Rész, Fejezet

 1   1,  2  |              Hanem azért Sramko átka dacára is elindultak s illõ tiszteletnyilvánítások
 2   1,  3  |            jószágot, mely a szorítás dacára is rohamosan ugrált ide-oda.
 3   1,  4  |          mindig ér valamit ötven éve dacára is; van egy pár ezer forintocskája,
 4   1,  4  |              azonban ezen óvatossága dacára is, rendesen nagyobb veszedelemben
 5   1,  4  |         helyére, azóta komor kedélye dacára, õ annak a leánynak mindene:
 6   1,  5  |             ér még valamit ötven éve dacára is… legény még a gáton…
 7   1,  8  |          mindig ér valamit ötven éve dacára is, van néhány ezer forintocskája
 8   1,  9  | meglepetésünkre, ez elutasító válasz dacára ismét megjelent vasárnap
 9   1,  9  |              ezzel minden ellenállás dacára megkapta kezét s elkezdé
10   1,  9  |               De ez igénytelen külsõ dacára is, igazi oroszlány õ, gyõzhetetlen,
11   1,  12 |              elkezdett a mély alázat dacára, melyet egész arca visszatükrözött,
12   1,  13 |             törzsvendégekké válnunk, dacára, hogy már hónapokig jártunk
13   1,  13 |          neki mindenki igazat adott, dacára annak, hogy negyven év óta,
14   1,  13 |            pajkosan Jahodovska, mert dacára a nagy testének, tudott
15   1,  13 |        gyülekeztünk össze vacsorára, dacára a pocsék idõnek. Ott volt
16   1,  16 |             újabb akvizíció. S ennek dacára is paradicsomkert Mármaros.
17   1,  16 |  természetesen sajnálatos. Mindannak dacára, naponkint hármat rendel
18   1,  18 |         lagziban!~Mindent megelõzve, dacára halálfélelmének, a cáfolatra
19   1,  18 |      csakhamar elaludt a maga bolhái dacára, de a »lelki bolha« csak
20   1,  23 |         oltár melletti területükrõl.~Dacára a nagy tömegnek, mégis hûs
21   1,  24 |            majd a föld alá süllyedt, dacára a szép strimpflis uniformisának,
22   1,  24 |            apó, ki a köszvényes lába dacára úgy irgett-forgott, mint
23   1,  25 |             józanok ezek az emberek, dacára annak, hogy ingyen népünnepen
24   1,  26 |          tudományos híre, fiatalsága dacára, a hármas halmok országába
25   1,  26 |          romlott, még mindig a régi, dacára a sok módosításnak, toldásnak.
26   1,  29 |             is így mondják Pelsõcön, dacára új, büszke címének.~A fecskék
27   1,  29 |             éli világát a sánta lába dacára. Hanem ha épkézláb ember
28   1,  29 |              fiú volt Kozsibrovszky: dacára a nagymondásainak, mindenütt
29   1,  32 |         heverni a kalandot.~Mindezek dacára teljes eszméletét csak másnap
30   1,  33 |             de szegény rokonok ennek dacára sincsenek.~Én még tudtam,
31   1,  34 |          lihegve iparkodott õt a pof dacára is derékon kapni, megcsókolni,
32   1,  34 |         elkezdõdött a nagy distancia dacára a beszélgetés.~- Hol vette
33  II,  1  |           Mariskát, de hát mindennek dacára a leány és legény között
34  II,  4  |          hajdúk éktelen káromkodásai dacára is, mind ellopdosták a csizmadiainasok
35  II,  6  |               De mindezen tüntetések dacára a pletyka folyton növekedett;
36  II,  15 |            kert kellõ közepén a domb dacára is nagy kerekes kút, legalábbis
37  II,  16 |         forint«.~Szellemdús voltának dacára is azonban, mint minden
38  II,  17 |      lélekharang, és behunyt szemeim dacára is látni gondoltam egy kiütendõ
39  II,  24 |          jegyzõkönyvben.~De mindezek dacára Kerecsy Aladár közszeretetben
40  II,  33 |            VAN~X. úr hatvannyolc éve dacára is csinos fiatal nõt vitt
41  II,  36 |            két Lemonin testvért, kik dacára, hogy nem egy anyától származtak,
42  II,  48 |             a maga külön eljárása, s dacára, hogy kevésbõl áll, meg
43  II,  51 |       hegyébe szúrt két szál gyufa - dacára hitvány felsõ testrészének,
44  II,  51 |              Danner német származása dacára is valóságos oltott angol,
45  II,  51 |            sem rendelkezem jelenleg, dacára, hogy rendkívüli szükségem
46  II,  61 |     megviselt az idegizgató látvány, dacára, hogy lanyha õszi este volt
47  II,  63 |   háziasszony, semlegességi érzelmei dacára is, intervenció szükségét
48  II,  66 |           élethez tartozik. De ennek dacára, mégis szegény asszony volt,
49  II,  66 |           meg, s így nagy gazdagsága dacára, egyedül állt a világon,
50  II,  71 |            napon tudtomra adta, hogy dacára forró szerelmének, miután
51  II,  72 |             költõ minden félszegsége dacára sokkal szeretetreméltóbbnak
52  II,  72 |               Mindezen tulajdonságai dacára bálványa volt a leányok-
53  II,  78 |            azért e vérengzõ kínzások dacára is jobban szeretünk adófizetõ
54  II,  81 |      amennyit láthatott belõle, mert dacára, hogy egyre világosodott,
55  II,  83 |             lények pedig korcsolyán.~Dacára, hogy Kajabucz próféta megmondta
56  II,  85 |             s akit minden gyengesége dacára is mindennap megver otthon
57  II,  86 |      temetéseknél, mely alkalmaknál, dacára rongyos könyökének és nadrágjának,
58  II,  87 |          szolgálatba.~Hanem mindezek dacára boldogok a makóiak, mert
59  II,  95 |            elindult a kaput keresni, dacára, hogy Göréb sógor váltig
60  II,  99 |             hogy õszinte örömérzetem dacára is, melyet azon tudat kelt,
61  II,  99 |            orvos egyenes tiltakozása dacára.~Milyen napok voltak ezek!
62  II,  103|              s az a csodálatos, hogy dacára a gépész család jó kiejtésének,
63  II,  117|      viszonyaival, ha fájlalta, hogy dacára tevékenységének, már hat
64  II,  127|          mintha elõkelõ hölgy volna, dacára annak, hogy atyja az excentrikus
65  II,  127|             hogy õszinte örömérzetem dacára is, melyet azon tudat kelt,
66  II,  127|      szállítani az orvos tiltakozása dacára.~Milyen napok voltak ezek!
67  II,  131|          arisztokratikus vignettejük dacára. Minden, de minden háttérbe
68  II,  131|           dolog: amiért a dinnyétõl, dacára hogy csillapító szer, az
69  II,  134|       alispán, ki ötvenkét éves kora dacára is még mindig daliás, erős
70 III,  1  |  tizenkilencedik században.~Mindezek dacára azonban szereti Lapajt s
71 III,  1  |         Hanem hát ez nem volt eladó, dacára annak, hogy Petrus - fölizgatva
72 III,  1  |               De az igénytelen külsõ dacára is igazi oroszlán õ, gyõzhetetlen,
73 III,  2  |      kanyarította igaz jussát, annak dacára, hogy esteledett, haza indult
74 III,  3  |        eleven ember nem tudja, annak dacára, hogy az öreg már egy negyed
75 III,  3  |          sárga cifra bundát, s annak dacára, hogy esteledett, haza indult
76 III,  8  |            bizony minden nõgyûlölete dacára még meg is kívánja és elpróbálja
77 III,  8  |            hízelgõ exügyvéd.~- Annak dacára. Soha olyat te még nem láttál.
78 III,  11 |              asszony - mondá, falába dacára is sebesen lépkedve -, mutassa
79 III,  39 |        Rog-kastélyhoz. A kora reggel dacára is sok nép állott a kapu
80 III,  42 |          belopózott volna egy darab, dacára, hogy - a nap nem süt odakünn…~-
81 III,  93 |         érnie, mint a vadkörtének. S dacára, hogy nincs mandátuma, mégis
82 III,  96 |             csókolgatta az öregurat, dacára a tüskés lompos szakállának.~
83 III,  114|      mennyire elhûlt, midõn odaérve, dacára a hajnali homálynak, fölösmerte
84 III,  129|              ellen.~Igen, igen, mert dacára a nevemnek, én a becsületes
85 III,  141|          lovagias becsület-reparálás dacára is, annyira, hogy a katonai
86 III,  148|            nemcsak Mari nénit, hanem dacára lompos, tüskés szakállának,
87  IV,  2  |             szívós rezedavirág, mely dacára a fûtetlen szobának, nem
88  IV,  37 |             ágyából a fûtetlen szoba dacára, mint egy párduc, s míg
89  IV,  40 |         járta a nevezetességeket, de dacára a lelkes meghívásnak, senki
90  IV,  99 |          Ezen az idétlen hasonlaton, dacára a kellemetlen szituációnak,
91  IV,  104|            hogy jóslatai, a kudarcok dacára is, készpénznek járták a
92  IV,  140|          tapasztalatra tettem szert, dacára a fák virágzásának s a lég