Rész, Fejezet
1 1, 4 | becsületbõl, könnyelmûségbõl, királyné szép szemének fölszárított
2 1, 5 | becsületbõl, könnyelmûségbõl, királyné szép szemének felszárított
3 1, 6 | becsületbõl; könnyelmûségbõl, királyné szép szemének felszárított
4 1, 7 | becsületbõl, könnyelmûségbõl, királyné szép szemének felszárított
5 1, 9 | gazdaságról:~- Milyen a vetés a »királyné szoknyáján«? (Egy nagyon
6 1, 12 | Kegyelmed volt köztünk a királyné, kegyelmed mindnyájunkat
7 1, 15 | biztosítsa az öröklést.~Beatrix királyné csak az egyiket akarta ezekbõl:
8 1, 15 | Nevetni fog az egész ország.~A királyné tréfával akarta elütni az
9 1, 15 | felállt és lerázta magáról a királyné haját.~- Ez meggondolatlanság
10 1, 15 | meggondolatlanság lenne - mormogta.~A királyné ingerülten emelkedett föl
11 1, 15 | Igazad van - felelte a királyné eléggé jól palástolt ingerültséggel. -
12 1, 15 | kicsi díszhintóba, melyet a királyné ajándékoz unokaöccsének.
13 1, 15 | unokaöccsének. Maga a király és királyné nem lesznek jelen az ünnepélyeknél:
14 1, 15 | Odalent már várt rá a Beatrix királyné ajándéka, ezüstös veretû
15 1, 15 | csak leküldi fõispánnak a királyné uszkár-kutyáját. És mi levesszük
16 1, 15 | Kiégne a szemem - említé a királyné elõtt -, ha kis Hippolytunk
17 1, 15 | mert ott volt õfelsége a királyné is palotahölgyeivel egyetemben,
18 1, 15 | prímáshoz egy kicsit mulatni. A királyné is eljön a palotahölgyeivel.
19 1, 15 | keltek, de mit ér, ha a királyné lakosztályában minden csendes.~
20 1, 15 | Gergelynek szabad bejárata volt a királyné szobáiba. Az okos, élénk
21 1, 15 | Gergely, nézz be, mit csinál a királyné!~Visszajött kis Gergely:~-
22 1, 15 | ura fegyverét keresi; a királyné szolgái emelik a zöld selyem
23 1, 15 | gyorsan gyûlt. Elõjött a királyné, a vendégek asztalhoz ülhettek,
24 1, 15 | Fulvio szólni akart, a királyné sietve odalépett, de Mátyás
25 1, 15 | izgatottan.~Késõ volt: mire a királyné odaért, már a két lovag
26 1, 16 | a királynak. Te leszel a királyné egy napig. Ott ülsz a király
27 1, 16 | tarack-lövés.~»Király és királyné az asztalhoz ülnek!«~Boldog
28 1, 19 | kívánság. Hiszen többet ér ez a királyné színházánál is.~A feketekávénál
29 1, 19 | ilyen helyes menyecske.~A királyné türelmetlenül lépett hátra,
30 1, 22 | eltakar elõlem is Moléna királyné köténye. Isten a füvekbe,
31 1, 23 | emelte föl a fejét, mint a királyné, ha sokaságok nézik.~Miután
32 1, 24 | középkori lovag, akit egy királyné számûzött.~Éppen kapóra
33 1, 34 | valamint a szép portugál királyné lábbelijét is ez a bizonyos
34 1, 35 | karosszékbõl nézte, mint egy királyné a trónból, a vidám népmulatságot,
35 1, 35 | Hasztalan töröd magad, szép királyné, az istenek az enyéim« -
36 II, 11 | jellemét védelmezte. Egy királyné, ki trónjáról mennydörög
37 II, 38 | én igazán megmondom, én királyné vágynék lenni, legalább
38 II, 38 | Potymándy testvér ajkáról.~- Te királyné? Jajajaj! Aztán mit csinálnál
39 II, 38 | Aztán mit csinálnál te, ha királyné volnál egy napig?~- Legelsõ
40 II, 38 | No, hiszen megadnád neki! Királyné szeretnél lenni s mindjárt
41 II, 38 | bosszúból, lovagiasságból, királyné szép szemének egyetlen könnycseppjeért,
42 II, 52 | bizonyára még õfelsége a királyné is csak Erzsébet, nem pedig
43 II, 65 | volna nõül. Most legalább királyné volnék, koronám, alattvalóim
44 II, 77 | ebben az idõben a francia királyné pelyhes szoknyát rántott
45 II, 79 | tudjátok, hogy Viktória királyné mennyire befolyásoltatja
46 II, 88 | bekvártélyoztam magamat a Böske Királyné hotelba, találkozom ott
47 II, 95 | KIRÁLYNÉ KEDVENCE~1879~Igaz történet
48 II, 95 | csomagot.~Ezt küldi õfölsége a királyné.~Erre hüledezék aztán igazán
49 II, 95 | derék egy asszony a nemzetes királyné asszony.~*~Most már visszatérhet
50 II, 122| lenyírt hajjal köztük a királyné. Arcában valami szomorú
51 III, 2 | meg is gyógyult tõle!~ ~A »KIRÁLYNÉ SZOKNYÁJA«~1882~Regényes
52 III, 2 | negyven-ötven boglya is lett a »Királyné szoknyáján« (amint a Gyócsi-had
53 III, 2 | között, mint amilyen széles a királyné viganója lehet (kivált vasárnap)
54 III, 2 | Erzsié pedig a selyemrét, a »Királyné szoknyája«. No, ez után
55 III, 2 | poros úton a Bogát alatt. A »Királyné szoknyájá«-nak mintha ránca
56 III, 2 | hogy ránevet Imrére! A »Királyné szoknyáján« sem terem ennél
57 III, 2 | világon! Ötszáz forint! Még a »Királyné szoknyája« sem ér talán
58 III, 2 | akkora nádast növesztett a »Királyné szoknyáján«, hogy évrõl
59 III, 19 | ebben az idõben a francia királyné pelyhes szoknyát rántott
60 III, 24 | volt ebben az idõben: a királyné szép szemének néhány kiöntött
61 III, 24 | aztán akkoriban, a »nagy királyné« idejében az volt a bon
62 III, 72 | trónus. Benne ült maga a királyné!~Oh, jaj de szép volt! Csillogó
63 III, 72 | könyv is volt, melybe a királyné jegyezett valamit, ki tudja,
64 III, 72 | ország könyvébe, fiacskám.«~Királyné a könyvbe legott bejegyezte,
65 IV, 7 | a plébánia? - folytatá a királyné.~- Nem tudom, fölség.~-
66 IV, 15 | búvárlataim tudni engedik, Mária királyné sokszor mutatta magát így
67 IV, 15 | fekszik, uraim, Szemiramisz királyné. (A rövidlátó iktató felágaskodott
68 IV, 30 | FÉRFIAK ORSZÁGA~1885~Egy szép királyné uralkodott Smargaza nevû
69 IV, 30 | országban, s maga Mirtha királyné igen büszke volt, hogy ilyen
70 IV, 30 | két hölgy jelentkezett a királyné azon elfogadó szobájában,
71 IV, 30 | bajotok? - kérdé Mirtha királyné.~- Egy lovag behálózott
72 IV, 30 | lovag behálózott engem, királyné - mondá a barna, és a szeme
73 IV, 30 | gárdakapitány? - kiáltá a királyné és ajkai reszkettek a dühtõl. -
74 IV, 30 | tudom, mert igaz.~Mirtha királyné magánkívül volt haragjában,
75 IV, 30 | neki! - kiáltott Aróta.~A királyné megszeppent. Csak most látta,
76 IV, 30 | amit kíván.~- Úgy van, királyné - szólt a királyi pecsétõr,
77 IV, 30 | betûin tartja ujjait, míg a királyné ítéletet mond.~- Ha megöletem,
78 IV, 30 | Aróta határozottan.~Mirtha királyné kérésre fogta:~- Végy példát,
79 IV, 30 | sikított fel Delma. - Királyné! A halálát kívánom ennek
80 IV, 30 | kívánom ennek az embernek.~A királyné maga is felháborodott Bólus
81 IV, 30 | kiáltott fel Aróta:~- Nem, nem, királyné! Én a törvényre hivatkozom,
82 IV, 30 | engedem, férjemül akarom.~A királyné elsápadt.~- Hát meg vagytok
83 IV, 47 | vihar, mely Windsorban a királyné kertjébõl az õs fák felét
84 IV, 53 | Ilyen ékszert csak egy királyné viselhet, az pedig nem minden
85 IV, 119| egy rezedaszálat, melyet a királyné mindennap személyesen öntöz
86 IV, 119| elvihesse a holt kéznek, s a királyné asszonyunk sem mozdulhat
87 IV, 127| megérkezett Sebõ, a Gizella királyné küldöttje, annak gyûrûjével.~
88 IV, 127| imádkozni Arany János szerint a királyné. Olvasóját honn feledte.~-
89 IV, 127| ott találta az udvarlót, a királyné fivérét, Kázmér herceget,
90 IV, 127| Életed a lányért, Erzsébet királyné! - s feléje sújtott. A királyasszony
91 IV, 127| Budáról Visegrádra.~Erzsébet királyné a rabhoz küldé udvari orvosát,
92 IV, 136| dõl el minden percben.~A királyné fülébe eljutott az új élvezet
93 IV, 136| Meg kell tenni - mond a királyné szigorral.~Nem volt menekülés.~
94 IV, 136| másodnapjának délutánja. A királyné sátort veretett a laxenburgi
95 IV, 136| mind a két szemére vak.~A királyné idegesen vonta kérdõre a
96 IV, 136| feltárni.~- Halljuk! - mond a királyné félig gúnyosan, félig kíváncsian. -
97 IV, 136| nemesség…~- Ah - szólt a királyné csípõsen. - Nagyon elmés
98 IV, 148| Nézd ezeket a méheket. Királyné nélkül szétszélednek s nem
|