Rész, Fejezet
1 1, 1 | küszöbét.~Otthon voltak mindnyájan. Az öregasszony, ki süketnéma
2 1, 3 | asszony! Aztán jöjjenek utánam mindnyájan, te Péter, te pedig elvezetsz
3 1, 3 | Jöjjetek ide, gyermekeim, mindnyájan. Komoly dolog az, amit mondani
4 1, 4 | olvasom, kegyelmes uram, hogy mindnyájan emberek vagyunk.~A gróf
5 1, 5 | Tyhõ! Ezer milliom! Hát ti mindnyájan összebeszéltetek, hogy engem
6 1, 5 | aranyozott óra, amelyben mindnyájan rá fognak ösmerni a fõkortes
7 1, 12 | Kertész János unokámnak.~Most mindnyájan dühösen néztek egy fiatal
8 1, 12 | Úgy van! Halljuk! Mi már mindnyájan elbeszéltünk egyet-egyet.~-
9 1, 12 | közületek éji szállást?~Mindnyájan készen voltak rá, de Laci
10 1, 15 | gondolataikba merültek, talán mindnyájan Mátyásra gondolva; Fulvio
11 1, 15 | Mivelhogy a király fölkelt, mindnyájan fölemelkedének.~Künn az
12 1, 15 | mellett?~- Igen, fölség; mindnyájan ebben állapodtunk meg, s
13 1, 16 | fõbenjáró, nagy bûntett! - Mindnyájan a fejünkkel játszunk. Hívasd
14 1, 17 | hogy egy napig álmodtak mindnyájan, ennyi volt az egész, -
15 1, 17 | elkövetni, hogy arról koldulunk mindnyájan. Hát ma bizony jó lesz le
16 1, 20 | Verseket írtak hozzá majd mindnyájan, ki jambusokban, ki hexameterekben.~-
17 1, 23 | édesen csengett a hangja.)~Mindnyájan oda néztünk. A morva úr
18 1, 23 | menjen férjhez.~- Ostobaság, mindnyájan Ádámtól származunk.~- De
19 1, 24 | huszonötödikén egyszerre mindnyájan el akartuk hagyni a szerkesztõséget,
20 1, 24 | szétszedték.~De õ is, mint mindnyájan e kedves sárosiak, engem,
21 1, 24 | nagyméltóságú szellemek mindnyájan.~Aztán egy partecédulát
22 1, 25 | Egy fehér szerecsenyt.~Mindnyájan ösmertük Málnay Ákost, ott
23 1, 26 | és mikor úgy szeretjük mindnyájan - folytatja a tisztelendõ
24 1, 26 | asztalhoz és koccintsunk vele mindnyájan. De Hanka, mikor hazakerült,
25 1, 31 | szívének és mindnyájuknak. Mert mindnyájan kijártak (vasárnap a Pali
26 1, 31 | rémületet kifejezõ arccal álltak mindnyájan az ágy körül. Vince mohón
27 1, 31 | Úgy látszik, bent vesztek mindnyájan - újságolta Gál Mihály,
28 1, 32 | betódultunk az ajtókon és mindnyájan néztük a mámikámat, aki
29 1, 32 | róka a ravaszságot, és így mindnyájan. A juhászom ellenben kapta
30 1, 34 | annyit mondott rejtélyesen:~- Mindnyájan léptünk egyet, én is, õ
31 II, 2 | akkor fel fognak kelni mindnyájan és megeszik villásreggelire
32 II, 2 | Gaillard apót.~Úgy szeretik mindnyájan, mintha az apjok volna;
33 II, 3 | másiknak is, amit pedig mindnyájan tesznek, az általános szabály,
34 II, 4 | emberrel!~- Hát amint mondom, mindnyájan kíváncsiak voltunk nevére,
35 II, 6 | hazugságban Stofi ügyvédet; mindnyájan támogatták állítását.~-
36 II, 6 | természet. Törékenyek vagyunk mindnyájan.~Csak Ilona akarta eltalálni
37 II, 16 | Ahelyett, hogy bántották volna, mindnyájan egyet nevettek a jó ötletnek.
38 II, 16 | nagy eset - mondák azután mindnyájan felkacagva és szájról szájra
39 II, 17 | ha nem tesznek valamit, mindnyájan elveszünk éhen az uram hóbortossága
40 II, 17 | legényre vigyáztam, kivel mindnyájan »bruderschaftot« ittunk
41 II, 18 | elmaradni.~Reggel tíz órakor már mindnyájan ott voltunk, anélkül, hogy
42 II, 26 | rigó rákiáltja: »gyilkos!« Mindnyájan vádolják.~A gyermek ereje
43 II, 36 | megkopogtatta az ablakot kívülrõl; mindnyájan oda pillantottunk s én fõnökömet,
44 II, 36 | történt? - ostromlák egyszerre mindnyájan.~- Viellent és Smith elfogatott.
45 II, 50 | mily jóízûen szivarozik ön, mindnyájan megkívánják a szivarozást,
46 II, 52 | a Nellike meghódítására. Mindnyájan tagjai lettünk.~Az általa
47 II, 52 | kérdém egy estén, midõn mindnyájan összegyûlve a Nelliék kerek
48 II, 69 | mindnyájunkat névleg ösmert, s kit mindnyájan szerettünk, mert itt lévén
49 II, 77 | a jellemzõ képbõl aztán mindnyájan megértettük a Lajosok korát,
50 II, 77 | készítsenek irodalmi dolgozatot. Mindnyájan errõl. Majd akkor legjobban
51 II, 87 | nekiágaskodik az egész országnak.~Mindnyájan emlékezünk még rá, hogy
52 II, 103| Híradó nyelvén beszél.~...Mindnyájan mosolyogtunk, mialatt a »
53 II, 104| hétéves fiú.~De hiszen mindnyájan ösmeritek. Bizonyosan találkoztatok
54 II, 107| akit leírni akarok, akit mindnyájan ismerünk s mindnyájan úgy
55 II, 107| akit mindnyájan ismerünk s mindnyájan úgy ösmerünk, hogy örökké
56 II, 110| hogy az már óriás, s õk mindnyájan kisebbek egy fejjel, mint
57 II, 113| árultál el, mint amennyit mi mindnyájan. Barátom, gondold meg, hogy
58 II, 120| szürke szemek, hogy mi mindnyájan boldogok voltunk attól a
59 II, 120| vasárnapi burkolatba.~Mikor mindnyájan kiöltözködve, tisztességesen
60 II, 120| mert rosszul indult. Azt mindnyájan tudjátok, hogy katonának
61 III, 2 | tán vörös márványból is… Mindnyájan boldogok lehetnének most.
62 III, 2 | és így szólt (lestük is mindnyájan a mondását):~- Már én csak
63 III, 4 | édesanyja, mikor már mi mindnyájan lefeküdtünk is, aggódva
64 III, 4 | így szólt: (Beh lestük is mindnyájan a mondását.)~- Már én csak
65 III, 26 | körülbelül úgy jöttek el mindnyájan, csak egyesegyedül Bagi
66 III, 73 | képviselõ van szóban, akit mindnyájan nagyon szeretünk, ha nem
67 III, 77 | kuglizónak tartott, ahol már mindnyájan vártuk, s útközben a következõleg
68 III, 83 | békében. Oda jutunk lassan mindnyájan.«~Napról napra rosszabbul
69 III, 97 | csizmadia a világon, hogy mindnyájan énrám szorultok? De nem
70 III, 113| tótok sohase lesznek otthon mindnyájan.~Mûvész hazája széles a
71 III, 125| semmit atyafiak. Hiszen mindnyájan az eddigi követet akarjuk.~-
72 III, 139| másnap elutazott Párizsba. Mindnyájan kikísérték a vasútig. Még
73 III, 144| kezét összetéve szépen.~- Mindnyájan elveszünk, megfúlunk - kiáltozá
74 III, 147| leghelyesebb.~Ebben állapodtak meg mindnyájan, s a sürgönyt megírta K-y.
75 III, 148| atyafiak! Hiszen úgyis mindnyájan az eddigi követet, Borcsányit
76 IV, 27 | ház erõs, kiállja. Most mindnyájan az emeletre szorultunk,
77 IV, 27 | nagy asztalhoz.~Kisvártatva mindnyájan összegyûltek az estelihez.~
78 IV, 31 | Jóska uram.~Hanem az olvasók mindnyájan talán nem is ösmerik, ki
79 IV, 34 | vesszõkkel.~- Üsd, vágd! Mindnyájan elveszünk, de a málnát nem
80 IV, 43 | hazafiak, akiknél megfordult, mindnyájan egy férfiút magasztaltak (
81 IV, 51 | kellemetlenséget okoznak neki. Hiszen mindnyájan ismerjük a tényálladékot
82 IV, 52 | mûvészetemre gondolok.~- Oh, ti mindnyájan naivok vagytok. Hogy hívják
83 IV, 73 | Egy váróteremben vannak mindnyájan, de más-más ablakból nézik
84 IV, 84 | mégis kivettem belõle, hogy mindnyájan, akik e ladikban vagyunk,
85 IV, 85 | mind tudod azt, amit mi mindnyájan tudunk. De ezt nem azért
86 IV, 85 | emberei részt vettek, s mindnyájan magasztalták a tudós ifjú
87 IV, 85 | kezét összetéve szépen.~- Mindnyájan elveszünk, megfúlunk - kiáltozta
88 IV, 90 | Egyszerre elhallgattak mindnyájan, s irigykedve néztek a boldog
89 IV, 95 | napokban könnyû a puska. Mindnyájan megbírták.~Elment az egész
90 IV, 97 | ajándékoztak meg, melybe mindnyájan levetették magukat, én meg
91 IV, 122| remény a szomjúzóknak.~- Mindnyájan elpusztulunk! - tördelték
92 IV, 122| hetedik banánfától jobbra.~Mindnyájan odacsörtettek, a fejedelem
93 IV, 131| lesújtón süvített a levegõben. Mindnyájan összenéztünk. Én ajkaimba
94 IV, 131| indulatosan toppantott a lábával.~Mindnyájan összenéztünk.~Újra bekövetkezett
95 IV, 132| az öreg fülébe.~- Ahova mindnyájan eljutunk, én is, más is,
96 IV, 142| Hát az történt, uram, hogy mindnyájan elvesztünk. Az a ló maga
97 IV, 146| leszállt a nyitva levõ ajtón. Mindnyájan kétségbeesve néztünk utána;
98 IV, 146| gyermekem!~- Mama! Ugyan, mama!~Mindnyájan leszálltunk, kifizetve az
99 IV, 148| legények, egy, kettõ, három…~Mindnyájan felkászmálódtak a lovaikra,
|