Rész, Fejezet
1 1, 2 | megemészteni.~- Mert sótalan. Az ügyvéd urak nagyon kevés sót adnak
2 1, 2 | beszélgetésbe merült esküdt és ügyvéd fölpillantás nélkül is eltalálta,
3 1, 2 | az egyiket - szólott az ügyvéd - én csak feketekávét iszom.~
4 1, 2 | öreg zsidó szomorú arcát az ügyvéd felé fordítá.~- Nagyon rosszul,
5 1, 2 | tekintetes úr parancsolja.~Az ügyvéd elmosolyodott, és nem jött
6 1, 2 | bácsi mehet, ahová Sramko ügyvéd indult: a pokol ambitusába.~
7 1, 2 | ördög! - pattant föl az ügyvéd. - Engem nem tesz bolonddá!
8 1, 2 | hora.~És úgy lõn.~Stofi ügyvéd kivette alattomban az óráját
9 1, 2 | a székrõl s kikereste az ügyvéd kezét valahonnan nadrágzsebébõl,
10 1, 2 | kenyerünket? Mi lesz belõlünk?~Az ügyvéd megint egy szippantást tõn
11 1, 2 | vagyok ember, hanem csak ügyvéd. Én nem gondolok semmire,
12 1, 2 | önkéntelenül szakítá ki az ügyvéd izmos markából.~Az agglegény
13 1, 2 | még nem akarok hazamenni, ügyvéd úr!~- Hüm! az egészen a
14 1, 2 | arca kigyúlt a haragtól.~- Ügyvéd úr, - szólt ünnepélyes,
15 1, 2 | föld nyelte volna el. A sok ügyvéd hiába káromkodott, hogy
16 1, 4 | tényálladék tehát az, - szólt az ügyvéd - hogy én most võlegény
17 1, 4 | szél ütötte meg tõle.~Az ügyvéd meglepetve hátrált egy lépést,
18 1, 4 | Kalap uram megtagadta az ügyvéd úr kérését.~- Ah!~- Mégpedig
19 1, 4 | Természetesen, szintén ügyvéd?~- Nem, én gazdasági ispán
20 1, 4 | kívánom tartani, hogy egy ügyvéd ellen harcolok. Furfangot
21 1, 4 | érezzük magunkat? - kérdé az ügyvéd fürkészõ szemekkel, amint
22 1, 4 | haragos felleg ült ki az ügyvéd láttára, szürke szemei a
23 1, 4 | beleegyezik« - gondolta az ügyvéd s a bejövõ Erzsinek már
24 1, 4 | rendbehoztunk.~Erzsi nem felelt. Az ügyvéd közelebb lépett hozzá és
25 1, 4 | hallgat, beleegyezik. Az ügyvéd nyugodtan vakarta állát.~
26 1, 4 | lélegzetet vett, és míg az ügyvéd rászegzett szerelmes tekintetét
27 1, 8 | amice Lupcsek, Fércz Márton ügyvéd úr »adjunktusa« sem fért
28 1, 8 | állott, s mely mellé az ügyvéd úr letelepedett.)~- Hogy
29 1, 9 | volt bennem, melyet most az ügyvéd úr fölrázott, életre ébresztett.
30 1, 13 | férjhez menjen? - kérdé Tibuly ügyvéd. - Hiszen nem vehette el
31 1, 13 | Kopál Domokos nevû zólyomi ügyvéd, a gimnázium volt tanítványa,
32 1, 13 | szerzõdés szerint, néhai Kopál ügyvéd zólyomi lakostól bizonyos
33 1, 14 | És ki ez a becsületes ügyvéd?~- Az öreg Szabó Dániel
34 1, 14 | Dániel képviselõ és hites ügyvéd, az Esztike gyámja) elfogta
35 1, 25 | Hová? - csodálkozék az ügyvéd. - Nem várod be az osztozkodást?~-
36 1, 25 | oda küldte meg nekik Mály ügyvéd a rájuk esett készpénzt,
37 1, 25 | jószágkormányzó és az uradalmi ügyvéd, megküldték a templomterveket
38 1, 31 | zsidónak, Veres Mihálynak az ügyvéd fia küldött Losoncról kétszáz
39 1, 32 | hogy õ dr. Pergen János ügyvéd, Brünnbõl.~- Tessék helyet
40 1, 32 | elvenni õt egész bátran.~Az ügyvéd valóságosan fölszisszent
41 1, 32 | sohase volt feleségem.~Az ügyvéd felugrott, minden hajszála
42 1, 35 | utánra oda volt rendelve egy ügyvéd is Homonnáról, aki mindent
43 II, 3 | ajkait s kiragadva magát az ügyvéd karjából, rohant ki az udvarra.~
44 II, 4 | is tudod... - morgott az ügyvéd kétségbeesve, hogy ezt az
45 II, 4 | hogy »hiányzik«, amit az ügyvéd úr önmagán tapasztalt.~De
46 II, 5 | nógatta magát a falusi ügyvéd. - Hát én bizony azt mondtam
47 II, 5 | Micsoda? Elmagyarázza? Ki? Az ügyvéd? Mit? A kontraktust? Én
48 II, 6 | kétdiplomás férfiú: Zemák Sámuel, ügyvéd és okleveles állatorvos.~
49 II, 6 | Karbunkulus? - kérdezé Zemák ügyvéd, szokás szerint megcsipkedve
50 II, 6 | mondván: »Ez az a gazdag Zemák ügyvéd! Jó lenne kinyerni pártfogását,
51 II, 6 | Ritkásyék, Flóris bácsi, Stofi ügyvéd, Feri esküdt, Haragh Sándor
52 II, 6 | mindenféle tarka diskurzus.~Stofi ügyvéd többi közt felemlíté az
53 II, 6 | leggorombább ember, Stofi ügyvéd is csak annyit mondott:~-
54 II, 6 | nyomtatási hibát s a Stofi ügyvéd úr által említett szám lépett
55 II, 6 | kis tévedés - szólt Stofi ügyvéd, feketekávéját szürcsölgetve. -
56 II, 21 | felfogás jogszerûségét. Õ ügyvéd volt, nem lehetett neki
57 II, 23 | így. Azért hogy még nem ügyvéd, nincs irodája, miért legyen
58 II, 24 | boldogtalan kis teremtés.~Stofi ügyvéd kijött a belsõ termekbõl,
59 II, 24 | halk, fojtott hangon.~Az ügyvéd, Stofi úr, egy mellékterembe
60 II, 32 | volna, kérdezte tõle az ügyvéd, hogy történt-e minden valósággal?~-
61 II, 33 | paraszt a városba érkezvén, az ügyvéd nevét elfeledte s mindenhol
62 II, 33 | hogy egy balassagyarmati ügyvéd valamely általa képviselt
63 II, 36 | jól figyeljetek! Ha az ügyvéd nem hinne a levélben elõadottak
64 II, 36 | tõlem hallja: „Viellent ügyvéd úr, fõnököm itt küldi ezen
65 II, 36 | Elvesztette állását, mert Viellent ügyvéd nehány évig aligha tarthat
66 II, 71 | köpönyeget visszahozza.~- Tegyen, ügyvéd úr, amit akar - szóltam
67 II, 71 | irományokról is valamint - mondá az ügyvéd.~- De oly hosszú út s talán
68 II, 82 | nem ismeri!~A Lala papája ügyvéd és özvegyember. Még fiatal,
69 II, 82 | szerencse, hogy rajta van az ügyvéd úr firmája a borítékon,
70 II, 82 | Nini, nini - mondja az ügyvéd mosolyogva -, hiszen ez
71 III, 34 | hanem a Nemkey Pali fiatal ügyvéd szerelmén. Mert e nélkül
72 III, 34 | különbséggel, hogy itt az ügyvéd magát kéri elmarasztaltatni
73 III, 34 | fûszercikkeket, amelybe az ügyvéd ablakai mellett kellett
74 III, 67 | mint a másik. Ha értelmes ügyvéd ember hallja a tényálladékaikat,
75 III, 114| Máli néninek egy fiatal ügyvéd, kit gyermekkora óta ösmer,
76 III, 126| izgatottan.~- Hol van az ügyvéd?~- A fõnök úr fürdõre utazott.~-
77 IV, 8 | elképzeltem magamban, hogyha ügyvéd leszek, majd én is mondok
78 IV, 16 | Grumm egyszersmind hírneves ügyvéd Pennsylvaniában, s Kazuvichot
79 IV, 45 | most magoknak céheket az ügyvéd urak, a közjegyző és a kaszinós
80 IV, 56 | felelte egy ott ácsorgó ügyvéd ismerõsöm.~- Miféle ember
81 IV, 57 | szándékában, mire a két ügyvéd elmondta vád- és védbeszédét
82 IV, 86 | csendesen megnyílt s egy ügyvéd barátom lépett be az ajtón,
83 IV, 94 | a palotájában a lángeszû ügyvéd tiszteletére. Elõkelõ társaságot
84 IV, 94 | mind fel voltak számolva az ügyvéd részére. Summa summárum
85 IV, 94 | uram, az a kölyök… az az ügyvéd. Bonorum direktorrá teszem
86 IV, 98 | aggodalmat az arcukon.~Ezt az ügyvéd is észrevette. Majd az ne
87 IV, 98 | Szabad megnézni? - kérdé az ügyvéd némi szemtelenséggel.~-
88 IV, 98 | egyetlen rossz asztal.~Az ügyvéd nem tágított. Neki, úgymond,
89 IV, 98 | lepedõvel leterítve.~Az ügyvéd rögtön fölemelte a lepedõt.~-
90 IV, 98 | Hm - szólt a foglaltató ügyvéd - kár, kár… hogy azokat
91 IV, 101| házasság hibázva eleitõl. Egy ügyvéd útján kötötték, pedig úgy
92 IV, 111| jelszó a nem fizetés, kedves ügyvéd úr. Ön mától fogva családi
93 IV, 111| kevés vadászszerencsével, az ügyvéd már majd holtan rogyott
94 IV, 111| az egyik felét:~- Tessék, ügyvéd úr. Ejnye beh jó!~Ti õ már
95 IV, 111| kastélyban öt napig. A szegény ügyvéd föltette magában, hogy kiállja,
96 IV, 111| lótott-futott az uraság is, az ügyvéd is, pénzintézettõl pénzintézethez,
97 IV, 111| közé? - kiáltott fel az ügyvéd.~- Nos, természetesen a
98 IV, 121| nevelõsködni mentem vidékre egy ügyvéd családhoz. Azóta ott voltam.
|