Rész, Fejezet
1 1, 10 | háború! - bömbölt rá Gracza nevetve. - Hacsak a seprûre nem
2 1, 11 | Gyurinak az asztalára, miközben nevetve kérdé az öregtõl: »Az asszonyokat
3 1, 12 | szólt Krucsay félvállról, nevetve. - Azt akarjátok, hogy feltámasszam?~
4 1, 12 | de - tette hozzá Apafi nevetve - egymásután, ne egyszerre.~
5 1, 12 | jegyzé meg Boér Kristóf nevetve. - Legyõzött bennünket.
6 1, 13 | vannak - szólt az öregúr, nevetve a Druzsba úr megrökönyödésén -,
7 1, 13 | vagyok a szellõ - mondá nevetve.~- Mi vagyunk az árnyék -
8 1, 14 | küldenélek - felelte Balduin nevetve -, mert oda a mesterségednél
9 1, 14 | vethessen magára, s aztán nevetve, dudorászva futott ajtót
10 1, 15 | hortyog is - felelt a pap nevetve.~Az álomisten még a magyar
11 1, 15 | benne kára - szólt a király nevetve -, mert míg õ Hippolyt számára
12 1, 16 | gyémántok - világosítá föl nevetve Mihályi.~De különben is
13 1, 17 | Kozanovich Felicián, nagy nevetve, mikor meghallotta:~- Ördöngös
14 1, 17 | esetleg rá nem akad… - Aztán nevetve hozzátette: - S ahol a király
15 1, 18 | meggyomlálta - szólt Körmöczy nevetve.~Bizony nem sok haj volt
16 1, 19 | szétgurultak, összetörtek.~Johanna nevetve mondá Nagy Józsinak:~- No,
17 1, 20 | sem - felelte Tóth Pista nevetve. - Meddig várunk?~- A feledi
18 1, 24 | Azt már nem - jegyzé meg nevetve az egyik Pruszkay de genere
19 1, 24 | nevemet.~- Hagyd el - szólt nevetve -, téged már ismerlek az
20 1, 24 | szólott közbe Endre, nagyot nevetve az öreg zavaros filozofálásán.~
21 1, 25 | be tudná-e bizonyítani, nevetve felelte:~- Én nem, de ti
22 1, 26 | mondta a Blahunka Jani nevetve. (Inkább akart tehenet hajtani.)~
23 1, 26 | cukrászdában ül. - Aztán nevetve tette hozzá: - A cukrászné,
24 1, 27 | esetünk volt - feleli Horváthy nevetve.~- Nem tetszik leszállni? -
25 1, 27 | leszel a gyengébb - mondta nevetve Gilagó, kifelé rázogatva
26 1, 27 | valahol. Kazamatában persze.~Nevetve emlékeztette az akkori összejövetel
27 1, 27 | Persze, hogy ittam (és nevetve kihúzta köpenye alól a kulacsát),
28 1, 29 | mondhatnám - felelte a leány nevetve -, nekem csak az jutott
29 1, 29 | megpillantotta az ördög lábait és nevetve mondá neki: »Ugyan hallgass
30 1, 29 | ha parancsolja - mondá nevetve.~- Ah, az én utam most nagyon
31 1, 31 | Némelyek, kivált Parászkán, nevetve újságolták a nagy hírt: »
32 1, 32 | találta s összeszidta, mire nevetve felelt föl:~- Ne tessék
33 1, 33 | konziliáriuséknál.~Rédeky nevetve lépkedett a kerek asztalhoz:~-
34 1, 33 | rajz egy életrõl - de õ nevetve mondta.~- Hát nem volt önnek
35 1, 35 | Mindenemet elvesztettem - szólt nevetve.~Kozsibrovszky lecsatolt
36 II, 4 | szõke uracs ugrik be, vígan nevetve:~- No, ez groszartig. Quel
37 II, 24 | öreg... - mondá õméltósága nevetve.~- Kegyeskedjék elhinni.
38 II, 27 | népszerûségét emlegette, nevetve szokta megjegyezni: Eh,
39 II, 33 | mire a joviális fejedelem nevetve:~- Ezentúl büntetésül valamennyien
40 II, 38 | Vilma.~- Puff! - mondja Feri nevetve. - Orvos? Én? Nos, kinek
41 II, 41 | sor.~A doktor közbevágott nevetve:~- Most rajtad a sor, Laci.
42 II, 56 | forintra. Ha gazdag ember, nevetve vágja ki, s büntetlenül
43 II, 61 | diófakoporsót - szólott a doktor nevetve.~Ez eset óta semmiféle doktorral
44 II, 62 | mondá Ivanovics Iván nevetve, hogy szinte a könnyei folytak -
45 II, 71 | Megijedt a kísértet - lihegtem nevetve.~- Egy kicsit! - szólt Ilka,
46 II, 72 | valamit - felelt Pukovics nevetve -, az én võm csak nem szorul
47 II, 81 | hogy jól elverjem? - mondá nevetve. - Látta ön...~- Láttam.~-
48 II, 117| annak semmi hasznát - szólt nevetve a kedélyes aggastyán -,
49 III, 1 | herceg?~Azzal a délceg ifjú nevetve a hintóba pattan, búcsút
50 III, 1 | akkor a világ vége - mondá nevetve Lapaj, támaszkodva az ezredéves
51 III, 2 | írtál alá? - kérdé apám nevetve.~- Eladtam magamat egy rámás
52 III, 2 | felelj hát neki.~Aztán nevetve csapta össze a tenyereit.
53 III, 3 | feleségét szidja valaki, nevetve von vállat, ha a lányáról
54 III, 4 | krokodilus? - kérdé apám jóízûen nevetve.~- Eladtam magamat egy rámás
55 III, 39 | király?~- Nem ám - mondja nevetve a miniszter -, hanem a hangját
56 III, 50 | Oh, oh! - vágtam közbe nevetve - egy madárnak a holttestétõl!~
57 III, 73 | Én már tudtam ezt - szólt nevetve. - Miska mindig ilyen volt!
58 III, 79 | s azon át is megnézte és nevetve adta vissza.~- Ej, kopé,
59 III, 82 | Ez még semmi - felelte nevetve. - Tavaly unalomból összemarkoltam
60 III, 88 | Eszerint megegyeztünk - mondá nevetve az indítványozó Nagy Péter
61 III, 94 | udvarával a várbejáratnál, s nevetve nézte a csodálatos jövetelt.~-
62 III, 94 | mert szeretem.~A király nevetve vont vállat, mintha mondta
63 III, 97 | markába akarta csúsztatni.~Az nevetve és zavarral tolta vissza
64 III, 100| míg a szomszéd asztaloknál nevetve súgtak össze a vendégek: »
65 III, 110| Bagatell! - felelte az õrnagy nevetve. - Holnap átfogom helyeztetni.
66 III, 122| látom.~- Hm - szólt a szolga nevetve -, mert éppen képviselõséget
67 III, 124| lapokban.~- Hol? - mondám nevetve, mialatt Kázmér elém tolta
68 III, 131| Hát jól van - mondá Serédi nevetve. - Ha mához egy évig harmincezer
69 III, 142| Hja, öcsém - szólt õ nevetve -, a praxis, a megyei praxis…~-
70 III, 144| vagy fiam - mondá Hatvani nevetve. És legott visszaillesztette
71 III, 148| barátom - mond a plébános nevetve. - Teljesen lehetetlen.
72 IV, 1 | nekünk, ki a te szeretõd?~Az nevetve ütött a lányka kezére.~-
73 IV, 17 | nem csorbul - teszi hozzá nevetve Csomák Gergely.~- Ilyen
74 IV, 20 | is - kiáltott a császár nevetve. - Nagyon szívesen teljesítem
75 IV, 26 | nélkül? - vélte Koczka Máté nevetve.~Kovács Gábor uram, az egyházfi,
76 IV, 28 | fehérvári barátnak? - mondá nevetve a fejedelem.~- Van azoknak
77 IV, 33 | Akármelyikbõl odamegy - feleli amaz nevetve. Mire azután Beöthy vág
78 IV, 34 | emberi - mondá egy útitársunk nevetve -, küzdenek valamiért, s
79 IV, 35 | nem mondom - mordul föl nevetve.~- Olyan árvát értek, akinek
80 IV, 37 | hivatalunkba, én már megösmertem, s nevetve kérdeztem meg:~- Mi van
81 IV, 48 | matschakerek egy ostobaság - kezdé nevetve a vénleány -, a tudós megjárta
82 IV, 53 | ittam mákonyt - mondá az nevetve.~- Hát nem ad meg érte az
83 IV, 69 | õket a principálisom nagy nevetve. - Nem szeditek fel mindjárt
84 IV, 71 | Elpirult, aztán rám nézett nevetve:~- Hát észrevette?~- Mit? -
85 IV, 89 | csigerfalviak, én pedig nevetve mondom a fõispánnak:~- A
86 IV, 97 | napfény besütött az ablakon, s nevetve táncolt a megkrikszkrákszozott
87 IV, 99 | édes fiaim - szólt az öreg nevetve. - Engem akár kerékbe törhettek,
88 IV, 101| nap utolsó bágyadt fényét nevetve szórta le a halmokra és
89 IV, 102| nem lesz sok - mondá nagy nevetve Kriston János, a bíró -,
90 IV, 105| állni - gondoltam magamban nevetve, hiszen tulajdonképpen az
91 IV, 121| Bolond vagy, öreg - mondám nevetve. - Legalább a jó kedved,
92 IV, 127| végre megjelent a várúr nagy nevetve.~- No, mi kell neked, derék,
93 IV, 127| küldé eléje egyezkedni, nevetve mondá:~- Egyezkedni akar?
94 IV, 127| nagyságos királyom.~Zsigmond nevetve mondá Apulnak:~- Úgy látszik,
95 IV, 127| Bálint. A vár erõs volt, nevetve hányt Majláth fittyet az
96 IV, 131| Egyik se kell« - feleltem nevetve. »Egyik se? De hát akkor
97 IV, 132| öreg, aki utánam kullogott, nevetve figyelmeztetett, kínlódásomat
98 IV, 132| csókolj meg.« Mire Zsófi nevetve mondja: »Nincs egyéb kívánsága?«
99 IV, 142| asszonynéném«, feleltem nevetve és eltávoztam. Patakiné
100 IV, 146| urak, menjünk - biztatott nevetve Korongi -, mert felfal a
101 IV, 152| Jó, jó - vágtam közbe nevetve -, valami borzasztót mondhatott,
|