Rész, Fejezet
1 1, 9 | be oda, komiszárus uram - hörgé Szlimák Matyej fojtott hangon.~-
2 1, 9 | kalapját, fojtott, tompa hangon hörgé:~- Látom, hogy ördög vagy!
3 1, 9 | grófot.~- Az lehetetlen! - hörgé az öreg Bornemisza.~Teléry
4 1, 9 | Krupicsek.~- Nem õ ölte meg, - hörgé az öreg úr - mert… mert…~-
5 1, 9 | oda, komiszárus uram! - hörgé Szlimák Matyej fojtott hangon.~-
6 1, 9 | kalapját, fojtott tompa hangon hörgé:~- Látom, hogy ördög vagy!
7 1, 11 | elszökne azalatt.~- Hallgass! - hörgé a fõbíró egy vadász szenvedélyével,
8 1, 11 | az istenért?~- Olvasd - hörgé, átnyújtván egy a kezében
9 1, 11 | törte meg. Végre Sótony hörgé:~- Igaz?~Csak ezt az egyetlen
10 1, 12 | kosztjánál.~- Eressz el! - hörgé Beke. - Az ördög verekszik
11 1, 13 | Pukkadj meg, sárkány - hörgé -, elmegyek, de megkeserülöd.~
12 1, 13 | szempillanat alatt.~- Iszonyú! - hörgé dúlt arccal. - Az az asszony,
13 1, 14 | Halál fia, aki közel lép! - hörgé az óriás vadul.~A poroszlók
14 1, 14 | tudom, hogy mit csinálok - hörgé. - Megölöm azt a gazembert.
15 1, 17 | tetszik.~- Emerentia, - hörgé álmában, midõn Strang megrázta -
16 1, 18 | hozzá:~- Megházasodom - hörgé.~- Hm, - szólt az öreg,
17 1, 18 | folytatá.~- Borzasztó - hörgé Marjánszky.~- És a kocsisra
18 1, 18 | a rózsámat.~- Nem adom - hörgé fojtott hangon és az orrához
19 1, 18 | téve.~- Nem eresztlek - hörgé a gazda -, míg egy jó szót
20 1, 23 | gyilkos szemforgatással hörgé:~- Már én meg halok!~- Halsz
21 1, 25 | asszonya kezét.~- Velem jössz - hörgé dacosan. - Velem kell jönnöd.~
22 1, 25 | csücskébe.~- Vissza, Márton - hörgé -, vissza Gyönkre. Hajts,
23 1, 25 | az indulattól reszketve hörgé:~- No, nézd a kutya parasztját!
24 1, 25 | megfojtlak, te hitvány paraszt - hörgé -, megöllek akasztófáravaló!
25 1, 27 | Safranyikné.~- Méltóságos uram - hörgé tompán -, ez nem volt az
26 1, 27 | szerelemtõl izzó hangon hörgé:~- Mimi, Mimi, te megcsalsz
27 1, 27 | Krúdy, mert megkeserüli - hörgé az indulattól lázas hangon.~
28 1, 32 | meredt.~- Hát mije volt? - hörgé.~Szoltsányi vállat vont:~-
29 1, 34 | nevére.~- Itt a bûnjel - hörgé elborult homlokkal, s mint
30 II, 1 | fejét s kétségbeesett hangon hörgé:~- Egyetlenegy fillérem
31 II, 3 | mentéjének gallérját.~- Uram! - hörgé tompa hangon - mondja ön,
32 II, 3 | zúgott.~- Mit látott kend? - hörgé elfojtott, félénk hangon,
33 II, 7 | megfojtlak!~- Er-esz-szen - hörgé Muci. - Most már jobban
34 II, 24 | eljutott.~»Csak nevessetek!« hörgé a beteg nagy úr. »Ez a sors
35 II, 25 | ha élünk.~- Talán... - hörgé utánam, nem bírván kibontakozni
36 II, 40 | De hát lehetséges az? - hörgé végre öntudatlanul Zengõ.~-
37 II, 60 | hétig, édesanyám.~- Sok - hörgé és félkönyökre emelkedék,
38 II, 70 | Ösmeri ön a férjet? - hörgé emberem, és arca elkékült.~-
39 II, 72 | szakoktatással.~- Meghalsz! - hörgé Miksa barátunk félõrülten.~-
40 II, 99 | Mari! Mi lett Mariból? hörgé, és ájultan rogyott össze.~-
41 II, 113| olyan furcsán, te gazember - hörgé dühösen. (Elsõ eset, hogy
42 II, 113| az, mi az? Nem szabad! - hörgé Domándy Gábor mérgesen.~-
43 II, 127| Anna! Mi lett Annával? - hörgé és ájultan rogyott össze.~-
44 III, 1 | Anika -, hanem…~- Hanem? - hörgé Matyi.~- Puska, ha éppen
45 III, 1 | fölemelte az öklét.~- Igazán? - hörgé tompán.~- Mellém ült a pitvar-küszöbre
46 III, 1 | Minek mondta hát el akkor - hörgé tompán -, cselekedett volna
47 III, 1 | oda, komisszárus uram! - hörgé Szlimák Matyej fojtott hangon.~-
48 III, 1 | kalapját, fojtott, tompa hangon hörgé:~- Látom, hogy ördög vagy!
49 III, 2 | becsülöm õket már semmire - hörgé. - Fázom, reszketek. Valami
50 III, 2 | penészvirágát.~- Késõ! - hörgé. - Már késõn van!~- Mi van
51 III, 4 | börtön penészét.~- Késõ! - hörgé -, már késõ van.~- Mi van
52 III, 5 | becsülöm õket már semmire - hörgé. - Fázom, reszketek. Valami
53 III, 10 | jobban van.~- Meghalt? - hörgé alig hallhatólag Nagy Ferenc.~-
54 III, 14 | Ez már a negyedik nap - hörgé sötéten.~- Szegény Hiripi!
55 III, 25 | voltaképpen nem tudatik - hörgé a szûcs tántorogva.~- Hol
56 III, 39 | Föl fogom akasztatni - hörgé Mórus -, csak add ide a
57 III, 45 | beszélt.~- Szörnyûség! - hörgé, nagy izzadság-csöppeket
58 III, 64 | is.~- Semmit, semmit! - hörgé tompán, amint ott feküdt
59 III, 65 | nem volt ott.~- Elment! - hörgé és elsápadott, azt hittem,
60 III, 66 | vitézzel.~- El vagyunk árulva - hörgé Maróth.~- Semmit se tesz…
61 III, 94 | Hallgass, azt mondom - hörgé az asszony eltorzulva a
62 IV, 33 | Ez a Szomor mûve volt - hörgé ökleit emelgetve.~De már
63 IV, 37 | ahogy elmentél.~- Tudtam - hörgé tompán. - Hiszen a varjú
64 IV, 37 | sirathatod már, ha elvetted« hörgé, és az öklével megfenyegette
65 IV, 61 | belõlem, mi lesz belõlem - hörgé kétségbeesetten kezeit tördelve,
66 IV, 64 | megjelent-e már?~- Ön nyert! - hörgé Kohn. - Ön nyert!~- Tudtam
67 IV, 66 | Vigyétek a puskámat - hörgé Ostyepka.~Az egyik delikvens
68 IV, 81 | érte Pórfinál.~- Jól van - hörgé a csodálatos kalapok tulajdonosa -,
69 IV, 82 | oszlopnak:~- Végem van - hörgé.~- No, no, semmi baj. A
70 IV, 91 | embereink.~- Lehetetlen - hörgé Toporczy -, akkor hát mi
71 IV, 92 | adott szavát.~- Jól van - hörgé egy mély, bánatos sóhajtással -,
72 IV, 94 | bírságoltatni.~- Jól van - hörgé -, az egy zseni… az egy
73 IV, 97 | tört ki: »a szívgörcs!« hörgé.~- Hamar a morfium-csöppeket -
74 IV, 97 | Csodálatos konfliktus! - hörgé a professzor úr. - Adja
75 IV, 98 | verejtéket izzadott.~- Jól van - hörgé apánk -, pecsételjük le
76 IV, 101| a kígyóé.~- Távozzék! - hörgé fogait megcsikorgatva. -
77 IV, 109| kellene magának?~- Egy lány - hörgé a szekretárius tompa hangon.~-
78 IV, 121| csinálsz?~- Valld meg - hörgé -, hogy õ az.~- Kicsoda?
79 IV, 126| megfenyegetett.~- Kicsoda?~- A nyúl - hörgé rémülten.~- Ne beszélj bolondokat,
80 IV, 126| Meneküljünk!~- Nem, nem! - hörgé a feldühödött kényúr, kit
81 IV, 127| ösmerek. Te Kis Kampó vagy - hörgé a török aga.~- Te pedig
82 IV, 127| kétkednél.~- Hát a kezesek? - hörgé Majláth.~- Azok bizony egyszerû
83 IV, 148| felé húzódott.~- Anyjuk! - hörgé Deberneky. - Mit csináljunk?
84 IV, 148| hordóra.~- Van még az alján - hörgé villogó szemekkel.~- Nem
|