Rész, Fejezet
1 1, 2 | ügyvéddel ment karonfogva.~Stofi intett neki, s az csakhamar ott
2 1, 2 | be van fogva.~Stofi bácsi intett Eszternek, hogy üljön föl
3 1, 4 | öregtõl, Erzsikének kalapjával intett és betette féllábát a kengyelbe.~-
4 1, 4 | gróf elsápadt és szótlanul intett távozást Bojthosnak, és
5 1, 5 | Makkfõihez, parancsolólag intett az õrizõknek, hogy pusztuljanak,
6 1, 9 | tartozik a dologra.~Azzal intett Johann Körmös hajdúnak,
7 1, 12 | Csend! Beszéljen kegyelmed - intett Apafi a kezével. - Apród,
8 1, 12 | fickó kinézése; nyomban intett a szekretáriusának:~- Vigye
9 1, 12 | karban!~Rákóczi fásultan intett a kezével, hogy bátran mehetnek
10 1, 13 | kis mérnök s rejtélyesen intett Druzsbának, hogy kövesse.~
11 1, 13 | feketekávát már nem várta be, intett Kutorainak és elindultak
12 1, 13 | a dögért! No, Mathias - intett azután a huszárnak -, meg
13 1, 13 | elõtt?~Druzsba úr a fejével intett, szepegve, hogy mit fog
14 1, 14 | nevében kerékbetörés.~Azután intett a hóhérnak, Bubulo Truxnak:~-
15 1, 14 | s fehércsontú botjával intett a hóhéroknak.~- Megálljatok!~
16 1, 14 | történnek a világon.~A fõbíró intett a hóhérnak, hogy eressze
17 1, 14 | egymásnak!~Azután Ruffónak intett parancsoló szemöldökével:~-
18 1, 14 | az ember ártatlan!~A bíró intett a hóhérnak, hogy hagyja
19 1, 15 | növekedõ csatarát.~A király intett Keczer György nevû apródjának.~-
20 1, 16 | fenségesen elõkelõ kézmozdulattal intett távozást.~Mihályi uram sopánkodva
21 1, 16 | keresztbe téve.~Nagyidayné némán intett, hogy ki elé tegye a tányért.
22 1, 17 | Mária, megérdemlem.~Mária intett neki, hogy jöjjön hát.~Keresztülmentek
23 1, 17 | emelvénye elõtt.~A kormányzó intett neki:~- Vegye át a holttestet, -
24 1, 17 | tudhatnád…~S ezzel szelíden intett a kezével távozhatást.~A
25 1, 19 | elsüti. Némán, lankadtan intett igent a fejével.~- A harmadik
26 1, 19 | Borcsa?« kérdém tõle. Igent intett a fejével. »Hát engem megnéztél-e
27 1, 19 | tetszem-e neked?« Erre is igent intett a fejével. Nevettem nagyot
28 1, 20 | réten… ~Tóth Pista igent intett a fejével bûnbánóan és a
29 1, 23 | voltak.)~Erre aztán Safranyik intett a két kamerádnak, hogy hallgassanak
30 1, 24 | hanyagul, de mégis elutasítólag intett a kezével, mint egy rest
31 1, 25 | orvos.)~Pál úr fitymálólag intett a kezével, s akaratlanul
32 1, 25 | egy fumigáló mozdulatával intett:~- Ugyan eredj, a Rákócziddal!
33 1, 27 | hamis kacsintású szem is intett az utasnak az ablakból,
34 1, 27 | ki hozza ide?~Egy zsandár intett a kezével, legott kivált
35 1, 28 | volt.~Nikoláj észrevette, intett Ivánnak is; hajrá utána!
36 1, 31 | pohárban benne szokott lenni. Intett is már neki az anyóka a
37 1, 31 | az ágy körül. Vince mohón intett, mikor a gazdáját belépni
38 1, 31 | bámult a gyertyalángba s intett nagy fejével, hogy mindent
39 1, 32 | kettõ, három, négy.~S ezzel intett neki a kezével, hogy eltávozhat.~
40 1, 32 | gyûjtõknél s aztán tréfásan intett a fehérnépnek, hogy üljenek
41 1, 33 | úgyis ráér.~Az asszony némán intett a fejével, hogy az is jó
42 1, 34 | könnyeket s parancsolón intett Lõrincnek:~- Ostoba fickó
43 1, 35 | Kozsibrovszky az országútról és intett a kocsisnak, aki átcsapott
44 II, 4 | A hamis szem nem egyszer intett Fenyéri Szepinek, hogy teljesítse
45 II, 7 | átment a szobámon.~Kelemen intett a középsõ szobában a siránkozó
46 II, 13 | hallatszott. Germanicus intett, hogy beszélni fog:~»Rómaiak!
47 II, 34 | ott volt a ház kapujánál. Intett Rózának, ki már várt reá,
48 II, 38 | tolva a retesz.~A tiszt intett a három honvédnek, hogy
49 II, 41 | hunyorítással hallgatásra intett.~- Mikor szokott rád jönni
50 II, 41 | engem egy ablakmélyedésbe intett. Ott aztán elmondta suttogva,
51 II, 60 | Halála elõtt pár pillanattal intett Katicának, hogy hozza közelebb
52 II, 60 | Eközben azonban szemével intett az öregnek, mibõl az megtudta,
53 II, 60 | beszélni. Ekkor a grófnõ intett Károlynak. Annak sem kellett
54 II, 69 | hirtelen fölvette köpenyét s intett kíséretének.~- Isten áldjon
55 II, 97 | óriás átvette a ládákat s intett neki, hogy vetkõzzék le.~
56 II, 99 | másikkal pedig Edithnek intett, mintha csendet kérne.~-
57 II, 99 | benézett ide, üdvözletet intett Aranyos napsugár nagy Magyarországból,
58 II, 99 | vagy barna.~Edith némán intett fejével.~- El fogok menni.
59 II, 123| küldenék neki.~Aztán a hajdúnak intett a szolgabíró.~- Miska, haza
60 II, 127| másikkal pedig Marinak intett, mintha csendet kérne.~-
61 II, 127| benézett ide, üdvözletet intett.~...Aranyos napsugár szegény
62 II, 127| szõke-e vagy barna.~Mari némán intett fejével.~- El fogok menni.
63 II, 134| mondá és parancsolólag intett a szemével.~- Parancs! -
64 II, 134| megdöbbent a nagy merénylettõl s intett a hajdúnak, hagyja abba.~.......~
65 III, 1 | valami?~Krisztina bágyadtan intett igent szép fejével. Azután
66 III, 2 | a bunda itt van s némán intett Filcsiknek, hogy jöjjön
67 III, 3 | határtalan volt, indulatosan intett kezével, hogy távozzék,
68 III, 49 | köhintett az alispán s mogorván intett a két vasvillásnak, hogy
69 III, 54 | felöltözteti illendõen.~Ezzel intett neki, hogy távozhat. Lupcsek
70 III, 63 | Josephus primus.«~Kegyesen intett a grófnõnek, hogy távozhatik,
71 III, 64 | Maróthyné nagynéném mindig arra intett: »Csitt, gyerekek… ha már
72 III, 72 | mint a kavics?~Nyájasan intett a kezével, hogy közeledjenek.
73 III, 72 | fönséggel, majd a királynénak intett: - »Jegyezd be az ország
74 III, 80 | horizonon. A szolgabíró alulról intett a fejével, hogy megértette,
75 III, 87 | is nevetett, mikor búcsút intett szép fejecskéjével, de ez
76 III, 118| pontosan.~Feri bácsi kétkedve intett a kezével.~Inkább választotta
77 III, 126| Todorovicsné állt, s titokzatosan intett kezével, hogy jöjjek ki.
78 III, 148| és a szemével Ágnes felé intett, mintha mondaná: »Nem illõ
79 III, 148| S mosolyogva hamiskásan intett búcsút az ujjával s a szemével;
80 III, 148| szolgabíróné az ablakból intett neki a szép fehér kezével.
81 IV, 7 | az imént, és az ujjaival intett. Ne rázd a fejedet, jól
82 IV, 7 | világon.~Endre a fejével intett némán, hogy úgy lesz akkor.~-
83 IV, 21 | lázban, félig öntudatlanul, intett a kezével, vigyék el az
84 IV, 49 | kivezettetni a teheneket.~Hebeley intett a szemeivel az egyik úgynevezett
85 IV, 69 | el az úton, s mosolyogva intett üdvözletet a principálisomnak.~-
86 IV, 92 | el, mert az orvosom óva intett:~- Ne menjen Bácskába, ha
87 IV, 106| megmutatom az állapotot.~S intett a hajdúnak, hogy vezettesse
88 IV, 111| szalvétával, s mogorván intett a fiskálisnak, hogy üljön
89 IV, 117| amelyeken ült.~Mosolyogva intett kezével Pereszlei uramnak.~-
90 IV, 117| egy lankadt mozdulattal intett, hogy foglaljak mellette
91 IV, 127| akasztá.~- No, urak ti is - intett eközben a fõuraknak.~Azok
92 IV, 127| gyávaságra (aztán a nõknek intett, hogy lépjenek közelebb).
93 IV, 127| megvetõleg nézett az árulóra s intett két csausznak.~- Amit ígértem,
94 IV, 146| megcsókolta, majd búsan intett búcsút a fejével. Ez volt
95 IV, 152| tekintetét, aztán magához intett.~Odatámolyogtam, mire beljebb
|