A KERESDI VÁR

1886

Azért mondták rá, hogy »keresd«, mert nem lehetett megtalálni.

Távol esett mindennemû hadi utaktól, városoktól, egy erdõk közé bezárt völgyben úgy, hogy legfeljebb az eltévedt utazó bukkant rá s akkor aztán azt is hihette meglepetésében, hogy valami mesebeli tündérvárra akadt, ahol egy teríték várja az asztalon s láthatatlan szellemek abrakoltatják meg fáradt lovát.

Nemcsak a szép Küküllõ megyének egyik nevezetessége a festõi lovagvár, de egész Erdélyországnak. Még most is teljesen ép és lakható. Annyi érdekes alakzat, oly meglepõen szép ajtók, párkányok, szögletek és oszlopok ékesítik a fenségesen komoly épületet, hogy mint egyik tudósunk mondja: »érdemes volna csupán a keresdi várról egy régészeti albumot készíteni«.

A vár az Árpádok idejében épült, mégpedig minden jel arra mutat, hogy II. Endre alatt Erdélyben idõzõ német hercegek építették, mert túlnyomó a gót stíl benne, s mert az ekkortájt épült német váraknak hû mintája.

Késõbb aztán a Bethlen család birtokába került, s azok a saját ízlésük szerint folyton hozzáépítgettek egyet-mást. Meglátszik biz ott nemcsak a román és a reneszánsz építési modor, de még a legközelebb lakó segesvári kõmûvesek gusztusa is.

Ostromokkal, úgy látszik, sohase volt valami nagy dolga Keresdnek. Tört kardpengéket nem találni alatta, sem golyóbisok nem hullnak ki a falaiból.

A béke hajléka volt. Az üldözött erdélyi családok itt biztos, föl nem födözhetõ menhelyet találtak.

Egy-egy Bethlen mindig lakott benne. Régente valamelyikök (mert a Bethlenek közt majd mindig volt író és tudós) nyomdát is állított fel a várban. Bethlen Farkas históriája itt jelent meg.

A középkor egyik komor fészkébõl indult ki tehát Erdélyben az új kor erõs hadserege: azok az apró ólombetûk.

A vár berendezése nagy pompaszeretetre mutat, a szobák kényelmesek és faragványokkal vannak ékesítve, a föld alatt templom van gót stílben s a faragott kõbõl való oltár benne igazi kis remek. Itt gyûltek össze isteni tiszteletre a Bethlenek. Külön padok állnak az asszonyok és férfiak, valamint a várbeli tisztek és családok számára. Itt imádkozgatott az ájtatos Károlyi Zsuzsanna, kinek fenn az egyik teremben még most is ott áll a fenyõfaágya 1598. felirattal.

Kemény János fejedelem sírkövét is Keresden õrzik mai napig.

Szokásban volt, hogy a Bethlen családból ha valaki megnõsült, a mézes heteket a félreesõ várba ment eltölteni. Mai nap is közmondás Erdélyben, ha valaki nászútra indul, »Keresdre utazik«.