Rész, Fejezet
1 1, 1 | az egész falu mutatónak szokta felhozni; maga az apja is,
2 1, 1 | kérdezte meg, milyen könyvre szokta költeni pénzét. Oh, miért
3 1, 1 | a kertbe s lesse meg, ki szokta éjjelenkint összevissza
4 1, 2 | amint magát elmésen szokta kifejezni. Mert ha az embernek
5 1, 2 | apellata forum«-ból kifogy, ezt szokta emlegetni. Egyszóval, az
6 1, 2 | dalt, amivel kis testvéreit szokta elaltatni otthon. Ferenc
7 1, 3 | szerint az olyan határt szokta, melyen keresztül halottat
8 1, 5 | beszélgetésöket a nép ne hallja.~- Szokta ön, bátyámuram, játszani
9 1, 9 | Nos fiam, mit loptál? - szokta a csendbiztos úr kérdezni
10 1, 9 | mint humorosan emlegetni szokta.~Legkedvesebb barátja: Majornoky
11 1, 9 | tokáját, mint olyan ember szokta, aki meg van magával elégedve,
12 1, 9 | lapot félredobja, egykedvûen szokta kihúzni szelencéjét és élvezettel
13 1, 9 | Nos fiam, mit loptál? - szokta a csendbiztos úr kérdezni
14 1, 11 | ménesre való« - mint ahogy szokta mondani.~- S minden pakszus
15 1, 12 | vala.~Dobos néni Krucsaytól szokta vásárolni a portékát. Annak
16 1, 12 | matematikai professzor, aki azt szokta mondogatni: »minden tudomány
17 1, 12 | helyeslõ szemöldrángatásaival szokta kísérni mindannyiszor, ha
18 1, 12 | ember, hallja kegyelmed, meg szokta billenteni a süvegét, ha
19 1, 13 | onnan jön, ahonnan kapni szokta. Délután aztán ön odamegy
20 1, 13 | feljárat. Másutt két kõoroszlán szokta helyettesíteni ezeket a
21 1, 15 | voltak és pénze nem. Gyakorta szokta mondani:~- Minden reményem
22 1, 16 | Mihály uram, hogy miként szokta, nehány most komponált strófában,
23 1, 17 | kevélyen, mint egyébkor szokta, sem a testét nem rázogatta,
24 1, 18 | gyanús elõéletû birkákat szokta megvenni Kártonytól; Pelsõcrõl
25 1, 18 | ahogy az elkeseredett ember szokta, rácsapott roppant tenyerével
26 1, 18 | hogy nincsenek fiaim - szokta mondogatni Borcsányi szomorúan. -
27 1, 18 | evett-ivott, ahogy a mérges ember szokta.~Melléje akart ülni. »Elmenj
28 1, 19 | özvegyi állapot nem igen szokta az asszonyokat sírba vinni.~
29 1, 23 | házassági dolgokban) másképpen szokta fölállítani a kor-arányokat.
30 1, 23 | valemus, domine Prakovszky? - szokta kérdezni a nagyapa.~- Valde
31 1, 23 | hozzásimult, ahogy leány szokta cirógatni az apját, végighúzogatta
32 1, 23 | köhögött, a felesége a hátát szokta ütni, s a kiejtett szó utolsó
33 1, 24 | Wraneau mentegetõzött.~- Ön szokta mondani, uram, hogy szereti
34 1, 25 | kislányosan, ahogy az apácáknál szokta növendéklány korában - pedig
35 1, 25 | lábával, ahogy a haragos mama szokta, mikor a gyerek nem enged
36 1, 25 | Kiábrándultam a népbõl - szokta mondani.~Pedig igazán nagy
37 1, 27 | hivatalát, s a következõ módon szokta magát mentegetni, amiben
38 1, 35 | mert maga a szarvas is így szokta bekaparni.~Bolond egy föld
39 II, 3 | büszkeségtõl, midõn azt szokta mondani:~- Én akkor is úr
40 II, 3 | szerelmes Palkó mondani szokta, tán csak úgy hébe-hóba,
41 II, 3 | milyen más érzelmek közt szokta átlépni e szent küszöböt!~
42 II, 4 | annak a szemeit még nem szokta nézni senki.~A kisasszonykák
43 II, 6 | Sramko bácsi«. Õ maga is így szokta magát aláírni, még mikor
44 II, 6 | a nyár legnagyobb részét szokta tölteni.~De mindezen tüntetések
45 II, 16 | ember, okos ember. »Hüm! - szokta mondogatni - de ezt sem
46 II, 17 | Szicília!~Mint Kutlik úr szokta mondani: - a tény új tényeket
47 II, 21 | Egy szegény koldusfiúnak szokta elrakni sovány kenyérbõl
48 II, 21 | a koldusfiú, ki az úton szokta várni, mikor bevásárolni
49 II, 25 | nyugtalan vérét, mint mondogatni szokta, »aludttejjé devalválta«.~
50 II, 26 | mint egy professzornak! - szokta ilyenkor mondani amaz emberek
51 II, 27 | népszerûségét emlegette, nevetve szokta megjegyezni: Eh, hagyjátok
52 II, 30 | gyengéllette; aztán különben úgy szokta is mondogatni, hogy annyi
53 II, 31 | legeltetését egy szolgálóra szokta volt bízni. Egyszer azonban
54 II, 38 | színtelen vékony ajkszéleit) azt szokta mondani, hogy törekedjünk
55 II, 46 | mandolás mézeskaláccsal szokta megjutalmazni.~Mert hát
56 II, 59 | nyílását...~Igen, igen, Mari - szokta mondogatni. - Az elsõ rózsa
57 II, 65 | võlegényi kezét.~- Igen, igen - szokta mondani gyakran és hosszadalmasan
58 II, 67 | szokásból, ahogyan az ember szokta valakitõl: »Nos, milyennek
59 II, 69 | intézetünk körül«, már amint õ szokta nevezni a gimnáziumot.~Becsületes,
60 II, 73 | mint az öreg Ghyczy Kálmán szokta, egész a homlokára taszítja
61 II, 74 | másik Borcsám a fõvárosban szokta tölteni a telet; hetvenkilenc
62 II, 78 | telegrafírozok; az jobban szokta tudni az elkövetett dolgaimat.
63 II, 82 | mellett, mint legtöbbször szokta, ezzel a kérdéssel fordult
64 II, 99 | szemben. Mr. Kark ritkán szokta közölni gondolatait és nagyon
65 II, 103| itt az öcsémé az érdem, szokta mondani súgva, - Horváth
66 II, 106| akiben a szeretõje haját szokta tartani az ember. (No, én
67 II, 115| piszkafát, mellyel a tüzet szokta igazgatni az üst alatt,
68 III, 1 | fel Anikát, mint egyébkor szokta, reggeli végett: úgy mentek
69 III, 1 | ajtózárban, mint mindig tenni szokta éjszakára, de amit sohasem
70 III, 1 | Nos, fiam, mit loptál? - szokta a csendbiztos úr kérdezni
71 III, 14 | a folyosón, a házmester szokta megrúgni minden reggel,
72 III, 16 | nem is tudja, hogy az uram szokta a zászlóját hordani?… Hogy
73 III, 28 | feleségem urát!~Ezt gyakran szokta mondogatni a kántor úr s
74 III, 54 | Lupcsek Janihoz«, ahogy õ szokta mondani. S mivel Lupcsek
75 III, 71 | dünnyögte aztán az úton, ahogy õ szokta magyarázólag:~- Egészen
76 III, 77 | ahol a szokott félmeszelyt szokta meginni estefelé a stammgastokkal,
77 III, 78 | õket az orosz nyelvtõl - szokta mondogatni -, legalább nem
78 III, 87 | esküdtnek késõbb látatlanba szokta aláírni a végzéseket, amiket
79 III, 93 | úgy, mint üléses napokon szokta, vagy lement a szûk, sötét
80 III, 100| mondom. Még most is vízzel szokta, papa? Pompás idõk voltak,
81 III, 108| kosár tartalmát, mint a bíró szokta a bûnjeleket.~- Csak az
82 III, 109| hörögtem valamit, mint rendesen szokta a félálomban levõ ember.
83 III, 114| ösmer, s kinek mindennap meg szokta simogatni a haját.~A fiatal
84 III, 119| szeretnék egy kenderáztatót« - szokta mondani a fejedelem, többre
85 III, 123| egyet-mást.~Nekem legalább így szokta átadni a könyvkiadóm évenkint
86 III, 132| Ez a legtartalmasabb - szokta mondani. - Ebbõl ösmerni
87 III, 137| tisztelendõ úr sóhajtva szokta mondogatni otthon:~- Hej,
88 III, 148| mert mint a tisztelendõ úr szokta mondani: »minden órádnak
89 III, 148| mágnásnak csak születni nehéz« - szokta mondogatni -, »a többirõl
90 IV, 25 | országomban olyan előkelő lord« - szokta mondogatni vidám pohárcsengés
91 IV, 35 | pénzén szereztem a hurutot - szokta mondogatni -, és a vármegye
92 IV, 53 | kopogtatott az ajtón (nem szokta õ azt tenni). Puha lépteivel
93 IV, 57 | papirosát, amelyre írni szokta a válaszokat.~»Az óra jól
94 IV, 79 | Bercitõl kölcsön” (õ is így szokta tenni velem, ha pénze nincs).~
95 IV, 97 | matézis professzora, aki azt szokta mondogatni a diákoknak: »
96 IV, 97 | figyelmeztettem anyámat. - Ez szokta becsukni a diákokat.«~-
97 IV, 145| ahogy az ember a szeretőjét szokta, vagy még talán jobban.
98 IV, 152| olló is két ágból áll - szokta mondogatni az öreg -, csak
|