Rész, Fejezet
1 1, 1 | olyan emberré lenni, akire büszke lehet az õ anyja.~- Azt
2 1, 1 | becsületes ember vagy, fiam! Büszke vagyok reád. Fel bírtál
3 1, 2 | keres itt ez a névjegy? A büszke mûvésznõ jéghideg arcán
4 1, 2 | Alphonsine fölkelt. Újra a büszke királynõ volt, villogó szemekkel,
5 1, 2 | ugrott fel, és megcsókolta a büszke királynõ márvány-homlokát.
6 1, 4 | húsz évig - mire nagyon büszke - a császárt szolgálta,
7 1, 4 | engedelmeskedem atyámnak«, de egy büszke liliom elõbb, mikor azzal
8 1, 4 | onnan kikeresni?~Az ifjú büszke sértõdéssel nézett a kérdõ
9 1, 8 | húsz évig - mire nagyon büszke - a császárt szolgálta,
10 1, 9 | okosabb lett Marinál. Az öreg büszke is volt rá véghetetlenül,
11 1, 9 | fogják fordítani fölötte a büszke címert. Nem lesz annak gazdája
12 1, 9 | fogják fordítani fölötte a büszke címert. Nem lesz annak gazdája
13 1, 12 | fennmaradt:~Pizsera bácsi~Büszke Betája~S a deli Fecske~Harminc
14 1, 12 | szemeivel a lovaiban, amelyekre büszke volt, mert - mint dicsekedni
15 1, 12 | meglegyintette a deli Fecskét és a büszke Betát, mire a két jámbor
16 1, 20 | irigyelte, s valóban õ is büszke volt a csinos asszonyra,
17 1, 20 | bélyege, de a szamáré is. Büszke volt a szépen kiszítt tajtékszipkáira,
18 1, 25 | egyhangúlag választottak meg, büszke is volt rá és a választás
19 1, 29 | mondják Pelsõcön, dacára új, büszke címének.~A fecskék vendéglõje
20 1, 34 | kevélyen, mert végtelenül büszke ember volt.~Maga Katica
21 II, 2 | ráfogja, hogy az övé, - de a büszke királyi hölgy bezárkózott
22 II, 2 | még meg meri rázni királyi büszke sörényét.~A voges-i hadseregben
23 II, 3 | férjek közt kimagaslanak büszke címerök által.~Mialatt pedig
24 II, 3 | élénken vetette hátra okos, büszke fejét, és azt kiáltá hangosan:~-
25 II, 4 | leginkább érdekében, ki szörnyen büszke volt a magas állású udvarlóra.
26 II, 4 | De nem arról...«~Tehát a büszke Ridegh Sarolta már odáig
27 II, 5 | végighasalt õ is a gyepen, büszke tekintettel nézve a malom
28 II, 6 | Hanem arra mégis nagyon büszke volt, hogy õ a legnagyobb
29 II, 7 | papírcsomagot, melynek görbe betûin büszke tekintettel nyújtództak
30 II, 9 | s azok helyére ültessen büszke amaranthokat, nemes kaktuszfajokat.~
31 II, 11 | annál is több. Sokkal több. Büszke lehet az a föld, amit megtapod.~-
32 II, 11 | milyen boldogok mások, milyen büszke volt ma az a lány, mikor
33 II, 11 | mennydörög le. Mire lehet büszke ilyen nyomorult, szegény
34 II, 11 | és ha találkoznak is, õ a büszke Kelendy grófkisasszony lesz
35 II, 11 | ékességû mondatokat?~Hát azon a büszke halavány arcon éppen akkor
36 II, 11 | pillantást vetett rá.~A büszke grófkisasszony pedig még
37 II, 12 | oroszok alázva hódoltak a büszke, de gyõzelmében sem kevély
38 II, 12 | tigriskacagány lógott le. A büszke magatartás, a nemes vonások,
39 II, 12 | daliákat, és mégis én, a büszke, a deli teremtmény, az állatok
40 II, 13 | nyugodtan pihen bádogos fedelén, büszke falain, mint az uzsorásé
41 II, 13 | mint hallám, Kõszeg s a büszke Bécs leendnek vérszomjának
42 II, 13 | harci kardot.~Gordian, a büszke tribun, kevélyen, mint királyi
43 II, 13 | lépett a trónterembe, mind büszke, szálas, de legkevélyebb
44 II, 16 | mint minden magyar ember, büszke volt lovaira.~Emlékezem
45 II, 16 | t dicsõíté.~Pisera bácsi~Büszke Betája~Csörtet a völgyön.~
46 II, 24 | Nojszen megjártam vele. A fiú büszke, nagyon büszke; azt mondta,
47 II, 24 | vele. A fiú büszke, nagyon büszke; azt mondta, hogy csak a
48 II, 24 | tudtak aludni abban az édes büszke hitben, hogy ilyesmi is
49 II, 26 | pedig még kevésbé, s még büszke volt a névre, mellyel általánosan
50 II, 36 | belõle. Másrészt némileg büszke voltam, hogy fõnököm egy
51 II, 40 | magasabbra fog elhelyeztetni a büszke, terebélyes tölgyeknél,
52 II, 42 | az egyetlen forradalma a büszke birodalmi székvárosnak,
53 II, 54 | kertjébõl.~Arra is nagyon büszke volt Muszúr basa, hogy õ
54 II, 72 | amitõl jobban fél gõgös, büszke szíve, mint a haláltól,
55 II, 90 | óta lakik két partján a büszke magyar nép, munkálva hangyaszorgalommal
56 II, 109| egyet. Szakítottam, uram, s büszke vagyok rá. Mert õ maga az
57 II, 111| bosszankodik is, átsugárzik a büszke szeretet öröme. Õ ott marad
58 II, 112| szemei elvesztik fényüket, a büszke márványhomlok ráncokat vet,
59 II, 124| között sem mert szólni a büszke Kállaynak senki. Valaki
60 II, 125| Amott az a szikár ember a büszke hidalgói tartással és hegyes
61 II, 137| úton elõzködni kezdtünk s büszke vagyok a »Manci« lovamra,
62 II, 141| szfinx maradt, hideg és büszke, megközelíthetetlen.~Csodákat
63 III, 3 | meg van elégedve sorsával, büszke, mint egy spanyol grand
64 III, 3 | valaki kíváncsi volna, mire büszke hát, és odáig vinné a vakmerőség,
65 III, 24 | szolgabíró mosolygott, a büszke címerek is mosolyogtak a
66 III, 48 | örökkévaló, s kivált arra büszke, ha szemtõl szembe megdicséri
67 III, 49 | nagyobb úr. Még tán bizony büszke is volt rá egy kicsit Barkás
68 III, 51 | Péternek kereszteltek.~Noha a büszke Toldi sohase tett lépést
69 III, 92 | neje is - a magyar ember büszke a vendégeire. Mai napig
70 III, 111| azért még mindig kevély és büszke, még mindig nemesember.~
71 III, 117| a fõkapitány éppen olyan büszke volt rájok, mint a porosz
72 III, 123| kézbõl.~Az író örömsugárzó büszke arccal vágott közbe:~- Attól
73 III, 129| édes izgalom, elringató büszke érzés, melyhez képest a
74 III, 129| zászlót dühösen, körültekertem büszke trikolórját, hol a Vitkey
75 III, 136| dicsõséget.~A Báthoryak büszke várából csak néhány csonka
76 IV, 2 | szép.~Balóthy Boldizsár büszke arccal mutogatta vendégeinek
77 IV, 30 | maga Mirtha királyné igen büszke volt, hogy ilyen pompás
78 IV, 30 | lopva, ott állott durcásan a büszke Aróta, és kínálkozóan, de
79 IV, 38 | sohasem függtek a falakon, büszke címereknek, száz csatatérrõl
80 IV, 39 | nagyanyám sok-sok esztendeig büszke volt rá, hogy ilyen füve
81 IV, 84 | lutheránus; a református azonban büszke az õ magyar vallására, s
82 IV, 84 | KONDOROSY GÁBOR~1886~Büszke volt õsnemesi címerére,
83 IV, 103| földön, mikor még álltak a büszke várak, a Veneturnéé és Rapsonnéé.~
84 IV, 103| és fölépítette az erõs, büszke várat, melyet ma is »Veneturné
85 IV, 126| csúfságom semmi se.~És a büszke Kotyogó István végigfeküdt
86 IV, 127| szép pofa, leomlottak a büszke várak, négyes fogat sem
87 IV, 127| szállásolta el a Hunyadiak büszke várában.~A modern idõk nem
88 IV, 133| engem is meghívott.~Apám büszke volt. »A család emelkedik«,
89 IV, 152| leteheti a tiszti vizsgát.~Büszke voltam rá, azaz magamra,
|