1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3001
Rész, Fejezet
501 1, 17 | mondá:~- Ez kétségtelenül az õ teste. Nézzék meg kegyelmetek
502 1, 17 | kapitány volt Rákóczinál, ha õ mondta, az akkor úgy is
503 1, 17 | hogy a városi dobos helyett õ gyújtja alája a máglyát.
504 1, 17 | de ez jól állott neki - õ nemsokára füst lesz… azután
505 1, 17 | Kaszperek! - kiáltozták. - Õ ég már!« Valóban, nem az
506 1, 17 | a kormányzó. - Add ide!~Õ kapta fel a puskát és lõtt.
507 1, 17 | mert annyi alakban van õ meg, ahány neki tetszik…~
508 1, 17 | még jobban szeretném, ha õ maga volna itt…~- Nem abba
509 1, 17 | férjhez megy.~- Megéri.~- De õ maga választja, kikötöm.~-
510 1, 17 | elhagyva a »barátocskámat«.~- Õ csak mellékesen jön szóba -
511 1, 17 | Kozanovich. - Amennyiben õ, még életében, egy hordót
512 1, 17 | arra valamikor. Ne tudjon õ se mindent.~Csupa erdõn,
513 1, 17 | pecsenyét az asztalra. Õ öntött a király poharába.~
514 1, 17 | hitte, csúfolják. S most már õ is fölegyenesítette a darázs
515 1, 17 | Kaszperek képében… Semmi kétség… Õ maga is beismeri.~A rendõrfõnök
516 1, 17 | nem nyernénk semmit, sem õ nem vesztene már semmit.
517 1, 17 | volt a legkényelmesebb az õ helyzetében, hamis pénzeket
518 1, 17 | Deliál ördög segítségével õ tartja fogva Kaszperek elkárhozott
519 1, 18 | valami megköti magát, hogy õ bizony a szentnek se megy
520 1, 18 | tudta Pál, mit kaszál, mert õ maga nagy kártyás volt (
521 1, 18 | vastagodik. És talán éppen mert õ egyre több-több, azért mondja
522 1, 18 | birtokával. A föld volt az õ szeretõje. A Pálfa nevû
523 1, 18 | varjú-hájjal, kakukkfûvel. (Hiszen õ is hiú.) Olyankor odaadó
524 1, 18 | szeretetet a föld iránt, amit õ? Meg tudja-e úgy érteni
525 1, 18 | egyszer üli, valami az, ha õ üli, a »juhász-mágnás«.
526 1, 18 | bárhova dugjon el egy tojást, õ azt a szag után megtalálja,
527 1, 18 | után megtalálja, mert az õ nagy orrában olyan csodálatos
528 1, 18 | békítette a bõsz harangöntõt, õ addig fekvõhelyet kért az
529 1, 18 | darab karbunkulust!~- De ki õ?~- Hosszú volna azt elbeszélni,
530 1, 18 | Úgy, úgy, különbet látott õ az éjjel! Mikor elmesélte
531 1, 18 | és hogy nem is lakik itt, õ nem is tudja, hol lakik.~-
532 1, 18 | szeme, orra, minden az! És õ is összerezzent, mintha
533 1, 18 | Hát nem veszedelmesebb õ anélkül?~- Itthon van uraatyja? -
534 1, 18 | Borcsányi Erzsi volt, az õ süket nénikéjével. Maga
535 1, 18 | izgatja ez? Hiszen mindegy, ha õ volt, vagy ha nem õ lett
536 1, 18 | ha õ volt, vagy ha nem õ lett volna. És mégis valami
537 1, 18 | fölhajítja a nyeregbe, õ maga is felül s köd utána,
538 1, 18 | milyen a világ! Nini, még õ szid engem!~Mintha a ribizke-
539 1, 18 | panaszkodnék. No, lássátok, még õ veszekszik!~Véghetetlen
540 1, 18 | szegény nénédet.~S ezzel õ és Plange úr kétfelõl karonfogva
541 1, 18 | Marzsonné asszonyt érte, de az õ pásztoróráját ütötte agyon.
542 1, 18 | kifejtvén, hogy miután azt õ áttette mindjárt tegnap
543 1, 18 | elõször. Az öregek megint az õ öregeiktõl tanulták. Kitõl
544 1, 18 | sejtelemre van bízva.~Mert õ a szerelem kincstárnoka.
545 1, 18 | inkább a hátához, nem hallott õ abból semmit.~- No, nem
546 1, 18 | poharát… Ilyenforma piros az õ szájacskája is! Hát nem
547 1, 18 | ehhez Erzsike? Tudja-e már õ ezeket?~- Még nem, de õ
548 1, 18 | õ ezeket?~- Még nem, de õ jó gyermek és szereti a
549 1, 19 | ügyetlen udvarlókat, akiket õ házasíthasson meg.~Waldeck
550 1, 19 | De én tudni fogom, hogy õ mivé lett. Apró testvéreim
551 1, 19 | most már egy pár nap óta õ a gvargyián.~- A grófné
552 1, 19 | cselédszobában vagyok a Borcsánál, õ maga is átjön vigyázni,
553 1, 19 | kezdem, úgy folytatom… erre õ azt feleli. De hátha nem
554 1, 19 | mindig úgy ébredt fel, hogy õ félt, nem a macska.~Az efféle
555 1, 19 | volna fel a szoknyáját, õ is pelyhes szoknyában járt
556 1, 19 | Erre a véletlenre várt õ, hogy éretten hulljon ölébe
557 1, 19 | hulljon ölébe az alma. Ha õ kérhet három dolgot, mit
558 1, 19 | odanyújtotta lóhátról az õ kezecskéjét s amint a két
559 1, 19 | mivelhogy a lovaik miatt, õ maga is lovon ülvén, hozzá
560 1, 19 | nem volna mindegy, akár az õ lova jön be elõbb, akár
561 1, 19 | hogy ki nyert, ki vesztett. Õ is csak azt fogja kérni
562 1, 19 | abroszra legalább egy ételt õ fõzött; hogy melyiket, azt
563 1, 19 | hasonlóképpen esküdözött, hogy az õ lábán semmi látnivaló nincs,
564 1, 19 | és nem engem?« Erre aztán õ is nevetett: »Hiszen ha
565 1, 19 | egy hétre, mint a pinty.« Õ csak a szemét meresztette
566 1, 19 | olyanokban, ami tisztán az õ dolga lenne. Hogy egyszer
567 1, 19 | beszéljek: a Szabó Danival? Õ maga hatalmazott fel. Hát
568 1, 19 | fejezi ki: »koszt és mosás«, õ fõz és mos.~A földesúr még
569 1, 19 | pajtását, aki most már az õ cselédje volt, kezet fogott
570 1, 19 | szabadkozott, hogy nem érdemes õ olyan nagy gráciára, ilyen
571 1, 19 | nagyúri életbe, hogy az õ fürge varjúját úgy akarta
572 1, 19 | tettem, nem hozzám való õ!« S újra elkezdett unalmában
573 1, 20 | benne van az egész város, õ volt a legkülönb; õt magasztalták
574 1, 20 | asszonyok és a férfiak, az õ piros arcát, ingerlõ pici
575 1, 20 | mindenki irigyelte, s valóban õ is büszke volt a csinos
576 1, 20 | Moronyi is észrevette és õ is irányt változtatott,
577 1, 20 | olajfestményen boldogan szunyókál az õ hû képmása.~- Gyere ide,
578 1, 20 | kijelentvén elõtte, hogy õ az Andrássy grófoknál szolgált
579 1, 20 | legombolyítandó pamutját is õ tartotta, s ha ilyenkor
580 1, 20 | Hogy merik kitörülni az õ Erzsikéjét?~Elsõ érzése
581 1, 20 | Paperlapap! Benne van biz õ a maga szoknyáiban és vállfûzõjében
582 1, 20 | itt van az igazság. Ez õ. Csakugyan, csakugyan. A
583 1, 20 | Pista az oka. Mit tehet õ arról? Hát ki az oka? Az
584 1, 20 | szegény kis lélek, mit tehetne õ a gyenge, gyámoltalan szívével,
585 1, 20 | Murka Tóni esküdözött, hogy õ nem tolvaj, hogy az illetõ
586 1, 20 | van, úgy. Ha valaki érti, õ érti.~- Ki a fõrendezõ?
587 1, 20 | sietett Moronyi megjegyezni -, õ mindent tud.~- Váltig gondolkozom -
588 1, 20 | odalapul a falhoz, hogy ha õ kitekintene, valahogy ravaszul,
589 1, 20 | hangok megtalálják azért az õ fülecskéjét, beosonnak oda,
590 1, 20 | beleférceli a nótákat az õ álmaiba: csodálatos az õ
591 1, 20 | õ álmaiba: csodálatos az õ lélegzetvétele, sóhajtása
592 1, 20 | végrendeletét a közjegyzõhöz az õ javára. Hátha valami belsõ
593 1, 20 | volna bolonddá tenni! Hisz õ akarta ezt a losonci utat!
594 1, 20 | volna velem jönni. Hiszen az õ terve volt… ~- Éppen az.~-
595 1, 20 | kinyújtott piros nyelvén, hogy õ most jól érzi magát.~Moronyi
596 1, 20 | lámpát, amely füstölt. - Õ volt itt estefelé. Össze
597 1, 20 | benne fusermunka. Mit tehet õ róla, hogy ilyennek van
598 1, 20 | magában a szégyen miatt. Az õ lelkén ugyan ne száradjon…
599 1, 21 | vicebírónak, mert hát úgy beillett õ ebbe az állásba, mint a
600 1, 21 | Pista ugratott melléje, õ világosította föl.~- Hát
601 1, 21 | Hát azért állt meg biz õ, mert megállítottuk.~- Úgy? -
602 1, 21 | segéljen, hogy a végén még õ visz el tõlünk valamit.~
603 1, 21 | elöl ügetõ vezérre -, hogy õ kaparint el tõlünk valamit?~
604 1, 21 | csöpp se látszódjék, de õ maga mindent lásson a kocsi
605 1, 21 | Tornaalján feküdt az ezredével. Õ bújt ki a mákok közül legelsõbben,
606 1, 22 | konteszkék, mert gazdag és õ a legtöbb köztetek. De énnekem
607 1, 22 | addig-addig erõsködött, így-úgy, õ maga fizeti ki a háromszáz
608 1, 22 | csak azon gondolkozott biz õ, hogy mivel nyugtassa meg
609 1, 22 | hozzátartozik a familiához; õ vitte el magával a nagyapót
610 1, 22 | napamasszony kezébõl is õ vette ki a kanalat örökre.
611 1, 22 | Halál koma«. Mert csak koma õ, nem valami nagy hatalom,
612 1, 22 | jóakarattal, már amennyire az õ ügyefogyottságától telik,
613 1, 22 | orvos úrra, Kriska, hiszen õ végre is jót akarna velem -
614 1, 22 | is jót akarna velem - az õ esze szerint.~Szívesen engedték
615 1, 22 | halántékához tapasztani. Még õ is szebb akart lenni. Asszony
616 1, 22 | azt akarnám elérni, hogy õ is belém szeressen.~A vénasszony
617 1, 23 | örömmel, hanem másrészt õ is megcsinálta a magáét,
618 1, 23 | zsoltárokat. Ami rosszat rárakott õ szent felségére egész héten,
619 1, 23 | ezer káromkodást lehet az õ fekete táblájáról letörülni.~
620 1, 23 | Talán éppen azért, mert õ volt a legnagyobb, legerõsebb.
621 1, 23 | említett Gáll Piroskán; de ha õ arra felénk találta vetni
622 1, 23 | tette Prakovszkyt - mondá az õ széles, világos elõadásával -
623 1, 23 | kedvelte Prakovszkyt; mindég az õ udvarán álltunk meg (szemben
624 1, 23 | makacs abban a hitében, hogy õ csak nagyot hall egy kicsit,
625 1, 23 | hozzá.~- Sose kár az, hisz õ csak a mi hangunkat hallaná,
626 1, 23 | kár, mert nem hallanánk az õ hangját.~Persze, ez a párbeszéd
627 1, 23 | ez a párbeszéd csak az õ képzeletében folyik le,
628 1, 23 | nem a hangja. A huszár az õ egyetlen fia, aki, ha itthon
629 1, 23 | szíve úgy dobog, hogy még õ maga is hallja.~Az Isten
630 1, 23 | hadnagy nem fér be oda, õ a mögöttünk levõ padba jut,
631 1, 23 | méznél. Egész héten csak az õ tekintete volt eszemben,
632 1, 23 | Nem ettem nadragulyát. Ha õ szent felségének tetszik
633 1, 23 | egy gyerek, nem gondolt õ semmit, hanem csak azt hajtotta
634 1, 23 | az egész természetbõl az õ nevetése hallatszanék ki
635 1, 23 | semmi más gondolata, csak õ maga, örökké õ maga.~Hiába
636 1, 23 | gondolata, csak õ maga, örökké õ maga.~Hiába próbálta szórakoztatni
637 1, 23 | én vagyok a gyerek, hanem õ. És még ez a gyerekesség
638 1, 23 | A levelemet - felelte õ -, láttam, hogy a pap kertjében
639 1, 23 | elõl, pedig talán éppen õ akart puhatolózni.~- Nem
640 1, 23 | hamiskásan mosolygott, ahogy õ szokott, amikor tréfálózott.~-
641 1, 23 | ebédlõbe. Mennünk kellett, de õ csak nem jött. Ugyan, hogy
642 1, 23 | kaktusz az egyikben, de az õ fejecskéje nem volt ott.
643 1, 23 | pokolban! S ezt körülbelül õ is sejti, mert nemigen hisz
644 1, 23 | tisztelendõ úr, de azt mondja, õ csak »podzabucskit« tud,
645 1, 23 | koccintott vele, mire aztán õ is fölugrott, a karjára
646 1, 23 | hogy hallgassanak el, s õ maga hegedülte a menüett
647 1, 23 | alkalmatlankodtam neki, õ kezdte. Aztán eszembe jutott
648 1, 23 | megrõkönyödésén. Valószínû, hogy õ hozott valami hírt a székvárosból,
649 1, 23 | csatlakozni, de Piroska, ha õ is úgy szeret, mint én õt,
650 1, 23 | hátrafordul, én köszönök, õ elpirul és… és… De nem elég-e
651 1, 23 | láttam gonosz tündéremet.~Õ egyetlenegyszer sem keresett
652 1, 23 | a szájából, megmosta és õ maga ette le róla a sonkát.
653 1, 23 | nagyobb iccének, mint az õ rõfje rõfnek.~De nem errõl
654 1, 23 | suttogta anyám megijedve, mert õ nem tudott erdõt zsivány
655 1, 23 | én nem szólok, a fõ, hogy õ ne tudja meg, mert széthíresztelné…
656 1, 23 | hogy talán tud valamit. Õ is engem kémlelt, s amint
657 1, 23 | lenni. Mi hasznom nekem az õ boldogságából? Jobbízûen
658 1, 23 | bár herceg vagy gróf, ha õ mindazonáltal korhad, szárad
659 1, 23 | azt az egész szobát, hogy õ is ott volt a tárgyak között.~-
660 1, 23 | dologból semmi sem lesz, mert õ mást szeret stb.~- És megírta?~-
661 1, 23 | föl a tõkét neked, inkább õ maga kölcsönöz…~Nagyapámnak,
662 1, 23 | mamájával, neki nyílott az út, õ lépeget a falusi hajadonok
663 1, 23 | bolond! Tetteti magát, hogy õ hall.~A rozmáli fiatal szûcs
664 1, 24 | Katalinnal.~- Hová való?~- Õ is sárosmegyei.~- Szõke,
665 1, 24 | szabó. Elõkelõ modora miatt õ volt a báli tudósítónk,
666 1, 24 | mondanivalója, majd szétszedték.~De õ is, mint mindnyájan e kedves
667 1, 24 | ki nem tudja.) Nem, nem, õ nem engedte volna, de én
668 1, 24 | leszámítom abból, amit õ tart magáról, kijön az illetõnek
669 1, 24 | vendégek felé fordítva, mert õ most plakát és nem inas.~
670 1, 24 | ünnepélyes pátosszal mondta (õ tudta, hogy kell Pruszkaycal
671 1, 24 | vallomásokat tett, hogy õ milyen gonosz, hitvány ember,
672 1, 24 | végre is be kell várni, mert õ az örömapa, Mari hugom pedig
673 1, 24 | meg ez a cím.~- Persze! De õ császári és királyi kamarás
674 1, 24 | fõherceget, mostani királyunkat, õ tanította lovagolni, mint
675 1, 24 | teremben, mintha itt az õ szalonjában libbennének
676 1, 24 | sárosi levegõn lassankint õ is hasonló lett a bennszülöttekhez).~-
677 1, 24 | szabó a világon, aki az õ szépségébõl elvenni vagy
678 1, 24 | évelõdött a vén katona.~- Õ - felelte Endre.~- Õ? Miféle
679 1, 24 | Õ - felelte Endre.~- Õ? Miféle õ? Hát úgy kell
680 1, 24 | felelte Endre.~- Õ? Miféle õ? Hát úgy kell azt mondani?
681 1, 24 | abból az esztendõbõl, amikor õ született. (Egyet csettintett
682 1, 24 | kezet csókolt neki, mire õ megölelte Endrét és sokáig
683 1, 24 | nyakán a medve-rendet, mert õ is, mint általában néhány
684 1, 24 | úgynevezett középosztálynál, aztán õ is oda somfordált, ahol
685 1, 24 | Feje lehanyatlott mellére, õ se volt vasból, egy-egy
686 1, 24 | Lehetetlen! - És Domoróczy?~- Õ írnok a megyénél.~- Hát
687 1, 25 | epigrammákat faragott rá - pedig õ is úgynevezett »szabad szellem«
688 1, 25 | ezt Szentiványi György az õ diáriumaiban följegyzé.
689 1, 25 | szólótáncokat járt el az õ módos ingerlõ kurtaszoknyájában (
690 1, 25 | kedvesen veszekedni, mint õ, ha a kis ökleit a csípõjére
691 1, 25 | neki a Molnár Pali, de hogy õ hû akar maradni a grófhoz,
692 1, 25 | még itt se volt és már õ parancsolt. Molnár Pál még
693 1, 25 | mopsz nyiffantott-e, vagy õ.~De Molnár most már föl
694 1, 25 | játszottak volna itt, s az õ finom selyemcérnáikkal egy
695 1, 25 | haza földjén állt. Te meg õ. Õ, a föld. Ti ketten. Ki
696 1, 25 | földjén állt. Te meg õ. Õ, a föld. Ti ketten. Ki tudja,
697 1, 25 | annyi az évi jövedelem. Õ aztán megírta, milyen jó
698 1, 25 | régi követpajtásai, ahogy õ álmodta azt valamikor. Akik
699 1, 25 | isten számára házak! Hisz õ is elhagyta az országot.~
700 1, 25 | ezt el ne panaszolja az õ kedves konteszkájának.~Úgy
701 1, 25 | mint a mentával, mely az õ szülõfalujában nõtt. Megölelte
702 1, 25 | ruganyossága. Mintha nem is õ volna az, aki itt maradt,
703 1, 25 | kietlen. Hiába építették az õ tégláiból. Még a saját háza
704 1, 25 | rá nyájasan, ismerõsen.~Õ maga öntözte, gondozta s
705 1, 25 | adott nekik pártcélokra, de õ maga nem szerepelt. A gyûléseiket
706 1, 25 | mûvelet sikeréhez, hogy õ is be legyen mártva. Nagy
707 1, 25 | szívet hozzá hajlított.~Õ azonban csak úgy elméletben
708 1, 25 | dikciókra megígérte, hogy õ is bemegy a székvárosba.~
709 1, 25 | Molnár Pál ígéretét - mert õ is jelen volt a gyönki deputációban,
710 1, 25 | aki sorfalat állt ott az õ diákjaival, mivelhogy leveleki
711 1, 25 | elválasztása a Kuktáétól, õ, aki csak mozdulatokat szokott
712 1, 25 | fehér öreg úr - mondogatták.~Õ maga tele tüdõvel szívta
713 1, 25 | beszítt a könyvekbõl, azt õ egy mozdulatra letörüli
714 1, 25 | alkotmányos törvények sem, õ azt ültethet a saját földjébe,
715 1, 25 | alkalmazták a Ház leírásánál az õ jóízû alakját, egyszóval:
716 1, 25 | hogy a nép megérzi, ki az õ emberük, s nyájasan nyújtá
717 1, 25 | hát éreznie kell, hogy õ mindenekelõtt demokrata
718 1, 25 | sehogy se ment a fejébe, hogy õ vesztett, és az ajtónál
719 1, 25 | legközelebbi vonat - mert õ megy.~Utána szaladtam.~-
720 1, 25 | Ugyan eredj, a Rákócziddal! Õ se lehetett kóser ember.~*~
721 1, 25 | fogják mutatni, hogy az õ jelöltjük gyõz. S nem kíméltek
722 1, 25 | Hédervári Konttól származik. De õ maga nem fektetett arra
723 1, 25 | nem vette észre, hogy az õ esze tulajdonképpen most
724 1, 25 | pártja gyõz. Csak már jönne õ maga is, mert ilyenkor itt
725 1, 25 | lelépett a népszerû nagyúr, õ volt az elsõ ember, aki
726 1, 25 | bizonyosan demokrata maradt õ ezentúl is, de csak otthon
727 1, 25 | bizonyosan önök is ösmerték. Õ volt a legnagyobb demokrata
728 1, 25 | tekintetes urat. Hiszen õ nem tett semmi rosszat,
729 1, 25 | a fogadásról van szó, s õ alaposan akart meggyõzõdni
730 1, 26 | parókiára a leányért, hogy õ tovább nem hagyja, hogy
731 1, 26 | tovább nem hagyja, hogy õ hazaviszi. A tisztelendõ
732 1, 26 | indulattal szereti, minthogy õ csiszolta, nevelte ki, s
733 1, 26 | be kedves vendégeimnek. - Õ ezzel karonfogta az imént
734 1, 26 | német se lesz a világon, õ még mindig éljen, és hogy
735 1, 26 | kalapomat és megnéztem, õ szintén reám mereszté fénytelen,
736 1, 26 | gyönyörködik benne: eleget böfög õ a maga kosztján. A vacsora
737 1, 26 | kezét megcsókolta, azzal õ holta napjáig nevetséges
738 1, 26 | ajtó, és belépett rajta õ maga, igen nyugodtan, méltóságteljesen,
739 1, 26 | megállapítottak a madarakról az õ íróasztalaiknál, Blahunka
740 1, 26 | neki a maga pénze? Hiszen õ is annyit vehet ki reggel
741 1, 26 | azt fogja mondani, hogy õ a szentnek sem varr csizmát.~
742 1, 26 | gyér bajusza alatt, mert õ már megtalálta a maga kis
743 1, 26 | mert valami volt az, mikor õ énekelni kezdett a pap udvarán
744 1, 26 | kegyelem! - nevetett vissza õ is. - Ejnye, hát ez a hála,
745 1, 26 | bírta kihúzni szívének az õ kis polgári hasznát. Azt
746 1, 26 | kiegyenlíttetett. Egyebet õ nem látott ebben, s engedte
747 1, 26 | János gömbölyû betûi.~Csak õ maga lett fehérhajú azóta.
748 1, 26 | nekem, fiam, semmi közöm; õ rendelt egy ruhát, punktum,
749 1, 26 | punktum.~- De talán nem õ volt?~- Õ volt, punktum.~-
750 1, 26 | De talán nem õ volt?~- Õ volt, punktum.~- Különös
751 1, 26 | reszketõ csillag gyanánt. Õ pedig ment, ment, mint egy
752 1, 26 | megnedvesedett az abrosz, s õ is felüdült, ismét tehetett
753 1, 26 | Akkor hát az is biztos, hogy õ lõtt rám tegnapelõtt este.~-
754 1, 27 | katonának, s amíg a beamterek az õ betanult sablonjuk szerint
755 1, 27 | Pénzre ugyan megszorult õ már azelõtt is minden évszakban,
756 1, 27 | pedig nem hívná, majd tesz õ arról.~Ahon jön ni három
757 1, 27 | torolni. És hát mit hoz föl õ?~- Hogy azt mondja, nem
758 1, 27 | elértése. Elmosolyodék hát õ is, és a Filcsik fejére
759 1, 27 | Dehogy nem. Krúdy Kálmán. Õ rendelte meg nálam.~Ah,
760 1, 27 | vászonnépekkel, akik egyszer az õ szobája küszöbét átlépték.
761 1, 27 | órádnak leszakítsd virágát«, õ már közel sántikált hozzá,
762 1, 27 | úgy marad csupaszon, ahogy õ szereti látni a dámákat.~
763 1, 27 | Napoléon-d’ort kapván az õ bátyjától, fájdalmasan nézegeté
764 1, 27 | nem vehette is hasznát, õ csak dolgozott mégis, a
765 1, 27 | patakkal, mely onnan jön, ahova õ megy.~Hej, szép az a Bágy.
766 1, 27 | Megyünk, megyünk fölfelé, õ is jön, de már susogásnak
767 1, 27 | Kálmán. Olyan helyen lop õ a bárótól, ahol nagyítóüvegen
768 1, 27 | is olyan helyen lopok. (Õ ugyanis a mérõserpenyõ külsejére
769 1, 27 | moszatot sem szabad lenézni. Õ a növények koldusa; a legutolsó,
770 1, 27 | legutolsó, de legfüggetlenebb. Õ még a napra sem szorul rá.~
771 1, 27 | apámtól, én elmondom. Az õ gyerekkorában egy nagy fát
772 1, 27 | valamit csinálni belõle, õ jelölte a fát alkalmasnak;
773 1, 27 | Mimikém másféle cipõt?«~Erre õ ezt feleli:~»Milyen cipõt
774 1, 27 | se hímezte kis szebben az õ ködmöneit, mint Balassa
775 1, 27 | Balassa fantáziájában az õ bekövetkezõ párbeszédjét,
776 1, 27 | tehette azokat éppen az õ útjára, keresztbe?~Az egyikbe
777 1, 27 | fejét rázta kimenõben, tudta õ, hogy nagyon is sietnek
778 1, 27 | csókolom, mert ha ílne, most is õ muzsikálna a hegedûmön.~-
779 1, 27 | én lelkemet dömöcköld. Az õ szívét változtasd meg vajjá.
780 1, 27 | A báró tette magát, hogy õ is meg van akadva, nincs
781 1, 27 | éppen lassan akart menni. Õ ezalatt ráért elmélkedni
782 1, 27 | volt féltékeny. Dehogy nem. Õ bizonyára féltékeny volt.
783 1, 27 | lehet, amikor utas van, õ nem hibás, de Balassa bizony
784 1, 27 | panasztétellel a hivatalos órákat; õ a hibás.~Pedig hát Kapy
785 1, 27 | Kapy volt a hibás, mert õ akarta megmutatni Balassának,
786 1, 27 | Balassának, hogy milyen úr õ most, milyen mindenható.~-
787 1, 27 | Keresd az asszonyt! És mi õ ott?~- Hogy értsem ezt? -
788 1, 27 | tudná kiereszteni, mégis õ védelmezzen minket. Hát
789 1, 27 | rá, ha idejön.~- De hátha õ is óvatos. Nem vettek észre
790 1, 27 | Mikulást, a diókkal, mint õ Krúdyt. Oh, te gonosz fekete,
791 1, 27 | De hát mármost hogy megy õ el innen ruha nélkül? Ah,
792 1, 28 | olyasvalamit mondott, hogy õ ette meg a nagy Hamilovicsot.
793 1, 28 | csöndesedett az, úgy lett õ maga hangosabb és elevenebb:~-
794 1, 28 | Ilyen pohár ez, amibõl most õ iszik az én egészségemre.
795 1, 28 | talán nem lesz jobb, de az õ emlékezete gazdagabb lesz
796 1, 28 | Koccintottunk, ittunk, mire õ megtörülte a bajuszát, a
797 1, 28 | Hanem a gyerek, a Misica, õ az enyim. Az embernek van
798 1, 28 | gyerek, az késõbbi valami. Õ az enyim. És enyim is lesz,
799 1, 28 | eligazodni.~De már akkor õ is jött lassan, peckesen,
800 1, 28 | megfoghatatlan okból zökkent õ ki abból! Egy fekete macska
801 1, 28 | Nikoláj! Ez a Zorka! Csak az õ lábai kopognak erre a nótára.
802 1, 28 | viszi úgy a nyakát, csak õ szedi úgy a lábait. Hollá!
803 1, 28 | akarom lelõni. A fiamért az õ fiát!~A templom elõtt állt
804 1, 28 | lehullt a kezébõl a földre, s õ maga is összeesett. Nem
805 1, 28 | az istennel! Mit adhatna õ nekem, és mit vehetne még
806 1, 28 | másfél óra óta… akkor talán õ is… ~---------------------------------------------------------------------------------------------------------~
807 1, 29 | asszonyom is ott látható, de õ legfeljebb igazít valamit
808 1, 29 | hancúrozott a lányokkal, kik, míg õ a székbe vert késpenge életlen
809 1, 29 | ha ügyeskedik. Ha azonban õ mégis ürgeöntésre adná magát,
810 1, 29 | amelyre ruháit rakhassa, õ maga is úgy tûnt el, mint
811 1, 29 | abból a homályból bontja õ ki a legélénkebb színeket.~
812 1, 29 | az a csodás fluidum, hogy õ szemével látta, a szájával
813 1, 29 | jegyzé meg újra ásítva -, õ szolgált egykor alattam,
814 1, 29 | aztán?~- Hát átengedtem, õ besurrant, a sötétben levetkõzött
815 1, 29 | öregasszony azt mondta, hogy õ az ezredes anyja. No, de
816 1, 29 | engedheti az istenke, hogy õ is ki ne adjon valami tromfot.
817 1, 29 | a föld hátán.~- Ej, hát õ is elfér ide!~Kozsibrovszky
818 1, 29 | hadnagy uram! - pirított rá az õ édesen csengõ hangjával,
819 1, 29 | úgy mutatta be, hogy az õ Nikije a legvakmerõbb kölyök
820 1, 29 | javíthatlan fecsegõnek. Õ mindent tud. Hát ön tudja-e,
821 1, 30 | kalapomat és megnéztem, õ szintén reám mereszté fénytelen,
822 1, 31 | ismerhette volna õket, s õ az öregek közt nõtt fel
823 1, 31 | a mozsárban. Csak éljen õ szegény mivelünk.~Minden,
824 1, 31 | nagyszülõk szeretete, még õ is ritkán bír áthágni.~Hanem
825 1, 31 | füst, de alighanem megy õ maga is utána a másvilágra.~
826 1, 31 | feledkezett meg róla (inkább õ volt mindig az eszében,
827 1, 31 | azoknak kedveskedés. Hát õ is megpróbálta, hogy talán
828 1, 31 | Vince szolgám.~- Igen, mert õ ráért. Nem volt más dolga.
829 1, 31 | kelljen neki fizetést adni). Õ azonban (t. i. az asszony)
830 1, 31 | enni, inni adott nekik, de õ igazítá el még a pörös ügyeiket
831 1, 31 | a varrásnál, hát mármost õ mit csináljon?~- No, hát
832 1, 31 | olyasvalamit dünnyögött, hogy õ már semmitõl se tart, mert
833 1, 31 | gondolom, fiam Vince, hogyha õ volna helyemben, õ is ezt
834 1, 31 | hogyha õ volna helyemben, õ is ezt tenné, és õ se tudná,
835 1, 31 | helyemben, õ is ezt tenné, és õ se tudná, hogy én mit szólok
836 1, 31 | fut szomorú útjában, és õ mindenütt követi, hallja
837 1, 31 | este nem hunyta be szemeit (õ, aki a tyúkokkal fekszik
838 1, 31 | valamelyik elhalt testvérkéje. És õ is hogy odatartja, milyen
839 1, 31 | szokása.~Az öreg itta az õ granátszínû borocskáját,
840 1, 31 | eszemben, de a kártya nem az õ találmánya. Az ördögé. Ott,
841 1, 31 | azért csak megvagyunk mi is, õ is. Hiszen baj, baj, de
842 1, 31 | az otthonvalók. Dehogy, - õ (Kupolyi) halt meg rájok
843 1, 31 | egyet-egyet felösmert. Most õ is ott mehetne köztük és
844 1, 31 | legborzasztóbb. Jól látja õ, mint néznek össze titokban
845 1, 31 | mondatokat (hej, megösmerte õ ezt a hangot a falon keresztül
846 1, 31 | Hiszen szerette volna õ azt, de nem lehetett.)~-
847 1, 31 | és bizonyságom rá, hogy õ el is búcsúzott tõled.~-
848 1, 31 | már akár hiszik, akár nem) õ kezdett parancsolgatni az
849 1, 31 | iszen, kiesett a pipa az õ szájából is a történtek
850 1, 31 | odagurította a karszékét, az õ étvágya is rögtön megjött,
851 1, 31 | az erdõben a tisztáson, õ fogadott meg, hogy jöjjek
852 1, 31 | ájtatosan rebegte:~- Bizonnyal õ volt az. Eljött õt megmenteni.~-
853 1, 31 | megmozdult a kuckóban.~- Igen, õ volt! - bizonyítá, reszketõ
854 1, 32 | föliratot kell szerezni, amit õ észre nem vesz - de ez nehéz -,
855 1, 32 | Látod, azokban, amiket õ soha meg nem szerezhet,
856 1, 32 | gratulálok.~Mire leült s õ is írásban adta ki, hogy
857 1, 32 | az állásban az uradalmát, õ pedig kap egyet.~Rokonai,
858 1, 32 | mindegy, azért mégiscsak õ gondolta ki azt a föliratot.
859 1, 32 | fiatal Krapotka, meglehet, õ bontotta fel apja helyett,
860 1, 32 | pályadíjul kitûzött aranyat, õ közlé Halápyval a feliratot.
861 1, 32 | béresgazda intézkedett, õ állott a cselédség élén,
862 1, 32 | igaz is, mert körülbelül õ maga volt a legnagyobb tolvaj.~
863 1, 32 | magát erõsen. Voltaképpen õ volt ott az úr, mikor Szoltsányi
864 1, 32 | Szoltsányi egyre perlekedett, õ addig rendbehozta a birtokot,
865 1, 32 | gyámoltalan úrra. Csakhogy amit õ egy nap belevert, azt a
866 1, 32 | készre ezt a báránykát, akit õ szabadon nyírhatna, s íme,
867 1, 32 | pénzt izzad a nagy pörben, õ addig beáll az ellenfél
868 1, 32 | jó« Szoltsányiakból van.~Õ csak a vállát vonogatta
869 1, 32 | egyedül? Milyen világ az õ világa? Mi lehet ott? A
870 1, 32 | túlságosan kihasználja az õ gyámoltalanságát.~- És ön
871 1, 32 | hivatalnokhoz, és természetesen õ kapta meg anyámtól a Kobolinszky-ékszereket.~-
872 1, 32 | kastélyban, ott volt sülve-fõlve; õ járt le a pincébe pezsgõért,
873 1, 32 | le a pincébe pezsgõért, õ rendelte meg a szakácsnénak,
874 1, 32 | zsidó tévedt a portára, õ adott el neki egyet-mást,
875 1, 32 | gyûrût?~- Meg, meg - felelte õ -, az okvetlenül szükséges,
876 1, 32 | micsoda gyönyörû személy!~- Õ maga is szép ember - dohogta
877 1, 32 | félti? De ugyan kitõl, mikor õ a legszebb ember az egész
878 1, 32 | végszámítása mindig az volt, hogy õ legyen a báró prefektusa,
879 1, 32 | Kobolinszky, senki más; õ osztotta szét a teremtmények
880 1, 32 | támadni. Én erre menekülök, õ utánam, futok bokron, virágon
881 1, 32 | arra való a Beliál ördög (õ kezeli állítólag az ilyenfajta
882 1, 32 | szórakozottan. (Nem bánta õ most már a gyûrût se.)~-
883 1, 32 | ne szólíthatna meg inkább õ engem? - sugdosta neki az
884 1, 32 | határban), a Mariska sikoltana, õ pedig hopp, átvetné magát
885 1, 32 | és a Mariska színá ki az õ sebét? Ah, milyen szép,
886 1, 32 | porcikája belemártódott az õ nagy önzésébe. Ej, hátha
887 1, 32 | a Mariska ki se színá az õ sebét? Mi a garancia rá?
888 1, 32 | semmi sem történt volna. Õ maga is megvan, él és lélegzik,
889 1, 32 | lesz, ami lesz, mit bánja õ. Olyan csak talán mégse
890 1, 32 | hogy ne menjen, mert akkor õ itt unja magát, de a szép
891 1, 32 | önnönmagához befelé:~- Majd, hogy õ is befúljon. Ki a kutya
892 1, 32 | még Murkainé se, pedig õ ott kuksolt szemével, fülével
893 1, 32 | flótás még semmit se tud, s õ lehet az elsõ, aki beadja
894 1, 32 | mintha az övé lenne, mintha õ örökölte volna Szoltsányi
895 1, 32 | oroszkai kasznár is, hogy õ már fáradt ember. Igaz ellenben,
896 1, 32 | némi parádét kifejteni.~Õ maga azonban megmaradt a
897 1, 32 | és bemutatta magát, hogy õ dr. Pergen János ügyvéd,
898 1, 32 | találgatva, melyik lehet az õ embere.~- Eredj, Kobolinszky,
899 1, 33 | Mért nem rokonunk?~- Mert õ nagyobb famíliából való,
900 1, 33 | múltak el évek után, de õ állhatatos maradt. Apja
901 1, 33 | tejbe-vajba, de nem is pretendált õ ilyet. Õ csak Fili volt,
902 1, 33 | nem is pretendált õ ilyet. Õ csak Fili volt, az egész
903 1, 33 | sivár rajz egy életrõl - de õ nevetve mondta.~- Hát nem
904 1, 33 | emiatt. Hát mivel alábbvaló õ a többi atyafinál, hogy
905 1, 33 | ment el Szaláncra. Érezte õ ösztönszerûleg, hogy a rokoni
906 1, 33 | egyébiránt, hogy amennyiben õ megunván magát, odább megyen,
907 1, 33 | házföldet is széthordják az õ, meg az árvák feje fölött,
908 1, 33 | majd megbomlottak érte. Õ is mindent megtett nekik,
909 1, 33 | Lengyel Fülöpöt ajánlom. Az õ apja taszította be perünket
910 1, 34 | híres Apró István, az nem az õ hibája, az a nemzet alacsony
911 1, 34 | egy szép virág? Hiszen az õ szeme is látja a szépet,
912 1, 34 | mennek, a csúnyák is, és õ, a nagy szépség, otthon
913 1, 34 | szeresse mutogatni. Más az õ helyében naphosszat az utcán
914 1, 34 | S aztán micsoda hatalom õ a könnyûvérû agglegénynél;
915 1, 34 | egyetlen rokona Katicának, õ látja el ruhával, néha egy
916 1, 34 | férjhezmenetelre.~- Vajon?~- Tudom.~- Õ mondta?~- Magam találom
917 1, 34 | hadd várjon még a Kati. Õ jobbra van teremtve. Tekintetes
918 1, 34 | tudhatná azt, mikor tesz õ a maga sakktábláján húzást,
919 1, 34 | ha Bécs nem. Azonfelül õ maga már öregszik, ez is
920 1, 34 | kérdé:~- Csak talán nem õ az?~- De bizony a Kati lányom
921 1, 34 | egész odáig ért le.~- Enyim õ - hörögte a legény lázasan. -
922 1, 34 | föllendült az üzlet, amióta õ is benne van. Próbálta csillapítani:~-
923 1, 34 | legalább is húszat koptat õ és a személyzete évenkint.
924 1, 34 | susogta síri hangon. - És õ is a Katiba.~- Már mint
925 1, 34 | is a Katiba.~- Már mint õ? A Katiba? És a Kati õbele?
926 1, 34 | fehérnép volt. Mit tudta õ, hogy a kicsike részletek
927 1, 34 | amit mond.~Sõt vacsora után õ maga emlékeztette:~- Most
928 1, 34 | mozsárban a holnapi metéltre, de õ is gyakran abbahagyta. A
929 1, 34 | bámult, hogy mi lett az õ kemény gazdájából, aki eddig
930 1, 34 | gondviselésszerû kinyilatkozását (õ, a nagyeszû városatya, az
931 1, 34 | vissza a gazdája erejét. Míg õ sírt, gyerek volt, s míg
932 1, 34 | éppen ezt, amelyik most az õ nyakán van) a parton hagyva.
933 1, 34 | teszem soha többet. Ne legyen õ a Kolowotkié… Mit bánom
934 1, 34 | írásoktól.~Zsuzsi kikefélte, õ maga szépen megfésülködött
935 1, 34 | minden befolyásom, ami az õ révükön van, s ha ezt látnák
936 1, 34 | vallotta, hogy a csizmát õ varrta. S tényleg neki is
937 1, 34 | katonáját ösmerte, mint ahogy õ ösmeri minden csizmáját.~
938 1, 34 | hallgasd csak, éppen most is õ kaparja kívül az ajtót,
939 1, 34 | ott fönt ült és mûködött õ is, küszködve azzal a rettenetes
940 1, 34 | Mindnyájan léptünk egyet, én is, õ is, de a gyerek, a Pali
941 1, 35 | mégis feltámadt.~De hogy õ feltámadhasson, annak a
942 1, 35 | valaki nem volt más, mint az õ egykori öreg dajkája, valami
943 1, 35 | többet a mulatságból, mert õ ezentúl a maga ura s magyarországi
944 1, 35 | án Kozsibrovszky gróf az õ elátkozott kastélyában,
945 1, 35 | egy-óraival.~- Kik jönnek?~- Õ és a titkárja.~- Szakemberek?~
946 1, 35 | magyar tyúkokat, amelyekrõl õ új és új színvegyüléket
947 1, 35 | a Kozsibrovszky lába az õ kicsike lábacskájára csúszott
948 1, 35 | nemkülönben és most már õ nyomta meg a pici lábával
949 1, 35 | mert amit én egyszer az õ nevében a nyakába akasztottam,
950 1, 35 | csoporthoz közeledett, ahol õ ült egy csomó hölgy és férfi
951 1, 35 | királynõnek - kezdé Wraditzné az õ csengõ, édes hangján - vendége
952 II, 1 | Lóczi Mártont, a szíveknek õ sem bírt parancsolni.~Már
953 II, 1 | mondá a legény, s most már õ nézett keményen az öreg
954 II, 1 | többé nem ismerik itt, hát õ sem ismer senkit; könyörögni
955 II, 1 | illetõdött volna meg, mikor õ azt már elõre tudta; hiszen
956 II, 1 | ellenségébe a sors kötött bele; õ azt sem bánja, hadd birkózzanak
957 II, 1 | hadd birkózzanak együtt: õ addig fegyverszünetet köt
958 II, 1 | fizethesse le tartozását. Õ házról házra fog járni és
959 II, 2 | Így elrontani, amit õ épít.~Mennyivel jobb volna,
960 II, 2 | homloknak.~Én legalább az õ helyében úgy cselekedném.~
961 II, 2 | levelû virágokat, amiket õ már nem tart érdemeseknek
962 II, 2 | én vidám Gaillard apóm.~Õ is meghallotta a szomorú
963 II, 2 | nyolcvanéves embernek... õ elmegy a csatamezõre...
964 II, 2 | amerre fordul! Igazi francia õ, még a nagy forradalombeli
965 II, 2 | is veszi Gaillard atyus: õ igazán nagy mester ebben.
966 II, 2 | tüzelni az ellenfélre: ebben õ felülmúlhatlan.~És mindezt
967 II, 3 | ha meg imádói vannak, õ sem bolond, hogy örökösen
968 II, 3 | eszeágában sem volt, hogy ez az õ tulajdon híre, amit a közvélemény
969 II, 3 | jeles tehetségeivel; ezt õ maga is érezte s nem volt
970 II, 3 | hogy nem azért vala az õ édesapja inszurgens-hadnagy
971 II, 3 | erõltetett nyugodtságot: az õ lelke meg volt zsibbadva.~
972 II, 3 | lovakat nem kell kímélni. Õ nem törõdik az úr dolgával,
973 II, 3 | járatban van, minélfogva, tehát õ maga (ti. Palkó kocsis)
974 II, 3 | szerelmes párnál. Aztán tudta is õ azt, mit cselekszik!~Lihegve
975 II, 3 | és gondolkozik, mért jött õ most ide?...~A szép asszony
976 II, 3 | nyugodni az isten végzésében, õ tudja, mit cselekszik...
977 II, 3 | tudja, mit cselekszik... az õ bölcsessége kiapadhatatlan:
978 II, 3 | nyelve, azt pletykázzák, hogy õ pletykázik; pedig isten
979 II, 4 | azért is Fenyéri Szepi. Õ a legelegánsabb gavallér,
980 II, 4 | azon oknál fogva is, mert õ a Gizella kisasszony udvarlója.~
981 II, 4 | egyebet mondani, mint hogy õ sem ösmeri a bácsit, mire
982 II, 4 | elmulasztásáért, elmondá, hogy õ bizony Snapsz Augusztin,
983 II, 4 | fiskális is mosolygott; pedig õ nem szokott ingyen még mosolyogni
984 II, 4 | talán Rideghné õnagysága! Az õ Sárikájának udvarol.~Ezt
985 II, 4 | kilebbent az udvarló neve.~Pfuj!~Õ, aki a »high life« árnyékában
986 II, 4 | egész világ szeme láttára az õ Sárikájának udvarol, szeme
987 II, 4 | természetesnek találta, hogy õ borbélylegény, s egy cseppet
988 II, 4 | magyarázatot.~Mindenki reá figyelt. Õ volt a »Stichblatt«.~Egy
989 II, 4 | meri szólítani, mikor még õ is megmagázza a vén Arnoldot.~-
990 II, 4 | vitéz mondat. Dehogy akarta õ a párbajt, dehogy...~- Hanem,
991 II, 4 | elhalványodott. Hanem aztán õ is tréfára fordította a
992 II, 4 | beszél, egy borbélylegény. Õ a mennyországban érezte
993 II, 4 | hogy melyiken jön meg az õ édes fia... hoz-e szép menyasszonyt
994 II, 4 | hozzá és felkérte rá, de õ azzal utasítá el, hogy »
995 II, 4 | valcert táncolták -, de õ azért mégis csak azon kezdte,
996 II, 4 | Azt hitte szegény, hogy õ tévesztette el a dolgot,
997 II, 4 | szomorú, elmélyedt hangon.~Õ tudta, miért »ne még«.~Hátha
998 II, 4 | eszeágában sem volt, hogy õ most összetalálkozott valakivel:
999 II, 4 | Ez az én csillagom, az az õ csillagja! Ugyan összejön-e
1000 II, 4 | egy fiatalabb körnek hogy õ »negyvennyolcban« a csatatéren
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3001 |