|
Azért
mondták rá, hogy »keresd«, mert nem lehetett megtalálni.
Távol esett
mindennemû hadi utaktól, városoktól, egy erdõk közé bezárt völgyben úgy, hogy
legfeljebb az eltévedt utazó bukkant rá s akkor aztán azt is hihette
meglepetésében, hogy valami mesebeli tündérvárra akadt, ahol egy teríték várja
az asztalon s láthatatlan szellemek abrakoltatják meg fáradt lovát.
Nemcsak a
szép Küküllõ megyének egyik nevezetessége a festõi lovagvár, de egész
Erdélyországnak. Még most is teljesen ép és lakható. Annyi érdekes alakzat, oly
meglepõen szép ajtók, párkányok, szögletek és oszlopok ékesítik a fenségesen
komoly épületet, hogy mint egyik tudósunk mondja: »érdemes volna csupán a
keresdi várról egy régészeti albumot készíteni«.
A vár az
Árpádok idejében épült, mégpedig minden jel arra mutat, hogy II. Endre alatt
Erdélyben idõzõ német hercegek építették, mert túlnyomó a gót stíl benne, s
mert az ekkortájt épült német váraknak hû mintája.
Késõbb
aztán a Bethlen család birtokába került, s azok a saját ízlésük szerint folyton
hozzáépítgettek egyet-mást. Meglátszik biz ott nemcsak a román és a reneszánsz
építési modor, de még a legközelebb lakó segesvári kõmûvesek gusztusa is.
Ostromokkal,
úgy látszik, sohase volt valami nagy dolga Keresdnek. Tört kardpengéket nem
találni alatta, sem golyóbisok nem hullnak ki a falaiból.
A béke hajléka
volt. Az üldözött erdélyi családok itt biztos, föl nem födözhetõ menhelyet
találtak.
Egy-egy Bethlen
mindig lakott benne. Régente valamelyikök (mert a Bethlenek közt majd mindig
volt író és tudós) nyomdát is állított fel a várban. Bethlen Farkas históriája
itt jelent meg.
A középkor egyik
komor fészkébõl indult ki tehát Erdélyben az új kor erõs hadserege: azok az
apró ólombetûk.
A vár berendezése
nagy pompaszeretetre mutat, a szobák kényelmesek és faragványokkal vannak
ékesítve, a föld alatt templom van gót stílben s a faragott kõbõl való oltár
benne igazi kis remek. Itt gyûltek össze isteni tiszteletre a Bethlenek. Külön
padok állnak az asszonyok és férfiak, valamint a várbeli tisztek és családok
számára. Itt imádkozgatott az ájtatos Károlyi Zsuzsanna, kinek fenn az egyik
teremben még most is ott áll a fenyõfaágya 1598. felirattal.
Kemény János
fejedelem sírkövét is Keresden õrzik mai napig.
Szokásban volt,
hogy a Bethlen családból ha valaki megnõsült, a mézes heteket a félreesõ várba
ment eltölteni. Mai nap is közmondás Erdélyben, ha valaki nászútra indul,
»Keresdre utazik«.
|