1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-3838
Rész
1 I | I. FEJEZET~A SZIKRA TAPLÓT TALÁL~A pribolyi
2 I | FEJEZET~A SZIKRA TAPLÓT TALÁL~A pribolyi matrikulában, úgy
3 I | elején van feljegyezve az a nevezetes sor, mely ennek
4 I | nevezetes sor, mely ennek a történetnek szülőanyja.
5 I | Laczkó Annát. Ezt már onnét a macska se kaparhatja ki.~
6 I | ki.~Megesküdtek, s ezzel a derék Mácsik György bejutott
7 I | derék Mácsik György bejutott a Laczkó-famíliába. Ami különben
8 I | harmincnégy családból állott a Laczkó-nemzetség, s ezen
9 I | szebb-csúnyább leányzó találtatik. A környék egyéb falvaiban,
10 I | egyéb falvaiban, sőt még a távolabb megyékben is mindenütt
11 I | szegények valának, mint a templom egere. Ezekből bizony
12 I | ellenkezőleg; hogy Anna a gallérjára varrta magát,
13 I | öt esztendeig kerülgették a gügyüi, míg végre egy gyenge
14 I | valaha gyenge perce is volt a nagy Mácsiknak) nekiugrott
15 I | nagy Mácsiknak) nekiugrott a házassági köteléknek.~Amint
16 I | hogy nõi ágon történik a Laczkó-família felvirágzása.~
17 I | György megtalálta egy napon a családi archívumban (a padlás
18 I | napon a családi archívumban (a padlás tetején egy repedt
19 I | tetején egy repedt teknõben) a békési iratokat.~Hm! Ez
20 I | iratokat.~Hm! Ez volt még csak a nagy riadalom, mikor híre
21 I | vármegyéhez formálnak immár jusst a Laczkók. Megvan, ott áll
22 I | Megvan, ott áll feketével a fehéren, olyan világos,
23 I | fehéren, olyan világos, mint a nap. Úgy körülbelõl másfél
24 I | Biz azoknak felvitte isten a dolgát egyhuzomra! Mégiscsak
25 I | Mégiscsak nagy dolog az a származás!~Bezzeg szépek
26 I | Bezzeg szépek lettek mindjárt a Laczkó-lányok az egész környéken.~
27 I | Laczkó-lányok az egész környéken.~A família összeült, elõjöttek
28 I | família összeült, elõjöttek a fi- és nõi ágak, võk, sógorok
29 I | Mácsikhoz, úgyhogy be sem fértek a kúriába, a téres pajtában
30 I | be sem fértek a kúriába, a téres pajtában kellett megtartani
31 I | pajtában kellett megtartani a konferenciát, mely a még
32 I | megtartani a konferenciát, mely a még akkor fiatal Mácsiknak
33 I | amiket jónak látna cselekedni a Laczkó-had érdekében. -
34 I | volt még ilyen lelkesedés a Mária Terézia-beli diéta
35 I | Mária Terézia-beli diéta óta a világon!~Mácsik szíve dagadozott
36 I | Mácsik szíve dagadozott a büszkeségtõl, s azon a napon
37 I | dagadozott a büszkeségtõl, s azon a napon formálódott át egész
38 I | színrõl színre lássa meg a jusst s jelentést tegyen
39 I | s jelentést tegyen róla a családnak. Filcsik István (
40 I | s körteképû Laczkó Pál, a bodonyi molnár, járták meg
41 I | csodadolgokat regélének azóta, a mesés megmérhetetlen pusztaságokról,
42 I | arany kalásznak, hol mire a rétnek túlsó részét leberetválják
43 I | túlsó részét leberetválják a kaszások, már az innensõ
44 I | részén azalatt megint megnõ a hasig érõ selyemfû. Különösen
45 I | érõ selyemfû. Különösen a körteképû látta nagyon szépnek
46 I | körteképû látta nagyon szépnek a Laczkó-birtokokat. Csak
47 I | Laczkó-birtokokat. Csak az a kár, hogy vízimalom nincs
48 I | vízimalom nincs egy sem azon a vidéken.~Mácsik ezalatt
49 I | Mácsik ezalatt rendre vette a vármegye legszájasabb prókátorait,
50 I | választani, melyiket boldogítsák a békési üggyel, hiszen olyan
51 I | az még el találja rontani a nagy eszével.~Fölteszem
52 I | megkövetelje tõlem most a Laczkó-pör tényálladékát -
53 I | zavarodva évekig nemcsak a Laczkó-família, hanem a
54 I | a Laczkó-família, hanem a vármegye is, a szeptemvirális
55 I | Laczkó-família, hanem a vármegye is, a szeptemvirális táblával
56 I | egyetemben.~Kezdõdik pedig ez a pör ott, ahol a Commissio
57 I | pedig ez a pör ott, ahol a Commissio Neoacquistica.~
58 I | Commissio Neoacquistica.~Ez a Commissio Neoacquistica (
59 I | mert senkinek se káptalan a feje, hogy minden kommisszióra
60 I | arra való volt valaha, hogy a törökök eltakarodása után
61 I | kurucok voltak, odaállhattak a kommisszió elé s két hamis
62 I | alföldön elég, hamis tanú pedig a felföldön akadt bõséggel
63 I | kellett hát egyéb ördöngösség a földbirtokszerzéshez, csak
64 I | labanc hírben álljon valaki. A Neoacquistica Commissio
65 I | Commissio elnöke eligazította a többit. Külön titkos dekrétuma
66 I | titkos dekrétuma volt rá a császártól.~Kalandor labancok
67 I | leveretése után az alföldet. Az a nagy rézpénz, a »pro libertate«
68 I | alföldet. Az a nagy rézpénz, a »pro libertate« nem járt
69 I | fej gurult utána!) Hanem a rézpénznek nagy becse volt
70 I | van szóról-szóra hitelesen a Laczkó-iratokban), aki nyolcezer
71 I | árendát fizetnie kellett a szegedi sópénztárban, fizette
72 I | fizette, ott vannak róla a kvétanciák.~Hogy miért nem
73 I | amikor nem fizette, ez éppen a pör, mert nemes varbókai
74 I | Laczkó Endre uram volt az a haszonbérlõ, s olyaténképpen
75 I | árendakontraktusa, hogy miután a birtokra nézve úgyis öröktulajdoni
76 I | inkvirálható lenne, Békés vármegye a fent nevezett summa fejében
77 I | hogy t. i. egész Békés a Laczkóké), akkor aztán nincs
78 I | akkor aztán nincs semmi igaz a világon.~Mert vegyük csak
79 I | Mert vegyük csak okosan a dolgot. Laczkó Endre (isten
80 I | lehetett) vagy bebizonyította a jusst, vagy nem: ha bebizonyította,
81 I | volna bolond, hogy otthagyja a pompás haszonbérletet? Mi
82 I | Laczkó Endre bebizonyította a birtokjogát, mert tény az,
83 I | évekrõl már nincsenek nyugtái a szegedi sópénztártól, pedig
84 I | rokonok pedig nem keresték a vagyont, s nem is tudták…
85 I | olyan ostobák voltak azok a régiek, hogy ki se lehet
86 II | II. FEJEZET~EGY VÁRMEGYE A LEVEGŐBEN~Mácsikot »nagyerejűnek«
87 II | belőle már fiatalkorában a sárkányfogak. Erős volt
88 II | sárkányfogak. Erős volt nemcsak a testi birkózásban, hanem
89 II | vele kötekedni, akkor meg a szájával ment keresztül-kasul
90 II | Nagy szürke szeme, mint a bikáé, valami csodálatos
91 II | melytõl mindenki lesütötte a maga szemét.~És ez a félelem,
92 II | lesütötte a maga szemét.~És ez a félelem, mely zsarnoki hatalmat
93 II | biztosított neki otthon a pribolyi bocskoros nemesek
94 II | között, ráragadt késõbb a tekintetes vármegyére is.~
95 II | tekintetes vármegyére is.~A vicispánok és szolgabírák,
96 II | nyûgnek, aki egymaga státus a státusban, hatalmuk gyengítõje,
97 II | kalappal járt, ha bejött a székvárosba, a megyeház
98 II | ha bejött a székvárosba, a megyeház folyosóin, hivatalról
99 II | mindig volt valami ügye a vármegyénél. Különösen a
100 II | a vármegyénél. Különösen a pribolyi országút-csinálással
101 II | állandóan, esztendõkig.~A hatalmas urak mind tûrték
102 II | s csak mosolyogtak, de a háta mögött, hogy õ ne lássa.
103 II | mögött, hogy õ ne lássa. A cserdei járásba, ahova Priboly
104 II | szolgabírót se lehetett kapni a nagy Mácsik miatt; senki
105 II | parancsolásra oda, ahol õ lakik. A tekintetes vármegye rendesen
106 II | szépszerével ki akart marni a közszolgálatból: mert ez
107 II | itt bizonyosan megutálta a hivataloskodást s leköszönt.
108 II | Valamire hát mégis jó volt a nagy Mácsik. A municipium
109 II | mégis jó volt a nagy Mácsik. A municipium bölcsessége a
110 II | A municipium bölcsessége a rosszban is megtalálja a
111 II | a rosszban is megtalálja a hasznosat.~A békési iratok
112 II | megtalálja a hasznosat.~A békési iratok híre meg csak
113 II | iratok híre meg csak növelte a félelmet minden irányban
114 II | félelmet minden irányban és a tiszteletet is. Jézus Mária!
115 II | egész világot megeszi. S a vármegyének dolga is megszaporodik.
116 II | megszaporodik. Ott lesz örökké a nyakukon. Biz, ez elõl most
117 II | most már be kell csukozni a kancelláriákba!~Ezer szerencséjük,
118 II | Ezer szerencséjük, hogy a nagy pört még nem lehetett
119 II | nem lehetett megkezdeni. A legfontosabb dokumentumok
120 II | adatai, amelynek alapján a Neoacquistica Commissio
121 II | miért halt meg és miképpen? A szegedi sótárnál lemásolandók
122 II | szegedi sótárnál lemásolandók a jegyzõkönyvek, melyekbõl
123 II | meddig fizette az árendát a békési földek után, s miért
124 II | kérdés, miképp kerültek a békési irományok a pribolyi
125 II | kerültek a békési irományok a pribolyi Laczkók teknõjébe,
126 II | Laczkók teknõjébe, mert a teknõ maga ugyan nem ment
127 II | tölteni: az egyik belõlük a prókátor zsebe.~A prókátorokról
128 II | belõlük a prókátor zsebe.~A prókátorokról ugyan azt
129 II | azt mondja ezen idõkbõl a krónika, hogy igen gyenge
130 II | honoráriumokban részesültek.~A katolikus kliens megveregette
131 II | megveregette az ügyvédje vállát, ha a pörében eljárt, s meghítta
132 II | eljárt, s meghítta ebédre; a lutheránus fél azt mondta
133 II | uram, legyünk per tu«; míg a kálvinista ekképp köszönte
134 II | valami akar lenni az úr a restóráción, csak nekem
135 II | év elõtt is, mire megy rá a légy. A légy meg akkor se
136 II | is, mire megy rá a légy. A légy meg akkor se tudta.~
137 II | Évek évek után jöttek, a fiatal Mácsikból férfi lett,
138 II | fiatal Mácsikból férfi lett, a múlt héten már fehér szálat
139 II | már fehér szálat is talált a haja között, s a pör még
140 II | talált a haja között, s a pör még mindig a kezdet
141 II | között, s a pör még mindig a kezdet stádiumán volt. Két
142 II | hogy rakják most azok alá a tüzet odaáltal a legalsóbb
143 II | azok alá a tüzet odaáltal a legalsóbb vármegyében!)
144 II | vármegyében!) ez idõ szerint a harmadik viszi, s minél
145 II | minél jobban nagyobbodik a peres csomó, annál jobban
146 II | annál jobban kisebbednek a Laczkó-nemzetség földjei
147 II | Hja, nincs az másképp, a nagy hal is falja a kicsinyeket.
148 II | másképp, a nagy hal is falja a kicsinyeket. A dominium
149 II | is falja a kicsinyeket. A dominium eszi az apró majorságokat.
150 II | nemesi házhelyének is csak a fele van már meg. A kúria
151 II | csak a fele van már meg. A kúria elhagyott, be van
152 II | udvara labodával, gyeppel, a ház is kezdi beadogatni
153 II | ház is kezdi beadogatni a derekát. A Suska gyerek
154 II | kezdi beadogatni a derekát. A Suska gyerek tegnap támasztotta
155 II | támasztotta meg gerendával a színtelen oldalát. Bomlik,
156 II | dõl el, dehogy nem. Csak a fiskálisok ne volnának olyan
157 II | lehet bírni. No, meg az van a dologban, hogy patrónusok
158 II | emberek, akik elõre vinnék a dolgot. Mert az orgona orgona,
159 II | orgona, mégis rángatni kell a mendikánsoknak a szíjait,
160 II | rángatni kell a mendikánsoknak a szíjait, hogy hangot adjon.
161 II | ezen töprenkedék Mácsik a méhesben, nagy pipaszóval,
162 II | talán oda kellene ígérni a pör egy negyedrészét a vicispánnak
163 II | ígérni a pör egy negyedrészét a vicispánnak vagy az országbírónak,
164 II | vicispánnak vagy az országbírónak, a megkent szekér bezzeg menne
165 II | alaktalan ötlet, amelynek a szálait gazdag fantáziája
166 II | te! Hogy fürösszenek meg a Belzebub katlanjában! Zatraceni! -
167 II | Mácsik, fel se pillantva a sajátszerû alakra. - Hát
168 II | Mácsik fiam, eljöttem - mondá a kopasz, pirosarcú ember.~-
169 II | már két esztendeje - szólt a vén potrohos ember, egyet
170 II | ember, egyet csettentve a nyelvével.~- Voltál-e már
171 II | Voltál-e már odabent a konyhában?~- Beszéltem már
172 II | konyhában?~- Beszéltem már a nemzetes asszonnyal.~- Adott-e
173 II | Az innivalót is itt hozom a kulacsban, mert megmondták,
174 II | megmondták, hogy itt pihensz a méhesben.~Mácsik csak most
175 II | rongyos volt rajta, még a sárga bõrtáskára is, melyet
176 II | bizonyosan nincs hátulja, mert a piszkos tarka ing veres
177 II | egyik sem áll összefüggésben a személyével, mert õ még
178 II | sohasem hanyatlott alá annyira a népszerûségben, hogy magának
179 II | Elhoztam biz én, elkértem a nemzetes asszonytól. No,
180 II | egyet!~Mácsik elfogadta a kulacsot, s egy nagyot húzott
181 II | szégyenkezzél, mintha csak a magadé volna, Gyuri fiam.~
182 II | Ez az egyetlen ember volt a világon, akitõl a rettenetes
183 II | ember volt a világon, akitõl a rettenetes Mácsik elfogadta
184 II | rettenetes Mácsik elfogadta a bizalmaskodó modort; mert
185 II | Hungaria? - kérdi diákosan a gazda, mert tarkítani illik
186 II | kvalifikáltabb perszónáknak a nyelvet az ostoba parasztnépnek
187 II | leült az egyik köpû mellé a deszkára.~- Megette a kutya
188 II | mellé a deszkára.~- Megette a kutya a jó világot, édes
189 II | deszkára.~- Megette a kutya a jó világot, édes fiam. S
190 II | ott szalad vele valahol a Bánátusban. Azt mondom,
191 II | arra jártam most, tudod no, a te dolgodban… Hát van-e
192 II | s csupa merõ mulatságból a port kezdte leverni vele
193 II | port kezdte leverni vele a csizmáiról.~- Mind a szemembe
194 II | vele a csizmáiról.~- Mind a szemembe hajtod azt az izét.~-
195 II | bolondság az. Van ezeken a csizmákon por a ti uradalmatokból
196 II | Van ezeken a csizmákon por a ti uradalmatokból is.~-
197 II | akárhogy hítták.~- Ne végy ki a barázdából, fiacskám. Hát
198 II | Hát Harruckernnek hítták a péket; kenyeret szállított
199 II | péket; kenyeret szállított a katonaságnak - kontóra.
200 II | katonaságnak - kontóra. A háborúnak vége volt, a pék
201 II | A háborúnak vége volt, a pék követelte a maga pénzét
202 II | vége volt, a pék követelte a maga pénzét a kenyérért,
203 II | követelte a maga pénzét a kenyérért, amit a katonák
204 II | pénzét a kenyérért, amit a katonák megettek, az aerarium
205 II | tudhatod, milyen koldus). A pék akkor azt a propozíciót
206 II | koldus). A pék akkor azt a propozíciót tette az aerariumnak,
207 II | nincs, le nem nyúzhatja a bõrüket (pedig ugyancsak
208 II | tudhatod), hanem adják neki a követelés fejében a budai
209 II | neki a követelés fejében a budai császár-malmot, veszett
210 II | császár-malmot, veszett fejszének a nyele, beelégszik õ azzal
211 II | Arra is rájövünk mindjárt. A kincstár azt üzente erre
212 II | üzente erre Harruckernnek, a malmot nem adja oda, mert
213 II | nem adja oda, mert neki a malomra szüksége van, hanem
214 II | szüksége van, hanem ha tetszik a péknek, Békés vármegye legyen
215 II | S így lett Békés megye a péké, mai nap is az õ ivadékai
216 II | minden gyerek ösmeri ezt a történetet.~Mácsiknak fejébe
217 II | történetet.~Mácsiknak fejébe ment a vér, s irtózatos ökleit
218 II | ökleit kezdte emelgetni a levegõben.~- No, ne dühösködj,
219 II | dühösködj, mit csapkodnád a levegõt! Inkább elmélkedjünk
220 II | levegõt! Inkább elmélkedjünk a dologról. Most már nektek
221 II | kell bebizonyítani, hogy a kincstár csak a magáét adhatta
222 II | bebizonyítani, hogy a kincstár csak a magáét adhatta oda a péknek.
223 II | csak a magáét adhatta oda a péknek. Ami a tietek, az
224 II | adhatta oda a péknek. Ami a tietek, az a tietek. Aki
225 II | péknek. Ami a tietek, az a tietek. Aki a tietekhez
226 II | tietek, az a tietek. Aki a tietekhez nyúlt, az megsértette
227 II | tietekhez nyúlt, az megsértette a törvényt.~Mácsik a fejével
228 II | megsértette a törvényt.~Mácsik a fejével bólintott, hogy
229 II | kiterjesztette rövid kezeit a levegõben, s szónoki pátosszal
230 II | Átkozottul nagy falat lesz nekik.~A hatalmas pribolyi komoran
231 II | magunkat! - hörgé, de nem azon a kevély hangon, melyen beszélni
232 II | No, ne bolondozz azokkal a méhekkel. Még rám szabadítod
233 II | szabadítod õket, s összecsípik a te fizonómiádat is. S azért,
234 II | megsemmisülve értette el a Chalupka célzását. Vigyázni
235 II | célzását. Vigyázni kell annak a szavaira, sok van azokban,
236 II | gondolkoztam már ezen. Talán a vicispánt kellene…~- Nem
237 II | ér semmit. Az nem elég. A vicispán tesz is, meg nem
238 II | meg nem is tesz. Nem lehet a nagy urak szavába bízni.
239 II | fiam, hogy egy Laczkó üljön a vicispáni székben.~Mácsik
240 II | aztán valami…~- Akkor lenne a békési pör in floribus.~-
241 II | lelki szeme elé gyûjtve a Laczkó-nemzetség összes
242 II | vármegyei hajdút is -, de már a vicispánságra egy se termett.
243 II | az országút porfelhõjében a négy futó paripát… ah, milyen
244 II | milyen kevélyen hányják-vetik a fejüket… s bent a szép csézában,
245 II | hányják-vetik a fejüket… s bent a szép csézában, cifra tarsolyos
246 II | képzeletbeli Laczkó ül, mint a vármegye alispánja… de a
247 II | a vármegye alispánja… de a valóságban, a valóságban…~-
248 II | alispánja… de a valóságban, a valóságban…~- Nem lehet
249 II | Chalupka… ne keserítsd el a délutánomat öreg, mert megharagszom.~
250 II | mert megharagszom.~Mint a mérges kutya, rávicsorította
251 II | mérges kutya, rávicsorította a fogát Chalupkára, de aztán
252 II | maradt ám mindvégig nyitva a szája attól, amit a vén
253 II | nyitva a szája attól, amit a vén Chalupka mondott.~-
254 II | miért ne lehetne, édes fiam? A Laczkó-pör nem tréfa. Nem
255 II | érdemes neki szentelni. A Laczkók sokan vannak. Hányan
256 II | Száz vótum együtt eldönti a restórációkat.~Mácsik lélegzetelfojtva
257 II | lélegzetelfojtva szívta magába a szavakat. Méhek se mohóbban
258 II | Laczkó-gyerek szaladgál a libák meg a malacok után.
259 II | Laczkó-gyerek szaladgál a libák meg a malacok után. Azokból kell
260 II | lehetetlenség volna abban? A gyereket el kell látni úri
261 II | punktum.~Mácsik behunyta a szemeit, s arcán megdicsõült
262 II | nagy ember vagy, Chalupka.~A nyakába borult a vén rongyos
263 II | Chalupka.~A nyakába borult a vén rongyos embernek, hogy
264 II | meghökkenve húzódozék odább a kaptárokhoz a nagy szeretet
265 II | húzódozék odább a kaptárokhoz a nagy szeretet elõl. Nem
266 III | III. FEJEZET~EGY PÚP A FÖLDÖN~A szérű felől szép
267 III | FEJEZET~EGY PÚP A FÖLDÖN~A szérű felől szép gyermekleány
268 III | gyermekleány közeledett a méheshez, a törpe szilvafák (
269 III | gyermekleány közeledett a méheshez, a törpe szilvafák (több volt
270 III | jött és éppen nem törődött a ruháival. Egy helyütt mintha
271 III | hullott volna oda, pedig csak a karjából látszott ki egy
272 III | Amint megpillantá Mácsikot a méhesben, messziről kiáltá
273 III | Jöjjön hamar, kérem. A mamám haldoklik!~- Ne bolondozzon,
274 III | bolondozzon, Birike - szólt a nagy Mácsik elhűlve. - Nem
275 III | elhűlve. - Nem lehet az!~A Biri szép, kék szemei ki
276 III | voltak sírva, s alattuk a patkó bizonyította legjobban,
277 III | legjobban, hogy igaz lehet a dolog.~- Beszélni akar Mácsik
278 III | Chalupka. Majd megbeszéljük még a többit.~A nemzetes úr elindult
279 III | megbeszéljük még a többit.~A nemzetes úr elindult Birivel,
280 III | elindult Birivel, azaz, hogy a kis Birit hagyta lihegve
281 III | mert neki meg nem engedte a rangja, hogy sebesebben
282 III | hogy sebesebben járjon a szokottnál.~Mit gondolnának
283 III | szokottnál.~Mit gondolnának róla a faluban? Tûnõdnének: vajon
284 III | Ej, lehet is olyan dolog a világon, hogy Mácsik Györgyöt
285 III | megszalassza?~Végiglépkedett a nagy templomsoron, melynek
286 III | csupa parasztok lakják, túl a haranglábon azonban egész
287 III | haranglábon azonban egész a savanyú kútig jóvérû nemesemberek.
288 III | nemesemberek. Ez aztán olyan, mint a St.-Germain Párizsban, azzal
289 III | Germain Párizsban, azzal a különbséggel, hogy semmi
290 III | különbséggel, hogy semmi különbség a felvég és alvég között;
291 III | tûzfal nélkül, legfeljebb a kapuk cifrázatán látszik
292 III | kapuk cifrázatán látszik meg a lakók magas származása:
293 III | lakók magas származása: a tulipánok és griffmadarak
294 III | griffmadarak közé oda van írva a legtöbb helyütt Salva-Gvardia,
295 III | Salva-Gvardia, némelyiken a gazda vagy az építõ családtag
296 III | Az egyik Laczkó (Mátyás, a szûcs) pláne még azt is
297 III | odavésette: »Építette Anno 1740 a saját erdejébõl hozott fából«.
298 III | erdejébõl hozott fából«. Ez a legrégibb porta: a felirat
299 III | Ez a legrégibb porta: a felirat megmaradt rajta
300 III | van egy végben, mely mind a Laczkó-famíliáé, Istvánok
301 III | mert az Csitáról jár be a familiáris gyûlésekre, sem
302 III | familiáris gyûlésekre, sem pedig a bélyei Laczkó Istvánt, mert
303 III | életében Pista fog maradni. No, a Péterek aztán még többen
304 III | rajtok az emberi emlékezet. A Gáborok, Jánosok, Endrék
305 III | lesznek az újszülöttek, a békési Laczkó nevére. A
306 III | a békési Laczkó nevére. A családi törekvések ezt a
307 III | A családi törekvések ezt a nevet hozták divatba.~A
308 III | a nevet hozták divatba.~A számtalan apró kúria közt
309 III | kolosszális épületnek látszik a bádogfedelû udvarház, mely
310 III | bádogfedelû udvarház, mely a bodonyi Baros Annáé. Maga
311 III | iszen különb kastély is ám a bodonyi!) Özvegy Réky Istvánné
312 III | szögrõl-végrõl valami rokona a szép bodonyi úrnõnek.~Hanem
313 III | sokáig, megint üres lesz a bádogkastély, laboda fölveri,
314 III | bádogkastély, laboda fölveri, a baglyok meglakják.~Mácsik
315 III | Nagy tisztesség érte a nemzetes urat - szólt.~-
316 III | Ugyan? - kérdé kurtán a kevély bocskoros nemes.~-
317 III | kevély bocskoros nemes.~- A nagyasszony kinevezte a
318 III | A nagyasszony kinevezte a Birike gyámjának. Most írtam
319 III | gyámjának. Most írtam meg a testamentumot.~- Hm! - mondá
320 III | testamentumot.~- Hm! - mondá Mácsik.~A nótárius a kezeit dörzsölte,
321 III | mondá Mácsik.~A nótárius a kezeit dörzsölte, s tovább
322 III | dolog. Mert tegyük csak, a Biri most tizenhárom éves…
323 III | utolsó munka. Igaz, hogy a bodonyi Barosné is beleszólhat…
324 III | is beleszólhat… de csak a leányzó neveltetésébe… Megérintettem
325 III | félreértés ne legyen, jószágban a nemzetes úr parancsol… de
326 III | nemzetes úr parancsol… de a leányka fölött is. Valami
327 III | megvetõ pillantást vetett a kopott sárga kabátos Dúczra,
328 III | aztán keresztüllépkedve a folyosón, hol Birike sírdogált
329 III | sírdogált keservesen, befordult a beteg szobájába.~Bizony
330 III | Éppen az utolsóját járta. A doktor (No, megállj akasztófára
331 III | hogy ide nem lehet bejönni, a nagyasszonynak minden szóbeszéd
332 III | szóbeszéd ártalmára való már, de a nagyasszony észrevette õt
333 III | Mácsik tölcsért csinált a tenyerébõl a füleihez. Így
334 III | tölcsért csinált a tenyerébõl a füleihez. Így is csak homályosan
335 III | meg fogja védelmezni«. (A kis ujjammal taposom el
336 III | Aztán még azt is hozzátette a haldokló, hogy mivel a Réky-névre
337 III | hozzátette a haldokló, hogy mivel a Réky-névre mindig büszke
338 III | Réky-névre mindig büszke vala a megboldogult férjeura, -
339 III | vegye fel jövendõbelije a Réky nevet is.~- Jó - mondá
340 III | több nyomaték volt, s abban a nyomatékban több önérzet,
341 III | Köszönöm - suttogta halkan a beteg, s erõtlenül hullt
342 III | alá finom hosszúkás feje a vánkosokra, mialatt aszott,
343 III | hajolni és megcsókolni azt a kezet, - de hátha mégis
344 III | csizmái durván kopogtak végig a szobákon. A folyosón még
345 III | kopogtak végig a szobákon. A folyosón még akkor is ott
346 III | haját, aztán hátba veregette a tenyerével. Egyetlen nyájas
347 III | Hiszen benne volt abban a hátbaverésben az õ összes
348 III | Mert olyan volt, mint a dió, csak fölül vonta be
349 III | csak fölül vonta be az a vastag kemény kéreg, ott
350 III | volt, mint egy gyermeké, de a nagy hatalma nem engedte,
351 III | gondolkozva lépegetett végig a falun. Hol-hol megállt és
352 III | dörmögé - még haldokolva is a famíliára gondolt.«~Amennyi
353 III | szaladni, mert féltek tõle. A kutyák morogva húzódtak
354 III | húzódtak be az udvarokba, s még a föld is remegni látszott
355 III | remegni látszott talpai alatt.~A Laczkó-gyerekektõl kikérdezte,
356 III | oskolába, megvannak-e elégedve a kántortanítóval, micsoda
357 III | foglalkozásra volna kedvök. A pisze orraikról rájok ösmert
358 III | pisze orraikról rájok ösmert a többi gyerekek közt.~Egy
359 III | virgonc fiú felelgetett neki a legbátrabban.~- No, te is
360 III | Nem én; ki nem állhatom a templomot - felelt a gyerek
361 III | állhatom a templomot - felelt a gyerek makrancosan.~- Hát
362 III | legjobban?~- Legjobban szeretem a vallatásokat.~- No lám!
363 III | Ejnye, gazember! - szólt a nagy Mácsik mosolyogva és
364 III | barackot csattantott fejére a bütykös ujjaival. - Melyik
365 III | Melyik Laczkónak vagy a fia?~- A Boldizsáré.~- A
366 III | Laczkónak vagy a fia?~- A Boldizsáré.~- A Boldizsáré?
367 III | a fia?~- A Boldizsáré.~- A Boldizsáré? Hüm! Kár, igazán
368 III | mogyorófa-botját, s egy jót vágott vele a vásott Laczkó-gyerekre,
369 III | Laczkó-gyerekre, ki bõgve futott egész a korcsmáig, ott azonban kihúzott
370 III | azonban kihúzott egy husángot a kerítésbõl, s hadi pozícióba
371 III | Nagy szerencséje, hogy a nemzetes úr nem hallotta.~
372 III | kongással megszólalt lent a faluban a lélekharang.~Az
373 III | megszólalt lent a faluban a lélekharang.~Az emberek
374 III | keresztet vetettek magukra:~»A szegény Rékyné lelke költözködik!«~
375 III | Rékyné lelke költözködik!«~A lakosság csapatokká verõdött
376 III | lakosság csapatokká verõdött a kutaknál, a kovácsmûhely
377 III | csapatokká verõdött a kutaknál, a kovácsmûhely elõtt. Mi lesz,
378 III | Mi lesz, ugyan mi lesz a kis Biri kisasszonyból?
379 III | megy. Igaz-e vajon, hogy a nagyerejû Mácsik lesz a
380 III | a nagyerejû Mácsik lesz a tútor? Lehetetlen! De bizony
381 III | bizony mégis igaz, benne van a testamentomban, sõt az asszony
382 III | még élõszóval is rábízta a Birit, odahívatván õt halálos
383 III | valóságos oroszlán! Hát eszerint a temetést is õ fogja rendezni.
384 III | Persze õ; máris ott szaladgál a papnál meg a kántornál.~
385 III | ott szaladgál a papnál meg a kántornál.~Pedig el voltak
386 III | azok készülve anélkül is a teendõkre. Minden kétszáz
387 III | olyan nagy temetés egészen a Mácsik haláláig. Hanem akkor
388 III | haláláig. Hanem akkor még tán a palatinus is itt lesz a
389 III | a palatinus is itt lesz a gyászolók között.~Tusnay
390 III | gyászolók között.~Tusnay András, a kántor, mihelyt meghallotta
391 III | kántor, mihelyt meghallotta a gyászesetet, mindjárt hazament,
392 III | hazament, s egész éjjel faragta a versezeteket, mert ki vagyon
393 III | majd ki, van-e hát valami a kaputban; hogyha ebbõl a
394 III | a kaputban; hogyha ebbõl a témából sem tud csinálni
395 III | jeles kántort kívánnak, a boldogult Hanulay is az
396 III | bizony lassan eresztett a véna, másnap délre is még
397 III | másnap délre is még ott rágta a tollat ennél a két sornál.~
398 III | ott rágta a tollat ennél a két sornál.~Búcsúzom, búcsúzom,
399 III | ez fogja majd megríkatni a keresztény gyülekezetet.~
400 III | keresztény gyülekezetet.~Mindenki a halálesetrõl beszélt a faluban.
401 III | Mindenki a halálesetrõl beszélt a faluban. Az öreg asszonyok
402 III | asszonyok ruhaterítgetés közben a lészákon át kiabáltak egymásnak:
403 III | egyik szemét? Hallom, hogy a koporsó valóságos ezüst
404 III | Én édes istenkém, ezek a gazdagok még oda is elviszik
405 III | oda is elviszik magukkal a hivalkodást. Hát a kisasszony?
406 III | magukkal a hivalkodást. Hát a kisasszony? Sír, ugye sír
407 III | kisasszony? Sír, ugye sír a lelkem, de bizony sírhat
408 III | lelkem, de bizony sírhat is.~A bíró háza elõtt egy tót
409 III | elõtt egy tót asszony ült a kalodában egész éjen át.
410 III | tüzes szekeren nyargalni a halottas ház felé. Bizonyosan
411 III | halottas ház felé. Bizonyosan a boldogultért jött, ne menjen
412 III | boldogultért jött, ne menjen gyalog a lelke, hanem úri módon…
413 III | legalább nem szólította meg az a vén tót asszony! Hátha felelt
414 III | Fõtisztelendõ Cselkó János uramnak a bodonyi plébános is eljött
415 III | hogy annál különb legyen a pompa. A temetés napján
416 III | annál különb legyen a pompa. A temetés napján reggeltõl
417 III | reggeltõl kurta estig zúgtak a harangok, majd belesiketült
418 III | majd belesiketült az ember.~A koporsó után roskatagon
419 III | ment talpig gyászruhában a kis Biri. No, ugyan illett
420 III | ugyan illett is ide az a nagy kíváncsiság, hogy mindenki
421 III | kíváncsiság, hogy mindenki a nyakát nyújtogatta feléje,
422 III | tolakodott alkalmatlankodni a megszomorodott gyermeknek.~
423 III | Hát még az öltözködése!~Ez a szerencsétlen Mácsikné,
424 III | fekete ruha rajta, de alul, a kikandikáló fehér szoknyán
425 III | fehér szoknyán rajta van a tavalyi szenny. Oh, oh!
426 III | sárga volt az, mintha csak a tenger siratta volna meg.~
427 III | tenger siratta volna meg.~A fáklyákat is vitték, hiszen
428 III | Hanem aki akar se jöhet ide a gyalázatos utak miatt! Borosnét
429 III | vontatta, úgy jött át. Mondják, a temetés után magával viszi
430 III | Bodonyban. Szerteszét folyt a trics-tracs kisebb-nagyobb
431 III | mindnyájan föltámadunk a Josafát völgyében. Úgy bizony,
432 III | Csak nézte, nézte mereven a koporsót, nem volt már könnye,
433 III | fogyott el legelõbb, most a szava is elállott, minden
434 III | szemeibe, onnan beszélt a koporsónak: »Minek tetted
435 III | Miért hagytál engem itten?«~A sírásók a koporsó alá csempészték
436 III | engem itten?«~A sírásók a koporsó alá csempészték
437 III | koporsó alá csempészték fürgén a kötelet s lebocsátották
438 III | majd megvillant kezökben a kapa, s mohón láttak a munkájukhoz.
439 III | kezökben a kapa, s mohón láttak a munkájukhoz. Mert mesterség
440 III | egyéb látható változás marad a halottak után? Púpossá teszik
441 III | idõre az anyaföldet.~Hanem a rögök dübörgése mégis rettenetes.
442 III | dübörgése mégis rettenetes. A hang, amit a néma koporsó
443 III | rettenetes. A hang, amit a néma koporsó ad…~Távol a
444 III | a néma koporsó ad…~Távol a kis falusi toronyból ide
445 III | falusi toronyból ide hallik a harangkongás, a szél megrázza
446 III | ide hallik a harangkongás, a szél megrázza a fákat az
447 III | harangkongás, a szél megrázza a fákat az apró púpok között.
448 III | egy meghalt ember. S ezek a meghalt emberek összecsapják
449 III | meghalt emberek összecsapják a tenyereiket, a rögök pedig
450 III | összecsapják a tenyereiket, a rögök pedig tompán kopognak
451 III | rögök pedig tompán kopognak a koporsón: drob drob! Hallod-e
452 III | egy-két millió esztendeig!~A szertartás után megindult
453 III | szertartás után megindult a kritika, ami dicséretes
454 III | bontakozott ki legelõbb… A gáncsolandókat még csak
455 III | otthon. Legtöbb elismerés a búcsúztatót illette. De
456 III | összehozni? Az asszonyok a szemfedõ kilátszó csipkéit
457 III | csipkéit emlegették, milyen kár a férgeknek… milyen kár!~Mácsik
458 III | Mácsik ellenben, mialatt a hantokat igazították a sírásók,
459 III | mialatt a hantokat igazították a sírásók, odajárult a tekintélyesebb
460 III | igazították a sírásók, odajárult a tekintélyesebb családokhoz,
461 III | lenézõ pillantást vetve a kisebbekre, kik tiszteletteljesen
462 III | tiszteletteljesen húzódtak hátra a nagy ember elõl, s meginvitálta
463 III | ember elõl, s meginvitálta a halottas torra, mivelhogy
464 III | megtiszteltetés ért, leginkább a Laczkó-családbeliek, különváltak
465 III | Laczkó-családbeliek, különváltak a széledezõ tömegtõl, s a
466 III | a széledezõ tömegtõl, s a temetõn túl a kis gyalogúton
467 III | tömegtõl, s a temetõn túl a kis gyalogúton mentek át
468 III | gyalogúton mentek át csapatostul a Mácsik-kúria felé, hol már
469 III | felterített asztalok várták õket a félszer alatt.~- Ni, a mágnások! -
470 III | õket a félszer alatt.~- Ni, a mágnások! - mondák irigykedve
471 III | mágnások! - mondák irigykedve a kimaradottak, utánuk nézegetve,
472 III | adott már valakinek, ha a rettenetes Mácsik jó szemmel
473 III | hagyják ki mindenünnen ezt a szegény Laczkó Boldizsárt?
474 III | rongyos ruhája vagyon, s mert a felesége nem jár selyemben.
475 III | selyemben. Pedig éppen illik a Laczkóhoz. Nagyravágyó õ
476 III | Nagyravágyó õ is, s csak a nyomorúság kényszeríti,
477 III | nyomorúság kényszeríti, hogy a kollármesterséget vigye.
478 III | viszi; mert amellett, ha a felesége nem gondozná, már
479 III | éhen halt volna valahol a lésza alatt.~- Csakhogy
480 III | vajon mi lesz akkor abból a vásott kölyökbõl? Minek
481 III | Minek is az ilyen embereknek a gyerek, ha nem bírják becsületesnek
482 III | szalmakötéllel övezik is a derekukat… Vért vízzé ne
483 III | derekukat… Vért vízzé ne tegyen a halandó ember, ha még olyan
484 III | Azután, mintha megbánná, hogy a nagy Mácsik ellen ejtett
485 III | Így beszélgetve mentek ki a temetõbõl Toldy Mihály uram
486 III | leszólták rendre azokat, akiket a temetésen láttak, azalatt
487 III | temetésen láttak, azalatt a szembejövõk és utánukmenõk
488 III | hunyorítottak az emberek a szemeikkel…~Pedig becsületemre
489 III | becsületemre mondom, nem volt a dologban semmi.~
490 IV | IV. FEJEZET~A LACZKÓ-HADAK~Fürgén gyülekeztek
491 IV | LACZKÓ-HADAK~Fürgén gyülekeztek a vendégek a Mácsik-portára,
492 IV | Fürgén gyülekeztek a vendégek a Mácsik-portára, még mosolya
493 IV | némelyiknek. Útközben kiszítta a szél a szomorúságot az arcokból:
494 IV | Útközben kiszítta a szél a szomorúságot az arcokból:
495 IV | dolga az arcokkal.~Mácsikné a fekete szoknya elé odakapcsolta
496 IV | szoknya elé odakapcsolta a fehér szakácskötényt, derekán
497 IV | szakácskötényt, derekán csörögnek a kulcsok. Reszelõs hangja
498 IV | hiányzik? Ej no, oda kell tolni a lócákat az asztalokhoz.~
499 IV | lócákat az asztalokhoz.~A bizalmasabbak (átkozott
500 IV | átkozott ebcsontok ám ezek a férjek) a konyhába is benéznek,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-3838 |