan;
1252 1, 35 | lehetett tovább folytatni. Most megint Wraditzné került
1253 II, 1 | ellenségeknek tekinteni, hogy most ugyan a világ kincseért
1254 II, 1 | terhes szék, melynek azonban most megvolt a maga dísze és
1255 II, 1 | legyen a bíró.~A község most már természetesen Lóczira
1256 II, 1 | Mariska - mondá a legény, s most már õ nézett keményen az
1257 II, 1 | aki örült a hírnek, mert most már biztos lehetett benne,
1258 II, 1 | észre a leányán soha; sõt, most is még csak meg sem illetõdött
1259 II, 1 | volt olyan mogorva, mint most. Talán azért, mert nem volt
1260 II, 1 | megszégyeníteni ellenségét, aki most olyan szegény, hogy talán
1261 II, 1 | haláláról...~János bácsi most pillantott legelõször a
1262 II, 2 | Concorde-téren, de akinek most már csak néhány tanítványa
1263 II, 2 | feleség?...~A sors azonban most sem engedte nyugton Gaillard
1264 II, 2 | Mire való lett volna most ott a tánctanító, kivált
1265 II, 2 | ábrázatot csinálni. Az volt most a divat. Ha két ember találkozott
1266 II, 2 | a bõjtöt.~Minek is volna most farsang, muzsikaszó, mikor
1267 II, 2 | Vész! Vész!«~Ezt a szót most mondja ki elõször Franciaország.
1268 II, 2 | kéznek is hasznát veszi... most nem szabad hatvanévesnek
1269 II, 2 | ha az a másik a nagyobb.~Most pedig ugyancsak volt mibõl
1270 II, 2 | amikor azt mondta, hogy most nem szabad hatvanévesnek
1271 II, 2 | elbeszélni, mint jutott oda? Most nemigen tudja megmondani
1272 II, 2 | csak egy lépés.~Ki törõdnék most azzal, ki hol volt ezelõtt
1273 II, 2 | frakkra, melynek gomblyukában most is fityegett egy csokor
1274 II, 2 | csata fordulópontja éppen most következett be.~Canzio egy
1275 II, 2 | suhintott: az öreg Garibaldi most is megmutattatta magának
1276 II, 2 | az fel is nézett rá még most is mosolygó szemeivel, és
1277 II, 2 | elhalványuló arca.~De mit ér, mikor most már nem húzhatja a csizmájába.~
1278 II, 3 | A társaság mint mindig, most is jóízûn nevetett a fiskális
1279 II, 3 | fel tudta magát találni, most egészen ügyetlennek, nevetségesnek
1280 II, 3 | szerencsés a kártyában.~Aladárt most bántotta ez a közmondás.~
1281 II, 3 | búcsúzott senkitõl. Mit neki most az egész világ! még a bundáját
1282 II, 3 | fel a kocsiba. Mit neki most a hideg?~- Csak gyorsan...
1283 II, 3 | hogy össze ne roskadjon.~Most tûnt fel neki egész teljességében
1284 II, 3 | gondolkozik, mért jött õ most ide?...~A szép asszony megdörzsöli
1285 II, 4 | nem ízletes eléggé. Azon most már persze nem lehet segíteni.
1286 II, 4 | szót sem tud magyarul.«~Most megint Miska öcsénk rohan
1287 II, 4 | joga van itt maradni.~- No, most segítsen Stofi bácsi - nógatták
1288 II, 4 | fiskálist a fiatalemberek -, most mutassa meg, hogy milyen
1289 II, 4 | különös passziói vannak. Most már legyen szíves üsse földhöz
1290 II, 4 | bolond dologba keverni fejét! Most már vagy végig kell játszani
1291 II, 4 | Hanem nem ártana, ha ön most hazatávoznék és megírná
1292 II, 4 | tekintetbe, Stofi bácsi, hogy most ön van hivatva fenntartani
1293 II, 4 | Az ördögbe... hiszen most is csak azt mondhatom.~-
1294 II, 4 | hátra, hogy ki merészli most háborgatni? Azonban meglátván
1295 II, 4 | eszeágában sem volt, hogy õ most összetalálkozott valakivel:
1296 II, 4 | mentem tudakozódni. Éppen most jövök onnan.~- Hát? - kérdé
1297 II, 4 | udvariasabb fiatalemberek még most is kedvesek: körülugrálják
1298 II, 4 | poroszokat szeretni divat most.~Különben ez mind nem tartoznék
1299 II, 4 | hajdani báli fiatalemberek most már meglett, unalmas férfiak,
1300 II, 4 | azt!~A szép Sarolta még most is csinos, az ember alig
1301 II, 4 | magától rájár a nyelvem.~De most már rövidebb leszek, nehogy
1302 II, 4 | bizonyítja Miska öcsénk, akit most már nem egy ember szólít »
1303 II, 4 | ember.~»Nos elhiszik-e önök most már, hogy borbélylegény
1304 II, 5 | elrugaszkodott béres kölykök és most a napsugárt fogdossák vele
1305 II, 5 | még három év elõtt.~Még most is szemem elõtt áll, amint
1306 II, 5 | a szentpéterieket, hogy most már szíveskedjenek megépíteni
1307 II, 5 | attól, amit mondani fog?~- Most tehát nincs egyéb hátra,
1308 II, 5 | mind a kettõ sokat ér.~- Most már valóságos kincs az a
1309 II, 5 | Ezékiel bácsi krumpliját éppen most hordják be a megásott vermekbe
1310 II, 5 | Viszem a kastélyt zsebemben. Most mondja valaki, hogy nem
1311 II, 5 | Kanyarodj!~Ezékiel bácsi most azt képzelte, hogy õ Bem
1312 II, 5 | bizonyos halállal szemben?~Most egyszerre kezébe akad a
1313 II, 5 | a puska mindkét csövét. Most talán még a porosz katonaság
1314 II, 5 | odairányozta a csövet s most az egyszer úgy célzott,
1315 II, 5 | Szegény atyám! Mi lesz most árva gyermekedbõl? Oh, én
1316 II, 5 | Ezékiel bácsi hírhedt kutyája.~Most így halva még nagyobbnak
1317 II, 5 | elõtte a világ.~»... Hm. Most már csakugyan nagy gikszert
1318 II, 5 | szerzõdésbõl lett, mikor kilõtte. Most már ott van az egész kastély
1319 II, 5 | vidáman kiáltott fel:~- Most pedig beszéljünk másról
1320 II, 5 | haszonbérbe a holdnak... de most már maga akar beleköltözni.~
1321 II, 6 | használtak körömfeketényit sem.~Most már az élcek is megszûntek.
1322 II, 6 | jobban meggyûlt a baja.~Most már a honvédtisztek egy
1323 II, 6 | öröm kitörõ ámulatával.~Most már Ilonka tett úgy, mintha
1324 II, 6 | Sramko nagyot sóhajtott és most már sebesebben, kevesebb
1325 II, 6 | kliensem érdekében, mely most egyszerre fontos lett...
1326 II, 6 | Csakugyan nincs rajta semmi. No, most már hol a pokolban keressem?
1327 II, 6 | A »skíz« meg a »pagát«.~Most már nem is hiányzott egyéb,
1328 II, 6 | el. Okosan. Hadd fizessen most már maga magának százalékot
1329 II, 6 | mennyit kellett volna, s most már erõnek erejével egy
1330 II, 6 | kiegyenesedett, halavány ajkairól most még az az örökös pajkos
1331 II, 6 | Sramko bácsit megint, s most az egyszer nagyon érzékenyen
1332 II, 7 | ugyanazon« beszédeket szavalja most az alkotmányos világban
1333 II, 7 | úgyhogy Kelemen bácsinak most is csak ezen kifejezés s
1334 II, 7 | körömfeketényi dicsvágy sem!~Most is csak azt magyarázza a
1335 II, 7 | mekkora lumpolás volt az! Még most is borsódzik a háta tõle,
1336 II, 7 | hogy olvassa fel nekem most idehaza. Majd meggyújtatom
1337 II, 7 | Nagyon szeretem. Mikor most a háború után ott mászkálgattam
1338 II, 7 | nevezetes két szürke gebe vitte most is, amin azelõtt szokott
1339 II, 7 | pajtás, hogy megállítottál... Most te mentetted meg másodszor
1340 II, 7 | Pistát hallgatja, ki éppen most kezd bele a negyvenedik
1341 II, 7 | volna hallani az egészet! Most haragudott magára elõször
1342 II, 7 | mintha ott sem lett volna. Most már elmehet isten hírével,
1343 II, 7 | az isten szerelmeért! ha most ez a kutya beleharapott
1344 II, 7 | hányadszor?~Kihúzta azt zsebébõl most is, széthajtotta és - fájdalmasan
1345 II, 7 | sem a gólya költötte, hogy most bemenjen. Látja õ amit lát.
1346 II, 7 | nem szilvóriumra instálják most oda Mucit. Ami pedig nem
1347 II, 7 | Er-esz-szen - hörgé Muci. - Most már jobban megnéztem, nem
1348 II, 7 | tanújeleit elégesse. Nem állna most a kétségbeesés tornyának
1349 II, 7 | legtetején. Oh, istenem! Mi lesz most már belõle? Ki fog szónokolni
1350 II, 7 | árt, mert sánta; - hanem most az egyszer eresszék békességgel,
1351 II, 7 | roppant csattanással lezuhant.~Most már elérte a desperáció
1352 II, 7 | a desperáció Rubiconját! Most már nincs menekülés, visszamenetel!
1353 II, 7 | is.~Oh, milyen jó volna most ott heverni a létra mellett
1354 II, 7 | nap volt...~Hogy szeretne most otthon lenni az ágyában,
1355 II, 7 | minél késõbbre, nemde? Most legtanácsosabb lesz belépni,
1356 II, 7 | ajtót a gonosz.~No, iszen most ijedt ám csak meg komolyan
1357 II, 7 | küllõi alatt. De fájdalom, most is csak úgy megvirradt,
1358 II, 7 | ménkõ ember a vén Kelemen.~Most nincs is egyéb hátra, mint
1359 II, 7 | dicsõség már pihenhet. Most már mehet a pokol fenekébe
1360 II, 8 | Stofi bácsi, szeretne-e most odakinn lenni? - kiáltám
1361 II, 9 | kedves...~Oh, szép arc ez most is nagyon. Tessék csak jól
1362 II, 9 | szendeség a régi pajkos, most pedig lesütött szemben.
1363 II, 9 | szerették a szép Lórikát, akibõl most már »nagyságos báróné« lesz.~
1364 II, 9 | Hiszen olyan nagyon halovány most! Hadd legyen belõle pirospozsgás
1365 II, 9 | arcot. Ugyan mi baja lehet? Most még egy kicsit búsul az
1366 II, 9 | A fekete medaillon még most is nyakán van, finom összhangban
1367 II, 9 | forintoddal kétszázezeret és most jövök vissza, hogy elvegyem
1368 II, 9 | minden. Még a történet csak most kezdõdik. Ennek a négy fotográfiának
1369 II, 9 | medaillon Aladár hajával most is ott függ keblén, mely
1370 II, 9 | a képet.~- Enfin! Ezzel most már hát ez a történet egészen
1371 II, 10 | mint akár »Mohácsi bácsi«, most pedig olyan halavány, sovány
1372 II, 10 | gondolkodásmódom is: nem is merek most akkora robostus alakot elõkaparítani
1373 II, 10 | jó talán egy kép? Úgyis most van a pikáns ételek szezonja!
1374 II, 10 | ételek szezonja! Igen, de most van a kolera is! Nem szabad
1375 II, 10 | kikérdeztem mindent, hogy most már magam is beállhatok
1376 II, 10 | tanácsainak sok hasznát vettem, - most majd viszonzásul én mondok
1377 II, 10 | mindig õ ütött földhöz, most sem lehet õ a kevésbé kitartó.~
1378 II, 10 | csak neked volt. Hanem most már te is kigyógyultál.
1379 II, 11 | Mily kérdés!~- Min dolgozik most?~- A méltóságtok birtokának
1380 II, 12 | a nép vénei. A hét vezér most is itt ül, ajkaikról már
1381 II, 12 | piros vérök összefolyt. Most a kápolnába indulnak áldást
1382 II, 12 | meggyőződött, hogy az ellen. Most két férfi vágtatott a szittya
1383 II, 12 | sohasem látták egymást.~Most egy közülök Álmos elébe
1384 II, 12 | csapott azon a helyen, hol most Munkács vára áll. S fejedelmileg
1385 II, 13 | halt volna meg!~A trónra most Cajus Tiberius Nero, Augustus
1386 II, 13 | Pisonius várát és városát mely most Pozsonynak neveztetik -
1387 II, 13 | egymást.~A tribun e szócskát: »most!« - súgá a tribun fülébe.~»
1388 II, 14 | hálával tartozom a mai napért. Most majd hazudok valamit apádnak,
1389 II, 14 | kezdett a lutriról beszélni.~Most ott nyert egy csanádi paraszt
1390 II, 14 | szerencsésebb ideám is, ti. ha most nyernék vagy 20 ezeret,
1391 II, 14 | legjobb kereket oldani, de most gyötrött a kíváncsiság,
1392 II, 14 | felégettem a te kedvedért.~Most már oda minden.~Én nem tudtam:
1393 II, 14 | elnevettem magam.~- No, most már felteheti, Gyuri bácsi!~-
1394 II, 14 | sok logika mind oda van most temetve a b.-gyarmati temetõbe!~
1395 II, 15 | kukoricafosztáskor.~Még most is emlékszem rá. Kis öcsém
1396 II, 15 | kérdés fölött, ki legyen most már közülük a fõvezér? Persze,
1397 II, 15 | No, Miska, ha idecsaltál, most már mutasd meg, ki vagy...~-
1398 II, 15 | ágyú eszeveszetten; még most is nagyot hallok tõlük a
1399 II, 15 | nem öltük meg. Mehetünk most már Taljánországba medvéket
1400 II, 15 | jószerencse diktálta volna. És most sem csalt meg ándungom,
1401 II, 15 | elmerült.~Egyet lélegzettem. Most már el volt érve minden!~
1402 II, 15 | megöltem Schlikket is.~Most már Suska Mihály lesz a
1403 II, 15 | paraszthajszálnyi hiányzott, s most mint fõgenerális kormányoznám
1404 II, 15 | mesterségét tökéletesen.~Most már másként támadott: hányással
1405 II, 16 | iskola nélkül oda vitte, hogy most többet tud, mint az egész
1406 II, 16 | újságolvasónak: alkotmány van, most már magunk fogjuk dirigálni
1407 II, 16 | volt az alelnöke a körnek s most már õ is ott töltötte az
1408 II, 17 | valami non plusz ultra«. Még most is emlékszem, mikor hatvanegyben
1409 II, 17 | mondta volna: »no, diák, most én teremtettelek isten után
1410 II, 17 | emlékszem, nem errõl van most szó, ez a plébános urak
1411 II, 17 | ruhadarabokat varrta, s kinek most öt világrész nézi kezemunkáját!
1412 II, 17 | nagyhatalom. Jaj, ha az az alak most egyszerre megelevenednék
1413 II, 17 | kifizetetlen kontó teremtette! Most már õ haza nem mehet innen
1414 II, 17 | áhítozván békétlenkedõ gyomrunk.~Most már csak az volt a kérdés,
1415 II, 17 | bolond csak bolond marad. Most meg már ahogy megjöttek
1416 II, 17 | lássa, majszterné asszony, most már mindjárt van valami
1417 II, 17 | engedelmességet.~- Esküszöm.~- Most már minden jól van. Én meg
1418 II, 17 | a majszterné - hanem az most már mindegy, megesküdtem,
1419 II, 17 | kortya is helyén van.~- No, most már elvégeztük kötelességünket -
1420 II, 17 | görcsösen szorítá abba össze.~- Most pedig, fiúk - mondám -,
1421 II, 17 | diákcsíny horderejét csak most fogtuk fel a maga borzalmasságában.~
1422 II, 17 | Seregeknek ura, mi fog most történni?~Úgy éreztem, hogy
1423 II, 17 | Szomorú kvitt az. Ki adja most már vissza az én butéliáimat?
1424 II, 18 | sugallta fejembe, hogy ha én most azt a gombát kifesteném
1425 II, 18 | lidércnyomás alúl szabadult. Most már mitevõ legyek? Legcélszerûbbnek
1426 II, 18 | embert nevelt magából és most ennek jutalmául követeli
1427 II, 18 | rablógyilkos. Hát az mi volt, amit most sanzsíroztál be a hátulsó
1428 II, 18 | azért a gombakövület még most is ott õriztetik a líceumi
1429 II, 20 | egyszer eldobott lapokat, hogy most már átolvassa, címeiktõl
1430 II, 21 | adott soha szikrát. Még most is mindig megadással, szelíd
1431 II, 21 | pénzhiányt észreveszi.~A lejtõn most is ott várta a koldusfiú.
1432 II, 21 | s már aggódni kezdett. Most, midõn megpillantá, lármás
1433 II, 21 | kenyérdarabot, mely kis jóltevõjének most már annyi bajt fog hozni.~
1434 II, 21 | Istenem, istenem, mi fog velem most már történni? Hogy fogok
1435 II, 21 | már történni? Hogy fogok most már a néném szeme elé kerülni
1436 II, 21 | mégsem jön. Mihez fogjon most már éjszaka egyedül?~E pillanatban
1437 II, 21 | felhõk alól. A gyermekek most újra megindultak. Már nem
1438 II, 21 | gyomorgörcs vitte sírba.~Most még árvább lesz az árva.
1439 II, 21 | szíve, ha elgondolta, hogy most végképpen nincs senkije.~
1440 II, 21 | szabad ég alatt az udvaron. Most már neki sem volt otthona,
1441 II, 21 | üdvözölte.~- Szegény Örzsike! Most már mibe kezdjünk? Most
1442 II, 21 | Most már mibe kezdjünk? Most már rólad is nekem kell
1443 II, 22 | világ minden papírját.~És most ez a leány beteg Bokroséknál.
1444 II, 22 | felkelt, megfejte a tehenet s most reggelit fõz, a betegnek
1445 II, 22 | bánatfelhõk fele részét. Most ahhoz a gyökeres orvossághoz
1446 II, 22 | nagy zavarral felelt, talán most hazudott életében elõször.~-
1447 II, 22 | szerelmeért?~A törvénybíró most sem vetkõzhetvén le hivatalos
1448 II, 22 | este leégett földig. És most már azt is megmondhatom
1449 II, 22 | bokrok, hegyek, völgyek most is azt integették, amit
1450 II, 22 | csevegõ patak a falu végén most is azt fecsegte: »honnan
1451 II, 22 | jössz, honnan jössz«; de õ most mind úgy értette azt: »jaj
1452 II, 22 | történhetik. Igaz-e, hé!~Bokros most nyitá fel szemét s gyönge,
1453 II, 22 | felkeresni.~A hold éppen most bújt ki egy felhõrongy mögül
1454 II, 22 | Oh! - ordítá hörögve - most is látom a rettenetes lángokat!...
1455 II, 23 | tárgyastól, mindenestõl, most már mulatságból viszi rájok
1456 II, 23 | A szegény ügyvédjelölt most tanul elõször félni. Amint
1457 II, 23 | Mennyire óhajtotta, várta, s most megjelent, elsápad tõle.~
1458 II, 23 | kijövõt: »Mibõl felelnek most? Trémázik-e nagyon a Laci?
1459 II, 23 | öcsém. De errõl majd késõbb. Most az a fõdolog, van-e pénzetek,
1460 II, 24 | szinte meglátszik, hogy no, most mindjárt prüsszenteni fog.
1461 II, 24 | vármegyében, mely tisztet most nagybátyja: méltóságos Kerecsy
1462 II, 24 | következhetett második.~És most már számon adván az olvasónak
1463 II, 24 | mi az ördögöt jelenthet most, mikor Mády Károly éppen
1464 II, 24 | azonban azt üzente, hogy most nem szokott látogatásokat
1465 II, 24 | sértõ volt irányodban, de most jóváteszem. Négyezer forintot
1466 II, 24 | úr légy.~- Az vagyok én most is. Köszönöm a János bácsi
1467 II, 24 | emberek voltak, édes öcsém, most azonban magyar zászlósurak.~-
1468 II, 24 | akarok úr lenni azért, mert most én ezerszerte nagyobb úr
1469 II, 24 | Aztán, leányasszony, maga most itt marad.~- Jaj istenem,
1470 II, 24 | megparancsolta, hogy bevezessem. Most még nem lehet, most urak,
1471 II, 24 | bevezessem. Most még nem lehet, most urak, asszonyságok vannak
1472 II, 24 | Teremtõ istenem, mi fog most történni odabenn?~Ott pedig
1473 II, 24 | mint az ezüst szelencét. Most pedig elmehettek, édes fiam,
1474 II, 25 | el a Kerepesi úton:~- No, most már látom, hogy nem ment
1475 II, 25 | látom, hogy nem ment sehova. Most már elmondhatom tervemet.
1476 II, 25 | már messzirõl kiáltva:~- Most jövök a Népszínháztól; a »
1477 II, 25 | egymásnak, de nekem még most sem jutott eszembe a meghívás,
1478 II, 25 | lélegzetet véve. - Hol a kabátja?~Most kezdett világosodni elmémben.~-
1479 II, 25 | hogy karácsony estéje van. Most már nagyon megszid a háziasszony.~-
1480 II, 25 | meglátogattak a földesurak, akik most már egyenként visszaemlékeznek
1481 II, 25 | Köszönöm, hogy eljött. Nini, most jut eszembe, hogy mi nem
1482 II, 26 | Ilonkát.~De Tarka István még most sem vette azt észre; maga
1483 II, 26 | veszély iszonyúságát csak most látta be, tekintete a hegyivel
1484 II, 26 | elmondja. Hahaha!~Ilonka most már maga is nevetett s legelsõ
1485 II, 26 | a Cukrit megbüntesse. Az most is ott volt, és - mint az
1486 II, 26 | hosszú emberéleten keresztül, most az a batyu, mely eddig õt
1487 II, 26 | nem is gondolt, de mely most egyszerre kinyílt és ránéz.
1488 II, 26 | megfúlt ember ott lóg még most is... irtóztató,... mintha
1489 II, 26 | elküldöm magának postán. Most pedig isten áldja meg. Mondja,
1490 II, 28 | a nálunk, Európában csak most alakuló állatkínzás elleni
1491 II, 29 | nem kész, mikor hazajõ. De most ez egyszer, bármilyen haragos
1492 II, 29 | a világ õt üldözi. Íme, most is bizonyos, hogy valami
1493 II, 29 | tapsolva... - Milyen szerencse!~Most aztán minden világos! Az
1494 II, 29 | miknek nevet is tudott adni, most talán vágya sincs már. Az
1495 II, 30 | kivackolódott az »elemibõl« s most gimnáziumba kellett vinni,
1496 II, 30 | hallották mind a ketten. Most otthon ülnek a kosztadó
1497 II, 30 | Jancsi~Talán értem jönnek...~Most minden másképp van. Míg
1498 II, 30 | Különben is mit ért volna most a vigasztalás. A megtörténten
1499 II, 30 | egész világot. A nap se süt most olyan szépen, olyan derülten,
1500 II, 30 | olyan diadalmas arccal nyújt most át az úrfiaknak, mintha
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3360 |