Rész, Fejezet
1 1, 3 | egy pecsétes levelet nem ad ki arról, hogy az a nagy
2 1, 4 | érthetetlen bömbölõ hangot ad, mint a beszélni tanuló
3 1, 4 | tavaszi napfény derült színt ad a komor hegyoromnak is.
4 1, 10 | megy, csak úgy kívülrõl ad hírt magáról, hogy: »Hallod-e
5 1, 11 | akinek az isten hivatalt ád, ad az annak észt is. Hát még
6 1, 12 | menjünk hozzá? Miért nem ad nekünk enni itt mindjárt?~-
7 1, 12 | keserû gúnnyal -, ha elfogy, ad az ország.~A vadász urak
8 1, 12 | odafordult a fiúkhoz:~- Ki ad nekem közületek éji szállást?~
9 1, 12 | úrfi. - Hát egy kontraktust ad róla. Jó lesz?~- Igen, igen,
10 1, 13 | elõlünk, mert amivel többet ad neki, azt a mi szeleteinkbõl
11 1, 13 | magának szemrehányást. De én ad personam élénk lelkiismereti
12 1, 14 | Dánielhez; az bizonyosan ad neki pénzt. - Hiszen még
13 1, 18 | fojtott hangon.~- Csak nem ad nekem kosarat?~- Igaz, nem
14 1, 20 | nál.~- És urambátyám nem ad benne tanácsot?~Tóth György
15 1, 22 | ez, - de amije van, azzal ad hírt; ahogy teheti, úgy
16 1, 24 | meglássa, milyen kellemes ízt ad neki. Én eleinte nem akartam
17 1, 25 | átadom hát az utókornak ad akta. Hogyha netalán még
18 1, 26 | fõispán aztán elbeszélte ad auras amicas, hogy biz itt
19 1, 27 | megyünk, és már hangot sem ad, nem eleven patak többé,
20 1, 27 | zsidó ezekért is sok pénzt ad valamikor.) Van itt olyan
21 1, 27 | egyhangú, szótalan, nem ad többé útbaigazítást aranyért
22 1, 30 | kissé tótos dialektusával ad oculos.~- Ide figyeljetek,
23 1, 31 | kulcsaival s valóságos audienciát ad a köréje gyûlt vásárosoknak.~
24 1, 32 | urát. Vagy a férjemuram ad túl bûnös módon a menyecskén,
25 1, 34 | Kicsoda?~- A Maros. Az ad nekem ételt-italt, néha
26 1, 34 | sajnálom. A voltra nem ad a zsidó semmit. Én pedig
27 1, 35 | belõle. Elfogadjuk, amit ad a méltóságos úr. - Az asszonyok
28 II, 5 | olyanféle öregúr már nem sokat ad magára, nem sokat szeret
29 II, 6 | nyakunkon? Õ bizony nem ad egy petákot sem...~És nem
30 II, 6 | Mácsikné? Hát Kamilia nem-e ad kosarat, ha megszûnik szegény
31 II, 7 | uraságot, akit elnevezett »3-ad alispánnak«.~És ehhez a
32 II, 7 | haza a - levéltárba, - ad acta...~Ez a kis bolondság
33 II, 11 | megdobban a nagy vádra és erõt ad a lankadt tagoknak. Tini
34 II, 13 | az égrõl, amely világot ad; letûnt a csillag, mely
35 II, 14 | egyszerre négy szekundám volt.~Ad vocem szekunda!~Hát bizony
36 II, 14 | azon a 20 ezeren, hányat ad abból az akadémiának, és
37 II, 24 | kérni, kamatra, az meg nem ad már; köszöni barátságomat,
38 II, 37 | gazdasszony, bátorságot ad; megnézi a zaj okát. Hát
39 II, 46 | mint én, aztán õ kevesebbet ad el, rosszabbul megy neki,
40 II, 48 | nemcsak azért mert ilyenkor ad számot ki-ki az eszejárásáról,
41 II, 58 | hatalom a szépség, szárnyakat ad kölcsön, amikkel messze
42 II, 87 | sok szegedi menekültnek ad száraz vendégszeretõ hajlékot.
43 II, 103| ami azon következtetésre ad alkalmat, hogy apjának alkalmasint
44 II, 106| agyonkárogták, most pedig bankettet ad neki a megromlott generáció.~
45 II, 110| rövidebbet, akinek a többség ad igazat, mert az erõsek mind
46 II, 134| beszédnek, melyet kappanhangon ad elõ a szónok, elreferálva
47 II, 136| becsületes törekvéseknek is ad elõleget.~Szeretettel szívom
48 III, 1 | jó Isten is csak ritkán ad ingyen valamit. Bizony szomorú
49 III, 1 | vizenyõsséggel, még egyszer annyit ad ki. Olej rágyújtott, hanyatt
50 III, 1 | felügyelni; az erdõ pedig anyagot ad a foglalkozáshoz: a kosár-
51 III, 1 | fekvõ dudán - eladom.~- Mit ad el kend?~Lapaj a világért
52 III, 2 | bácsi. - No ‘iszen, majd ad neked az anyád otthon!~A
53 III, 8 | de te is jól nézel ki.~- Ad vocem, jó kinézés! Nagyon
54 III, 18 | Ejnye, akasztófáravaló… majd ad neked Kacsó Istókné asszonyom,
55 III, 37 | Igazán megveszi? Mit ad érte?~- Egy forintot!~-
56 III, 43 | valami szert, ami zománcot ad a szemeknek, üdeséget a
57 III, 63 | vendég nincs, mert akkor ad libitum ment, aki mennyit
58 III, 66 | szót… ha tán ámulat, bûbáj ad hozzá hatalmat, mert másképp
59 III, 80 | gazdák. Ilyen család négy ad egy asszonyt. Ezek hadd
60 III, 81 | kecskénk olyan kevés tejet ad. Mért nem vesz édesanyám
61 III, 125| amit az otthoni jelölt ad õellene.~- Hüm! Ez az igaz.
62 III, 142| így szólt:~- A részletek ad abszurdum vezetnek. Mit
63 III, 148| otthoni jelölt, Borcsányi úr ad õellene. Jut is, marad is.~-
64 IV, 1 | ütésre kell rádobnia, nem ad ki semmit, csak jelezi: »
65 IV, 26 | király fölidézte Bécsbe ad audiendum verbum regium.~
66 IV, 30 | nektek kétféle elégtételben ad válogatást. Mit kívántok?~-
67 IV, 43 | festik, s aztán ajánlólevelet ad neki Kolozsvárra a magyar
68 IV, 53 | kell? Teringettét, majd ad a zsidó levett kalappal,
69 IV, 53 | mondá az nevetve.~- Hát nem ad meg érte az úr annyit?~-
70 IV, 56 | 1885~Azt mondja Kohn, nem ad pénzt, mert nincs rendben
71 IV, 56 | kiskorúak«.~Hát ő addig most nem ad pénzt, míg ezt onnan ki
72 IV, 56 | egyébiránt igaza van, ha nem ad pénzt, hanem szerencsére
73 IV, 58 | tetszetõs, hogy a szegény ember ad kölcsönt a leghatalmasabbnak.
74 IV, 62 | vesztes fél egy üres lapot ad a névaláírásával, amibe
75 IV, 63 | Hátha pénzt, lovat és kardot ad az útra?~- Szeretnék négyszemközt
76 IV, 65 | kormánybiztos harminc nap alatt nem ad kimerítõ felvilágosítást
77 IV, 73 | faluról, ahol feleségnél van. (Ad captam: férjnél van.)~Azelõtt
78 IV, 73 | fösvénységében enni sem ad neki elegendõt. De úgy kell
79 IV, 83 | nem tudok, csak ha a János ad, és belém leheli az étert,
80 IV, 85 | hogy a frájj milyen formát ad a méltóságos kisasszony
81 IV, 90 | aki tudományos könyveket ad ki.~- Az mind gyerekség!
82 IV, 97 | volt, hogy az bátorságot ad az asszonyfélének, s egyet
83 IV, 117| elmegyek. Inkább az apja ad kölcsön nehány ezer forintot.~
84 IV, 126| efféléhez nincs esze, nem ad a betûre semmit, pedig hogy
85 IV, 127| Amit egyszer feleségének ad a magyar ember, azt vissza
86 IV, 142| nem eheti, s a tehén nem ad tejet tõle.~
87 IV, 150| ugyan a milliókat, hanem ad helyettük egyebet, valami
88 IV, 151| ha a doktorom álomszert ad. S ez az egyetlen édesség
|