Rész, Fejezet

 1   1,  10 |               Eredj no, megnézni kis fiacskám a mámihoz, mit fõznek ebédre.~-
 2   1,  10 |               Engem Graczának hínak, fiacskám.~- Igazán kiszabadítja az
 3   1,  11 |            csinos!~- Azért hívattam, fiacskám - mondá Tereskey gyöngéden -,
 4   1,  12 |          fiúkat. - Hogy hínak téged, fiacskám? - kérdé a kisebbiktõl.~-
 5   1,  13 |       bolondulva?~- Magam gondoltam, fiacskám, mert olyanfélék történtek
 6   1,  14 |               Csakhogy nem oda Buda, fiacskám. Még belém találod oltani
 7   1,  15 |       Hippolyt! Kis Hippolyt! Kedves fiacskám, hol vagy? Gyere elõ!~A
 8   1,  15 |              szózathoz:~- Gyere elõ, fiacskám! Kapsz valamit.~A Hippolyt
 9   1,  15 |     pártfogoltját:~- Ne beszélj így, fiacskám, a herceggel. Mert bár õ
10   1,  15 |          mondja, hogy »Csak próbáld, fiacskám, menni kell a dolognak«.
11   1,  16 |             majd kicsattan az ajkad, fiacskám. Nem festetted be, kis selyma,
12   1,  16 |             vagy a legszerencsésebb, fiacskám! Ne reszkess, mitõl reszketsz?
13   1,  16 |            Mi bajod, Iliánka? Szólj, fiacskám! Téged öl valami?~- Semmi,
14   1,  17 |       széthúzta.~- Mit tudod te azt, fiacskám, hogy szép-e? Minden asszonyt
15   1,  17 |        szenátor.~- Mit tudod te azt, fiacskám? A kutyának nincs kése,
16   1,  18 |       szólott a leányhoz:~- Tedd le, fiacskám, azt a puskát, és ne félj
17   1,  20 |          kell hozzá. Hát csak eredj, fiacskám, és keresd meg õket. Ott
18   1,  20 |         megkaptad a fölvilágosítást, fiacskám, most már ha akarod, küldhetsz
19   1,  22 |           okoskodj. Eredj le inkább, fiacskám a pincébe és hozz fel egy
20   1,  23 |        mindenkit ösmer?~- Mindenkit, fiacskám.~- Az a fekete selyemruhás
21   1,  23 |                Úgy szokott az lenni, fiacskám. A fehér liliomnak is fekete
22   1,  25 |             csavarogtál annyi ideig, fiacskám?~…Az a mentalevél megrázkódott
23   1,  26 |         Kupicza bácsi?~- Nem vagyok, fiacskám, vagyis nagyságos fiacskám,
24   1,  26 |           fiacskám, vagyis nagyságos fiacskám, már csak így nevezlek,
25   1,  26 |     odaültessen.~- Mégis szép tõled, fiacskám, hogy eljöttél, látom, hogy
26   1,  26 |              kormánypárt gyalázatos, fiacskám, és ostoba. Két külön országot
27   1,  29 |               Hát hogy gondolod azt, fiacskám, úgy, hogy az asszonyság
28   1,  29 |              dolog, ahogy te mondod, fiacskám - mondta ki a szentenciát
29   1,  31 |           mármost föl tudsz-e kelni, fiacskám? Megállj no, majd lehajlok
30   1,  32 |           fehér cédulát.~- Jaj, édes fiacskám - szólt azután némi titkolhatatlan
31   1,  32 |         csúsztatta.~- Megérdemelted, fiacskám, tedd el. Adjon az Isten
32   1,  33 |            állásokat.)~- Attól függ, fiacskám, ki kinek a rokona.~- Hát
33 III,  2  |          kérdé:~- Miféle bárányodat, fiacskám?~- Az én Cukri bárányomat,
34 III,  25 |         ellen.~- Elpusztul az a ház, fiacskám, amelynek pávája és jegenyefája
35 III,  45 |          Mert nagyon haragos voltam, fiacskám.~Félénken néztem a hatalmas
36 III,  45 |             volna… Te mentetted meg, fiacskám…~Megveregette a vállamat
37 III,  56 |        gyönyörû tokácska! Gyere ide, fiacskám, hadd simogassam meg kedves,
38 III,  56 |            Jobb lesz, eredj ki, édes fiacskám, a kocsira.~Megsimogatta
39 III,  56 |          felkelt.~- El akarsz menni, fiacskám?~- Elmegyek, néni… mert…~
40 III,  56 |         szorította.~- Visszaveszlek, fiacskám, visszaveszlek. Nem hagylak
41 III,  63 |             még tovább is.~- Egy kis fiacskám maradt, gyönyörû szõke gyerek,
42 III,  65 |           ugyan milyennek képzelted, fiacskám?~- Én biz azt gondoltam,
43 III,  65 |      bolondság… nem kell pityeregni, fiacskám. Szolnokon egy egész pohárszéket
44 III,  68 |              vármegye? Ne bolondozz, fiacskám, jobban tudom én azt, mint
45 III,  71 |            és anyánkat. Megértetted, fiacskám?~Így beszélt az én tanítóm
46 III,  72 |            katona? Megcsaltak téged, fiacskám. Rámondták valami kapitányra,
47 III,  72 |              Ács uram. - Kacsints rá fiacskám édesdeden. Úgy ni. Jó volt.
48 III,  72 |            szoknyáját.~- Állj idébb, fiacskám… Te csucsorítsd a szádat,
49 III,  72 |       Jegyezd be az ország könyvébe, fiacskám.«~Királyné a könyvbe legott
50 III,  77 |         töröd a fejedet.~- De látod, fiacskám, dolgom van!~- Már ugyan
51 III,  83 |         nézze.~»Itt fekszik az apád, fiacskám!«~A gyermek nem akart odanézni,
52 III,  84 |           pillanatban.~- Nini, a kis fiacskám odalenn! Gyuri! Gyurikám!~
53 III,  87 |    fölszisszenve.~- Nem tesz semmit, fiacskám - szólt az öreg esküdt és
54 III,  87 |             Ez az igazi szép stílus, fiacskám! - veté oda némi kevélységgel. -
55 III,  87 |                 No, no, no… ne félj, fiacskám - mondá jóságosan ahelyett,
56 III,  100|            Hej, pincér, hozzál, édes fiacskám egyet a javából… egy burgundit,
57 III,  102|        szólítlak. Jertek csak idébb, fiacskám, mondjátok meg nekünk, van-e
58 III,  113|         valókat.~- Mit tudod te azt, fiacskám? - feleli az öreg fölháborodva. -
59 III,  114|            néni számára.~- Köszönöm, fiacskám! De apropó, nem látta a
60 III,  124|              édes öcsém. No, ülj le, fiacskám. Itt van ni, Madarász Józsi
61 III,  142|               mint az üveghuta, édes fiacskám. Itt a nagy masszából is
62 III,  146|             ne csinálj itt komédiát, fiacskám!~Hízelegve simogatta meg
63 III,  148|         rossz fiú. Ringassa ezentúl, fiacskám, szívesebben a nagypapát!~
64  IV,  1  |       mindjárt megyek, csak csináld, fiacskám… Kár, hogy pénteken fogtál
65  IV,  6  |                 Itt a toll és tenta, fiacskám. Írd meg õszintén, én majd
66  IV,  15 |             Felnézünk a karzatra is, fiacskám, mert megint magyar világ
67  IV,  15 |              Az csak grófoknak való, fiacskám.~- Hát mik azok a grófok,
68  IV,  63 | zsöllyeszékre:~- Mondd el a bajodat, fiacskám, egész nyíltan.~Szemeim
69  IV,  73 |            ide, Gábor.~- Hallgatlak, fiacskám.~- Ezentúl gazdálkodnunk
70  IV,  97 |                 Gazdag az édesanyád, fiacskám? Mert bizony egy forint
71  IV,  97 |           arcképeivel, ugyan kérlek, fiacskám ne restellj hazaszaladni
72  IV,  100|          szemeket. Fordulj errefelé, fiacskám!~- Kedves jószág, valóban…~-
73  IV,  101|              bajod van. Mi bánt, kis fiacskám?~- Csak úgy elgondolkoztam
74  IV,  104|          Marcit:~- Gyere csak idébb, fiacskám. Hadd nézem meg a tenyeredet.~
75  IV,  130|              akart küldeni:~- Eredj, fiacskám! nézd meg odakünn a konyhában,
76  IV,  133|             fel:~- Biztos kezed van, fiacskám. Jó vadász lesz belõled
77  IV,  137|            télen át. A fa is elunja, fiacskám, az egyforma szolgálattételt.
78  IV,  144|      mindennap kérdezi ezt.~- Borul, fiacskám - feleltem neki egy ízben -,
79  IV,  147|          fölnevetett.~- Csirke vagy, fiacskám. Hiszen én csak jobban tudom.
80  IV,  148|                De hordani nem bírod, fiacskám. Leroskadnál te ott a fáradságtól.
81  IV,  149|           mondani:~- Minek az neked, fiacskám, csak nem akarod õket elhordani?
82  IV,  151|   képviselõtársam.~- Hát mit hoztál, fiacskám?~Ezzel kihúzta s a mellette
83  IV,  152|              ne bántsd az állatokat, fiacskám. Jaj, ne csengess. Ha meghallja
84  IV,  152|        hallucinálok?~- Te szólottál, fiacskám?~- Persze én.~- Oh szívecském,