Rész, Fejezet
1 1, 2 | kabátja hátulsó zsebeit kezdé kutatni, a Mojsi gyerek
2 1, 2 | irodában.~És mikor faragni kezdé a kacskaringós ítéleteket,
3 1, 2 | pamlagra.~- Kisasszony, - kezdé Ferenc - kívántam tiszteletemet
4 1, 4 | Kalap…~De alighogy olvasni kezdé, arca szederjes ónszínt
5 1, 4 | ördögbe is… fiatalember, - kezdé némi szünet múlva az orvos -
6 1, 4 | lecsendesítse.~- Barátaim, - kezdé - ti minden áron beszédet
7 1, 8 | Bike.~De alig hogy olvasni kezdé, arca szederjes ónszínt
8 1, 9 | pápaszemét s morogva olvasni kezdé:~Jegyzõkönyv~Fölvétetett
9 1, 11 | az soha egy lovat sem - kezdé mesélni a bíró -, hanem
10 1, 11 | paszkvillokat és gondosan kezdé legombolyítani róluk a cérnákat,
11 1, 12 | Kérettük kegyelmedet - kezdé a fejedelem kegyes fejbólintással -,
12 1, 12 | kardomat!~- Nagyságos uram! - kezdé Schmidt, s ünnepélyes csend
13 1, 12 | ellened semmi kifogás - kezdé azután Salitius, a doktor. -
14 1, 12 | rövid az én történetem - kezdé -, és nagyon szomorú. Rozsomák,
15 1, 14 | Azután magában motyogva kezdé megállapítani a valódi tényálladékot: »
16 1, 14 | eszerint nem tudja még - kezdé madame Lucy, - hogy eltûnt.~-
17 1, 18 | Marjánszky urakat keresem - kezdé a csendbiztos.~- Mivel szolgálhatunk?~-
18 1, 20 | csinálhatnánk?~- Tudod mit, öreg - kezdé a régi pajkos hangon (Moronyinak
19 1, 20 | mennyezetén.~- Hát igen - kezdé szórakozottan -, leszálltam
20 1, 21 | Kápe-rápe s tartóztatni kezdé valamennyit.~- Ugyan ne
21 1, 23 | rovások stb.~- Hja, hja - kezdé szórakozottan nagyapám,
22 1, 24 | kosarat cipelt.~- Nos, uraim - kezdé az apó és a szemei csillogtak
23 1, 25 | újra a demokrata ideáit kezdé fejtegetni, midõn egyszerre
24 1, 26 | be.~- Tisztelt uraim! - kezdé sztentori hangon.~- Halljuk!
25 1, 26 | pogácsával.~- No, pan brat - így kezdé -, magából lett nevezetes
26 1, 27 | lépetgette ménjét.~- Báró úr - kezdé Krúdy -, egy becsületes
27 1, 27 | hatalmában van.~- Lássa - kezdé szelídebb modorban. - Ön
28 1, 31 | bányába indulóban ravaszul kezdé megkörnyékezni az öreget:~-
29 1, 35 | Kleopátra királynõnek - kezdé Wraditzné az õ csengõ, édes
30 II, 2 | pajkos párizsi opera áriáját kezdé fütyülni.~- Hát Párizson
31 II, 4 | vezette Saroltát s mulattatni kezdé, a kis Etelka is beelegyedett
32 II, 5 | vigyorgó arccal bontogatni kezdé a papírcsomagot.~Legelõször
33 II, 5 | hiányzott.~Ijedtében eszméletét kezdé veszteni s önkéntelenül
34 II, 13 | kutyák legnagyobb kutyája - kezdé a követ a betanult beszédet,
35 II, 22 | okos ember, Cseres uram - kezdé a beteg.~- Ühüm... meghiszem...
36 II, 34 | csak meglettünk volna - kezdé a kisleány -, mert édesanyámnak
37 II, 36 | csak álmodik?~- Azonban - kezdé Károly - Dick testvérünknek
38 II, 38 | meggyújtom.~- Báró úr - kezdé a kapitány, amint a szobában
39 II, 43 | úr kiállt a fórumra s így kezdé szavait:~Tisztelt díszes
40 II, 63 | Eközben a másik testvér is kezdé elérteni a dolgot, hogy
41 II, 69 | tanítványa?~- Excellenciás uram - kezdé Dankó bácsi nekibátorodva -,
42 II, 69 | tábornagy igen kényelmetlenül kezdé magát érezni a visszás,
43 II, 99 | jókedvét, élénkségét is vissza kezdé nyerni, minek elõidézésében
44 II, 99 | Tudni akarjuk, master - kezdé Pál -, hogy lakik-e itt,
45 II, 113| Valóban, asszonyom - kezdé meg a társalgást Cserényi -,
46 II, 113| kegyelmes uram, és el ne ítélj - kezdé Domándy töredelmesen -,
47 II, 117| szerelem kínját a boldogsággal kezdé érezni. Egész erejével lépett
48 II, 122| Nagy sérelem, uram - kezdé a borbély, a szappanhabokat
49 II, 125| is.~- Hozol-e tollakat? - kezdé a társalgást egy rekedt
50 II, 127| élénkségét is visszanyerni kezdé, minek elõidézésében, azon
51 II, 127| házmestert.~- Tudni akarjuk - kezdé László -, hogy lakik-e itt,
52 II, 134| egyszerre harsány hangon kezdé:~- Uraim! Várjanak még kissé.
53 II, 137| ujjait megnyálazta s mosdatni kezdé velök piszkos csemetéjét.~
54 II, 138| úgy.~- Hogy hínak fiam? - kezdé vallatni a kormánybiztos.~-
55 III, 1 | köhécselés után a következõleg kezdé az elaborátumot:~- Igen
56 III, 11 | igen a mi Borcsánkhoz - kezdé az öregasszony, örülve,
57 III, 30 | húsz év elõtt pályafutását kezdé. A ragyogó fényes napok
58 III, 70 | Eljött? Hát ki rendelte be? - kezdé Laucsik idegenül tekintve
59 III, 72 | végett…~- Felséges uram! - kezdé aztán, s az õ lábait is
60 III, 102| az ön hallgatagságában - kezdé ridegen, szigorúan.~(Istenem,
61 III, 110| vannak a tisztek arcképei? - kezdé az alispán mind jobban érdeklõdve.~-
62 III, 141| Felséges apostoli király - kezdé, és itt elbeszélte szögrõl-végrõl
63 III, 148| templombírót.~- Kedves híveim - kezdé kenetteljesen -, egy utálatos
64 IV, 15 | láttuk, kegyelmes uram - kezdé a tudákos levéltárnok. -
65 IV, 16 | elment a bánhoz.~- Uram! - kezdé. - Nekem valami ügyem van
66 IV, 44 | Vagy négy éve annak - kezdé lassú mesélõ hangon a koponya -,
67 IV, 48 | meglátogatta a kórházakat - kezdé Borcsa -, ahol egy lábadozó
68 IV, 48 | matschakerek egy ostobaság - kezdé nevetve a vénleány -, a
69 IV, 84 | felment a szószékre s így kezdé:~- Felsőbb rendeletre, könyörgöm
70 IV, 85 | Hej, Fruzinka lelkem - így kezdé Hatvani a tánc hevében -,
71 IV, 90 | Úgy történt a dolog - kezdé a tudományos könyvek kiadója,
72 IV, 97 | Féltem vele elõhozakodni - kezdé kedvetlen hangon -, mert
73 IV, 97 | Irtózatos gyanú alatt vagy - kezdé -, nagy bûnnel vádolnak,
74 IV, 97 | apró csínyek, édes fiam - kezdé most az elnöklõ direktor
75 IV, 98 | kérem, ezt az asztalt - kezdé az özvegy -, hisz úgyis
76 IV, 99 | sváb kocsisom ráncigálni kezdé, mordult egyet, de a szemeit
77 IV, 100| van, kedves uramöcsém - kezdé odabent, s hangja egyszerre
78 IV, 106| meg ezt az urat, Pista - kezdé a szolgabíró -, nem ösmered?~
79 IV, 108| van ott, kegyelmes uram - kezdé Ponikan János -, éppen panaszt
80 IV, 109| hogy a miniszter rövidebbre kezdé fogni a kantárszárat: leírt
81 IV, 120| gépiesen a kalapomhoz.~- Uram - kezdé Erzsike csengõ hangon. -
82 IV, 127| törökök.«~Lassankint veszteni kezdé hadi jelentõségét is a szegedi
83 IV, 127| külde ellenök s ostromolni kezdé Fogaras várát Török Bálint.
|