Rész, Fejezet
1 1, 2 | találja.~- És nekünk ezt a leányt mégis meg kell õrizni. Azt
2 1, 3 | megérdemled azt a szép leányt. Nagyon jól van. Most itt
3 1, 9 | nyújtá, hogy a megrezzent leányt odavezesse.~- Nem, nem…
4 1, 9 | hogy a háta ki van nõve. A leányt, minthogy én lettem gyámjává
5 1, 11 | mintha nem is hallaná.~- Két leányt akarok itt kihallgatni -
6 1, 12 | derékon kapta a halálra ijedt leányt. Ágnes még hallotta a deszkák
7 1, 12 | nagy munkaidőben: »Adja a leányt, vagy nem?«~Az öreg ötölt-hatolt,
8 1, 13 | Mert a sipsirica süldõ leányt, bakfist jelent lengyelül.
9 1, 13 | zûrzavarosan -, ilyenkor kell a leányt piacra vinni, mikor a legfrissebb,
10 1, 14 | szerencsétlennek tudva téged és a leányt.~- Igaz! Megállj! Erre nem
11 1, 14 | csak fiúból és asszonyból leányt nem. A nyomor hatalmasabb
12 1, 14 | asszonyból is csinálhat leányt. Korláthynénak megsúgta
13 1, 14 | Ha valóban úgy szereted a leányt, hát neked adom, vedd el,
14 1, 16 | mindég a következõ legszebb leányt kérni; amennyire hiúk ezek
15 1, 16 | jelentette virágnyelven: »Adjuk a leányt«. Egyszóval a malac fontos
16 1, 17 | elvenned, vagy legalább nemes leányt. Aranytyúkot, nem pedig
17 1, 18 | félig felülve egy gyönyörû leányt, gazdag fekete hajfonata
18 1, 18 | mondtam, mert nem egy gyenge leányt képzeltem itt. De mondd
19 1, 18 | És keresünk valami más leányt, ha ugyan nem jobb volna
20 1, 18 | Mert mégsem adhatom a leányt.~- Nem adhatod? - tagolá
21 1, 21 | közelben, sem távolban, egy leányt kivéve. Roppant kecses volt
22 1, 23 | szabómesterséghez?)~- Én a leányt csodálom, mamácska - szólt
23 1, 23 | a kvártély-mestertõl, a leányt azonban maga szerzi. Nem
24 1, 23 | kérni a semmiházi. Egy Gáll leányt, egy Prakovszky, egy közönséges
25 1, 24 | elkéstél. Odaadtuk már a leányt másnak.~Endre szinte beléhalványodott,
26 1, 26 | mindenképpen igyekezett a leányt rábeszélni, hogy menjen
27 1, 26 | figyeltem a professzort meg a leányt, de nem vettem észre semmi
28 1, 27 | Mintha kedvesedet, a szép leányt, látnád fiatalodni, vékonyodni,
29 1, 27 | hátrafeszített nyakkal a leányt nézte alulról, aki egész
30 1, 27 | ránéztél, annyi különféle leányt láttál, mert minden szava,
31 1, 27 | visszakapsz, csak természetesen a leányt nem. De mi az ? Ein Knopf.
32 1, 27 | voltam, de nem mint kém. A leányt akartam látni, ez az egész.
33 1, 29 | tekintettel mérte végig a leányt.~- Hm, furcsa. Hát hogy
34 1, 31 | évesnek állítom az utas leányt. Hogy utas lehetett, nyilvánvalóvá
35 1, 31 | fekvõhelynek, fölnyalábolta a leányt, könnyû volt, mint a hab,
36 1, 31 | szekérhez és megnézi a beteg leányt.~- Szent isten! - kiált
37 1, 31 | aki egy karaszáni fiatal leányt csipkedett, sõt a kebléhez
38 1, 31 | mindegy, azért mégis átadták a leányt az anyaföldnek illõ tisztességgel,
39 1, 31 | nem láttam sehol a különös leányt.~- Hallod, Vince? - szólt
40 1, 34 | Kolowotki, ne fogdosd a leányt és ne bolondozz, mert megharagszom.
41 1, 34 | rávenni, hogy adja férjhez a leányt.~- De hiszen eddig maga
42 1, 34 | vize felé egy szép sugár leányt, még utána is kiáltott,
43 1, 34 | az uram egy szép fiatal leányt fogott ki a Marosból, akiben
44 1, 34 | eltalálta a dolgot és felhozta a leányt, akiben még volt egy kis
45 1, 34 | hazugság, mert lengyel.) A leányt azonban másfelé húzta a
46 1, 35 | egyszer Drezdában egy szép leányt, akinek olyan aranyszõke
47 II, 1 | vallatja az öreg.~- Egy szép leányt.~- Leányt?... Ezer milliom
48 II, 1 | öreg.~- Egy szép leányt.~- Leányt?... Ezer milliom mennykõ!
49 II, 26 | Te rosszul neveled azt a leányt, sokat, nagyon sokat elnézel
50 II, 26 | vonás? Mi teszi kedvesebbé a leányt, mint a szendeség, ártatlanság
51 II, 33 | követ -, megtalálta-e a leányt?~- Igen, uram - válaszolt
52 II, 45 | vármegyében a legbetegesebb leányt, akinek valamicskéje van,
53 II, 49 | epedve szeretett egy fiatal leányt, midőn az esküvőre sietne,
54 II, 60 | halál leplével fedjen be leányt és anyát.~Károly meghatva
55 II, 60 | egy szerencsétlen beteg leányt galádul megtámadni?~- Én
56 II, 65 | fogva az ismeretlen szép leányt viszontlátni volt egyetlen
57 II, 65 | árnyas utain sétálgatott. A leányt egészen lakásáig követte,
58 II, 72 | kerül semmibe. Megkéri a leányt annak a gyámoltalan fickónak,
59 II, 80 | szeretted azt a szép kis fekete leányt?~- Azt hiszem, még most
60 II, 86 | családokban található legszebb leányt ölelgetnéd, akkor a mennyei
61 II, 100| mindég figyelmeztetik a leányt, hogy õ a »legszebb«.~Ez
62 II, 123| tizenhárom-tizennégy éves leányt fogad gondviselésbe...«~-
63 II, 123| csinálni?~- Hazaviszem a leányt... van otthon egy kis fundusom,
64 III, 1 | elveim vannak; én nem adom a leányt, nekem a leány kell. Azt
65 III, 1 | Anika - szólítja meg Matyi a leányt szelíden. - Hogy mulattál
66 III, 1 | nekirugaszkodik.~Nos, a szép leányt is elvitte a folyóvíz. Azon
67 III, 1 | facsart ki.~Fölkapta a kis leányt a karjaiba, a dudát vállára
68 III, 2 | jól végezte a dolgot, ha a leányt ideadják, kérje el a csengõket,
69 III, 2 | major juhásza. - Odaadom a leányt. Isten neki… legyen a tietek.
70 III, 3 | azt mondta:~- Nem adom a leányt; már oda ígértem a pilinyi
71 III, 11 | mert úgy szeretem azt a leányt a férjemmel együtt, mintha
72 III, 23 | daliás fiú volt õ is. Szép leányt vett fel feleségül valahol
73 III, 24 | válasszal. Addig is átadták a leányt a várnagynak, csukassa be
74 III, 24 | nekem ma éjszakára azt a leányt.~- A leányt? Azt a leányt?~
75 III, 24 | éjszakára azt a leányt.~- A leányt? Azt a leányt?~Az öreg Demes
76 III, 24 | leányt.~- A leányt? Azt a leányt?~Az öreg Demes szájából
77 III, 37 | csoportban a legcsúnyább leányt s azt ajándékozd meg a jeggyel.~
78 III, 37 | körültáncolva a billétes leányt! - Lakatos Mari a legcsúnyább!~
79 III, 66 | uram azt mondta, hogy ezt a leányt nem adja oda másnak, csak
80 IV, 27 | bolondulva? Hogy egy fiatal leányt… Hallatlan ez! Vagy én nézek
81 IV, 32 | hirtelen menyecskévé tenni a leányt.« Õ maga mondta a tisztelendõ
82 IV, 52 | naivok vagytok. Hogy hívják a leányt?~- Molnár Zsuzsika.~- Árva?~-
83 IV, 88 | társadalom.~Egy szép fiatal leányt ösmertem, nevezzük Marinak,
84 IV, 88 | báró van már a világon.~A leányt valami ügynök által (mert
85 IV, 92 | Sohasem láttam még ennél szebb leányt. Nyulánk, sugár és a nagy
86 IV, 108| fürdésre, s eddigelé hatszáz leányt öletett meg iszonyú kínzással.
87 IV, 108| akkor is talált ott egy leányt agyonkínozva, két másikat
88 IV, 126| hogy adja a kastélyba a leányt, bizony jobb dolguk lesz
89 IV, 126| elment a majorba, megkérte a leányt és megkapta; még a lakodalom
90 IV, 126| juttatott, s egy ártatlan leányt (nyíltan kiabálták) kiszolgáltatott
91 IV, 128| hogy egyszer csinos fiatal leányt pillantok meg a templomban,
92 IV, 130| Mert valami az! Olyan szép leányt írhatok magamnak, aminõhöz
|