bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                    grey = Comment text

 1503   1,  14     |                          kitéve lenni. Itt mindig álldogálnak csoportok, s olvassák nevetgélve
 1504  IV,  56     |                          néhány alakot, akik bent álldogáltak. A csibukot egy potrohos,
 1505   1,  29     |                         Lovak, clownok, lovarnõk, alle sind langweilig. Már éppen
 1506  II,  8      |                         volt, minélfogva miért ne allegálhatnék én innen is?...~- Igen,
 1507  IV,  128    |                          persze fogalmad sincs az allegóriákról. Nem baka az (Oh, mindjárt
 1508   1,  29     |                        voltam. Semmi se érdekelt. Alles ist so langweilig. Már a
 1509  II,  24     |                         végzi, hogy cikket ír az »Allgemeine Zeitung«-ba: hogy ilyen
 1510  II,  38     |                     nehány napig szolgálatukra ne állhasson. Ispán barátom, polgártárs,
 1511  II,  33     |                         az erõs italt, de meg nem állhatá, hogy torzképet ne vágjon
 1512   1,  27     |                        forrt a szíve. Szeszélyes, állhatatlan jellem volt e különben finom,
 1513 III,  8      |                           ezekben az asszonyi nem állhatatlanságát, nem egyszer elszomorodott
 1514   1,  25     |                      Mindezek a dolgok, ez a nagy állhatatosság és szilárdság bizonyos nimbuszt
 1515 III,  22     |                        farsang alkalmával meg nem állhatják, hogy egy kicsit kirúgjanak
 1516   1,  31     |                        forgatta elméjében, miképp állhatna bosszút rajta, míg végre
 1517 III,  66     |                         Anna, hogy valóban ki nem állhatod-e Korogh Jánost?~- Hiszen
 1518 III,  25     |                            Valld meg, hogy ki nem állhatsz.~Lopva indítá el szelíd,
 1519   1,  8      |                 leghasznavehetõbb ócska ágyúja az álliberálisoknak, kezdett egyszerre megbolondulni.~
 1520  II,  115    |                           úri ház udvarán meg nem állítaná egy mennyei jelenés, ha
 1521  II,  117    |                         kipuhatolandó s díszõrség állítandó a szállodához, melyben lakik.
 1522 III,  72     |                           úr rendelte. Össze kell állítanom minden faluból, hány eperfa
 1523 III,  1      |                           zsíros fazék is, melyet állításához nyomatékul hozzá vagdosott.
 1524   1,  8      |                          valami nehezebb a költõk állításai szerint, mint az ébredõ
 1525  IV,  72     |                      katonás nyerseséggel szórták állításaikat, de egyszerre a meghökkenés
 1526  II,  36     |                    vitában részt vettem, mégpedig állításaim mellett olyan tûzzel, hogy
 1527  II,  36     |               megfoghatóvá tenni igyekezvén, hogy állításaimat bebizonyítsam, úgy osztottam
 1528   1,  9      |                      forralt?~- Eh, uram! amit az állításokról egyáltalán tartani szoktam.
 1529   1,  9      |                          Mit tart ön például azon állításról, hogy a gróf is gyilkossági
 1530   1,  35     |                          témát, valami lehetetlen állítást (nagy volt ezekben Vágrányi
 1531 III,  131    |              kiengesztelésül pompás emlékoszlopot állítatott a vár közelében, mely még
 1532   1,  2      |                           becsületes András hajdú állítgatja ki a »vétjegyeket«, diplomatikus
 1533  IV,  150    |                         megfelelõen. Sõt, örömmel állíthatjuk, hogy a Pozsonynak szánt
 1534  II,  65     |                     szeszélyes számaitól.~Azt sem állíthatni jó lelkiismerettel, hogy
 1535  II,  33     |                   koromfekete haját. Határozottan állíthatom, hogy e haj taval már szürke
 1536   1,  23     |                           egyszer életemben zabba állíthattam volna.~Az öreg Gáll ugyanis
 1537  IV,  41     |                            Oh, én istenkém! Mikor állítod már meg a szaladozó földeket!«~
 1538   1,  20     |                        úgy vitte a szálakat s úgy állitotta szembe a részleteket, hogy
 1539  IV,  126    |                      gazember. Ezt a keresztet te állítottad ide, hogy át ne mehessek
 1540 III,  116    |                           egy hamis bizonyítványt állítottunk ki, minélfogva kérjük a
 1541 III,  64     |                           alulról dirigálta, hogy állítsa meg a nagy mutatót: idébb
 1542   1,  8      |                      valamennyi szín együtt lesz, állítsd össze, s ha ez sikerül,
 1543 III,  142    |                           ilyet? Hogy azt mondja, állítsuk össze, mennyi eperfa van
 1544  II,  35     |                           A tulajdonos, mely mint állíttatik, egy máltai hajón levõ tengerész,
 1545  II,  60     |                         fõvárosban, mesterségesen állíttatnak elõ, szobában neveltetnek
 1546   1,  26     |                  figyelemmel; pünkösdkor májusfát állíttatott neki, s szentistváni vásárkor
 1547  IV,  127    |                          neveznek) a vár közepére állíttatta. A mûvészek most már a fizetséget
 1548  IV,  65     |                        fog vajon történni. Szavát állja-e a törvényszék?~Nem kell
 1549  II,  103    |                   ismertetõjele van csak. Az alsó állkapca közepén egy foga hiányzott,
 1550  IV,  44     |                          s úgy rémlett, mintha az állkapcáit hahotára nyitná -, ha mindjárt
 1551 III,  138    |                         padozaton. Az egész felsõ állkapcája.~Nézem, nézem, és ahogy
 1552  II,  134    |                           a tekintetes és vitézlõ állkapcákat, csak az adminisztrátor
 1553  IV,  83     |                   megvillant hófehér mûfogsora az állkapcsai között.~Minden pénteken
 1554   1,  13     |                     maradt fekete szemfogát felsõ állkapcsán, miközben mélyen bent ülõ
 1555  II,  34     |                    fordult - de hát mely betegség állná ki az alkohollal a versenyt? -
 1556  IV,  97     |                   bennünket, mintha szülõid elõtt állnál, akik védeni fognak bajodban,
 1557  IV,  147    |                 barátocskám?~- Meghiszem azt. Nem állnám ki százezer forintért azt
 1558   1,  31     |                          az ilyen eseményeknél. - Alló mars, szaladjatok el hamar
 1559  II,  65     |                        éppen e város volt katonai állomása.~Bernadotte ekkor még csak
 1560  II,  33     |                   iskolamester ugyanis úgy jutott állomásához, hogy a községért elõbb
 1561   1,  20     |                          miatt sürgönyöztessek az állomásfõnökkel?~Benyitott Brózik Mihály
 1562   1,  20     |                  sztereotip kertjével, melyben az állomásfõnökné acélzöld káposztafejei s
 1563   1,  26     |                       állomásra, és mondja meg az állomásfõnöknek, hogy tiszteltetem, nem
 1564  II,  44     |                       nélkül, ötszáz kozákkal egy állomáshelyen? Iszik.~Útunkban egy kapitánnyal
 1565  II,  44     |                           nem kiáltja magát:~- Az állomáshelyre értünk, kapitány!~- Hm?
 1566  II,  125    |                            a konduktor csodálatos állomásneveket kiáltott olykor-olykor,
 1567   1,  8      |                     fiskálisok közül, hogy míg õk állomásonkint késnek itt tíz, amott húsz
 1568  II,  124    |                      ezred, mely a tiszai hajókon állomásozott, roppant zokon vette a sérelmet
 1569 III,  109    |                          hozok a szomszéd távírda állomásról.~Urambátyám reszketve bontotta
 1570   1,  22     |                         ez a kocsis, aki hozta az állomástól. Hiszen már maga a strucctoll
 1571  II,  10     |                        megígérem, hogy ezentúl az allopatákat nem szidom - reménylem,
 1572 III,  80     |                     százhúsz-száznegyven emberbõl állót. - Mindenféle mesteremberei
 1573  II,  7      |                       lábujjhegyen eltipeg a nagy állótükörig, mely hûségesen adja vissza
 1574  II,  56     |                       innen kölcsönözte-e a fonák állovagiasságot, melyet az életbe is ki
 1575  IV,  97     |                      cívódtatok, ellenséges lábon álltatok.~- Hisz éppen azért nem
 1576   1,  14     |                  virágárus-leányoktól az õ kecses allürjeiket, a kedves, bohókás grimaszokat,
 1577   1,  20     |                 következik, hogy mind a két genre allürjeit fölvette, mint ahogy az
 1578   1,  20     |                  véralkatával, hetyke, virtuskodó allürjeivel mint házsártos »krakéler«
 1579   1,  26     |                      lassankint fölvette a megyei allüröket, az ütött-kopott peregrinus
 1580   1,  24     |               fesztelenség és kedélyesség, az úri allure-ök, a lovak, az ezüstnemû,
 1581   1,  14     |                         alak, s egyenesen a bírák állványa elé rohan.~- Ez az ember
 1582 III,  123    |                         Köröskörül az asztalokon, állványokon mindenütt státusz-titkok
 1583  II,  60     |                         kertészlak elõtt gyönyörû állványon a felséges fehér rózsa is.
 1584 III,  148    |                        nép elõtt felállott valami állványra, s rendesen így szólott:~-
 1585  II,  9      |                     imakönyvét látszik eltolni az állványról, mintha mondaná, hogy abban
 1586  II,  33     |                           koszorú helyett rothadt alma-zápor fogadta. De a bódító lárma
 1587   1,  22     |                          hogy bele ne harapjon az almába, melyet feléje himbál a
 1588 III,  86     |                           válogat bennök, mint az almában.~- Te szurtos vagy… Eredj
 1589   1,  35     |                         eszem almát. És nem iszom almabort. Hát mondom… hol is hagytam
 1590  IV,  37     |                   lehetett a szuszogását.~Nyilván álmadozásba merült, félébren, félszenderben
 1591 III,  2      |                          emberiséget. S ábrándos, álmadozó embereknek, kik hisznek
 1592   1,  26     |                        nem vagyok se szenvedélyes almaevõ, se György király.~A SZOCIALISTA~
 1593   1,  17     |                       állt az ablaknál - lovát az almafához kötötte. (Jaj istenem, nem
 1594   1,  26     |                     király ette meg, akárkinek az almafáján termettek.~- Csakhogy én
 1595   1,  27     |                  Szemiramisz!~Elvágtatott a törpe almafák mellett, melyek az útszélén
 1596   1,  23     |                         Mi haszna abból az én vén almafámnak, hogy az almáját ez eszi
 1597   1,  27     |                          igazat.~Balassa tehát az almafánál, mely az említett nevezetes
 1598 III,  146    |                           de nem megyek!~Beteges, almahaj színû arcát a másik kezébe
 1599   1,  15     |                           közel járt. A jobbágyok álmához nem nyúlt, hanem csak a
 1600  II,  118    |                      azoknak nincs alapja; vannak álmaid, de nincsen nyugodalmad.
 1601  II,  65     |                          lenn fogod aludni hosszú álmaidat a föld rögei alatt, megtalálod
 1602   1,  26     |                        ágyam fölött: »Ébredj nagy álmaidból!« Azaz, hogy már öreg reggel
 1603  II,  40     |                    ringatta magát. Édes võlegényi álmaikban minden egyébrõl megfeledkeztek,
 1604  II,  140    |                       vis-à-vis ablakban... az én álmaim zománca, az én ismeretlen
 1605  IV,  152    |                     mondani?~- Azt, hogy ha én az almáimat átönteném a kend kosarába,
 1606  II,  34     |                       talán találkozik valaki, ki álmaimat a köznapiságra visszaviszi -
 1607  II,  60     |                           lépésemre, jelenjél meg álmaimban, és jöjj segítségemre sok
 1608   1,  5      |                           emberek izgatott, õrült álmainak szörnyszüleménye.~Küzdeni
 1609  II,  126    |                       Iszonyú dübörgés riaszt fel álmainkból; a falakban titokzatos moraj
 1610  IV,  152    |                      tehát ide telepedett Pali az almáival, leguggolván a tarisznyája
 1611   1,  16     |                 ezüstszõrû tátoson, a királyleány almájáért nyargaló. Talán ez is csak
 1612   1,  26     |                           Megösmerem én, fiam, az almákon is, akármilyen épeknek látszassanak.~
 1613   1,  5      |                     Szerelmes volt beléjök.~Arany álmakra feküdött, arany valóságra
 1614  II,  80     |                          aki nincs benne a Gothai almanach-ban. Hej, pajtás, hol vannak
 1615  IV,  47     |                       Akadémia. El van hibázva az almanachja! Itt van, ni december 23-
 1616  IV,  47     |                      találtam meg. Én az Akadémia almanachját használtam a számításaimhoz.
 1617  II,  117    |                          útleírásokból és utazási almanachokból, megtanulta a francia nyelvet,
 1618  II,  3      |                         mikor az elsõ marék havat almányi labdává gyúrta kicsiny kezeivel,
 1619 III,  1      |                     nemcsak, hogy padlón, széken, almáriom-tetõn szanaszét hevertek a vastag,
 1620  II,  5      |                       istenúgyse. Belefeküdtem az almáriomba.~- Jó reggelt, sógor úr! -
 1621 III,  40     |                 köröskörül, székeken, fogason, az almáriomban, az ágy alatt, nem volt
 1622   1,  31     |                          kis székre kuporodott az almáriomnál és a csizmáját foltozta (
 1623  IV,  73     |                         emleget. Hát még a rokokó almáriomok, cserépkancsók, szelencék,
 1624  II,  7      |                           pókhálókat, a képekrõl, almáriomokról letörülgetni a halandóságra
 1625  IV,  49     |                   jegyzõkönyvét.~S ezzel egy nagy almáriumhoz futott, hogy ott keresse.~
 1626  II,  113    |                     immáron az a sorsa, hogy az õ almáriumja tetején küzdjön meg az enyészettel
 1627   1,  4      |                        székekkel, üveges, otromba almáriummal, közepén széles asztallal,
 1628  IV,  33     |                   szimatolt, keresett, fülkékben, almáriumok tetején, szakajtók alján,
 1629 III,  89     |                        minap egy ócska könyvet az almáriumon. Verjétek fel! Azonnal adja
 1630   1,  12     |                   fejedelemasszonynak fest valami almáriumot. Elõ kell hívatni, hadd
 1631  II,  123    |                     olvasott, az asszony pedig az almáriumpatkán, ölében a kis Juliskával,
 1632  IV,  55     |                           s letettem egy alacsony almáriumra, betakarván azt a levetett
 1633   1,  12     |                         Egy lovag jött rá szemben almás-szürke paripán.~Laci összerezzent,
 1634 III,  73     |                       mint õ magát.~Történetem az Almássy-összeesküvésbõl ered. Egy nagy mesébõl egy
 1635   1,  28     |                       kocsija állt, egy féton két almásszürke lóval.~Szép nyári éj volt,
 1636  II,  98     |                     Marcsa lett, neked is megírta Almásy Tihamér a „Borzáék Marcsája”
 1637   1,  18     |                           az elõszobába, hol erõs almaszag áradt szét az almáriom tetejérõl.
 1638  IV,  4      |                          az arca is fehér volt az álmatlanságoktól. A hold halványító fénye
 1639   1,  33     |                     mellette suhant el Liszkayné. Almavirág-szín ruhába volt öltözve s a
 1640   1,  13     |                     perkálszoknyájában, rózsaszín almavirággallyal a hajában, csak az a kár,
 1641  IV,  126    |                           Erzsi nyúlánk termetén, almavirágszín arcán, koromfekete szemein;
 1642  II,  22     |                           lassan, kímélve, mintha almázia volna, itthon pedig kedvére
 1643  IV,  152    |                           és az egész törvényszék álmélkodása, mikor az ötvenes helyett
 1644 III,  3      |                          szülöttének, hol szörnyű álmélkodásra harmadszor is megtalálta
 1645   1,  35     |                        izzadságcseppek folytak az álmélkodástól és a lelkesedéstõl.~- Hogy
 1646   1,  9      |                          aztán?~- Hát osztán azon álmélkodtam, hogy mi módon lõhetett
 1647   1,  35     |                      annyi nyúl van - nevetett az álminiszter -, akkor hát róka nincs.
 1648  II,  134    |                          izzadságod vérré legyen, álmod ébrenlétté váljék, ébrenléted
 1649   1,  3      |                          17, 33, 74. Sánta Erzsók álmodása. Ha száz forintom volna,
 1650 III,  57     |                          Vajon ha elalszik, mirõl álmodhat egy veszett ember?~- Ne
 1651  II,  25     |                   tûzhelyem, barátságos asztalom! Álmodhattam-e ilyen vakmerõt valaha?~Egész
 1652  IV,  147    |                          ágya! Valami bolondot ne álmodj!~Ezzel elől eresztve, letette
 1653   1,  19     |                          második kívánsága, gróf. Álmodjon valami szépet és gondoljon
 1654  IV,  53     |                        Ezerszer megnézték, ha nem álmodnak-e. Egész valójukat megreszkettette
 1655 III,  138    |                    csendesen édesdeden, s meg sem álmodod, hogy két elsõ fogad oda
 1656  II,  45     |                           Két óra múlhatott el ez álmodozásban, midõn egyszerre behunyta
 1657  II,  45     |                          tartotta nyakamat s édes álmodozással beszélt a ragyogó jövõrõl,
 1658  II,  6      |                    részegen, mint a csap.~...Hadd álmodozhassék még legalább reggelig a
 1659  II,  4      |                           hangjainál oly jó volna álmodozni...~Oh, hogy a mennyországból
 1660   1,  18     |                          és visszaküldte aludni: »Álmodtad te ezeket, szívecském« -
 1661   1,  17     |                          a hitben, hogy egy napig álmodtak mindnyájan, ennyi volt az
 1662   1,  26     |                          meg gyomrot. Egész éjjel almodtam öregek asszonyokrul. Inkább
 1663   1,  13     |                         félig-meddig a »Pává«-ban álmodván, amikor a szószékrõl, mint
 1664  II,  85     |                          bánt valami, mint aki az álmokhoz apellál az ébrenléttõl,
 1665   1,  33     |                      részeg volt és a Belzebúbbal álmokra kártyázott.~Hanem ettõl
 1666   1,  26     |                     okvetetlenkedõ kérdéseivel az álmomat.) Hanem miféle percsomó
 1667   1,  17     |                     gyertyák. Egyrészt nem voltak álmosak az emberek az izgatottságtól -
 1668   1,  3      |                          om, hogy benne lesz-e az álmoskönyvben.~Eközben megtelik az »ivó«
 1669  II,  65     |                     babonás hittel viseltetnek az álmoskönyvek iránt. Hozzájuk fordul tanácsért
 1670   1,  18     |                     természetes. A kisleányok nem álmosodnak el oly hamar a lagziban!~
 1671  II,  12     |                         függesztvén sötét szemeit Álmosra.~- Igen, fiam - szól Álmos,
 1672 III,  148    |                           egyszerre elmúlt minden álmossága. A sürgönynek ez volt a
 1673 III,  46     |                 kidörzsölte apró kék szemeibõl az álmosságot s ásítván egyet, csodálkozva
 1674   1,  31     |                        megmetszett bárány, a nagy álmosságtól elbágyasztva, még egy kicsit
 1675   1,  10     |                    Miskának egész reggelig, friss almot vinni Sármány alá, zabot
 1676  II,  30     |                       hogy végre is nem csoda, ha álmuk valóságnak tetszett.~És
 1677  IV,  139    |                          méhek döngnek; de a nagy álmuktól bizony azt se hallják.~Újuló
 1678  IV,  132    |                   hajdúvárosok egyikében (mondjuk álnéven Hajdú-Lucaszéknek). Orvos
 1679  IV,  90     |                        fogja megtudni senki. Mert álnevet írtam a munkára, álnév alatt
 1680  IV,  146    |                           tavaszi rügyek. Flórika álnévvel ajánlkozik, hogy õ kész
 1681 III,  148    |                      másikban nincs.~IV. ASSZONYI ÁLNOKSÁG~A szomszéd faluban, egyszerû,
 1682 III,  106    |                      elõtt kiderülvén a házibarát álnoksága, a Mili hûtlensége, itt
 1683  II,  117    |                           álom csak.~A szép leány álnokul mosolygott arra a szóra,
 1684   1,  15     |                        mondom. Egy, kettõ, három, aló föl, azokra a zsákokra!
 1685   1,  13     |                     nézésére.~- Talán agávé, vagy aloé?~- Nem - mondta a korcsmáros -,
 1686  II,  71     |                        fel. Elmondta, hogy ezt az álöltönyt, melyben kísértetet játszta,
 1687 III,  103    |                         hanem a váratok is elmegy alólatok, ahová én küldöm« - és a
 1688   1,  11     |                    megcselekedte. (Ha az egy éven alóli gyerek olyan nagy úr, mint
 1689   1,  11     |                      teknõben feküdt, alatta puha alom kenderszöszbõl. Koponyáján
 1690 III,  33     |                    aludnék, az angyalok közé vive álom-gyors lovain. A »bobo«, ez a rossz
 1691  IV,  142    |                        tehén kedélyesen feküdt az alomban s meleg párája megcsapta
 1692 III,  2      |                    rongyos ruha nem alkalmasak az álomhoz. Csak az alhatik így, aki
 1693   1,  15     |                          felelt a pap nevetve.~Az álomisten még a magyar királynál is
 1694 III,  46     |                       kapott-e répát, van-e friss alomja, jó étvágya?~Kriska egy
 1695   1,  34     |                    gondolatokba merülve, mint egy álomjáró.~- Itt van még a sógorné? -
 1696 III,  54     |                           ruháiba és megindult az álomkép után, s ment, ment, míg
 1697   1,  25     |                           röppenjetek el, csábító álomképek, kik elsiettétek a dolgot,
 1698  II,  117    |                      annak a szenvedélye, aki egy álomképet kerget.~Évek jöttek, mentek,
 1699 III,  1      |                         éjfélig arról ábrándozott álomkerülte fekhelyén, majd édelegve,
 1700  IV,  129    |                          mentében, mintha pusztán álomlátás lenne… De hatan vagy heten
 1701   1,  12     |                         adja. A fiúk legragyogóbb álomlátása sem tudott messzebbre nyújtózkodni
 1702   1,  13     |                         az történik vele, ami más álomlátóval, hogy nem tud fölébredni.~
 1703   1,  18     |                        hogy újra letegye tisztább alomra.~Nem-e jön? Jaj, megszúrja
 1704  II,  53     |                  végtelenül nyugodt s mégis bûvös álomregékkel beírt hideg homlokot...~
 1705  IV,  129    |                           volt, valami félelmetes álomszerű csönd. Éppen egy kis kert
 1706   1,  32     |                          történt, mi történt. Oly álomszerû az egész. Lehetetlen arról
 1707 III,  61     |                      riasztottam derekasan. A kis álomszuszékot »Részvétnek« hívják.~
 1708  IV,  94     |             kétszázhuszonnyolc felperesbõl és egy alperesbõl. Ez a kétszázhuszonnyolc
 1709 III,  34     |                   költségekben, mindent ráhagy az alperesre s mennyet-földet ígér neki.
 1710   1,  2      |                        mint Alphonsine-ra. Amióta Alphonsine-hoz jár, azóta nem iszik pezsgõt,
 1711   1,  2      |                         nézett volna másüvé, mint Alphonsine-ra. Amióta Alphonsine-hoz jár,
 1712  II,  10     |                         van indokolva; a fräulein Alphonsinérõl, ki minden nógrádi atyafit
 1713   1,  2      |                       vele a lapok. Divat volt M. Alphonsinet magasztalni. Bécsben egymás
 1714  II,  120    |                        társalgást folytat.~II. AZ ÁLPROFESSZOR~Dankó bácsi, ki ezalatt
 1715   1,  29     |                          át szerencsésen, a magam álruhájában. És mégis kiment szemembõl
 1716   1,  29     |                          rákényszerítettek a papi álruhára, de én is csak asszony vagyok,
 1717  II,  119    |                           király atyjától elvált, álruhát öltött magára, s elhagyva
 1718  IV,  127    |                          kis község, melyet ma is Alsó- és Felsõ-Fülének neveznek,
 1719   1,  18     |                        Klopacskától« kezdve le az Alsó-Majorig.~Az urak pipáztak, beszélgettek.
 1720   1,  20     |                   Ferencéknél jár valaki, akik az Alsó-Rimasoron laknak.)~- Mit keresett
 1721 III,  51     |                    Lajostól és Mátyásnak adják az alsó-toldiak.~Mátyás királynak sok érzéke
 1722   1,  2      |                      Magyarországról jött; valami alsóbbrendû vándor-társaságnál födözte
 1723 III,  148    |                      napokban sem láttak különbet Alsóérden.~Ozsonna alatt aztán elõadta
 1724   1,  27     |                         felsõkarhoz hozzákötni az alsókart, de olyanképpen, hogy a
 1725   1,  10     |                     mindég a királyok üssék el az alsókat.~Ezen a mondaton aztán sokáig
 1726  IV,  127    |                     fiágon a Stiborok, s Beckó az alsólendvai Bánfyaké lett királyi adomány
 1727  II,  5      |                         rövidebb szokott lenni az alsónál, vagy a csizmáját húzta
 1728  IV,  108    |                      modorú nádorispán, ki kivált alsórendûekkel igen egyszerû és familiáris
 1729   1,  2      |                       nehány darab elrongyolt nõi alsóruha lézengett a fiókokban.~Stofi
 1730  IV,  4      |                           Hirtelen fölvette fehér alsóruháit, s futott a bástyára. A
 1731   1,  26     |                     neglizsében, fûzõben és fehér alsószoknyában, mintegy jelezve, hogy a
 1732  IV,  22     |                         felhúzni az esteli szürke alsószoknyáját, hogy csakhamar barnát vegyen
 1733 III,  87     |                    fejlõdõ dereka, a vakító fehér alsószoknyák, melyek kilátszottak a csinos
 1734  IV,  75     |                      szorgalmasan stikkelt valami alsószoknyán, s egészen el volt merülve.~
 1735 III,  89     |                           a zöld asztalon ütik az alsót a királlyal, addig nem volna
 1736  IV,  21     |                    ütötték agyon Siroky Miskát az alsótoldi kurtanemesek, Panity Laci
 1737  II,  81     |                titkolhatom el, hogy a színhely az alsóváros volt, s az idõ éjfél után
 1738 III,  2      |                          egyszerre nyoma vész, az alsóvégiek közül már nem látta senki.~
 1739   1,  24     |                           hogy különbözõ parókák, álszakállak és bajuszok.~- Szent Isten,
 1740  IV,  145    |                gonoszlelkû Hasszán nagyobbik fia, álszakállal és álhajjal, menten visszanyargalt
 1741  II,  61     |                   titulusa valamivel, így lett az alszolgabíróból fõszolgabíró s a fõszolgabíróból
 1742  II,  97     |                       lejöhessen hozzátok, amikor alszotok No, már erre a szóra aztán
 1743   1,  3      |                   virrasztasz felettünk, mikor mi alszunk, aki megszámlálod filléreinket
 1744  II,  69     |                        excellenciás úr, ki fényes altábornagyi ruhát viselt, az üres katedra
 1745  II,  90     |             hangyaszorgalommal s áldással tetézve általad, kit õrangyalnak küldött
 1746   1,  4      |                     örököseit kikutatván, azoknak általadja. Ott a végrendelet másolata
 1747  II,  48     |                         mellyel a községbeliek és általán az egész környék viseltetett
 1748  II,  100    |                        hogy az ízlés idomul át az általánoshoz, maga sem veszi észre, mikor
 1749   1,  11     |                           hanem a Mikulik Apolka.~Általánossá vált a csodálkozás. Többen
 1750  II,  91     |                          A futár átadta az írást, általbötûztem eleganciával, s íme mit
 1751  IV,  143    |                        Egyik megtoldotta, a másik általgyúrta s szállt-szállt fülbül fülbe,
 1752  IV,  14     |                 Furfanggal akarta még egy darabig áltatni a fejedelmet hûségérõl.
 1753 III,  92     |                       szilvóriumot ittunk még meg altatóba. Figyelmesen megnéztem a
 1754 III,  1      |                      melynél szebbet, kéjesebbet, altatóbbat, elbájolóbbat szív nem érezhet,
 1755  II,  104    |                        bölcsõje, sohasem hangzott altatódal, az az édes kedves anyai
 1756  II,  125    |                  vagonbeli társalgás lassú moraja altatólag hatott idegeimre, bár megvan
 1757   1,  31     |                     gyönyörérzet volt. Simogatta, áltatta, festegette aranyszínûre.~
 1758   1,  26     |                           érzések, csak el vannak altatva. Ah, istenem, hogy azok
 1759  II,  62     |                    kinevezem haditengerészetemhez altengernagynak.~Sándor, cár.«~- Itt a kinevezés,
 1760   1,  24     |                   kisztnit és… Was sagst du dazu, alter Stefi?~Königgrätz apó sietett
 1761   1,  14     |                        tudni mozdítani. De ez nem alterálja a kenyérkeresetét. Végre
 1762   1,  33     |                         sokan elhaltak, de ez sem alterálta, mert születtek és nõttek
 1763  II,  7      |                          pillantást ne vessen az »alterego«-jára...~Oh, ez az irigy
 1764   1,  26     |                           plébános úr a következõ alternatíva elé állította az öreg tótot:
 1765   1,  34(21) |                      Kedélyes német megszólítás: »Altes Haus«, öreg cimbora helyett.~
 1766  II,  33     |                      derék ember egészségére, kit altisztté nevezek ki.~A kegyenc szó
 1767   1,  25     |                          az, hanem Ocskay Jakab - Altmannak hívták tavaly még!~Közel
 1768  II,  117    |                   kiveszítette. Gyuri most a szép Altorjainénak udvarol. A csinos özvegy
 1769   1,  14     |                          napokban rendelte meg az Altorjay-címer bevésését. Egy gólyamadár
 1770   1,  14     |                   viszonyait. S így kavarogván az Altorjay-Korláthy-ügy minden elõzményeivel együtt
 1771   1,  14     |                      barátságosan fûzte karját az Altorjayéba, mert a párbaj után újra
 1772  IV,  127    |                          magas vár«-nak, latinul »altrum castrum«-nak fordul elõ
 1773 III,  148    |                        Hát te csak feküdj vissza, aludd ki magad nyugodtan, hogy
 1774 III,  94     |                       vegyíthet az italukba, hadd aludjanak el tõle a királyi vitézek
 1775   1,  2      |                           Itt a kezem!~- Most már aludjunk! - szólt Sásdy.~De még aztán
 1776   1,  18     |                     elaludtunk és még tán most is aludnánk, ha ez a szerencsétlenség
 1777  IV,  138    |                           a sors a hajó oldalában aludó Jónásra esik, kit fölkölte
 1778   1,  16     |                 szertartásmester a délutáni álmát aludta egy fa alatt. Vojtekné egy
 1779   1,  9      |                   nyitramegyei nemesekhez, át nem aludták a temetést. Pedig pompás
 1780  II,  82     |                     valamit addig, míg ti jóízûen aludtatok.~A jó Jézuska gondol rátok,
 1781  II,  26     |                       kissé csintalan, hogy nincs aludttej-vére, mint valami beteges, halni
 1782  IV,  148    |                        egyszer csak kezdett az az aludttej-világ megfordulni. A tej belõle
 1783  IV,  148    |                     szerencséd, János, hogy ilyen aludttej-világban születtél.~Addig-addig mondogatta
 1784   1,  32     |                           a ruhádra, lelkem, mert aludttejbe estél!«~Mindegy, azért mégis
 1785  II,  25     |                          mint mondogatni szokta, »aludttejjé devalválta«.~A Sándor utcai
 1786 III,  110    |                     mintha a tejfölt szedné le az aludttejrõl. Mert tudja õ, melyik a
 1787  II,  76     |                          Kohn szomorú sóhajjal. - Aludttejszerû nemzedék jött a régi jelesek
 1788  II,  22     |                           valószínû, hogy ki volt aludva a tapló vagy üszög. Órákig
 1789  IV,  152    |                        szomszéd szobában, mely az alügyészé volt, ezt kiáltá valaki:~-
 1790  IV,  152    |                         szobába vonultam írni.~Az alügyészné volt. Barcsó Istvánné. No,
 1791  IV,  152    |                           legjobban jellemezte az alügyésznét, egy ez idõ szerint még
 1792  IV,  152    |                       mondani egy kollegáról, egy alügyészrõl itt a saját hivatalos helyiségében.
 1793  II,  24     |                         Hatalmas embernek tartják alul-felül. Pedig nem az sehol. A nép
 1794   1,  10     |                         nem lehet magukat kimosni alula!~A pribolyi magisztratus
 1795  II,  88     |                  megszerette õket, hogy a Katákon aluliak.~Solidusan viseltem tehát
 1796   1,  1      |                           Gyurka bácsi méltóságán alulinak tartá még többet is mondani,
 1797  IV,  92     |                    következõ okmányt:~Menlevél~Mi alulírottak Kapalovics Demeter, Kapalovics
 1798  II,  95     |                          fejükön: - úgy néztek ki aluluk, mint zöld leveleik között
 1799  IV,  97     |                      azokat azon az áron, amit az alumneumban fizetnének. Most is van
 1800  IV,  97     |                          Vizet és »bochnyát«. (Az alumneumbeli rossz cipókenyeret hívják
 1801  IV,  127    |                          azóta ott a hegy tetején aluszik a nagy hõs, világhírû Zrínyi
 1802   1,  16     |                 odaszaladt a pillantása különbözõ álutakon. Némelyiknek a szája is
 1803  II,  109    |                         irántam való szerelem.~Az aluvóra néztem.~- Igen, igen...
 1804   1,  27     |                            mint a mágnes, mint az alvajárót a hold. S ha még csak õt
 1805  IV,  127    |                            A szép királyi vár egy alvárral és egy védvárral volt biztosítva,
 1806   1,  9      |                       mosoly ült ki tehát a jóízû alvásban megdagadt és megizzadt arcára.~
 1807   1,  28     |                       ételt vehet magának, és még alvásra is jut neki, meleg ágyban.~
 1808  II,  38     |                      akarta, nem tudta elpotyázni alvással. Drága volt abból minden
 1809  IV,  34     |                       egyenkint és csoportban, az alvégrõl és a felvégrõl, ki parittyával,
 1810  II,  13     |                          hadvezért.~Gordianus, az alvezér, sötét terveket koholva
 1811  IV,  127    |                  ellensége volt a cseh rablóknak. Alvezérei faltörõ kosokkal rendes
 1812  IV,  19     |                      ország felosztása a vezérek, alvezérek és katonák közt. Volt föld
 1813  IV,  127    |                           katonáját s legvitézebb alvezérét: Zoltait.~Ezzel el volt
 1814  IV,  127    |                          legott parancsolá Csupor alvezérnek: szólítsa név szerint a
 1815   1,  27     |                       Bágy forrása szivárog ki az alvilág rejtelmes homályából.~Odaérve,
 1816  II,  63     |                       Martinuzzi meggyilkoltatása Alvincen, valamely tönkrejutott család
 1817   1,  4      |                           kiirtására nem átall az Alvinczy leszármazású instrumentumhoz
 1818 III,  1      |                         aki szép legyen, mint Don Alvira a »Fekete nõ« címû regényben,
 1819 III,  59     |                           nélkül… sem ételem, sem alvóhelyem… elpusztulok én künn. Tessék
 1820  II,  85     |                        hogy csalással van a német alvópárnája bélelve.~El is kiáltottam
 1821   1,  17     |                    Báthory István installációján. Amabból szokott rendelni a török
 1822   1,  27     |                           sinivel thavel. Pirélsz ámál! Légy nekimahkos!15~- Iszen
 1823   1,  34     |                         Apró Jánosné szül. Farkas Amáliához, aki kulcsárné, szakácsné
 1824  II,  9      |                           helyére ültessen büszke amaranthokat, nemes kaktuszfajokat.~De
 1825   1,  12     |                           uram.~- Mit dolgozol?~- Amaranthus-virágokat festek a nagyságos fejedelemasszonynak!~-
 1826   1,  12     |                        ott, majd ide rohant, majd amarra rohant, mint egy õrült,
 1827   1,  18     |                       igaz, hogy külföldön vannak amatõrök és gyûjtõk, akik antikváriustól
 1828  IV,  19     |                        szép völgy azé, ez meg ott amazé. Nem sokat méricskéltek
 1829   1,  13     |                           a nyakamról, ezért vagy amazért. Isten ments. Hiszen tudják,
 1830 III,  148    |                           viskók lakói duzzognak. Amazokból a követek kerülnek ki, emezekbõl
 1831  IV,  63     |                          olyan pompás címer, mint amazoké; egy ágaskodó kecskét ábrázolt
 1832   1,  12     |                      javasasszonyokat és jósokat. Amazokkal gyógyíttatta magát, ezeket
 1833  IV,  73     |                         is éppen oda vezet, ahová amazoknak a bölcs pesszimizmusa -
 1834  IV,  48     |                  rettegett tõle a fiatalság, mint amazoktól az ókori kisasszonyoktól,
 1835   1,  13     |                    emlegethette a whiskyt, a zöld amazon valami áspis természetû
 1836   1,  13     |                        egy korty whiskyt«, a zöld amazonpapagáj ráfelelte: »Te lump, te
 1837  IV,  113    |                aranyba-ezüstbe öltöztetett délceg amazont.~Sisakján egy ökölnyi gyémánt
 1838 III,  35     |                           a balekfogdosók, kiknek ambiciója abban kulminál, hogy mennél
 1839  IV,  91     |                     egyszerû ember vagyok, de egy ambícióm mégis van: hogyha mandátumot
 1840  II,  79     |                           bírtuk.~Engedtünk kissé ambíciónkból s ledevalváltuk a jelszót
 1841   1,  9      |                Krupicseket, ki korábban kelt s az ambitus vastag márványoszlopa mögül
 1842  IV,  97     |                           beömlött a kapun, és az ámbitus csöndjét verte föl. Tomboltak,
 1843  II,  85     |                      beillenék a vármegyeházba is ambitusnak. Kettõsbe szakadó vörös
 1844 III,  148    |                          választ kapott. A hosszú ámbitusokon, amerre átment, a megyei
 1845 III,  135    |                       üldögélt délutánonkint a mi ambitusunkon, s egyre biztatgatta az
 1846   1,  14     |                 szíveslátás leírásában). Illatos, ámbrás fürdõk vártak ott rá, pompás
 1847  II,  18     |                    ruháját, haja, a százados fák, ámbrát lehel, virágok illata részegítõ
 1848  II,  42     |                           s az árpa dicsõ levének ambróziával vetekedõ erejét és aromáját
 1849  IV,  142    |              egyszer-másszor. Egy gyerek (a Kónya Ambrusék Pistája) Kisasszony-napkor
 1850   1,  35     |                      fiatal liba uborkasalátával, amellé egy kis Heidsieck pezsgõ.~
 1851   1,  28     |                          üveget hozott a kezében, amellyeknek a feliratait olvasta útközben
 1852  IV,  131    |                           nyúlt. Ez az ős forrás, amelyből az a nagy »semmi« táplálkozik,
 1853  IV,  36     |                        ezek mind hazafias adomák, amelyekből kitűnik, hogy mégis ő szent
 1854  IV,  25     |                           ahogy utoljára látta, s amelyekért folyton kereskedett a Monarchián.~
 1855   1,  14     |                          nincsenek meg a nyüstek, amelyekhez hozzászõhetnéd a színes
 1856   1,  35     |                  különbözõ színû magyar tyúkokat, amelyekrõl õ új és új színvegyüléket
 1857  IV,  29     |                    viszont olyanokat is készítek, amelyektõl az, aki viseli, mindenre
 1858   1,  13     |                         Most meg itt van a másik, amelyikért szintén leüthetik… De minthogy
 1859   1,  27     |                           hogy a cipõ azé legyen, amelyiküknek két bal lába van. (Mert
 1860  II,  85     |                         fölsõ soron, alig gyõzött ámen-t mondogatni a töméntelen
 1861   1,  31     |                           Sokat?~- Mind.~- Ej, az ámenjét! - káromkodott Vince, öklével
 1862   1,  35     |                     császár se adhat többet, csak amennyije van.~- És ön?~- Én a kocsishoz
 1863   1,  27     |                           Én csak annyit adhatok, amennyim van. Többet a császár se
 1864  IV,  132    |                       kölcsön kérnél tõle annyit, amennyin a földecskét magunkhoz lehetne
 1865   1,  34     |                     kellenek. Minden ember annyi, amennyinek érzi magát és egy lattal
 1866  IV,  32     |                     rámondotta szolgája által az »ament«, még joga volt a hûbérurak
 1867  IV,  142    |                         templombíró és a mezõbíró áment bólintottak a fejeikkel.
 1868   1,  31     |                      tüszõikbõl a sok pénzt, amit Amerikából hoztak.~Az állatok jó karban
 1869   1,  25     |                        Mindig oda vágytam. Mindig Amerikáért dobogott a szívem, ahol
 1870   1,  25     |                          Az urak szeszélyesek. Az amerikánusok azonfelül bolondok is. Hátha
 1871   1,  35     |                        hát nekem ne szemtelenkedj Amerikával. Aztán az nem is rendes
 1872 III,  65     |                       Megnézted jól a mutató-fát, amerrõl jöttünk? Igazán Tokaj volt
 1873   1,  18     |                           smaragdot, a topázt, az ametisztet, a kígyót a gyémántszemmel,
 1874   1,  13     |                          aranyórámat, pecsétnyomó ametisztgyûrûmet és megtakarított pénzemet,
 1875 III,  80     |                          kommencióra fogadva. Egy amfiteátrum alakú épületet emelt a várudvaron.
 1876  IV,  150    |                         vetettek ki a franciákra, amiből csinos, kerek summa jutott
 1877   1,  26     |                         aztán elbeszélte ad auras amicas, hogy biz itt nagy sikkasztások
 1878 III,  102    |                         kis dolgom van az izé… az amicével.~Anna most felém fordította
 1879   1,  25     |                          egyik lábával a hágcsón, amidőn hetykén és kihívóan odaugrott
 1880   1,  22     |                        hogy a vármegye elsemmizze amijök van.~Gál uram megmozdult,
 1881 III,  67     |                       egészen más tekintetben.~De amiképp õt ösmeri mindenki, õ is
 1882   1,  28     |                           kis cseréppipájuk, mint amilyenbõl Nikoláj szítt; a rézkupak
 1883  IV,  142    |                       népies cipellõkbe bújtatva, amilyenekben járni szeret a babona Rékáson?
 1884   1,  12     |                     nemsokára olyan lóra ültetik, amilyenen még az öregapja sem ült;
 1885   1,  27     |                        azt olyan nagy sérelemnek, amilyenné késõbb nõtte ki magát a
 1886 III,  104    |                          Nono - felelte õ -, van, amink van! Kár, hogy a megboldogult
 1887  II,  51     |                       hasonló lett a vörösrézhez, aminõbõl az üstök készülnek. Hogy
 1888  IV,  130    |                          leányt írhatok magamnak, aminõhöz kedvem van. Össze is írtam
 1889 III,  1      |                     fényes és szomorú emlék, mint aminõkkel Luppán lovag dicsekedhetik,
 1890  IV,  97     |                           úgy, amint vannak, vagy aminõknek látszanak.~- Mindent meg
 1891  II,  134    |                          parádés kocsit, - olyat, aminõn még a fõispán felesége sem
 1892 III,  1      |                    fájdalom! - nem iszákos ember, aminõvel, torka lévén a tanácsadója,
 1893 III,  28     |                  eltagadott morzsákon tengődtünk; amiről a kántor tudott, azt mind
 1894  IV,  16     |                      csóválta a fejét, azt hitte, ámítja a bán, elindult kérdezõsködni
 1895  IV,  122    |                        Festeticsek. - Ne higgy ez ámító szavaknak. Uganda népe!
 1896  II,  36     |                         lépést, de a sikerrel nem ámítom magam. A gazemberek jól
 1897  II,  122    |                           Mert nem tréfadolog az, amivé ön lesz például a kezem
 1898   1,  31     |                        még valamit arról a teljes amnesztiáról, de már nem ért rá, mert
 1899   1,  25     |                           hamis bajusz.~- Most is amondó vagyok - erõsítgette Sós
 1900   1,  3      |                          elmegy s felkeresi, mert amondója vagyok, édes húgom, hogy
 1901  II,  135    |                         mint tegnap is említé, az Ámor-templom romjaihoz.~Mikor a hintó
 1902   1,  13     |                      hanem amolyan rózsaszínû, az Ámoré, és hogy tud vele szállni
 1903   1,  28     |                           szétcsapta, ajkai körül amorettek játszadoztak… ~Nikoláj,
 1904   1,  18     |                          tréfa volt, dévánkodás. (Ámornak is körme van.) Kosár volt,
 1905 III,  52     |                     meglehet, hogy éppen a »Liber amorum«-ot.~- Elhoztam a pénzt,
 1906   1,  20     |                         olvasgatjátok már a Liber Amorumot, Ovidiustól. Te Beke Gyuszi,
 1907  IV,  35     |                         Hiszen mi a megye ma? Egy amputált ember. De hogy van amputálva?
 1908  IV,  35     |                       amputált ember. De hogy van amputálva? Az egyik lábát levágták (
 1909   1,  32     |               megyefõnököt szolgálta egykor, mint amtsdiener.~A komornyik bevitte a cédulát,
 1910   1,  11     |                           az urak?~Tereskey egyik ámulásból a másikba esett.~- Kend
 1911  IV,  43     |                      száját szegletesre nyitva az ámulástól. - Hiszen azt mondta a gróf
 1912 III,  8      |                        mondjuk, mert Kupcsik nagy ámulatában egyébre még gondolni sem
 1913  II,  6      |                     bámulattal vegyes öröm kitörõ ámulatával.~Most már Ilonka tett úgy,
 1914   1,  12     |                          abban a hitben, abban az ámulatban, hogy ez mind csak álom.~
 1915  IV,  14     |                        Gábornak is volt egy szent amulett a nyakában, azzal a visszafelé
 1916   1,  17     |                     összeköttetésben? Vagy volt-e amulettje? Nem hordott csodaszereket
 1917   1,  24     |                       lova kantárját és megáll az ámuló-bámuló kapitány elõtt.~- Ön Uhlarik?~-
 1918  II,  36     |                      Károly s aztán elbeszélte az ámulóknak a múlt éji eseményt.~Alig
 1919  II,  36     |                         szólasz ehhez? - kérdé az ámulótól Harry halkan.~- Azt, hogy
 1920   1,  19     |                       kérnél valamit.~A Dani csak ámult meglepetésében, elvörösödött,
 1921   1,  23     |               gazdasszonyukhoz.~Én csak bámultam, ámultam. Hiszen nem én vagyok a
 1922   1,  31     |                        ami történik, de egyszerre ámultan kezdi csóválni a fejét attól,
 1923 III,  137    |                   Tisztelendõ Csupka Sámuel uram (anagrammát csináltunk a nevébõl, nehogy
 1924   1,  20     |                           látása van. A turpisság analizál, meglapul és reszket. Szöget
 1925  IV,  142    |                           is.~Napokig töprengett, analizálta az esetet, hol így, hol
 1926   1,  19     |                       méltatlankodva, csúfolódva, analizálták pszichológiai szempontból,
 1927  IV,  134    |                        eredmény jön ki, in ultima analysi, hogy még nincs egészen
 1928   1,  35     |                     kivett a tányérból egy óriási ananászepret, meghömpölygette a porcukorban,
 1929   1,  23     |                      megnézni - azokat a fölséges ananászokat. Ez már elengedhetlen. A
 1930 III,  62     |                         aki nem éhes, mindegy, ha ananászt tesznek eléje, vagy ha vadkörtét;
 1931   1,  9      |                    ferbliben, mint az államban az anarchia. Minden üt, minden tromf
 1932  II,  25     |                         elgondolja, hogy abban az anarchiában, melyet írói világnak neveznek,
 1933  II,  72     |                           az, hogy néhai Pukovics Anasztáz és hitestársa, Xevics Anna, -
 1934   1,  34     |                   mindenki hozza a maga ecsetjét: Anch’io sono pittore, de ha örömhírrõl
 1935  II,  17     |                      megváltoztatta Szicíliára, s Ancsának nem lehetett ellene kifogása.~
 1936  II,  7      |                         Hol a kisasszony? - kérdé Ancsától.~- Még nem kelt fel. Odabent
 1937  IV,  152    |                         megálljon egy kicsinyt az Ancsurkáék háza elõtt, vagy a lovak
 1938   1,  17     |                         Az utca belenyugodott. Az Ancsurkának pedig mindjárt eleinte nem
 1939  II,  65     |                           többé abba. Szelíden és andalgón kezdődő keringései percről
 1940  II,  66     |                        orgonahang halkabb lett és andalítóbb, végre egészen elhalt, s
 1941  II,  117    |                        fejeiket a fehér liliomok, Andalusiában a szép señorák már évekig
 1942   1,  26     |                        Hát nem úr jött ki a Szent András-napi ólomöntésbõl?~- Az ólom
 1943 III,  1      |                         egyszerre puskává a Szent András-napján ólomöntelékben elõvarázsolt
 1944  IV,  77     |                           édes örömet érzett az õ Andrásában, mint valamely általa oltott
 1945  IV,  77     |                    megyébe. Ott boldog ember lett Andrásból, és szépen gondozta a szõlõt.
 1946  IV,  18     |                           hogy már most Herkentyû Andrásék, ha akarják, meg se fizetik
 1947  IV,  43     |                    elszállította Algyógyra Kramer Andráshoz, Kramer András átadta a
 1948  IV,  32     |                          a Baléti húgát, Kuruttyó Andrásnét hozták el Terénybõl sütni,
 1949  IV,  142    |                  Megálljatok akasztófára való Fáy Andrások, majd ráncba szedlek benneteket!)
 1950  IV,  112    |                        hogy még a mai napig is az Andrássyaké a lakható vár.~Természetes,
 1951  IV,  122    |                          Andrássy Gyulát (denique Andrássynak jó a szerecsen király is)
 1952  II,  20     |                           karlista háborúról, gr.~Andrássyról, Arnimról, Alfonz királyról
 1953  II,  117    |                          Hanem nem is kérek többé Andrássytól ajánlólevelet.~- Hát mi
 1954  IV,  18     |                       volt az írás róla Herkentyû Andrástól. Hát uramfia, aki a ködmönt
 1955  II,  7      |                       tudja azt? Hátha Melanienek ándungja van Mádyra.~Az agglegény
 1956  IV,  36     |                    kölcsön.~Igen, igen, egy egész anekdota-kör van az istenről. S ezek
 1957  II,  4      |                    mindenféle nemei, megered a jó anekdota-zápor: Zsiga bátyánk mesés kalandjai
 1958  II,  121    |                         megszokott jóslataival és anekdotáival. Ha nem jönne meg, még el
 1959   1,  26     |                           a jóízû ételeket, jóízû anekdotákkal fûszerezve (sajnos többnyire
 1960  IV,  31     |                       adomáin kívül még egy egész anekdotakör fûzõdik hozzá Dunántúlról,
 1961  II,  17     |                    Józsefre, aztán megeredt a víg anekdotázás sötétben, majd különféle
 1962   1,  26     |                      énjébõl.~- Hát úgy történt - anekdotázik Vass Mihály -, hogy az apja,
 1963   1,  2      |                           ülne asztala mellett és anekdotázna a többinek. Amikor nincs
 1964  IV,  83     |                          ahol rendszerint a barát anekdotizált.~Egy ízben arra ment az
 1965   1,  8      |                      hírhedt furfangjainak: egész anekdotte-tár van ezekbõl.~Mint fogadott
 1966   1,  26     |                         Alloi men ra theoi te kai aneres hüppokorüsztai.«~Ott a vén
 1967   1,  30     |                        Alloi meri ra theoi te kai anéres hüppokorüsztai.”~Ott a vén
 1968   1,  15     |                          nagy szemeket meresztett Anettára.~- Ez volna a ti apátok? -
 1969  IV,  68     |                         Egy csomó víg hölgyecskét angazsíroztak vacsorára az unokaöccsök.
 1970   1,  15     |                             kacagott Moretti atya Angelóhoz fordulva. - Kezd belejönni
 1971  IV,  5      |                        rendesen szokás, elküldtük Angererhez Bécsbe, visszakerültek a
 1972  II,  2      |                       tour de mains« és a »chaine anglaise« finom mozdulatai helyett
 1973  IV,  22     |               polgármesternek, s így vág közbe:~- Angliára hiába hivatkoznak az urak.
 1974  II,  79     |                           egészen megbarátkoztunk Angliával és azzal, amit adott.~-
 1975  II,  79     |                            kérdi miss Elise.~- Tú Anglickú. (Azt az angolt) - súgja
 1976 III,  48     |                     kedvéért szívesen csinálok az angliusnak prezentbe… Azt megteszem,
 1977  II,  79     |                          mit keresnek Szegeden az ánglusok. Az elsõ szállítmányunk
 1978  IV,  47     |                           uram.~Mikor 1854-ben az angol-orosz háború volt, az akkori angol
 1979  II,  117    |                     Neczpály urat. Mindkettõ nagy angolbarát. De menjünk, hisz a reggelinél
 1980  II,  35     |                   nyöszörgõ, bizonyos benne, hogy angolé. Nem érti ugyan az angol
 1981  II,  100    |                        volt. Éppen egy vastagfejû angolhoz méltó.~
 1982   1,  24     |                        dominiumok, a kastélyok és angolkertek tartozékai?~Jobbról is,
 1983  II,  26     |                       helyrõl az udvarra, s ki az angolkerten a mezõre, az erdõbe...~Mért,
 1984  II,  127    |                         el van ragadtatva az önök angolkeserûjétõl. Megígértem a vén fickónak,
 1985  II,  127    |                      nyitott be a boltba egy kis »angolkeserûre«. Ez volt az ürügy.~- Jó
 1986  II,  2      |                           szokása szerint még egy angolkeserût rendelt.~Azután újra felvette
 1987  II,  2      |                           kijönni néhányszor, az »angolkeserűtől« kipirosodott arccal, vékony,
 1988  II,  80     |                          Köszönöm. Nem lehet. Egy angollal fogadtam tegnapelõtt, hogy
 1989  IV,  131    |                       angol nõ mellé ültem.~- Én »angolná«-nak mondom az angol nõket -
 1990  IV,  40     |                    nemzetének, a franciának és az angolnak a nevezetesebb újságíróit
 1991  II,  99     |                    elkezdett õszülni. Ezen valódi angolnál ritkán elõforduló tünemény
 1992  II,  99     |                      miért nem fordíthatta azt le angolra?~Miss Edith halavány arcán
 1993  II,  79     |                              Tú Anglickú. (Azt az angolt) - súgja miss Jane.~Teremtõ
 1994   1,  31     |                      sokat beszéltek egymást közt ángolul, a garmada pompásan szaporodott,
 1995  II,  74     |                           nagyobbik orrú Pulszky.~Angolunk egy fáradt fumigatív mosollyal
 1996   1,  20     |                            Szabó Nellike) kedvenc angóra-macskáját, a »Zizit«, kipeckelte a
 1997  II,  28     |                        nép hite szerint az ítélet angyalának ki- s bejárásul hagyva,
 1998  II,  135    |                          ott lesz »édes kis beteg angyalánál«.~Hiszen mehettek volna
 1999  II,  67     |                          szõke vagy esetleg barna angyalfõ jelenik meg a virágcserepek
 2000   1,  13     |                           Mályva utcába.~A »Három angyalhoz« címzett patikánál, ahol
 2001   1,  8      |                        csak az íróasztal faragott angyalkája.~Hirtelen szétnyitottam
 2002  II,  126    |                          a fehér viaszból formált angyalkák, egész éjjel imádkoztak;
 2003  II,  39     |                          hullámzanak. Bizony szép angyalkát választott magának most
 2004  II,  60     |                            édes jó anyja, sok-sok angyallal leszállott hozzá s hívta,
 2005   1,  11     |                      kétszerte jobban vonzódom az angyalokhoz.~- Ugyan menjen! - ellenkezék
 2006  II,  123    |                              vagy hogy azoknak az angyaloknak.~E pillanatban valami úszó
 2007   1,  25     |                         gyerekek! Itt van egy-egy angyalos krajcár, szaladjatok fel
 2008  II,  46     |                         Fannyról, arról az áldott angyalról? Éppen most volt itt; elfutott
 2009  II,  39     |                          csak el azt, kit magához angyalul kiszemelt.~