Rész, Fejezet

 1   1,  1  |        verték egymást. Ez volt az ünnepélyes felvétel.~Jancsi egy kicsit
 2   1,  2  |    haragtól.~- Ügyvéd úr, - szólt ünnepélyes, szigorú hangon - ez nagyon
 3   1,  2  |     pipája hamuját és aztán ritka ünnepélyes hangon mondá:~- Az már igaz!~
 4   1,  3  |           szabad kimaradni…~Aztán ünnepélyes arccal fordult az egybegyûlt
 5   1,  4  |          bocsájtá vendégét, kinek ünnepélyes elfogadására négy darab
 6   1,  9  |    bezárul a nagyúri terem ajtaja ünnepélyes, kimért csikorgással, s
 7   1,  9  |           így szólott a doktorhoz ünnepélyes hangon:~- Íme, dr. Szirupka
 8   1,  9  |   szomszéd szobába vezetõ ajtót s ünnepélyes hangon kérdé:~- Teléry Mihály,
 9   1,  9  |          úgyhogy azok mint valami ünnepélyes sallang fityegtek alá s
10   1,  9  |    bezárul a nagyúri terem ajtaja ünnepélyes, kimért csikorgással, s
11   1,  11 |       Apolka - enyelgett Tereskey ünnepélyes arccal. - Mit húzódozik?
12   1,  12 |          kiáltá a fõbíró a kínos, ünnepélyes csöndben, és az izzadság
13   1,  12 |          uram! - kezdé Schmidt, s ünnepélyes csend állt be a teremben. -
14   1,  12 |         bolond kedvtelés az ilyen ünnepélyes pillanatban elkalandozni,
15   1,  13 |        minden érzékenység nélkül, ünnepélyes zordonsággal:~- Most pedig
16   1,  15 |          csillagokkal, s hol csak ünnepélyes alkalmakkor szokott a család
17   1,  15 |     kinézésû öreg herceg, komoly, ünnepélyes arccal.~- Hippolyt fiam -
18   1,  18 |          tudni akarja - s komoly, ünnepélyes arcot vágott, (igazán oly
19   1,  18 |         cimbora, és ne vágj olyan ünnepélyes arcot, mert elnevetem magam.
20   1,  18 |     Valóban komikus volt ebben az ünnepélyes pózban, a szavaló hangjával.
21   1,  20 |         Beszéljen a leányommal!« (Ünnepélyes hangnemben mondva.)~Igénytelen
22   1,  23 |    lehetett ráösmerni a vasárnapi ünnepélyes énekesre így munkaközben,
23   1,  23 | természetes köznapi észjárásából, ünnepélyes, peckes modorában kezdett
24   1,  23 |      Krizsnócon.~Minden tiszta és ünnepélyes volt a faluban, a házak
25   1,  24 |  asztalról egy pohár vörösbort és ünnepélyes pátosszal mondta (õ tudta,
26   1,  26 |          mellényérõl a morzsákat. Ünnepélyes csönd állt be.~- Tisztelt
27   1,  27 |         lecsüggõ lombozatja mély, ünnepélyes árnyat vetett az útra. Jobboldalt
28   1,  32 |        jól van kigondolva - mondá ünnepélyes hangon, mintha ítéletet
29   1,  34 |    méltóságteljes magaviseletû és ünnepélyes vala, kellemetlenül érinté
30   1,  34 |        fontoskodva mondta, lassú, ünnepélyes hangnyomattal:~- Úgy, hogy
31   1,  35 |     megkondult az egyik toronyban ünnepélyes középkori hangon egy harang,
32  II,  7  |         veszi a dolgot komolyan s ünnepélyes hálával siet szorongatni
33  II,  7  |     Melanie hálószobájában.~...Az ünnepélyes csöndesség némán borult
34  II,  18 |       önöket össze, hogy bizonyos ünnepélyes formával üljük meg azon
35  II,  18 |         ma van ezen gomba kövület ünnepélyes leleplezése.~Ezzel lerántá
36  II,  24 |           ékes szavaira, ott, hol ünnepélyes pátosszal megemlékezik,
37  II,  26 |         nagy küzdelme folyt le ez ünnepélyes percben: a »Jó« megütközött
38  II,  38 |           a nagy urasági kertben. Ünnepélyes költõi csend honolt mindenfelé,
39  II,  38 |      jóféle talizmánja légyen.~Az ünnepélyes nap megvirradt. A gyermekek
40  II,  38 |       nélkül történt az ajándékok ünnepélyes átadása, mert egy kis baj
41  II,  43 |         de a közönség közt is. Az ünnepélyes csendben hallható volt még
42  II,  48 |      aztán a következése, hogy az ünnepélyes pillanatban, mikor a király
43  II,  51 |          sir - ismétlé Mr. Danner ünnepélyes hangon. - Eszerint...~-
44  II,  51 |        fontja volt!~Aztán szokott ünnepélyes lassúságával hazaballagott
45  II,  53 |    hangulattal, úgyszólván titkos ünnepélyes szent zenével töltött el
46  II,  66 |         lép.~A faluban is komoly, ünnepélyes csend uralkodék. A korcsmák
47  II,  66 |        miközben az orgona komoly, ünnepélyes hangjai zendültek meg.~A
48  II,  83 |         egy sporthölgy, egy olyan ünnepélyes napon, mint aminõ karácsony
49  II,  99 |       Valódi angolok elõtt mindig ünnepélyes pillanat a teafõzés ezen
50  II,  99 |          egy-egy gyapjúzsákon.~Ez ünnepélyes pillanatban (ti. Karkéknál)
51  II,  99 |      odalépett az asztalhoz. Arca ünnepélyes volt és szomorú, szemeit
52  II,  118|          Déneskének« szólíttatik. Ünnepélyes ígéretet teszek neki, hogy
53  II,  120|           járván minden osztályt, ünnepélyes hangon adta tudtára a tanulóknak
54  II,  120|          valamennyien, s bizonyos ünnepélyes hangulat uralkodott bent.
55  II,  123|         maga a nagyságos úr pedig ünnepélyes ígéretet tett, hogy majd
56  II,  124|          jövök, hogy az õ nevében ünnepélyes bocsánatot kérjek a tisztikartól,
57  II,  127|         még az üst födõjén is.~Ez ünnepélyes pillanatban a két férfi
58  II,  127|      odalépett az asztalhoz. Arca ünnepélyes volt és szomorú, szemeit
59  II,  131|     közszemlére tétetvén ki elõbb ünnepélyes díszben a közönségnek, miként
60 III,  1  |          én is kezét kérem öntõl…~Ünnepélyes csend következett.~Csutkás
61 III,  1  |      egymást! Vagy õ dudált, s az ünnepélyes csend, mely a völgy és bérc
62 III,  1  |          a határon, miután a béke ünnepélyes némaságát látta elömölve,
63 III,  12 |          is jelen voltam annál az ünnepélyes aktusnál, mikor a húgom
64 III,  28 |        vele egy-két szavam.~Olyan ünnepélyes hangon mondta e két szót: »
65 III,  43 |       maga is komoly arcot vág, s ünnepélyes arccal és léptekkel siet
66 III,  69 |           minden, de minden olyan ünnepélyes, mert a pénzügyminiszter
67 III,  87 |          mégis összerezzentem… az ünnepélyes pillanat közeli eshetõsége
68 III,  93 |        hogy tanúi legyenek a csíz ünnepélyes kieresztésének. Még egy
69 III,  102|       suhannak elõ. Minden komor, ünnepélyes és méltóságos. Mintha a
70 III,  125|        választásokról.~Én ezennel ünnepélyes ígéretet teszek, hogy ez
71 III,  137|          szokva az ilyesmihez.~Az ünnepélyes csöndtõl remegés fogta el
72 III,  148|         egész megyeházában komor, ünnepélyes csend volt. Csak a fõispán
73  IV,  25 |    süvegemet.~Majd folytatá emelt ünnepélyes hangon, felállva:~- Uraim,
74  IV,  32 | ezüstszínûre a sás levelét. Mély, ünnepélyes csend honolt, csak lent
75  IV,  45 |             felelte a szabómester ünnepélyes méltósággal.~- Kerek egyezer
76  IV,  50 |          az õsfák sûrû lombja is.~Ünnepélyes csend honolt köröskörül,
77  IV,  63 |          beszélni Lajos bácsival.~Ünnepélyes pillanatnak látszott ez
78  IV,  90 |      torok törte meg egyszerre az ünnepélyes csöndet:~- Melyik? Miféle
79  IV,  95 |       mint máskor, de szokatlanul ünnepélyes arccal, a pedellus azonban,
80  IV,  95 |        belépett a neje szobájába, ünnepélyes arccal.~- Borbála - mondá -,
81  IV,  96 |        többiek is.~A fõbíró ekkor ünnepélyes arcot vágott, és így szólt:~-
82  IV,  97 |          nem, ki akarom vallatni.~Ünnepélyes, idegbántó csend támadt,
83  IV,  126|           harangláb tájáról az az ünnepélyes, átható ércnyelv, mely félelmetesen
84  IV,  127|       tenni.)~De ehelyett az elsõ ünnepélyes tornát pompásan megvívta,