Rész, Fejezet
1 1, 4 | történet már ez. Egészen más idõk jártak, más emberek uralkodtak.
2 1, 4 | Benne van az a levegõben. Az idõk méhe szülte: s ha megszülte,
3 1, 4 | leányszív még az akkori idõk szokásában nagyon kis potentát
4 1, 4 | hangzott föl a zene, a régi jó idõk csárdása.~Kalap az ablakhoz
5 1, 4 | olvasom, kegyelmes úr, mit az idõk nyitnak föl elõttünk.~-
6 1, 5 | ki az anyjuk.~Egészen más idõk voltak, egészen más alakok
7 1, 5 | Rákóczi-nótát«.~Nobilis idõk voltak ezek.~Prókátorok
8 1, 5 | tetszettek ezek a szomorú idõk. Szerelmes volt beléjök.~
9 1, 5 | ez a junctim!~Az akkori idõk politikai kellemetlen jelszava,
10 1, 8 | vérrel öntözött rög, mely az idõk barázdájára gurul, hogy
11 1, 8 | leányszív még az akkori idõk szokásában nagyon kis potentát
12 1, 8 | hangzott föl a zene: a régi jó idõk csárdása.~Bike az ablakhoz
13 1, 9 | neki, aztán mintha örök idõk óta kenyeres pajtások lettek
14 1, 10 | ragaszkodóbb volt õnála, hosszú idõk alatt nem felejtette el,
15 1, 11 | építkezésekhez, míg a meleg idõk engedik.~Szó, ami szó, sok
16 1, 13 | eperfákról és a beállott csípõs idõk miatt az asztalok vándoroltak
17 1, 14 | annyira mindent akarnak, hogy idõk emlékezete óta nem akadt
18 1, 16 | amelyik büntetésül üsse-verje idõk végezetéig örökké.~A félkaréjban
19 1, 18 | De hiába mondtad, mert az idõk mégis elmentek. Fejér szál
20 1, 20 | összes részleteikkel nagy idõk múlva s eljutnak egészen
21 1, 20 | voltak célozgatások - de idõk folytával elhalványodott
22 1, 20 | szerencsétlen ártány egyébiránt idõk folyamán át sok változáson
23 1, 20 | is. (Hja, nagyon megkopik idõk jártával a mézeshetek gyöngédsége).
24 1, 21 | eszközökben, kivált, ha szûk idõk járnak.~Egy ilyen szûk idõszakban (
25 1, 25 | Málynak, ha ellenben rossz idõk jártak (s többször jártak
26 1, 26 | egyebütt is éltem. Az elmúlt idõk rétegei közt turkálva, megtaláltam
27 1, 27 | brutalitás volt, de amaz idõk szokásaiban szétoszlott
28 1, 29 | Elhallgatott, mintha az idõk szomorú múlásán tûnõdnék.
29 1, 32 | rajta.~Ah, istenem, milyen idõk voltak! Ti azt most már
30 II, 6 | Hanem hát olyan gonosz idõk jártak, hogy az ezüstöt
31 II, 6 | tudja, mit hordoz magában az idõk méhe? Hátha még neki is
32 II, 13 | királya-, nemzetét? Szép harci idõk!... Ezekrõl gondolkozik
33 II, 24 | rossz néven venni.~Aztán az idõk is egészen »olyanok voltak«.~
34 II, 24 | magát becsempészni. Milyen idõk! Mi lesz ebbõl az erkölcstelen
35 II, 25 | Istenem, hogy elmúltak azok az idõk! Egyszer az ön ipjánál volt
36 II, 31 | hinnõk el, úgy a pogány idõk maradványának kellene azt
37 II, 32 | a henyélésre.«~ ~19. AZ IDÕK ROSSZ JELE~Lónyai grófnak
38 II, 53 | asszony!~És egyszer csak olyan idõk jöttek, mikor az emberek
39 II, 56 | ember is. A régi lovagias idõk gyarló maradványa a párbaj,
40 II, 60 | tiszta volt; két ágy, egy az idõk nyomait el nem tagadható
41 II, 63 | tudott is beszélni, hosszú idõk folytán mégis szemet vetett
42 II, 68 | Arcán éppen nem látszik az idõk nyoma, egyforma változatlan,
43 II, 68 | jogász éveimbe. Hohó! milyen idõk ezek, fiók! Ki emlékszik
44 II, 69 | elmúlt kedves idõkrõl.~Milyen idõk, s hogy elröpültek!... Csodálatos
45 II, 80 | hol vannak azok a régi jó idõk, mikor még urak voltunk.~-
46 II, 86 | semmi nyomokat.~A tünékeny idõk mindössze abban különböznek,
47 II, 86 | neki.~S újra jönni fognak idõk, évek, évtizedek és századok,
48 II, 120| a grammatikához.~Furcsa idõk voltak ezek! Tudományszomj
49 II, 133| volna a fizetését.~...Ilyen idõk voltak ezek! S mégis szidják
50 III, 1 | neki, aztán mintha örök idõk óta kenyeres pajtások lettek
51 III, 14 | Lantos társulatával. Milyen idõk!~- Eredj be a vendéglõkbe,
52 III, 15 | csacsin lovagol, az az akkori idõk divatja. Ha Mikulás bácsi
53 III, 27 | hányhatott nekik.~Hja, csak szép idõk voltak azok a régi idõk!~
54 III, 27 | idõk voltak azok a régi idõk!~
55 III, 30 | Volt egy kopott, hosszú idõk óta használatban levõ harisnyája,
56 III, 63 | megszeretnék, ahogy mi gondoljuk, s idõk rokkájáról (mennyi színes
57 III, 63 | én meg azóta! Aztán olyan idõk ezek, kegyelmesem, hogy
58 III, 72 | lábát az inzsellér ne tegye idõk végezetéig.~Öröm futotta
59 III, 88 | nem simít is a mód, de az idõk rajta hagyták a nyomait;
60 III, 100| Hej, Rikner papa, milyen idõk voltak azok! Nem rossz bor,
61 III, 100| vízzel szokta, papa? Pompás idõk voltak, ha mondom! Még akkor
62 III, 110| szép asszonyoknál. Milyen idõk, milyen idõk! Hej, mikor
63 III, 110| asszonyoknál. Milyen idõk, milyen idõk! Hej, mikor még magunkkal
64 III, 113| feltalálta!)~Ilyen rossz idõk nehezedvén a seprõkre, Matyej
65 III, 116| összes vámszedõknek, hogy idõk örök emlékezetére, ezzel
66 III, 130| arcára egyszerre elfújja az idõk pernyéjét, s a bosszú érzete
67 IV, 10 | tanáromat.~Pedig különös idõk voltak akkor, és éppen nem
68 IV, 25 | gróffal ugyanis az történt az idõk hosszú folyamán át, hogy
69 IV, 57 | aztán egyszerre elnémult az idõk hatalmas mérõje, mintha
70 IV, 103| 1886~Hogy fogy és törpül az idõk végtelenségében minden.
71 IV, 112| Krasznahorkán. A harcos idõk jeléül legfeljebb néhány
72 IV, 127| Így fogy, így törpül az idõk végtelenségében minden.~
73 IV, 127| büszke várában.~A modern idõk nem nagyon kedveznek a váraknak.
74 IV, 127| sasfészkek is leomlottak. Idõk foga, háborúságok zivatara,
75 IV, 128| dolgában.~Kedves, bohókás idõk voltak ezek. A redakció
76 IV, 131| amelyen az isten-eszme idõk folyamán keresztülment.
77 IV, 135| mindent elkövetett, hogy idõk moha befedje, hogy senki
78 IV, 139| teszik. A derék nem fél az idõk mohától.~- Úgy? És mennyi
79 IV, 146| ülni, még magam is. De ez idõk elmúltak. Az írók nem vadásznak
80 IV, 148| próbálta dúdolni…~Ilyen idõk voltak azok!~
81 IV, 152| utcákon.~Gonosz, izgalmas idõk voltak. A Schneider szürkéi
82 IV, 152| dicsérte, hogy milyen szép õszi idõk járnak. Hiába, ez az Alföld,
|