Rész, Fejezet

 1   1,  2  |         mindenki észrevegye: õ ma mily nagyon »fade«. Ez is divat.~
 2   1,  3  |        magában:~- Milyen szép ez! Mily erkölcs! Milyen háládatos
 3   1,  9  |      fegyverét töltötte, ki tudja mily szándékkal, midõn szemei
 4   1,  9  |          egy félreesõ városkában, mily jól elférne abban õ és -
 5   1,  13 |           bánatos fuvolahangon. - Mily tévedésben van ön! Én nem
 6   1,  13 |         németséggel:~- Mein Gott! Mily spektákulum! A dog elszabadult
 7   1,  14 |          És?~- Õ el akar menni.~- Mily boldogság! - tört ki a veronai
 8   1,  15 |          elõvigyázattal valánk.~- Mily vakmerõség! Nekem semmit
 9   1,  20 |           két fõszereplõre nézve. Mily ízléstelenség volna azonban
10   1,  23 |         találom meg? Az oltárnál? Mily messzeség! Olyan csüggedés
11   1,  25 |         Valóságos varázslat volt, mily gyorsan épült Davenport
12   1,  29 |          akartam mondani. Diable, mily szórakozott az ember. De
13   1,  34 |        jön ki a hangulat szerint.~Mily megnyugtató volt, ha Kati
14   1,  35 |           szörnyûködött Ninette - mily utálatos állat!~- Vagy a
15  II,  4  |        hogy kérdezze meg nevét.~- Mily neveletlenség! - dörmögte
16  II,  6  |          valaki, aztán meglátván, mily nagy összeg van benne, félénken
17  II,  7  |          szikra, csupa rakéta. És mily hosszasan beszél! Alkalmasint
18  II,  8  |              Hüm... izé... hüm... mily kérdés?! Úgy vagyok, mint
19  II,  9  |        lumpot, országos korhelyt. Mily különbség: õ és a báró!
20  II,  11 |        szokatlan félénk hangon.~- Mily kérdés!~- Min dolgozik most?~-
21  II,  12 |           erdőn keresztül a ló.~- Mily deli, izmos vagyok én -
22  II,  13 |        emberentúlivá varázsolják. Mily bájos õ... bajnoktársai
23  II,  13 |         iránta kevély és hideg; s mily nagy mértékben, készséggel
24  II,  13 |      komolyan felelt:~»Hogy lásd, mily nagy készséggel engedelmeskedek
25  II,  20 |      epedve várt »Abendblatt«-ot. Mily élvezet! Egy egészen ismeretlen
26  II,  24 |     ugrott fel élénken az ifjú. - Mily meglepetés! Itt nálam?~-
27  II,  25 |        állapotom. Ha meggondolom, mily parányi emberke egy rongyos
28  II,  30 |        hogy hazavigye szülõikhez.~Mily öröm volt mindkettõjüknek,
29  II,  34 |       fekete szemeiből: megkérdé, mily drágán adja tyúkját!~Róza,
30  II,  34 | szükségtelen magyarázgatnom, hogy mily örömet szerez egy ily állat.
31  II,  34 |     ilyképpen meg tudtam fejteni, mily benyomást okozott képzelmemben.
32  II,  35 |    tövestõl kiszakítva. Ön tudja, mily erõmegfeszítés kell, a fejbõl
33  II,  35 |     szótag nélküli hangzású volt, mily eredményre jövünk? Mily
34  II,  35 |           mily eredményre jövünk? Mily benyomást tett ez az ön
35  II,  37 |           valóságos öröm elnézni, mily mohón kapkodják el a potya
36  II,  38 |         az elmondandó verset. Oh, mily egészen mást szeretne õ
37  II,  40 |      fokhagymával - fokhagymával! Mily eszme ez egy embertõl, ki
38  II,  50 |       fürdõvendégek látni fogják, mily jóízûen szivarozik ön, mindnyájan
39  II,  51 |        nem ismeri leányomat, sir? Mily esemény! Hogy éppen ma kell
40  II,  51 |          õt megösmernie évek óta. Mily esemény! Az ördögbe is,
41  II,  51 |           esemény! Az ördögbe is, mily esemény!~Mr. Dannert itt
42  II,  51 |          fakasztá a vendégeket.~- Mily gondolat, sir! - mondá a
43  II,  51 |          a szegény miss Henriette mily könnyû szívvel mond búcsút
44  II,  54 |         midõn látja a világ, hogy mily meseszerû hõsiességgel vívta
45  II,  60 |       házmesterné Csonkának, hogy mily rossz kedvében találta a
46  II,  60 |        kiáltott fel akkor - és én mily szívtelen voltam ez angyal
47  II,  60 |    Hazament a szegény gyermek, de mily állapotban. Betegen, félholtan.
48  II,  65 |           fillérei egy részét.~És mily tanulmányfejeket láthatni
49  II,  65 |           a játék szenvedélyét, s mily gyorsan lesz elolthatlan
50  II,  66 |          láthasson a szobába.~Oh, mily nagyszerû látvány!~A szoba,
51  II,  66 |    részesítsék! - Ha most tudnák, mily elhagyott szegény gyermekük!
52  II,  66 |         ott szépen letérdelt. Oh, mily jó volt szegénynek! Itt
53  II,  66 |           idõvel látta, hogy Pali mily jól viseli magát, õt mennyire
54  II,  70 |        mifélét fõztek ott tegnap, mily érzelmek, mily titkok nehezednek
55  II,  70 |        ott tegnap, mily érzelmek, mily titkok nehezednek a bennlakóra;
56  II,  72 |        igazán nem szép magától!~- Mily fölösleges szószaporítás! -
57  II,  73 |           keserûen rázza fejét:~- Mily hazugság! Megint hazugság!
58  II,  74 |       változtatják azt hetenkint.~Mily ellenmondás! Hiszen Zsedényinek
59  II,  89 |   szavakat. Az én irodalmi mûvem. Mily végtelen kéj, szívdagasztó
60  II,  90 |           tombolva sodorni odább. Mily pokoli gyönyörûség ez neki!~
61  II,  99 |         velem csevegjen? Énvelem? Mily különös! De hogyan tudhat
62  II,  99 |          mind hasztalan.~Istenem, mily gondatlanság volt Ihont
63  II,  99 |          fojthatott egy sóhajt.~- Mily feledékenység - szólt mohón -,
64  II,  99 |         Sir Ihon már tud tõlem.~- Mily szerencsétlenség! - szörnyülködék
65  II,  99 |         nem válunk el soha többé.~Mily nagy szó az a soha. Egy
66  II,  101|           Nem tudta a szörnyeteg, mily szenvedéseknek tesz ki!
67  II,  117|     önkénytelenül kiáltott fel:~- Mily szerencse!~- Igenis szerencse
68  II,  117|       hogy máris szomorúan látja, mily kevés pénze és ideje van
69  II,  117|           ült viaszsárga arcán.~- Mily nagy szerencse, Sir! - szólt
70  II,  127|         velem csevegjen? Énvelem? Mily különös! De hogyan tudhat
71  II,  127|        mind hasztalan.~- Istenem, mily meggondolatlanság volt Gábor
72  II,  127|          fojthatott egy sóhajt.~- Mily feledékenység - szólt mohón -,
73  II,  127|          Kaziray már tõlem tud.~- Mily szerencsétlenség! - szörnyülködék
74  II,  127|        nem válunk el soha többé.«~Mily nagy szó az a »soha«. Egy
75  II,  131|     szürke húshoz... Oh, barátom, mily tökéletes rendszer!...~Egyszerre
76  II,  135|           s kiment a bércek közé. Mily felséges ez a hegyi levegõ!
77  II,  135|   Megelégedetten sóhajtott fel;~- Mily boldogság egyedül lenni!~
78  II,  135|        Vilma hajában piros rózsa. Mily figyelem! Miklós gomblyukában
79 III,  1  |         bírom elmondani. Istenem, mily boldogság! Ki hitte volna?
80 III,  2  |           gyõzte elbeszélni, hogy mily jó dolga van Filcsik Terkának:
81 III,  6  |           legalább egy napra. Oh, mily boldogság lesz az!~Sietett
82 III,  41 |      bizonyos méltósággal -, hogy mily véletlennek köszönhetem
83 III,  49 |          egy forint sem. Istenem, mily különös világ volt az! Nem
84 III,  96 |          a nagy megbotránkozását, mily csúfság érte a kerületüket,
85 III,  110|        mely képek vannak benne, s mily sorrendben. Ettõl függ a
86 III,  127|    cserépvirágtartóba téve.~- Oh, mily szép virág! - sóhajték,
87 III,  148|          a nagy megbotránkozását, mily csúfság érte a kerületüket,
88  IV,  1  |            milyen nehezen vártam, mily szívdobogva mentem a kastélyba
89  IV,  17 |           hályogosra a lehelet, s mily gyorsan illan. Azután megpengeti
90  IV,  80 |          vasúthoz és elképzeltem, mily pompás dolog lenne, ha megérkeznél.~
91  IV,  117|         háziasszony tudott lenni! Mily grandezzával elnökölt s
92  IV,  120|         fejezetben az elsõ lap.~S mily boldogság! Erzsike mihelyt
93  IV,  131|            hogy ezek a fehérnépek mily gyámoltalanok egyedül! Hadd