1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3360
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
2001 II, 125 | és dühösen káromkodott. - Most már megbuktam.~- Ki csinálta
2002 II, 126 | egy csöppet se féltem. De most én is csak azt mondom, amit
2003 II, 127 | Szeged. Az öreg Duna, mely most megzabolázva szelíden suhan
2004 II, 127 | még hozzávetőleg sem, mint most. Igazi kisvárosias élet
2005 II, 127 | számot viselte.~A ház még most is megvan, bár sok átalakítással,
2006 II, 127 | Mari alkalmat talált most vidámabb mederbe vezetni
2007 II, 127 | ember vagyok kisasszony. És most már hallgasson és feleljen!
2008 II, 127 | ablakai keletre nyíltak.~Mari most már értett mindent.~- Persze,
2009 II, 127 | Szánjon engem! Mit tegyek én most már?~- Ne legyen ön gyermek,
2010 II, 127 | õ számûzve...~Pedig hát most alig dobban egyet-egyet
2011 II, 127 | rabbilincsre fûzött, onnan jött s most benézett ide, üdvözletet
2012 II, 127 | való...!~Oh, hogy nem volt most itt Bodner bácsi, útját
2013 II, 127 | lábcsosszanásra, aminõ teszem most hangzik a lépcsõkön, Miska
2014 II, 127 | fonalat Bodnerné. - Éppen most tiltottam meg. Az én szavam
2015 II, 127 | uram, nekem elveim vannak. Most is a kedvenc csészémet törtem
2016 II, 127 | ilyesmire?~- Már megtörtént! Most azon kell lennie, hogy feltalálhassuk
2017 II, 127 | eshetõsége iránt, mit még most, a keletkezés stádiumában
2018 II, 127 | kiált. Éppen azzal volt most szóba eredve.~- Új szerencsétlenség! -
2019 II, 127 | orvos biztosított, hogy most már rohamosan javulni fog.~-
2020 II, 127 | Hol járhat, merre lehet most a szegény Anna? Ugyan fogja-e
2021 II, 127 | vagyok...~Mari nem felelt; most már az õ fülében zúgott
2022 II, 127 | volt szolgálónk, Borcsa, ki most egy lipótvárosi nagykereskedõnél
2023 II, 127 | örömmosoly, hogy az kiüljön most oda ragyogni? Így fogtok
2024 II, 127 | leereszté fátyolát, ne olvasson most az õ arcáról senki.~A Fürdõ
2025 II, 127 | bosszús hangon.~Kozenszky most már mindent értett, mindent...
2026 II, 127 | jöttünk, minden nélkül? Még most lehet, Mari!~A márványkisasszony
2027 II, 127 | nyüzsgõ utcáin. Ki mert volna most megszólalni? Milyen szó
2028 II, 127 | Kozenszky elsápadt.~- Legalább most még nem - toldá utána, arcát
2029 II, 127 | Gábor megütközve.~- Éppen most kaptam egyiktõl kosarat.~-
2030 II, 127 | hallgatás következik.~- És most mit szándékozol tenni?~A
2031 II, 127 | Az ördögbe is, Gábor, most jut eszembe, hogy te elmulasztottad
2032 II, 127 | dörmögé. - A magyarnak most úgyis az a jelszava: hogy »
2033 II, 128 | hivatal nélkül jött haza még most is. Hat esztendõs »zsebrák«
2034 II, 128 | iskolába járást, úgyhogy most nem való egyébre a világon,
2035 II, 128 | hivatkozhatnál?~- Nincs, azaz hogy most jut eszembe, egyszer nagy
2036 II, 129 | tudni, hogy az én mamácskám most ugyan mit csinál.~Márton
2037 II, 129 | által rád nézhessen. Hát most már aztán úgy viseld ám
2038 II, 129 | viseld ám magadat, hogy most vigyázat alatt vagy.~A gyermek
2039 II, 131 | megilleti hát, aki meg csak most eszik belõle... már ti.
2040 II, 132 | meglátná a mamámat, hogy most mit csinál? Vagy hagyjon
2041 II, 132 | találkozott a mamával. S most már együtt vannak örökre.~
2042 II, 133 | tartsd itt az orrodat; most pedig eredj, keress magadnak
2043 II, 134 | császár embere vagy is. Most pedig itt van tíz forint -
2044 II, 134 | fel, hogy »ide hallgass, most neked hízelgek, a te kedved
2045 II, 134 | rendesen megijedtek tõle.~Most is az történt. Az ijedõs
2046 II, 134 | a fõszolgabírói állást.~Most mindazok, kik elõbb szerénységét
2047 II, 134 | Hatalmas, módos család most is majd mindenik tagja;
2048 II, 134 | értekezleten, amelyet én most mégis kiírok.~Hanem az igaz,
2049 II, 134 | Mint én tudom, a jelölt most Budapestre utazott zászlókat
2050 II, 134 | kivekszálták a hivatalából, s most mint ügyvédsegéd tengeti
2051 II, 135 | áron Budapestre vágyik - most már nem hagyhatja abba a
2052 II, 135 | A magány gyönyörködtette most is.~De már ez mégis csak
2053 II, 135 | gyengélkedõ asszonyság (most már arra változott át a »
2054 II, 135 | fiatalember természetesen most is ott van a parkban és
2055 II, 135 | szekrénybõl. A kísérlet most már egészen sikerül.~- Nem
2056 II, 135 | asszonyság - sajnálkozva.~Pedig most éppen nem lehet sajnálni,
2057 II, 135 | nem lehet sajnálni, mert most a legboldogabb.~Az történt,
2058 II, 136 | olyan nehezen szerezte, de most örömest teszi pénzzé a testi
2059 II, 136 | szõlõfürt itthon volt, de most már kié legyen? Kié másé,
2060 II, 137 | mellékhelyiségeibõl. Sõt most is ennek egyik asztalán
2061 II, 137 | higgyék az apjáról, hogy most nem diplomatizál, hanem
2062 II, 137 | az öröm az arcára: mert most már õket is észreveszik
2063 II, 140 | erényt már tagadtam.~És íme, most egy idegen ablak-ismerõs
2064 II, 140 | az a fiatal emberpár még most is oly nagyon szereti egymás!~
2065 II, 140 | elszakított egymástól. Most én magamban évõdöm, õ pedig
2066 II, 140 | találkoztunk, deres volt, most már teljesen õsz; a járása,
2067 III, 1 | Jobban tennéd, ha átjönnél most délután hozzánk.~- Magam
2068 III, 1 | tölthettem az éjt, - de most… most, tudod, hiszen tudod…
2069 III, 1 | tölthettem az éjt, - de most… most, tudod, hiszen tudod… nem
2070 III, 1 | miután tapasztalta, hogy most az egyszer ment mindennemû
2071 III, 1 | Istenem, istenem, mi fog most történni?…~De amint vakon
2072 III, 1 | szakadékon keresztül, aki miatt most már Bohuskáékhoz sem járhat,
2073 III, 1 | ennyi az egész! És íme, most!…~- Ha szeretem-e, Krisztina?
2074 III, 1 | arról gondolkozott, ha õ azt most lecsókolhatná arról a bûbájos
2075 III, 1 | ügyetlen ám mindig, mint most, amint ott áll némán, meredten,
2076 III, 1 | akkor igazán szeretném… de most… most…~Miklós még szorosabban
2077 III, 1 | igazán szeretném… de most… most…~Miklós még szorosabban
2078 III, 1 | szorosabban fogta a karját.~- …Most csak azért akarok a maga
2079 III, 1 | ríkatta meg? Aha! Csutkás. Most már emlékszem… Csutkás.
2080 III, 1 | vaskos, szõrös kezét, mely most ónsúllyal bírt - vállára
2081 III, 1 | nagyon szeressen. Úgy érzem most, mintha én is szeretném,
2082 III, 1 | kimondhatatlanul szeretem, most csak az a kérdés már, hogy…~-
2083 III, 1 | suttogá. - Köszönöm. Most már erõs leszek, most már
2084 III, 1 | Köszönöm. Most már erõs leszek, most már célt érek. Ennek a percnek
2085 III, 1 | székbe.~- Istenem, csak most tudom, mennyire szeretem.
2086 III, 1 | zörren, talán a Miklós az, most teszi a kezét a kilincsre;
2087 III, 1 | Ha Csutkás úrral, kinek most még kevesebb a szava, véletlenül
2088 III, 1 | számadó juhász, Olej Tamás most alkalmasint »méretlen húst«
2089 III, 1 | orvoskodék mellette, hogy most olyan tökéletes és egyforma
2090 III, 1 | fogatlan, vén anyajuh, mely most olyan vígan kaparja el lábával
2091 III, 1 | Vajon tudta-e, miért?~És még most, tizenhat év múlva is, míg
2092 III, 1 | elkiáltotta azon módon, míg most nagy körútján visszajutott
2093 III, 1 | szomorú néha.~Ritka nap, hogy most is ne jusson eszébe felesége
2094 III, 1 | csak így fog sütni, mint most, s az erdõ akkor is oly
2095 III, 1 | honvéd volt… vagy, hogy most is az még… mert hát a jó
2096 III, 1 | jeléül, hogy jóllakott s most már csak kérõdzni akar.~
2097 III, 1 | puskának nézi azt Anika most, amit dudának tartott eddig?
2098 III, 1 | De még milyen.~Matyi most már egészen lehúzta a kalapot
2099 III, 1 | vet majd ágyat. Hova menne most már, mindjárt koromsetét
2100 III, 1 | érzett hasonló gyönyört, mint most, amint azokról a duzzadt,
2101 III, 1 | öreg herceg volt az urok s most halála után a fiatalra szállott
2102 III, 1 | Félrevert harang a szív most: a csodás szavakat kongatja
2103 III, 1 | amit sohasem tett azelõtt, most egyenesen a vályú melletti
2104 III, 1 | sóhajjal a kútba dobta.~Most azután a dologhoz látott,
2105 III, 1 | foglalatául szolgáló hátgerinc. Most aztán berakja a kezdetleges
2106 III, 1 | csopp, csopp! Lophattok most!«~De bizony nincs igazok;
2107 III, 1 | Istók már azt hinné, no, ezt most a barátság hajtotta ide,
2108 III, 1 | aztán még jobban szétfoly, most már nem is viasz többé,
2109 III, 1 | igét s bölcsességet, mit most vasárnapokon apródonként
2110 III, 1 | szerzett szerszámát, mely most már csak hitvány doromb
2111 III, 1 | ott az Istók meggondozta, most olyan nótákat lehel holta
2112 III, 1 | kézhez nem veheti tõle, sem most, sem a jövõben, mert ha
2113 III, 1 | sem a jövõben, mert ha most nem kell neki a pénz, ezután
2114 III, 1 | egy szomorú történet lett most eltemetve.~Lapaj lábai dermedten
2115 III, 1 | benne.~A szél is megfordul most s panaszos nyögéssel viszi
2116 III, 1 | mely annyira bántotta, most már elveszté élét, megszûnt
2117 III, 1 | járó foglalatosság; de neki most mindez hatalmas mulatságnak
2118 III, 1 | hanem belülrõl melegíti most valami.~- De furcsa, bolondos
2119 III, 1 | a lazokban?~- Az ám! De most ne kérdezõsködjél, hanem
2120 III, 1 | száján azt a fájdalmas szót most, csak reszketõ kezével mutatott
2121 III, 1 | Micsoda? A dudát adja el kend? Most, mikor a kutyának sem kell
2122 III, 1 | tüzes volt, mikor vevõ volt; most már ütheti bottal a nyomát.
2123 III, 1 | a feleségemmel, úgyhogy most dacból erõnek erejével tönkre
2124 III, 1 | majd annyi eszük volt, mint most, olyan sötétséggel vették
2125 III, 1 | gépiesen megfordult.~- Ahá! Most már ösmerjük egymást. Kendtek
2126 III, 1 | regementbõl valók kendtek?~Most már nem volt mit tagadni.
2127 III, 1 | gyermekem, Matykó. Látod, most még elõször elítélnek, azután
2128 III, 1 | engem a golyó, édes Gyurkám. Most is megfogtam mind a kettõt.
2129 III, 2 | talán felhõszakadás.~No, ha most ez egyszer ki nem csap az
2130 III, 2 | egy picike bárány.~Az ám, most, hogy ím a partnak hozza
2131 III, 2 | szombaton maga a võlegény, - de most már vagy lesz valamikor,
2132 III, 2 | hatalommal ment ellene, most én megyek, a gyenge - szólt
2133 III, 2 | puszta kézzel?…~Le kellett most már mondani a reményrõl
2134 III, 2 | szegény Ágnesnek, hanem most már az egészsége is.~Ahogy
2135 III, 2 | szegzõdtek az ajtóra, melyen most távozik az imént letárgyalt
2136 III, 2 | liliom volt elõbb, olyan most a szégyentõl, akár a bíbor.~-
2137 III, 2 | szelíden -, hanem megállj csak, most jut eszembe…~Széles tenyerét
2138 III, 2 | bizonyosan babonát csinált most.«~Kakasszó után ismét fölébredett
2139 III, 2 | jobbikat. Bezzeg kellemeztetné most már magát õ szent felsége
2140 III, 2 | kóstolást is engedte.~Hogy most már ott kell hagyni a vén
2141 III, 2 | Azelõtt a boldog mosolyát, most a fájót.~A boldogságával
2142 III, 2 | szõke asszonynak, akinek most az a neve, hogy »szalmaözvegy«.
2143 III, 2 | Ejnye, kópé, kópé! No, most már csakugyan te teszed
2144 III, 2 | deszka-párkányzatról, akár az evet.~- Ide most azt a keresztet! - kiáltá
2145 III, 2 | mellett ügetõ léptekkel, éppen most fordul be a faluba.~Szíve
2146 III, 2 | ezentúl várni?~S könnye csak most eredt meg, mint a kiengedett
2147 III, 2 | igazsága bezzeg lenyomja most a többi faluét. Meg aztán
2148 III, 2 | Mindnyájan boldogok lehetnének most. De visszautasította a szolgabíró
2149 III, 2 | öregért.~- No, öreg, én most magát viszem, ha akar, ha
2150 III, 2 | csizmadiától kitelik minden.~Most már szép szóra, ígéretre
2151 III, 2 | cselédek.~Milyen más lenne most, ha otthon feküdhetnék,
2152 III, 2 | kézrekerültek, s a bunda most ott van a szolgabírói hivatalban.
2153 III, 2 | járatlan utakon. Nem akart most emberekkel találkozni. Talán
2154 III, 2 | különösen a gyermeké, már most is kék a hidegtõl, s parányi
2155 III, 2 | az a millió szem az égen?~Most már sietni, majdnem futni
2156 III, 2 | de csókot mégsem adtam. Most másnak a felesége vagyok.~
2157 III, 2 | csendesen visszafordult.~A hold most kukkan ki s végighúzza ezüstös
2158 III, 2 | meg lábait, fejét. Hátha most is csúfság éri? Mert már
2159 III, 2 | falu határán…~De hiszen most már vissza nem fordul a
2160 III, 2 | fuvarosok megint arra mentek, de most már hazafelé, kõszénnel
2161 III, 2 | csinálná a szegény Palyus.~Most aztán egyszerre mindenki
2162 III, 2 | szobában is aludni fog valaki. Most már a boszorkányok csak
2163 III, 2 | beszélõ felé. A gyermek éppen most nyitotta ki a szemecskéit
2164 III, 2 | akartam észrevenni. No, de most már ne búsulj, nem ellenzem
2165 III, 2 | dolog, hogy ott hagyta!~Most már a parthoz értek a juhászok.
2166 III, 2 | férjnek az asszony, s hogy íme most a szemét õ is behunyta,
2167 III, 2 | Fölemelte öklét. »Hej, ha most itt volna, aki koldussá
2168 III, 2 | évenkint ötszáz forintot.~Most már Mudrik Mihály sápadt
2169 III, 2 | vagytok!?~A lányka, ki csak most lett figyelmes az idegenre,
2170 III, 2 | csikó-korukban meg is csókolgatta.~Most már nem csókolja, mióta
2171 III, 2 | egyszer - kétszer lett édessé… Most már nem csókolja, de azért
2172 III, 2 | csókolja, de azért él-hal értük most is s nem adná a négy lovát
2173 III, 2 | ilyen ló.~…Bezzeg van már most, elleste a tudományukat
2174 III, 2 | dagaszt õkigyelme? …No, de most már siess felkészülni, Klári!
2175 III, 2 | négy híres lova jön.~De mit most a lovak!… A felesége arcát
2176 III, 2 | illenének valamikor, de most még - uram én istenem! -
2177 III, 2 | állapotában, minélfogva most ezen kártétel egy kerek
2178 III, 2 | költségén emeltetvén, ámbátor most kápolnástól, mindenestõl
2179 III, 2 | le magáról a ruhákat.~- Most pedig takarodj a szemem
2180 III, 2 | otthon!~A derék férfiú éppen most végezte el a harangozást,
2181 III, 2 | el soha többé róla. Fedi most is. Eltûnt nyomtalanul,
2182 III, 3 | apától és anyától), mint aki most lépte át a harmincnegyedik
2183 III, 3 | hogy az elveszendõ összegek most mind egyszerre szállingózzanak
2184 III, 3 | bácsi - mondá a nagyúr -, most én magát viszem, akár jön,
2185 III, 3 | hajtatva haza.~Hogy fog most Teréz elõtt megjelenni!
2186 III, 3 | azt ki!~Milyen jó lenne most, ha otthon feküdhetnék,
2187 III, 3 | kézre kerültek, s a bunda most ott van a fõispánnál: jelentkezzék
2188 III, 3 | mindenét, ami még itt tartotta? Most már kétszeresen fog meghalni.~
2189 III, 3 | járatlan utakon. Nem akart most emberekkel találkozni. Talán
2190 III, 3 | különösen a gyermeké, már most is kék a hidegtõl, s parányi
2191 III, 4 | csinálná szegény Palyus.~Most aztán egyszerre mindenki
2192 III, 4 | szép leány volt… Mintha most is látnám…~Csontos, bepólyázott
2193 III, 5 | szegénylegények. Örökké rajta tartja most az Isten a »másik« kezét.~
2194 III, 5 | súlyát. Bezzeg kellemeztetné most már magát õ szent felsége
2195 III, 5 | nénémasszony. De vajon hová mehet most ilyen korán reggel? Eredj
2196 III, 5 | kóstolást is engedte.~Hogy most már ott kell hagyni a vén
2197 III, 5 | került Bizi apónak, aki most mindenre adakozni kezd,
2198 III, 7 | odaborul reá, mintha még most is meleg lenne ez a hely.
2199 III, 7 | egész este mondogatták: »Most vagyunk még csak igazán
2200 III, 8 | nem olvasta volna, mert most látom, hogy rosszul kezdtem
2201 III, 8 | boldogtalanul érezte magát most, a kapott kosár után, s
2202 III, 8 | És milyen üzlete van most?~- Mármint õneki? Hát tetszik
2203 III, 8 | fog adni felvilágosítást. Most éppen otthon van. Csak tessék
2204 III, 8 | barna. Csakhogy az ilyenek most nemigen vannak divatban.
2205 III, 8 | nemigen vannak divatban. Most a vörös hajúak a keresettebbek.~
2206 III, 8 | kerül.~- Tehát takarékosak? Most mit visz a kezében?~- Cirkuszjegyeket!
2207 III, 8 | lett volna ez a cirkusz, most pedig ha a habituék nem
2208 III, 8 | a szép asszonyhoz.~Nini, most a Bróner Jancsival beszélget.
2209 III, 8 | tépelõdött magában Kupcsik. - Most értek már mindent. Én… Én
2210 III, 8 | megbocsátott a nejének.~Most megint minden rendén van.~
2211 III, 9 | õsöktõl, vajon mit csináljon most? Azok talán megsúgták volna
2212 III, 10 | hogy már kifizette, mert most már alea jacta - többé nem
2213 III, 11 | szolnoki csatakép nem volt most már ijesztõ látvány többé
2214 III, 12 | nem is nõhet egyenesen, most már okosabb leszek… átültetem
2215 III, 13 | nem történik benne semmi, most pedig a nagyon eleven idényre
2216 III, 13 | kongresszusára, melyet éppen most nyitott meg az ország legnagyobb
2217 III, 13 | honvédegylet marakodó ülésén, most ugyancsak kiadhatja a mérgét.~
2218 III, 13 | de mert pénzem nincsen, most éjszakának idején becsukták
2219 III, 14 | Teljes életében »alak« volt. Most már kevesebb: most már csak »
2220 III, 14 | volt. Most már kevesebb: most már csak »éji alak«.~Nappal
2221 III, 14 | Valaha csinos fiú volt, most egy ijesztõ rém, pedig még
2222 III, 14 | sötéten.~- Szegény Hiripi! Most kevés pénzem van, de íme,
2223 III, 14 | kényelem.~- Hát honnan jössz most?~- Sehonnan. Nincs otthonom
2224 III, 14 | Orczy-kert. Ott aludtam eddig. De most már nem lehet többé. Onnan
2225 III, 14 | dühös a fûszerkereskedõkre.) Most itt állok így, ahogy lát…
2226 III, 14 | reggel, hogy már keljen fel: most én ráncigáltam meg.~- Hop
2227 III, 14 | napoknak!~- Hol van az még! Most csak a Ferencvárosban vagyok.
2228 III, 14 | bizalmasan suttogva -, ha most neked annyi pénzed van,
2229 III, 14 | forintot kölcsön. Mert én most nagyon szûkecskén vagyok.~
2230 III, 14 | gondoltam Hiripire? Hiripi miatt most már nyugodt lehetek vagy
2231 III, 14 | két hónapig, - csakhogy most már elvesztette a Hiripi
2232 III, 15 | szép dolog egy rakáson s most karácsony elõtt még szaporodott
2233 III, 15 | disznópörkölés sem elég érdekes most.~Ki törõdnék a Mikulás dolgaival?~
2234 III, 16 | mellett bizonyít - tegyük meg most az ellenségeinek is megbocsátó
2235 III, 17 | kellene már térnie, s ahelyett most kezdi a lopást. Nem szégyelli
2236 III, 18 | ellen, hogy az õ szép nyája most valahol odafönn van a mennyországban.~
2237 III, 18 | gondolt. Tudom, bámulnak most odalenn az emberek, mert
2238 III, 18 | nyájjal együtt csentek el.~Most már föllélegzett, most már
2239 III, 18 | Most már föllélegzett, most már nyomon volt.~Utána nyúlt
2240 III, 18 | sebtiben, de nem mostanra való. Most te csak eredj a szép Kacsónéhoz,
2241 III, 18 | lombtalan ágakat.~De a juhok még most is ott legeltek.~Gergely
2242 III, 19 | elnevette magát.~- Ejnye no… Most már elhiszem, hogy Ádám
2243 III, 19 | nyakában a tavalyi évrõl, ami most görgeteggé kezdett nõni.
2244 III, 19 | be, abból fizette ki.~De most már csonka lévén a kosztpénz,
2245 III, 19 | elõadta, hogy szüleinek most nincs pénze, várjon még
2246 III, 19 | levél tartalmát megtudta, most már napvilágra jön a hazugsága.~
2247 III, 19 | lóállományába.~Szép négyesben jártak most már, mert kettõt már tegnap
2248 III, 19 | újdonatúj bankót.~Hanem most karácsony után már csakugyan
2249 III, 19 | a nagy hidegek tartanak… Most pedig áldjon meg az isten,
2250 III, 19 | hanem az, hogy õ együgyû.~Most már elhatározta tehát visszavonhatlanul
2251 III, 19 | kilincsére, szeretne még most is visszafordulni, de a
2252 III, 19 | elárulta, ott állnak körben; most már nem lehet meghátrálni,
2253 III, 19 | hajdanában gurult a pénz, most már repül; szárnya támadt.~
2254 III, 19 | királyok laktak elõbb s ahonnan most a rongyos koldus is költözködik;
2255 III, 19 | mikor megállott az utcán, most döbbentette csak meg igazán
2256 III, 20 | bizony… - mondja Frecskay. - Most alakult a Fridényi bankja.
2257 III, 20 | nál.~- Hát az alapított most egy új bankot.~- Lehetetlen.~-
2258 III, 23 | Talán a fia olvasgat ott most, vagy imádkozik az anyjáért?
2259 III, 24 | áll! No, ezzel az írással most már íziben át kell szaladni
2260 III, 24 | szaladni a fõjegyzõhöz. Most lássék aztán, mennyi van
2261 III, 24 | az talán örülne neki!~De most merre menjen? Az utat se
2262 III, 24 | gondolkozni, hogy mi lesz most már õbelõle? S addig-addig
2263 III, 24 | nekilágyult. Hogyisne! Mikor most egy valóságos rabja van,
2264 III, 24 | vármegyeház udvarát seperje, s most már el lehet csapni azt
2265 III, 24 | magának a börtönajtót s most ott diskurál a leánnyal.~-
2266 III, 25 | egyiké, fehér a másiké, most kezdte befedni a selyempuha
2267 III, 25 | udvara. Tessék, milyen jó az most a ludaknak! Ha a pázsitra
2268 III, 25 | tömni kezdte kedvenceit.~Most látta csak, milyen nagyok,
2269 III, 25 | köze ahhoz magának? - S most már haragban égett a bûvös
2270 III, 25 | azok iránt a ludak iránt.~Most már futott, míg odaért.
2271 III, 26 | háznép. Õ jól tudja, hogy ez most nagy bolondság. De hát éppen
2272 III, 26 | lehet bemenni õméltóságához. Most itt ebéd van.~- Hiszen éppen
2273 III, 27 | volt olyan nehéz soha, mint most, de viszont adósságot nem
2274 III, 27 | volt oly könnyû soha, mint most. Hja, uraim, tisztelt gavallérok
2275 III, 27 | nevét nem írom meg, mert most együtt szoktam dominózni
2276 III, 27 | kigondolni valami nagybátyát, aki most járja az utolját s tegnapelõtt
2277 III, 27 | kisasszony és õ közte… no, de most még nem illik kifecsegni.~
2278 III, 27 | volna, de nem láthatták.~Most már azt várták, hogy visszatérjen.
2279 III, 28 | János uram nyitott be. Még most is szinte látom õkegyelmének
2280 III, 28 | lenni.~Az esteli harang most kondult meg. Az öreg kántorra
2281 III, 28 | környéken nincs eladó fiú.~Most már érteni kezdém az iszonyatos
2282 III, 28 | az olyan kísérteties volt most!~Az öreg kántor kinyitotta
2283 III, 28 | Istentelenséget csinálnak. Most kezdtek hozzá, hogy téged
2284 III, 28 | lábacskáit kinyújtva.~- Ki lesz most már az én gyámolóm, büszkeségem? -
2285 III, 28 | megcsókolta szép lenhaját.~- Tied most már apai szeretetem egészen.~
2286 III, 29 | pedig a hitközségnek, mely most a saját költségén tartozik
2287 III, 29 | sajátságos történetet, amelyet most leírok.~A szegény halottnak
2288 III, 29 | lehetett az egyik ujja (most már az is meggyógyult),
2289 III, 29 | Ugye, te gazember? - szólt most a halott, vagyis a halottat
2290 III, 30 | ment a dolog, sõt falun még most is ez az olcsó paripa liferál
2291 III, 30 | ezek az új emberek, akik most élnek, nem õneki valók már.~
2292 III, 30 | értesült kedvence hollétérõl. Most Erdélyben van, valamely
2293 III, 30 | maga az. Hát nem ösmer? Még most sem ösmer? Én vagyok az
2294 III, 31 | Megengedem. De vegyük most már az ellenkezõ esetet,
2295 III, 32 | bajnak a gyógyításánál, amit most érez a fiatal nõ, a férj
2296 III, 32 | Hogyne emlékeznék, még most is mindennap gondol rá.~-
2297 III, 32 | hallgatásba burkolózik. Neki most ez a legkényelmesebb.~-
2298 III, 33 | kerekekre járó bölcsõben, de most valahára otthon hagyták
2299 III, 33 | rossz szellem sem találhatja most meg, az is azt hiszi most,
2300 III, 33 | most meg, az is azt hiszi most, hogy a bölcsõben fekszik.~
2301 III, 34 | esik, amikor õk akarják.~De most látom, hogy rosszul kezdtem
2302 III, 34 | napfény. (Meg ám, kivált most júliusban!)~Pálunk szerelemre
2303 III, 34 | lett pontatlansága miatt. Most már bizonyos, hogy Mari
2304 III, 36 | elutazott huzamosabb idõre s most már nincs egyéb hátra, mint
2305 III, 36 | Wertheim-kasszájába.~Van most már lakodalom hegyen-völgyön,
2306 III, 37 | kóválygott ez a gondolat: »Adnék most száz forintot negyven krajcárért!«~
2307 III, 37 | csúnya« vagyok. Ez a pénz most nem lenne itt, s téged ugyancsak
2308 III, 39 | õfelsége hova való volt. Most aztán odajutottam, hogy
2309 III, 39 | ha visszatér, én pedig most ütöm le, ha nem engedelmeskedel.
2310 III, 39 | A király odafönn van és most alszik. Az éjjel személyesen
2311 III, 39 | az aztán el is vitte. De most már pusztulj a rögeszméddel…~
2312 III, 39 | felsõ takaróját a királynak.~Most aztán bátrabban mehetett
2313 III, 40 | nem volt sehol, sehol.~Most már az én felfogásom lett
2314 III, 42 | Nos igen, uram, - szólt most a nõ s hangja szomorú, bánatos
2315 III, 43 | a szentélybe, hol õ van most. Megnézi, körültapogatja
2316 III, 43 | foga.~Micsoda nagy baj ez most már! Az asszonyka egészen
2317 III, 43 | elméjében ismerõseit, barátnéit. Most jut elõször eszébe, hogy
2318 III, 44 | parasztot -, mit lehetne itt most csinálni?~Az immel-ámmal
2319 III, 44 | nyélbe üti a szekeret.~- Most pedig mivel tartoznánk? -
2320 III, 45 | út mellett. A hold éppen most bújt ki, s látni hagyta
2321 III, 46 | de megelégedettek voltak, most meg már éppen boldogok lettek,
2322 III, 46 | is csak szóbeszéd volt, most pedig már ott áll a jászolnál.~-
2323 III, 46 | a Csákónak szarva volna, most rá lehetne tenni a rézgombot.
2324 III, 46 | jajveszékelni.~- Ancsa, ne bõgj most - mondá Mimi (õ volt az
2325 III, 47 | holttestet, melybõl a vér még most is csepegett a zsákon át.~-
2326 III, 47 | csepegett a zsákon át.~- Most pedig miénk a drágaságok!
2327 III, 47 | kiért cselédeidet megöltem, most olyan bûnt kiált ki reám,
2328 III, 48 | közjegyzõnél. Hát jó lesz ez? Mi?~Most aztán még nagyobb zavarba
2329 III, 48 | kést, aminõt keresnek; »most nincs az a fajta készen«,
2330 III, 48 | feleli vállat vonva. - Most a mezei munka miatt nem
2331 III, 49 | meghalt.~- Mikor halt meg?~- Most uzsonna táján.~- Akkor hát
2332 III, 49 | amelyben a fekete halál most a vicispánynál is nagyobb
2333 III, 49 | a torkos állat gazdáját, most egykedvûen nézték, hogy
2334 III, 49 | miatt.~- Látod, öcsém, ha most ez a békanyál drótból lenne,
2335 III, 49 | tekintetes uram!~- No, most pedig eredj és jól végezz.
2336 III, 49 | elõkotorászni a - depositumokat.~- Most már a vármegye pénzével
2337 III, 50 | tisztelnek a világon!~Te most elkeseredve ezen, nem akartál
2338 III, 50 | nyomaim jobbra visznek s engem most nem érdekel más.~- Hahó,
2339 III, 50 | ni… amott röpül, nézze… most meg már leült a jegenyére.~
2340 III, 50 | Tanácskoztak, hogy a vörösbegyet most már el fogják temetni, a
2341 III, 50 | csodálatos szépnek találtam most, nagy ragyogó szemével,
2342 III, 50 | nem félt…~- Igen eddig, de most… most úgy szeretném, ha
2343 III, 50 | Igen eddig, de most… most úgy szeretném, ha velünk
2344 III, 50 | a kedves gyermekek után. Most már én féltem. Most már
2345 III, 50 | után. Most már én féltem. Most már én szerettem volna hozzájok
2346 III, 51 | holttestet, melybõl a vér még most is csepegett, keresztülszivárogva
2347 III, 51 | keresztülszivárogva a zsákon.~- Hanem most fussunk, Magdolna… fussunk!
2348 III, 51 | életemet áldoznám érte, most olyan bûnnel vádol, amit
2349 III, 51 | mindeneknek megfeleltél, s most legalább megtanulhattad
2350 III, 53 | mozogni kezdtek az országok.~S most íme az egyik nekiment a
2351 III, 53 | volt, kár volt. Mi lesz most már odahaza a nótákból,
2352 III, 53 | vétek volt ezeket a nótákat most már mind elrontani egypár
2353 III, 54 | s úgy megtanította, hogy most már Bécsbe vitték emiatt.
2354 III, 55 | java, amit én mondok el most.~Pedig nem is magam csináltam,
2355 III, 55 | azt gondolta magában, hogy most már mindennek vége van,
2356 III, 55 | már mindennek vége van, most már hiába mutatná ártatlanságát,
2357 III, 56 | mikor hozzám hozta az apja, most valóságos medve. No, de
2358 III, 56 | cérnacingár legényke volt, most meg már vaságyban hálatom…
2359 III, 56 | telelni való - vette fel most a szót Molnár uram. - Azért
2360 III, 56 | olyan halványpiros volt most egészen, mint átlátszó fülei.~-
2361 III, 56 | a kosztosok borlevesébe, most érkezett meg, s szánakozó
2362 III, 57 | Jaj, ne nyúljon hozzám most - mondja enyelegve, amint
2363 III, 57 | gyereket eltiltották tõled. Az most alszik a kis szobában.~-
2364 III, 58 | megtaláltuk.~- Mi történik most? - kérdi fontoskodva a Diamant
2365 III, 59 | hogy mivel hát én itt most be fogok csukatódni.~- Becsukatódni?
2366 III, 59 | Azért hát tessék engem most becsukatni.~Barátomnak egy
2367 III, 59 | három forintomat. Ez, ez! Én most már haza nem mehetek innen
2368 III, 59 | Kupka János. Távozzék! Ön most már szabad, mint a madár.~
2369 III, 59 | mondák. - Hogy fogja ez most áldani éveken át a rendõrséget.~
2370 III, 59 | arca volt látható. A szoba most homályosabb volt valamivel,
2371 III, 60 | szállotta meg lelkemet, hogy most már holnap délben útra kelhetek,
2372 III, 60 | maradjak ameddig tetszik, most eszembe jutott, s elszomorodtam
2373 III, 60 | falra, amit otthon nálam, de most keserûen sóhajtottam föl.
2374 III, 60 | majd hozatunk kölcsön, hogy most meg ne fázzék. Az öné is
2375 III, 60 | bérletemmel?~A bunda nyilván még most is valahol Rozsnyón terpeszkedik,
2376 III, 62 | Egyetértés« a legdrágább - mert most ez van divatban! Hanem ‘
2377 III, 63 | másik Törökországba ment. Most már csak benned van bizodalmam,
2378 III, 63 | esketési bizonyítvány kell most tõled, atyám!~Anzelmus kidüllesztette
2379 III, 63 | a dologra, jó asszonyom.~Most hirtelen kihúzta az egyik
2380 III, 63 | kérdezem meg olyankor.~Hanem most az egyszer nem kellett elmennie
2381 III, 63 | a bizonyítványhoz. Hanem most emitt vallod a színigazat.
2382 III, 63 | mondá:~- Hogy mit ítéljek most már, nem tudom - de hogy
2383 III, 63 | megmutatta, hogy mit tud: most már meglett volna a nagy
2384 III, 63 | el a bátyja, akinek a fia most meg fogná kapni a sziléziai
2385 III, 64 | ártatlanságukban?~Hanem én most ezen nem tűnődöm, mert nekem
2386 III, 64 | az egyik udvarlója, ez a most élő Kamuthy Lázár bácsi
2387 III, 64 | valamivel, hallja kend… most meg már odább egy kicsit!
2388 III, 65 | a gyámapa.~No, még mit… most meg már fölemelte a levegõbe,
2389 III, 65 | körülcsapkodta a fejét.~- Ugye félsz most? Gyertek ide cápák, rákok,
2390 III, 65 | konyhát, egy kis ibrikje éppen most gurult valahová, azt kereste
2391 III, 65 | irigyli-e?~- Ej, Károly - szólt most a kövér asszonyság vékony
2392 III, 65 | Csüggedten ballagtunk a piacon, most már igazán nem tudva, mitévõk
2393 III, 65 | már egy órája keressük… Most már késõ… már hasztalan
2394 III, 65 | késõ… már hasztalan minden… most már vége…~S könnyei végiggurultak
2395 III, 65 | Matykó… amíg én visszajövök. Most pedig jöjjenek már utánam,
2396 III, 65 | akart lenni a legokosabb, de most semmi nyomát sem láttam
2397 III, 65 | No - szólt -, én már most visszamegyek. Az isten megáldja
2398 III, 65 | Hiszen itt vagyunk… hiszen most már semmi bajod többé.~A
2399 III, 65 | megállj, te golyhó, hát most sül ki már, hogy te nem
2400 III, 66 | Koroghoknál legyeskedett, most pedig legutóbb sikerült
2401 III, 66 | dolmányát.~- Hát hol is vagy te most, mondsza csak? Nagy ritkán
2402 III, 66 | Eredj ki lányom - szólt most Maróth -, eredj fiam hálókamrádba,
2403 III, 66 | választ. Érted, reggel. Most eredj fekhelyedre, magadra
2404 III, 66 | fényes tányérja természetesen most sem vonta meg világítását,
2405 III, 66 | Ezt, ezt akartam tudni. Most már légy nyugodt, Anna.
2406 III, 66 | egykedvûen a szertartást. Most már be is végezte s õ is
2407 III, 66 | Mindenki arcán az öröm ragyog most s csak a menyasszonyén a
2408 III, 66 | jobbágyod leszek ezentúl. Most pedig tiszteld meg, királyom,
2409 III, 66(29)| barátom, Kovács Gyula, írja most nagy apparátussal a magyar
2410 III, 67 | nagy fantáziája.~S ez neki most is elég, hogy boldog legyen,
2411 III, 67 | S én jártam a legjobban. Most már legalább egészen a hivatalomnak
2412 III, 67 | kényszerítettek az adósságaim miatt… Most már nem vagyok hivatalban.
2413 III, 67 | szabadság, függetlenség… Most már úrrá tettek. Most már
2414 III, 67 | függetlenség… Most már úrrá tettek. Most már utána járhatok a pöreimnek.
2415 III, 67 | mindenét elvitték a jóltevõi, most nyomorog, szenved… de ez
2416 III, 68 | lélek az emberekbõl, mint most. Mert erõsebb volt az ember
2417 III, 68 | több ildomosság volt - mint most azokban néha, akik õket
2418 III, 68 | fölséged egész kormánya most nem tud engem megvédelmezni
2419 III, 69 | téged elnökünkké.~- Igen, de most oda ültem, ahol…~- Igen,
2420 III, 69 | Duschekek kora lejárt, uraim! Most a cukkedli-korszak van.~-
2421 III, 70 | felesége van.~Laucsiknak most villant eszébe, hogy nini,
2422 III, 70 | menyecske, mert az ura beteg most, és az orvos megtiltotta,
2423 III, 70 | Kiment az eszembõl.~Laucsik most már nagy méregbe jött. Indulatosan
2424 III, 70 | fel a vizsgálóbíró, mert most mindjárt megösmerte. - Maga
2425 III, 70 | Nem is avégett jöttem most, tekintetes uram, hanem
2426 III, 71 | tipegett, hogy tipegett… mintha most is látnám.~- De hiszen a
2427 III, 71 | csillagos éjszakákon gyakorta most is, hogy hátha megnyílik,
2428 III, 72 | legszebb asszony vitte.~Hanem most nem sikerült. A másod alispán
2429 III, 72 | is két hét kell.~- Hát én most ugye magam menjek el? -
2430 III, 72 | leszel, mint én. No, de most már menjünk át a selyembogarakhoz.
2431 III, 72 | instanciával.~- Nem érek rá most. Nem kell beereszteni. Mondd
2432 III, 72 | a király csakugyan nincs most itthon, de ma estére hazajön.
2433 III, 72 | a szõke úr -, de nem ül most a trónon: azért hát nem
2434 III, 72 | aztán így szólt:~- Kelmed, most hazamegy, Ács Mihály uram,
2435 III, 72 | mosolygott. S lehet, hogy most már nem is a falu végett.~
2436 III, 72 | étvágy az inzsellérekre.~Most már az is megszûnt.~De hát
2437 III, 73 | Csakhogy nem tette lábát most sem a Köztelekbe addig,
2438 III, 74 | kinek a magaviselete gyanús. Most is rendõri felügyelet alatt
2439 III, 75 | mondtam? No, hát el sem mondom most. Majd egy más alkalommal.
2440 III, 75 | volt hazug, vagy te hazudsz most. Huh! Mindjárt megüt a guta,
2441 III, 75 | hogy mennyire megcsaltatok. Most hazamegyek, de ha meg nem
2442 III, 75 | gyöngédséggel szólt nejérõl. S most… most, micsoda pogány, keresztényietlen
2443 III, 75 | gyöngédséggel szólt nejérõl. S most… most, micsoda pogány, keresztényietlen
2444 III, 75 | mikor még arra való volt. Most már vén anyóka.~- Hallatlan!
2445 III, 75 | szólt közbe az öcsém. - Most értem már én, miért akart
2446 III, 76 | megsiratta a börtönben. Még most is gyakran elvonul a nyárfák
2447 III, 76 | Persze hogy furcsa… s ha ön most külföldi újságíró lenne,
2448 III, 77 | A ZAVARGÁSOK?~1883~Hogy most egy pár hétig megfordultam
2449 III, 77 | valamit, ha már eljöttünk!~De most két lovasrendõr jön, s amint
2450 III, 77 | orr ez az én orrom! Mert most már becsületemre mondom,
2451 III, 78 | faluban. Hej, atyafiak, látnak most kigyelmetek olyan bort,
2452 III, 79 | Hát hova szaladjak én most Kovách Laci után?~- Hozhatsz
2453 III, 79 | találkozom egy ismerõsömmel, aki most a két szárnyat hordja gallérán,
2454 III, 79 | elismerte, így szólt:~- No, most már rendben vagyunk.~Én
2455 III, 79 | igazgatóhoz fordultam:~- Most tehát kiadod már a vasúti
2456 III, 79 | gazember kilopta.~No, már most mit csináljak? Mit? Hát
2457 III, 79 | mint a katona a csatában. Most már azért se hagyom azt
2458 III, 79 | kopé, kopé! Rá akartál most szedni. A rövidlátásomra
2459 III, 79 | igazgatósághoz.~- No, de most már csak kikapom a jegyemet?~
2460 III, 80 | Az öreg báró elértette most a tévedés okát, s elkezdett
2461 III, 81 | Nagyobb szükségem van nekem most egy kis üdítõ álomra.«~-
2462 III, 82 | felelte nekem, úgy emlékszem most is még a hangjára is, mintha
2463 III, 83 | szerint igazi szépség. Ami most olajszínû ránc, az akkor
2464 III, 83 | Hát minek csináljak én most nyolcvan esztendõ múlva
2465 III, 83 | okoskodának a mieink, ha már most a francia találna felülkerekedni,
2466 III, 83 | Majgóné. - Hagyjanak békét most. Jöjjenek reggel, ha dolguk
2467 III, 83 | koporsótól, amikor hozták - most már föl sem veszi, mintha
2468 III, 83 | robajjal újra lecsapódott.~De most már könnyen fölemelheti
2469 III, 83 | ütve örökre. Hogy fog õ most emberek közé menni, õ, a »
2470 III, 83 | Józsefné az ördög felesége most! Minden éjfélkor eljön hozzá
2471 III, 83 | vagyok«…~- Nem arról van most itt a szó - toporzékolt
2472 III, 83 | becsületem semmi? Mert ha õ most itt fekszik a gonosz csontjaival,
2473 III, 83 | apróra tudni.~Mit tehetett most már Pélly? S mit tehetek
2474 III, 84 | az utcára, pedig még csak most tanult meg járni. Lassan
2475 III, 86 | kocsikenõcs. A tej fogy most. Sorba jönnek apró tepsikkel
2476 III, 86 | hisz ez csak estefelé lesz…~Most még reggel van. Jópál István
2477 III, 87 | Hát egy ködös napon, még most is elõttem áll minden, amint
2478 III, 87 | korrupció, mint mai napság… most már nincs semmi szent az
2479 III, 87 | mit faraghatok belõled. Most egyelõre ide írom neked
2480 III, 87 | fogok szólani Erzsikéhez most.~Nem is tudom, hogy jutott
2481 III, 87 | esett ez a szó. Hogy ki van most már egyenlítve minden! Engem,
2482 III, 87 | irigyeltük tõle.~Kivált Erzsi, ki most kettõztetett figyelemmel
2483 III, 87 | köszörülni, amíg ott voltunk. Most már én ostoba leszek hát
2484 III, 87 | Istenem, istenem, mi fog már most történni? A szolgabírónak
2485 III, 87 | a deregi zökkenõnél. Már most hát dologra, gyerekek, míg
2486 III, 87 | csodálkozással magamon kívül -, most már elhiszem urambátyámnak
2487 III, 88 | ha egyéb dolguk nincs.~Most, mikor naponkint olvassuk
2488 III, 89 | valaki elkiáltaná magát most: »Gyerünk, verjük be a szabadelvű
2489 III, 89 | fokon áll a bankett, hogy most már érdemes komolyan beszélni
2490 III, 89 | magyar ember nem foglalkozik most veletek annyit, mint azelőtt
2491 III, 89 | hát kivel foglalkozzunk most? Nincsenek Vörösmartyk,
2492 III, 89 | bosszankodó káromkodását.~»Már most mi az ördögöt csináljak?
2493 III, 90 | az egész város éhen hal… Most volt itt a pék, a fûszeres,
2494 III, 91 | szállt föl, s e forró pára most olyan volt elõttem, mintha
2495 III, 91 | vártam én is. Nos, hát várjon most ön is, míg engem is meg
2496 III, 91 | Nagyon drága. De megadom.~Most tudtam hát meg, hogy ez
2497 III, 92 | míg meg nem házasodott.~Most is elnézünk hozzá - kivált
2498 III, 94 | alkalmasint a saját eszéből. Most már én nem tudom különválasztani,
2499 III, 94 | panaszképpen mondom, mert még most sincs.) Az utak se voltak
2500 III, 94 | pedig ott állt, ahol te most. A holdvilág szépen sütött
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3360 |