Kardos Márton
uram elutazott Losoncra. Természetesen, mert a hűtlen asszonyok históriája
rendesen a férjek elutazásával kezdődik.
Kardos Márton
uram kis tökmag emberke volt, különben arányos termettel; de Kardosné
asszonynak, úgy látszik, egészen másforma termet volt az ízlése, mert alighogy
kimozdult a portáról Kardos uram, odaosont a szomszédból a hórihorgas Bugyi
István, s édesdeden csevegtek együtt és még talán (de kérem, ne adják tovább)
csókolództak is.
Kardos Márton uram
csütörtökön ment el és szombatra mondta a megjövetelét.
Hanem hirtelen
elvégezvén a dolgait, nem tartotta meg a szavát, mert pénteken már megjött
haza. Pedig tudhatta volna, hogy a péntek szerencsétlen nap. Mindenféle
katasztrófák ekkor történnek.
Ahogy hazaért, a
kocsija a cselédudvarban állt meg szokás szerint s ő maga a kis
pakktáskáját kezébe véve, nyitott be az udvarba.
A menyecske
egyedül ült a virágos leanderes ambituson, éppen háttal fordulva a kapunak úgy,
hogy nem láthatta a férjét. Különben is szorgalmasan stikkelt valami
alsószoknyán, s egészen el volt merülve.
A férj
nesztelenül lépegetett feléje, letévén a pakktáskát, lábujjhegyen a háta mögé
került, száján mosollyal, s hirtelen átfogván mindkét szemét, összevissza
csókolta jóízűen.
Az asszony hagyta
ugyan magát csókolni, de mégis úgy hozta az illedelem, hogy némi ellenvetéseket
is tegyen.
- Nonono - lihegé
kivörösödve -, ne csináljon ilyen rossz tréfákat, kedves Bugyi.
Kardos uram
előtt egyszerre kitárult az egész panoráma. Mindent tudott. De meg is
fogadta szentül, hogy ezentúl sem nem indul, sem nem érkezik soha pénteken,
kivált ha szombatra várják.
|