Rész, Fejezet
1 1, 3 | Péternek hínak. Hát az úr ugyan kicsoda, ha meg nem sérteném?~-
2 1, 4 | Ezzel aztán meg volt mondva, kicsoda lakik odabent! Egy ember,
3 1, 4 | akinek parancsolnak.~- Kicsoda?~- A grófom!~- Miféle grófod?~-
4 1, 4 | egyenjogú a nemessel…~- Kicsoda?~- A jobbágy.~Ez sok volt.
5 1, 4 | Most már tudjuk tehát, kicsoda Fogtõy, - mondá az öreg
6 1, 5 | Furfangos fickó volt.~- Kicsoda kend? - rivallt Makkfõire
7 1, 5 | mindent lehet. Majd meglássuk kicsoda. Itt sompolyog a tanya körül.
8 1, 8 | csengõ hangon.~- Hát akkor kicsoda maga?~- Ösmersz. Sokszor
9 1, 8 | Ezzel aztán meg van mondva: kicsoda lakik bent! Egy ember, aki
10 1, 9 | Ahá! A Majornoky Boriska? Kicsoda az?~- Az egy gazdag, ide
11 1, 9 | õt teljes szívembõl. De kicsoda ön?~- Mindenesetre barátja.~-
12 1, 10 | s nyájasan kérdé:~- Hát kicsoda maga? Talán éppen az a Lajos.~-
13 1, 12 | nem ösmer?~- Nem én, uram. Kicsoda ön?~- Hát én vagyok abból
14 1, 13 | megtudta Jahodovska, hogy kicsoda, mert szembetûnõ tisztelettel
15 1, 13 | professzor elhalványulva. - És kicsoda?~- Bizony én nem vigyáztam
16 1, 14 | Föl van már öltözve?~- Kicsoda?~- Hát az Eszter.~Dani bátyánk
17 1, 14 | bizonyos, hogy komisz ember.~- Kicsoda?~- Ki más, mint Korláthy.~-
18 1, 16 | ott van a Verhovinán.~- Kicsoda? A király? Oh, hogyisne!
19 1, 20 | a másik hû pajtikája.~- Kicsoda?~- Hát az a lump, félbolond
20 1, 21 | urad van, fiam. Hát az apád kicsoda?~- Az apám Nagy Antal, én
21 1, 23 | szót se. Hát az a gyerek kicsoda?~- Az unokám.~- Nekem nincs! -
22 1, 26 | elkísértem. Kérdezte a várta: Kicsoda kend? Én vagyok a rab, tessék
23 1, 29 | beszélni. Ah, szaperlott! Kicsoda az a csinos izé?~- Az egy
24 1, 31 | el is búcsúzott tõled.~- Kicsoda?~- Hát az a leány.~- Miféle
25 1, 34 | Majd kikutatom én, hogy kicsoda. Kinyitom a szememet, szimatolok,
26 1, 34 | néhány ezer esztendõs.~- Kicsoda?~- A Maros. Az ad nekem
27 II, 3 | fordulj el. Találd ki, hogy kicsoda...~Aladár nem felelt.~A
28 II, 4 | hogy egy is tudta volna, kicsoda. Sarolta nagysám egészen
29 II, 4 | valaki, aki megkérdezte tõle, kicsoda. Az öreg Rideghnének feküdt
30 II, 7 | rideg, sötét arccal kérdé:~- Kicsoda ön?~- Csak ösmer, kedves
31 II, 22 | szeretett beteg, - Panna.~Hogy kicsoda Panna, azt sem én nem tudom
32 II, 38 | be egy tiszttel élükön.~- Kicsoda ön? - kérdé a tiszt Barnától.~-
33 II, 38 | kiáltá a tiszt bosszúsan.~- Kicsoda? - kérdé Vilma önkéntelenül.~-
34 II, 43 | leányka igen szépen szaval. Kicsoda ez a gyerek? - kérdé suttogó
35 II, 49 | Hej, csak megtudhatnám: kicsoda? Ki issza meg elõlem naponkint
36 II, 50 | beretvált állú emberke.~- Kicsoda ön, uram? - kérdé sebesen,
37 II, 60 | jogom van itt lenni. De ön kicsoda, asszonyom, hogy merészkedik
38 II, 62 | rendkívül goromba úr...~- Kicsoda? - viszonzá amaz - ez, akivel
39 II, 62 | hajóshoz. - Tudni akarom végre, kicsoda ön?~- Hátha én nem mondom
40 II, 62 | orosz hadseregnél?~- De kicsoda ön? - mondá Ivanovics durván. -
41 II, 62 | Hát ez a másik úr ugyan kicsoda? Talán a spanyol király,
42 II, 65 | Aki ismeri, úgyis tudja kicsoda, aki pedig nem ismeri, az
43 II, 65 | nem törik meg elõtte.~Hogy kicsoda nemzetes Butykos Gábor uram,
44 II, 69 | oka, hanem én...~- De hát kicsoda ön?~- Én, jelentem alássan,
45 II, 71 | megnézett s gyanúsan kérdé:~- Kicsoda ön, uram? és mit akar?~-
46 II, 71 | megkísértik egy kicsit.~- Kicsoda?~- Ej, hát a kísértet, aki
47 II, 72 | nevettemben. Soha ilyet!~- Kicsoda ön? - kiáltá a szép Katica
48 II, 76 | nevezetes, hogy senki sem tudja, kicsoda.~- Én tudom.~- Nos, mit
49 II, 76 | báj iránt.~- Dehogy nincs. Kicsoda az a hölgy? Leány vagy asszony?~-
50 II, 78 | Nekem feleségem! Hát kicsoda az én feleségem?~Megtörültem
51 II, 95 | Köszönöm, édes húgom. Kicsoda fekszik ott azon a kemény
52 II, 97 | estéje.~- Mondd meg, bácsi, kicsoda az a Szilveszter? Az is
53 II, 100| örökké emlékezteti õt, hogy õ kicsoda, hogy õ a nép szeszélyes
54 II, 104| feslõ piros bimbónak.~»Aztán kicsoda az, te gazember?«~»Hát az
55 II, 110| tetszett meg a karzatról.~- Kicsoda az a barna, kerekképû fiatal
56 II, 117| gentleman állta útját.~- Kicsoda ön, Sir? - kérdé Neczpály.~-
57 II, 117| udvarnál viselnek a lakájok.~- Kicsoda ön? - kérdé Miklós.~- Én,
58 II, 120| professzor urat.~- De hát kicsoda ön?~- Én? Hát én a pedellus
59 II, 123| már semmi rendkívüli.~- Kicsoda kend? - kiáltott rá a kormányos. -
60 II, 123| zápor.~- Hej, ki ez, mi ez? Kicsoda kend? - kiáltott rá egy
61 II, 135| nyomott a pincérnek markába.~- Kicsoda az a hölgy, ki a 6-ik számban
62 III, 1 | is. Mindjárt itt lesz.~- Kicsoda?~- Hát bizony az egy nagyon
63 III, 1 | riadt föl a dörömbölésre.~- Kicsoda kend, odakünn? Minden jó
64 III, 8 | Mondhatom, szép mákvirág.~- Kicsoda? Az asszony?~- Nem, a férj.~-
65 III, 26 | ünnepiesen.~- Mit akar itt kend? Kicsoda kend? - rivallt rá az ajtónálló
66 III, 60 | elfelejtettem mondani, hogy kicsoda. Hát a Mimi az én jelöltem,
67 III, 70 | tekintetes úr.~- No, és kicsoda a maga ura?~- Hát bizony
68 III, 102| sóhajtá fejvakarva. - Aztán kicsoda az uraság?~- Mindegy az
69 III, 118| rosszakaratból tette. Aztán kicsoda, micsoda az a vármegye?
70 III, 122| szolgával beszélgetve.~- Kicsoda ez az úr? - kérdezem tegnap
71 III, 148| iszen csak meg lehetne tudni kicsoda, majd lenne annak nemulass.
72 IV, 24 | Zsuzsit.~Azt kérdezitek, kicsoda Zsuzsi. Zsuzsi egy kubikosnak
73 IV, 31 | azóta?~- Persze hogy volt.~- Kicsoda?~- A nagyságos Deák Ferenc
74 IV, 44 | egy halottól jön is.)~- Kicsoda maga?~- Én, kérem alássan,
75 IV, 48 | sas-rendet”?« - szólt a császár.~»Kicsoda ön?«~»Én Napóleon vagyok.«~
76 IV, 76 | beszédmódban jeleskedik.~- Kicsoda?~- Páva Mihály, a félszemű
77 IV, 101| ismerõs.~- Én vagyok, mama.~- Kicsoda?~- Hát rám nem ismersz? -
78 IV, 108| Igenis az én kedvemért.~- Hát kicsoda kegyelmed voltaképpen?~-
79 IV, 115| Drégelen.~Azaz tudtam én, kicsoda, hogy õ az én Kopácsy Laci
80 IV, 121| hörgé -, hogy õ az.~- Kicsoda? Ne bolondozz, János!~-
81 IV, 126| Kotyogó csendesen.~- Hát kicsoda?~- A mi urunk, Jézus Krisztus!~
82 IV, 126| Nem, de megfenyegetett.~- Kicsoda?~- A nyúl - hörgé rémülten.~-
83 IV, 127| kiáltá kétségbeesetten.~- Kicsoda?~- Az én jegyesem, Fatime.~-
84 IV, 132| azok kérem alássan, hogy kicsoda.~S ezen létániát elkiabálva
85 IV, 133| Annál is vesettebb.~- Kicsoda, micsoda?~- Egy valóságos
|