Rész, Fejezet
1 1, 5 | ráolvastatott huszonötöt, szamár újságírók ki nem kürtölhették
2 1, 12 | volt kosztban, az is nagy szamár volt, mégis királybíró lett
3 1, 14 | zsákmányával. A tizenkét szamár vitte utána a kincses zsákokat,
4 1, 14 | zsákokat, a tizenharmadik szamár pedig hangosan sírt fényes
5 1, 15 | lévén õkegyelme akkora nagy szamár, hogy csak örülhetett volna,
6 1, 17 | amellett üzenem neki, hogy nagy szamár: ha én nekem ilyen kis madaram
7 1, 17 | ha kísértet is, nem olyan szamár az.)~A »király embere« csakugyan
8 1, 18 | nyújtom én.~- Majd nyújtanád, szamár, csakhogy már akkor köszvény
9 1, 18 | hadd lett volna az csak szamár.~Kimeríthetetlenek voltak
10 1, 18 | értem, mert nem vagyok szamár és helyeslem, ha a pokol
11 1, 18 | hiszen látod, hogy nagy szamár.~BEFEJEZÉS~Mondjam-e még
12 1, 19 | hogy lehetsz akkor olyan szamár, hogy õt kéred meg feleségül
13 1, 20 | fogadja az érkezõ Erzsikét.~Szamár! Szamár! Szamár!~(Hallgass,
14 1, 20 | érkezõ Erzsikét.~Szamár! Szamár! Szamár!~(Hallgass, te csúf
15 1, 20 | Erzsikét.~Szamár! Szamár! Szamár!~(Hallgass, te csúf állat,
16 1, 20 | odahoztam a nyakára. Én vagyok a szamár, én, én!«~S a járókelõk
17 1, 20 | egymásután: »Én, én vagyok a szamár.« (Kár, hogy nem volt ott
18 1, 20 | papagáj és rikácsolni kezdte: szamár, szamár, szamár!~A rikácsolásra
19 1, 20 | rikácsolni kezdte: szamár, szamár, szamár!~A rikácsolásra
20 1, 20 | kezdte: szamár, szamár, szamár!~A rikácsolásra kifutott
21 1, 23 | uram, üssön agyon.~- Majd szamár vagyok, hogy becsukjanak
22 1, 23 | nagyapám - hát van olyan szamár a világon, aki azokat megveszi?~
23 1, 23 | Zahrada gondolta magában: szamár ember lehet ez a szemölcsös,
24 1, 24 | ti szomár? (Hallod-e te szamár?) No, mit bámészkodol? -
25 1, 24 | plakát és nem inas.~Ezen a »szamár ötleten« megütközött Pruszkay
26 1, 24 | kis nyugdíja. Elég címeres szamár volt, hogy nem valami okosabbat
27 1, 25 | és nem egyszersmind nagy szamár, a kedves kis kaland kinõtte
28 1, 27 | rozmaringos cserép mögül: »szamár volnál, ha tovább mennél«.
29 1, 27 | mondani szokták, befelé.~- Szamár vagy, Petrás, nem érted
30 1, 27 | az asszony hiányát? Mert szamár vagy, Petrás. Vannak dolgok,
31 1, 27 | ugye mondtam, Petrás, hogy szamár vagy. Mondjad, hogy mi vagy?~-
32 1, 27 | Mondjad, hogy mi vagy?~- Szamár vagyok, méltóságos báró
33 1, 27 | hegedűt.~(De ne fogd még, szamár, ne mozdulj, míg végig nem
34 1, 27 | hullámos haját. »Látod, szamár - susogta, mintha neki szólna -,
35 1, 28 | mer maga belekottyanni… szamár?!~- Bocsánat, én becsületes
36 1, 29 | meglehet, eltitkolja.~- Szamár vagy, Matykó. A köhögést
37 1, 29 | ürgeöntésre adná magát, hát akkor szamár.~Matykó pedig ezalatt a
38 1, 32 | Kimondták rá, hogy egy jóakaratú szamár - ami kisebb fokozat egy
39 1, 32 | Miért nem mondtad, te szamár, hogy a galambokat öt órakor
40 1, 33 | és végre nem valami nagy szamár, mégis ilyen mihaszna.~Valamelyik
41 1, 34 | Azt hittük volna mi, szamár közönség, ha ezt be nem
42 1, 34 | van mellette. Alszik.~- Szamár vagy! - mondta ingerülten. -
43 1, 34 | ezerötszázért, akkor nagy szamár, mert ötszáz forintjába
44 1, 35 | Akit pedig elbájol, az szamár ember. Mert ez a zöld növényzet
45 1, 35 | A talyigát egy filozófus szamár húzta, aki bõgni kezdett
46 1, 35 | Ingyen, az más.~- No hát, szamár vagy.~E pillanatban széttárta
47 II, 7 | vannak ám ott.~- Hol, te szamár? Gyere be, mutasd meg, hol?~
48 II, 7 | lemaradt cipõ, okos ember, szamár ember, szerencsétlen ember,
49 II, 14 | klasszifikációra, melyet én bolond, szamár ember módjára felégettem
50 II, 14 | magam! Oh, én öreg, nagyfejû szamár!~Gyuri bácsi fogcsikorgatva
51 II, 18 | is secundába ponált sok szamár professorom«, tudományos
52 II, 24 | Aladár úr jönne át.~- Vén szamár! hiszen kend mondta, hogy
53 II, 113| sillabizálta:~- Dicsõ hazafi!~- Te szamár! - fordítsd meg és nézd
54 III, 1 | mégis szekundába pónált sok szamár professzorom, - a poézisból
55 III, 4 | van.~- Mi van késõ, te vén szamár, te?~- Már aláírtam a kontraktust
56 III, 39 | fejemet, ha visszatér.~- Szamár vagy - mondá Rog. - A király
57 III, 49 | gyerekeket kardra hányni, te szamár! Borókával kifüstölitek
58 III, 64 | idébb… Ejnye, de címeres szamár kend!~S amint így nézné
59 III, 144| kiált:~- Tu es asinus! (Te szamár!)~Mire Hatvani fölnéz nyugodtan,
60 IV, 13 | miattam maradjon valaki szamár egész életében, s komolyan
61 IV, 32 | módra. Négy, fölpántlikázott szamár volt fogva a menyasszonyt
62 IV, 32 | Az eszed ment el, te szamár - mondá Zeley, és maga is
63 IV, 80 | egy oktondi, egy címeres szamár… mert rátok hallgatott. (
64 IV, 91 | hiszitek ti, hogy én olyan szamár vagyok, aki nem látom be,
65 IV, 91 | aki nem látom be, mekkora szamár vagyok?~Erre aztán megindulnak
66 IV, 106| egynémelyikre: »takarodsz innen, te szamár«.~Történt, hogy a vármegye
67 IV, 132| lehetnék benne segítségére?~- Szamár vagy. Én úgy szeretném felosztani
68 IV, 132| orvost.~- Hogy akarhatna, te szamár, ha nem tud még beszélni.
69 IV, 134| és felförmedt:~- Miféle szamár kérdés ez?~Igaza volt. Persze,
70 IV, 134| Igaza volt. Persze, hogy szamár kérdés, most a reformok
71 IV, 137| azelõtt, mikor még én is szamár voltam, és föllépegettem,
72 IV, 139| magamról. Ergo, vagy én vagyok szamár, vagy a német kritikusok
73 IV, 142| tímár bosszankodott. Oh, a szamár, a szamár! Hiszen elõbb-utóbb
74 IV, 142| bosszankodott. Oh, a szamár, a szamár! Hiszen elõbb-utóbb úgyis
75 IV, 145| Rim hátán. Lefõztelek, vén szamár! Gyû, Rim!~A ló meghorkant
76 IV, 147| azok is laktak benne.~- Szamár vagy, Staniszlausz. A Mária
77 IV, 152| mester a haját tépte:~- Oh, szamár, szamár, már félesztendeje
78 IV, 152| haját tépte:~- Oh, szamár, szamár, már félesztendeje minden
79 IV, 152| szólt megvetõ hangon:~- Ön szamár!~Én erre is csak meghajtottam
80 IV, 152| meglehet, igaz is, hogy szamár vagyok.~- Erdélyi embernek
81 IV, 152| virágját, Jankó! De nagy szamár is volnál, ha ma száraz-kenyér
82 IV, 152| ringott a csípõin:~»Ekkora szamár vagy, Jankó!«~De már ekkora
83 IV, 152| vagy, Jankó!«~De már ekkora szamár mégsem akart lenni a Jankó,
|