Rész, Fejezet

 1   1,  2  |    gyakorlatban szeret kirúgni. Ez az amice Ferenc.~A harmadik esküdtet
 2   1,  2  |            teremnek, mint a gomba. Az amice Feri tolla rohamos gyorsasággal
 3   1,  4  |             látszott azelõtt, hogy az amice Lupcsek »adjunktus« sem
 4   1,  4  |        birtokháborítási pört« kezdeni amice Lupcsek ellen; de míg üres,
 5   1,  4  |     principális szerelmes, amit pedig amice Lupcsek tud, aki Fogtõy
 6   1,  4  |            principálisa; hallja kend?~Amice Lupcsek édesdeden vigyorgott.~-
 7   1,  4  |                 föl is út, alá is út.~Amice Lupcsek majd meghalt nevettében:
 8   1,  4  |             érez, nem gondol, nem él: amice Lupcsek kezeit dörzsölte
 9   1,  4  |           éljenzés.)~A beszéd hatott. Amice Lupcsek éppen akkor érkezett
10   1,  4  |           falu végén, a haranglábnál.~Amice Lupcsek sietett magának
11   1,  4  |           eszerint, hogy a puttonyban amice Lupcsek van. Fölvettetvén
12   1,  4  |             abroncsokat szétverték, s amice Lupcsek a maga teljes épségében
13   1,  4  |           leghatásosabb… Adja vissza, amice!~Lupcsek a csizmaszárból
14   1,  4  |                  Hogy, mit hisz maga, amice?~- Azt, hogy a nemzetes
15   1,  4  |          hangon mondá:~- Pedig lássa, amice, még egy darab ideig szükségünk
16   1,  4  |        tükrözõdött.~- Azért hívattam, amice, - szólt a dölyfös fõúr -
17   1,  5  |             szûknek látszott, hogy az amice Lupcsek adjunktus sem fért
18   1,  5  |         birtokháborítási pert kezdeni amice Lupcsek ellen: de míg a
19   1,  5  |              forint volt.~Ebbõl aztán amice Lupcsek is megtudja, hogy
20   1,  5  |     principális szerelmes, amit pedig amice Lupcsek tud, aki Makkfõi
21   1,  8  |             látszott ezelõtt, hogy az amice Lupcsek, Fércz Márton ügyvéd
22   1,  8  |        birtokháborítási pört« kezdeni amice Lupcsek ellen; de míg üres,
23   1,  8  |            megállapodván a körmölgetõ amice Lupcsek elõtt, azt - a világ
24   1,  8  |            pipázott a tornácon, midõn amice Lupcsek a ház elé érkezve,
25   1,  8  |             érez, nem gondol, nem él; amice Lupcsek kezeit dörzsölte
26   1,  8  |             simogatva: Kedves Vilmám!~Amice Lupcseknek jaj be kedve
27   1,  9  |           Chalupka - mondja az esküdt amice Markos, föl sem pillantva
28   1,  9  |               a további tárgyalásokat amice Markosra, s maga kisietett
29   1,  12 |         túlságig vastag.~- Hová való, amice? - kérdé õkegyelme, a fõbíró
30   1,  14 |           semmi sem vagyok. (Írja be, amice, hogy magánzó.)~- Nõs?~-
31   1,  14 |          jegyzõkönyvre egy keresztet, amice, - mondá a bíró az írnoknak -
32   1,  16 |              áttérhessünk a poézisre, amice…~Ment fürgén az új köldöttséget
33   1,  16 |            vagyunk apródok?« Mindegy, amice, mindegy, ámbátor természetesen
34   1,  16 |               háztartás pazar legyen, amice. Nem tesz semmit, ha az
35   1,  18 |                No, most nézd meg már, amice, ezt a házat.~Hatalmas kétemeletes
36   1,  23 |            Hohó! hohó? hova szaladsz, amice? Mi az ördög lelt téged?
37   1,  23 |              egyszer majd azt hallom, amice, hogy a fejedet vesztetted
38   1,  23 |            Megint a kertet gyomlálod, amice? No, de most alaposan elkéstünk.
39   1,  24 |              Hallottál-e már valamit, amice, a Hatvani professzorról?~-
40   1,  25 |                 Én az ördögöt híttam, amice, de maga csak egy Molnár.
41   1,  26 |          közbe Vass Mihály.~- Taceas, amice. Nec ideam habes.~(Hallgass,
42   1,  26 |       maradékot a hambárba?~- Jó, jó, amice. Csakhogy én nem visszahoznám,
43   1,  30 |       reggelenként (mert surcra musis amice) a leckéimet Homérbõl. Mint
44   1,  32 |               te nyerted el a pálmát, amice!~És még egyszer megnézte
45   1,  32 |             érte? Azt már nem teszem, amice frater.~A diák üres tekintetében
46 III,  70 |               írnok bejött.~- Hallja, amice, elküldte maga a levelet
47 III,  72 |     szobájában, hogy magával vigye az amice Kristófot, a legfiatalabb
48 III,  73 |            bekiáltotta a tollnokot.~- Amice, állítson ki nyomban egy
49 III,  73 |              az »Angol királynõ«-ben.~Amice Dvorinyáknak azon módon
50 III,  73 |                No, mindegy, teljék az amice kedve, sürgönyözzön hát
51 III,  73 |      monarchiában rend és tisztesség? Amice, hívasson nekem egy kenõ
52 III,  73 |           egyébiránt megeshetik. Hej, amice, sürgönyözze meg a helytartónak:
53 III,  73 |           hánytak a Koporka szemei.~- Amice! - ordított fel. - Nyissa
54 III,  87 |            szörnyûlködve. - Képzelje, amice, micsoda pompás szavam volt
55 III,  87 |                  Vérlázító erkölcsök, amice! Mondok magamban tavaly,
56 III,  87 |             ír is. Nem lehet megélni, amice! Mindent ellopnak az okos
57 III,  102|      kedélyesen.~- Az van a dologban, amice, hogy nincs pénzünk. Tartozunk,
58 III,  102|             van!~- Ne törõdjék azzal, amice. Nem a maga dolga az. No,
59 III,  102|                nini, nini. Tudja mit, amice, várjon meg itt addig, csak
60 III,  142|         fordult:~- Csináljon valamit, amice, ebben az ügyben. Kérje
61 III,  148|         plébános úr?~- Természetesen, amice.~- Ne tegye azt, kérem,
62 III,  148|               bolondot mégsem teszem, amice, a maga szép szemeért. »
63  IV,  8  |           hehehe? Mit tudja azt maga, amice, hogy hová teszem én be
64  IV,  25 |           szép história. Menjen csak, amice, a doktorhoz, hívja ide.
65  IV,  25 |       Megcsapatom. De megálljon csak, amice, olvassa csak még fel egyszer.~
66  IV,  25 |     felolvasta.~- És mit gondol maga, amice, mit akartak ezzel mondani?~-
67  IV,  25 |     legelõször üljön le, szekretárius amice, és írja, amit diktálni
68  IV,  25 |        úriemberek között.«~- Punktum, amice. Hozza ide, hadd írjam alá.~
69  IV,  25 |              Hát igazán azt gondolja, amice! Hát igazán azt hiszi, hogy
70  IV,  56 | kiskorúságodból még ki bírlak emelni. Amice Hrusa, hozza ki a vilóci
71  IV,  83 |             kérdé:~- Tud-e kártyázni, amice?~- Nem tudok.~- Hát inni
72  IV,  84 |            megkérdezte fõnökét.~- Hát amice, az orvosnak szemesnek kell
73  IV,  90 |              könyv. El fogom olvasni, amice, most már magam is. Az ördögbe,
74  IV,  98 |           ábrázattal. - A tél hosszú, amice, és az élet rövid… Hm, az
75  IV,  105|               semmi. Hát csináljanak, amice, valamit!~Ezeket a szerkesztő
76  IV,  105|                Hát ugyan mit tud meg, amice?~- Hiszen ha én azt tudnám,
77  IV,  105|               mit szól a családomhoz, amice?~- Derék leányok!~- Amilyenek
78  IV,  109|             szekretáriusát hívatta.~- Amice Koczó, meg van-e jól pihenve
79  IV,  109|              is van valami kívánsága, amice, szóljon, protezsálni fogom.
80  IV,  109|         fumigatíve õexcellenciájáról, amice. A miniszter mindent adhat.
81  IV,  109|        felkacagott.~- Ne bolondozzon, amice. Hogy gondolhat maga olyat?
82  IV,  109|           csomagoltam, el is küldtem.~Amice Koczó szabadabban lélegzett
83  IV,  111|            direktor.~- Megvan a pénz, amice - kiáltá örvendezve a báró.~
84  IV,  111|              mennyi a kamat?~- Semmi, amice, egészen semmi.~- Hogyhogy?~-
85  IV,  111|               No és?~- Hát bemegyünk, amice, holnap délelõtt… természetesen
86  IV,  142|  megbotránkozék:~- Megbolondult maga, amice, hogy erre a sok hazudozásra
87  IV,  142|          lehetetlennek.~- Annál jobb, amice, bizony még jobb - mosolygott
88  IV,  142|             Plutó. Mást gondoljon ki, amice.~- Egyetlen radikális szert
89  IV,  142|              szert tudok.~- Beszéljen amice, beszéljen.~- De roppant
90  IV,  142|              húz - maga is az ördögé, amice. Legelõször is arra gondol,
91  IV,  142|               tömött bajusza alatt.~- Amice Koricsánszky - kiáltá lelkesedetten
92  IV,  142|              ahogy akarja! Írjon hát, amice, Pávai Gergelyt!~A falu