Rész, Fejezet

 1   1,  9  |          s fürkészõleg pihentette rajtam szemeit.~- És most ide figyeljen,
 2   1,  11 |             Látom, bosszút akarsz rajtam állni, amiért ki nem fecsegtem
 3   1,  11 |         szemeláttára. Oh, nem! Én rajtam ne keressék a tarka harisnyát.
 4   1,  12 |           mente sem az enyim, ami rajtam van.« (Egy viseltes kamukaposztós
 5   1,  14 |           ki helyettem, erõt vett rajtam a lelkiismeret-mardosás,
 6   1,  15 |       felkorbácsolva, erõt vettek rajtam?~Igazságos Mátyás Morettihoz
 7   1,  18 |        lenne jó ez a ruha is, ami rajtam van? Hiszen egy Marjánszky
 8   1,  19 |         indokolta -, mivelhogy én rajtam fát is vághat kend, szép
 9   1,  19 |    feleségem lettél!~- Bizony nem rajtam múlt - mosolygott az asszony
10   1,  23 |     vettem észre, hogy tekintetük rajtam mászkál s behat a csontig,
11   1,  23 |       hátba ütött és egyet lökött rajtam, amitõl úgy odagurultam
12   1,  23 |            Tompa zsibbadtság vett rajtam erõt a nagy fölindulás után.
13   1,  23 |  Megfoghatatlan nagylelkûség vett rajtam erõt. Nem értem, hogy és
14   1,  23 |           némán köszönt anyámnak, rajtam gúnyosan siklott el tekintete
15   1,  24 |       hogy nem a párizsi ruha van rajtam!« (A gondviselés denique
16   1,  25 |           egy igazi demokrata van rajtam kívül a megyében.~Átjárogattak
17   1,  26 |     komolysággal -, mert végre is rajtam szárad az a tény, hogy egy
18   1,  26 | ölelhetnélek még egyszer?~- Nincs rajtam ruha.~A professzor megállt
19   1,  26 |            vacog a fogam,~- Nincs rajtam a köpönyeg, a kápolnánál
20   1,  27 |          a szégyen, hogy kifogott rajtam.~- Talán megharagudott?
21   1,  32 |           Szoltsányikám, segítsen rajtam, ha lehet.~Szoltsányi összeszámolta
22   1,  32 |      kasznárnét, ott áll és nevet rajtam édesdeden, gúnyolódva. Szerettem
23   1,  32 |           tetszett volna meg neki rajtam? - hebegte gyámoltalanul
24  II,  3  |        Mindennapi dolog az egész. Rajtam is megesett biz a... azaz,
25  II,  6  |      önért lángolnak. Könyörüljön rajtam, kisasszony. Ne hagyjon
26  II,  7  |      szolgája leszek. Szánakozzék rajtam! Én nagyon, nagyon szerencsétlen
27  II,  17 |         tán egy hajszál sem marad rajtam épnek, ha dühét, melytõl
28  II,  17 |           legnagyobb istencsapása rajtam - hogy megmaradt.~*~Délben
29  II,  18 |            Nincs követelni valója rajtam a líceumnak.~- Nem a tandíjt,
30  II,  21 |           a hínárból.~- Te akarsz rajtam segíteni? - kérdé a leány
31  II,  25 |       uras, szõrkelméjû ruha volt rajtam. Az öreg, szegény, hülyén
32  II,  34 |          ég, s borzadás fut végig rajtam, míg az elkövetett átkozott
33  II,  36 |          tanács immár fölösleges. Rajtam nem segít semmi, semmi...~
34  II,  41 |          doktori tudomány megtört rajtam; az életeszenciától, hánytatótól
35  II,  45 |        Pétert lopatik meg, holnap rajtam eshetik ez...~- Ne búsuljon,
36  II,  71 |          tapad e köpönyeghez. Még rajtam sem volt, máris kedves volt
37  II,  77 |      igénytelen...~Meg is látszik rajtam, hogy õ volt az elsõ »ismeretségem«.
38  II,  78 |       miért ne eshetett volna meg rajtam valamivel nagyobb is, hogy
39  II,  80 | tekintetétõl mindenütt megszáradt rajtam a ruha.~- No, ez igazán
40  II,  88 |           fekete báli gérokk volt rajtam, két gombbal hátul. Ez a
41  II,  88 |           Ez az okoskodás gyõzött rajtam. Mint a gyík kisiklottam
42  II,  91 |  értekezletre...~Csak úgy feszült rajtam a lajbi kevélységemben.
43  II,  118|           van-e a kabátom kefélve rajtam, jól szelel-e a virginia
44  II,  118|        tud, s minthogy megtörtént rajtam a múlt hónapokban az az
45  II,  134|          a pap... - Ne engedjétek rajtam azt a csúfot elkövetni.~-
46 III,  1  |         halkan dörmögi:~»Csüggnek rajtam…«~Aztán behunyja szemeit,
47 III,  1  |   félébren, félálomban: »Csüggnek rajtam…« és elalszik.~Már Luppán
48 III,  1  |       dehogy, dehogy! Õk csüggnek rajtam… Hova is gondoltam? Igen,
49 III,  1  |      lelke… oh, mennyire csüggnek rajtam…~Az öreg aranycsináló megmaradt
50 III,  1  |         mondani, hogy õk csüggnek rajtam. Igen, igen, õk csüggnek,
51 III,  1  |       Krisztina az; õ csüggni fog rajtam, õ az enyém leend, ha nekem
52 III,  1  |      boldoggá teszem; csüggni fog rajtam.~Ezzel erõsen megmarkolta
53 III,  1  |    jegyezze meg… õ csügg… õ csügg rajtam, uram! Igaz-e, Krisztina?~
54 III,  1  |         el bírom olvasni. Õ csügg rajtam…~- Barátaim! - szólt közbe
55 III,  1  |           baj! Õk csügg… csüggnek rajtam.~NEGYEDIK FEJEZET~Megmagyaráztatik
56 III,  1  |    csüggnek… igen, igen, csüggnek rajtam.~ ~AZ A FEKETE FOLT~1881~
57 III,  2  |         Szûz Anyám! Oh, könyörülj rajtam! - verte mellét Panna kétségbeesetten
58 III,  6  |          szeretlek! Könyörülj meg rajtam, szeretõ feleségeden; bármikor
59 III,  16 |        Tóth Máténé.~- Könyörüljön rajtam, nagyságos uram! A kényszerûség,
60 III,  21 |            hogy az úr megkönyörül rajtam, s kisegít minket a nyomorból.~-
61 III,  28 |           hogy sokszor felejtette rajtam a szemeit s úgy elpirult,
62 III,  32 |           keserítsen… Mindeniknek rajtam van a keresztje.~- Tehát
63 III,  42 |      nekrológot.~Miska észrevette rajtam, hogy mit nézegetek, s megbökve
64 III,  50 |       rögje.~Halálos félelem vett rajtam erõt.~- Viki! Birike! -
65 III,  60 |     ideges nyugtalanság vett erõt rajtam, s lázassá tett. Nem tudtam
66 III,  60 |        kerül haza, s beegzekválja rajtam a forintokat minden napra
67 III,  62 |          az arcát. Nem ér semmit!~Rajtam esett meg az eleven példa
68 III,  64 |           jött a szemembe… Segíts rajtam… Talán orvosért kellene…~-
69 III,  79 |         Miért? Hát hogy te segíts rajtam.~Baross megdörzsölte a kezeit.~-
70 III,  87 |          dühösen hordozta körül s rajtam állította meg. Én félénken
71 III,  112|      megjött és igen csodálkozott rajtam, mikor így szóltam õt karon
72 III,  144|           úr még talán segíthetne rajtam. Hiszen tudja, hogy az uram,
73 III,  148|      voltam, te megkönyörülhetnél rajtam, és megmenthetnél. Mondd
74  IV,  1  |         meg, hogy mikor ránéztem, rajtam találtam a tekintetét. Hirtelen
75  IV,  1  |           Leírhatatlan zavar vett rajtam erõt. Hallgatagon meresztém
76  IV,  32 |          mi kivetni valót találsz rajtam?~- Azt - felelte Magda durcásan -,
77  IV,  56 |       urambátyám, hiszem láthatja rajtam, hogy már régen nagykorú
78  IV,  61 |            rekedten, érezve, hogy rajtam is erõt vett, engem is összerázott
79  IV,  63 |  hasztalan panaszkodtam. Nevetett rajtam, s jóízûen jegyzé meg:~-
80  IV,  85 |         ahonnan vettem, könyörülj rajtam, add ide õket, nem bánom,
81  IV,  85 |         Oh kedvesem, jöjj, segíts rajtam.~Nyilván az előérzete súgta,
82  IV,  97 |           maga öccse?~Végignézett rajtam, azután mintha egy anya
83  IV,  97 |         egy tarka alsószoknya van rajtam - szólt kedves, egyszerû
84  IV,  101|        hagyom magamat; nem fog ki rajtam!«~Így folyt ez hosszú tíz
85  IV,  106|       csizmán essék a szégyen, ne rajtam, pedig szeretem a kezem
86  IV,  115|      adómra, miután úgysem tudják rajtam megvenni. Hogy pedig kisebb-e
87  IV,  118|           Bizony nagy istenáldása rajtam, nagy jót tett velem a nagyságos
88  IV,  127|           mente sem az enyém, ami rajtam van.~~A SZEGEDI VÁR~A szegedi
89  IV,  133|   csiripelt.~Halálos félelem vett rajtam erõt. Elkezdtem lélekszakadva
90  IV,  142|        már nem volt belõle semmi, rajtam szétmállott, párává lett.~
91  IV,  142|          vasborona is úgy szaladt rajtam át, mint egy széláram.~Most
92  IV,  145|         tartanak. Hittem, megesik rajtam s derék két fiamon, kiket
93  IV,  145|          is, Allah nevében segíts rajtam, ne hagyj elveszni nyomorultan.~
94  IV,  147|         áll még. Borzasztó szemei rajtam függnek.~De már ez félig
95  IV,  151|         tör. Babonás félelem vett rajtam erõt, ha a nyúl bekukkantott
96  IV,  152|        volt a kezében, végigütött rajtam pajkosan: »Geh, Vater, geh!«~
97  IV,  152|      hosszan, fürkészõn nyugtatta rajtam bágyadt tekintetét, aztán