Rész, Fejezet
1 1, 2 | de önök egyetemlegesen mindenik a másikért is vannak elmarasztalva.
2 1, 3 | olyan, mint a zsebkendõ, mindenik beletörüli a maga szennyét.
3 1, 3 | cselekszik. Súlyos bal kezének mindenik csapása egy bölcs cselekedet,
4 1, 3 | felõle ezer csodás mesét, mindenik mese másféle: a nagy hadvezérek
5 1, 3 | a nótárius uramnak pedig mindenik szaváról leérzik a borszag.
6 1, 3 | ravaszságot nem használ, hanem mindenik tisztán, szabadon engedi
7 1, 4 | toll. Egy-egy nagy eszme mindenik. A fehér a maradás, a szolgaság
8 1, 4 | tornyokból lobogók lengtek: mindenik nemzeti szín - de hogy a
9 1, 8 | miket mi dicsõítünk most, mindenik egy-egy rög, vérrel öntözött
10 1, 8 | Akármilyen jelentéktelen szó, mindenik egy-egy szín, s az a tükör
11 1, 9 | a fal felé fordulva… S mindenik mellé egy-egy fegyveres
12 1, 9 | a fal felé fordulva, s mindenik mellé töltött fegyverrel
13 1, 9 | Majornokon szeretõjük, minélfogva mindenik arra felé építtette az országutakat,
14 1, 12 | szerencsét. No lám, no lám, mindenik a másiknak akarta a pénzesebb
15 1, 12 | vagytok ketten, két úton mindenik megtalálhatja a maga külön
16 1, 12 | másvilág titkai fölött. Mindenik jobban akarta tudni, mi
17 1, 12 | és elváltak. Itt aztán mindenik külön mondta el a maga dolgát,
18 1, 13 | fehér bárány, három papagáj, mindenik más színû, egy mókus ezüst
19 1, 13 | folyt három papagáj közt. Mindenik külön bronzállványon gubbaszkodott,
20 1, 14 | fõzött ki, mind elhajította. Mindenik olyan volt, hogy az arca
21 1, 14 | hat-hat poroszlótól kísérve mindenik, a két elítélt lépked. Megtörve,
22 1, 14 | legbölcsebb. A hét bölcs közül mindenik a másikhoz küldötte a széket.
23 1, 14 | közepébõl egy-egy golyó. Mindenik golyó egy el nem talált
24 1, 14 | golyókat a füvek között. Mindenik egy helyrehozott emberi
25 1, 14 | összevissza vannak cserélve, hogy mindenik azt a szerepet veszi föl
26 1, 16 | Sárga szattyáncsizmáján mindenik lépténél egyet pendült kevélyen
27 1, 17 | hatalmas száz-akós hordók, mindenik egy-egy apostol faragott
28 1, 17 | beszaladok, hát a két gyerek, mindenik visszájáról ülve a falován,
29 1, 18 | ha a szerelem megjelenik. Mindenik érzék el akarja csikarni
30 1, 19 | Fantáziájának ezer bokra támadt, s mindenik bokornál száz pillangó rajzott.
31 1, 19 | megkívánja a tiszttõl, hogy mindenik rangfokon legalább huszonnégy
32 1, 22 | életben oly távol estek), mindenik ráma mögött egy-egy gally
33 1, 23 | többiekben. Ez az élet. És mindenik talál magában olyan tulajdonságot,
34 1, 23 | pöszméte-bokrok között. Mindenik beszélt, hébe-hóba közbekacagott (
35 1, 23 | azaz lehúzták a csizmáikat. Mindenik csizmakását kért, azaz el
36 1, 24 | váltakoztak: újak, meglepõk, mindenik egy-egy furfanggal kieszelt
37 1, 24 | tokaji eszenciának nevezünk, mindenik elé oda téve a maga üvegjét
38 1, 25 | világosak voltak, hanem mindenik alatt ott reszketett az
39 1, 25 | megyében a pártok közt. Mindenik szerette volna megnyerni.
40 1, 25 | asztal volt elhelyezve, mindenik száznegyven terítékkel s
41 1, 27 | szállingóztunk a múlt éjjel, mindenik külön úton, s ma aztán,
42 1, 30 | van rajzolva a kisvárosok mindenik étterme.~Egy üres gömbölyû
43 1, 32 | Farkasszemet néztek egymással. Mindenik figyelte a másikat és érezte,
44 1, 32 | találkozott a tekintetük. Mindenik gyorsan elkapta a magáét.
45 1, 34 | udvarias fejedelem cselekszi, mindenik a másik uniformisában hivalkodva.~
46 1, 35 | Másnap munkásokat fogadott, mindenik szekérhez négyet, mire a
47 II, 1 | egész életük az volt, hogy mindenik azt akarta bebizonyítani
48 II, 2 | összejönne a »tour de mains«-ben, mindenik nagyot ütne öklével a másikra.
49 II, 15 | láttán; úgy éreztem, mintha mindenik holttest, mely mellettem
50 II, 17 | és még senki sem kelt, mindenik eltagadta a másik elõtt
51 II, 22 | ember fiának, mert jómódú mindenik, s odavaló zsellér nem cserél
52 II, 35 | ami szerfelett különös, mindenik tanú másképp vallott. A
53 II, 40 | közös szakácsnét fogadott, mindenik két szobát foglalt el a
54 II, 40 | belsejében gyûlölték egymást, s mindenik azon töprengett, hogy miként
55 II, 40 | a maga részével úr lenne mindenik.~A három agglegényt az utóbbi
56 II, 40 | miért veszekedtek volna? Mindenik azt gondolta magában titkon:
57 II, 48 | elmúlt napnak örült, mert mindenik megerõsíté tanítója és tanulótársai
58 II, 56 | együtt.~- Nos, aztán.~- Mindenik kiteszi a vizit kártyáját,
59 II, 75 | nézve ült egymás mellett, mindenik a másik arcát nézve.~Miután
60 II, 85 | egyig ellépegetnek elõttem, mindenik kedves emlékek szálaival
61 II, 99 | heverésznek az éden szalonjaiban, mindenik egy-egy gyapjúzsákon.~Ez
62 II, 128| hogy kitudódott volna... Mindenik eltagadta a kabát tulajdonjogát
63 II, 134| módos család most is majd mindenik tagja; de ha vagyont szerezhetnek
64 III, 1 | ássa!…~Csemez Tini arcán~Mindenik fövényszem~Egy rózsa hullása.~
65 III, 1 | szögletébe a fal felé fordulva, s mindenik mellé töltött fegyverrel
66 III, 2 | búzakévék lettek olyanok, mintha mindenik a Péri Judit szõke haja
67 III, 46 | másiktól: megvan-e a tehén? mindenik arca beszélte, hogy nincsen.
68 III, 63 | ismét vissza Rómába. Ha mindenik levél egy barázdát szántott
69 III, 63 | Hanem egy-egy barázdát mindenik szántott mégis a szép Brizló
70 III, 76 | bokor, s mégis ahány fûszál, mindenik más mustra, egyik se hasonlít
71 III, 83 | csak rendre kosarat kapott mindenik. Pedig olyan is volt, aki
72 III, 96 | kicsit - mert a szép Ágnes mindenik udvarlójáról tudta, mit
73 III, 108| másik is. A két fõispán, mindenik a maga módja szerint, megalakítja
74 III, 116| egyszer csak meghódoltunk mindenik a másiknak.~Õ azt ösmerte
75 III, 121| székvárosba szállítsa õket. Mindenik a jelölthez ment a zászlókért,
76 III, 128| ajtókat, de be volt zárva mindenik.~- Hollá, van itt valaki? -
77 III, 129| pedig hangulatot csináltak, mindenik kétszáz forinttal. Berugatták
78 III, 148| járatban vannak. Hiszen mindenik õróluk beszélt, élénk kíváncsisággal
79 III, 148| adónemet (hiszen furcsa az mindenik, de ez mégis különösen furcsa
80 III, 148| egy kicsit, mert hiszen mindenik udvarlójáról jól tudta,
81 IV, 17 | ketten két kaszát veszünk, mindenik olcsóbban kapja a magáét.~-
82 IV, 25 | Tisza Kálmán.~A skatulyát mindenik miniszter felbontotta, s
83 IV, 25 | miniszter felbontotta, s mindenik elcsodálkozott a tartalmán,
84 IV, 44 | tudós doktor urak közül mindenik mást sütött ki felõlem.
85 IV, 46 | volt a legelsõ dolog, hogy mindenik ellõje egyszer a puskáját,
86 IV, 46 | Érdekesek azok most, mert mindenik mögött ott van meglapulva
87 IV, 46 | teendõ, mint megint várni. - Mindenik rész tartotta magát egész
88 IV, 48 | ott álltak mozdulatlanul, mindenik erõsen fogva a maga lovának
89 IV, 48 | rögtön lovat cserélvén, mindenik a másik lovával akart gyorsabban
90 IV, 53 | remegve, félénk pihegéssel. Mindenik lapban az a szám nyert.
91 IV, 56 | benne a rendet és igazságot, mindenik a maga módja szerint?~
92 IV, 73 | A részletekben azonban mindenik más-más, s mindeniknek vannak
93 IV, 90 | folyik a triccs-traccs.~Mindenik elõhozza a maga halottjait,
94 IV, 95 | mostohaanyjuk az édesanyjuk, de mindenik azt gondolta, hogy a másiké.~
95 IV, 111| devla!~A cigányok elõjöttek, mindenik mint vádlott és vádoló,
96 IV, 113| harmadik a szikla alján állt, s mindenik csoport erõs kõfallal összekötve.
97 IV, 128| De a másik, harmadik és mindenik szakmunka csak azt erõsítette
98 IV, 152| böktek volna ki elméjükbõl, mindenik gondolkozni látszik rajta,
|