Rész
1 II | ha valami akar lenni az úr a restóráción, csak nekem
2 II | Csakhogy az aerarium nagy úr. Annak száz keze van. Hallod-e
3 III | még a többit.~A nemzetes úr elindult Birivel, azaz,
4 III | legyen, jószágban a nemzetes úr parancsol… de a leányka
5 III | szerencséje, hogy a nemzetes úr nem hallotta.~Másra hallgatott
6 IV | valami ismeretlen csinos képû úr könyököl, nem tudom, hol
7 IV | tovább ment a tisztelendõ úr vállait megveregetni, amiért
8 IV | odahajította a nemzetes úr szeme közé, hogy annak meglepetésében
9 V | teszem, hogy a nemzetes úr nimbuszán akár emeljek,
10 V | Ugye a bodonyi új kántor az úr?~- Nem biz én - válaszolta
11 V | de ha kántorok apja az úr, hát én ugyan mi vagyok
12 V | keresztelõjét. Ha aludni akar az úr, hát menjen isten hírével
13 V | de ha enni-inni akar az úr, akkor kerüljön beljebb
14 V | megvetni - vélte Boldizsár úr -, nem is olyan egészen
15 V | szépség.~- Ne bolondozzon az úr… mert megharagszom.~- A
16 V | cselekednénk, hallja az úr - szörnyûködött Laczkó Boldizsár
17 V | persze - szólt Boldizsár úr, s ripacsos arcát mennyei
18 VI | János a tekintetes alispán úr keresztneve) láttál-e már
19 VI | Mire aztán az alispán úr azt felelte volna mosolyogva: »
20 VI | Laczkó Dénesné -, tekintetes úr. Punktum.~- Az meglehet,
21 VI | persze, hogy tekintetes úr - mondá csendesen - már
22 VI | akit, leugorván Ferenc úr a fürhérces kocsiról, gyöngéd
23 VIII| a megyének, valami nagy úr a szeptemvirális táblán,
24 VIII| nemeslevelét, nem akar õ úr lenni, hogy aztán ne legyen,
25 VIII| megélni télen.~A tekintetes úr éppen haragos volt, s rájuk
26 VIII| utána.~A tekintetes alispán úr maga hozakodott elõ vele
27 IX | nem volt is nemes ember, úr volt az azért - pattant
28 IX | tengerész Szegeden, hallja az úr… Tisztességes hivatala van
29 IX | mind a kettõnek, hallja az úr… Nem ültek azok bent a vármegyeházán
30 IX | hûvösön kétszer is, mint az úr. Most öt esztendeje is bent
31 IX | esztendeje is bent ült az úr, egész nyáron.~Elhalványodék
32 IX | Itt áll elõttünk Mácsik úr…~Biri szeme elõtt összefolyt
33 X | kálvinistává (Cselkó tisztelendõ úr nem akarta eltemetni, hát
34 X | elõadásából az igazat.~- A gyerek? Úr az barátom. Rendben van.
35 XI | perszonális cím, mert a nemzetes úr viseltebb ünnepi ruházatját
36 XI | király. Eresszen hozzá az úr, mert…~- Hja! Ez idõ szerint
37 XI | nagybácsijával. Várja meg az úr odakünn az utcán, míg vége
38 XII | csömör sincs a nemzetes úr hátában. Megtapogatta a
39 XIII| piszokból. Adja ide most az úr azt a pénzt, mert ha nem,
40 XIII| meglátja… Aztán teremtse elé az úr az ezüstgombjaimat a mentémrõl,
41 XIII| Gábor!~De már korlátlan úr volt fölötte a fölkorbácsolt
42 XV | dühtõl tajtékzott a nemzetes úr szája, öklét pedig odaszorította
43 XV | sikerült annyiban, hogy az Úr kiszólította az élõk sorából
44 Fug | vált tisztát, mert Chalupka úr mindenütt otthon van.~És
45 Fug | halálban is a régi nagy úr; marcona, rideg vonásai
46 Fug | egészen az elejérõl… Jegyzõ úr, tessék a vizsgálati jegyzõkönyvhöz
47 Fug | tiszttartó. ~- Írja, jegyzõ úr! - szólt a bíró: »tanú folyó
48 Fug | oszt elment a kegyelmes úr, nem is láttam többé, csak
49 Fug | körülményt is, hogy a derék úr eleinte nagy betûkkel vezette
50 Fug | Mondtam! - ujjongott Kléner úr diadalittasan. Uraim, ez
51 Fug | agyán D. P. betûkkel. Kléner úr megvizsgálván ez új »corpus
52 Fug | találtunk. Õ poéta volt.~Kléner úr látván a tanúvallomások
53 Fug | végre mégis talált Kléner úr valamit.~Egy üres lapot,
54 Fug | következtek volna!~Kléner úr felkiáltott örömében.~-
55 Fug | Bizonyára, édes Pintér úr, bizonyára. De én a törvény,
56 Fug | No, no, no, tiszttartó úr; félreértjük egymást. Nem
57 Fug | útjairól. Ön okos ember, Pintér úr, ösmernie kell az emberi
58 Fug | csakugyan nem bírta Pintér úr megcáfolni.~- Nézze meg,
59 Fug | hítt… Teringette!~Kléner úr hagyta õt eszmélkedni.~»
60 Fug | aztán történet!…«~Kléner úr egészen közel lépett az
61 Fug | behordatlan… ~- Eh, - mondá Kléner úr - kinek gazdálkodik? Örökös
62 Fug | föltuszkoltatni a kocsira.~Kléner úr még a kocsiról is egyre
63 Fug | dolgokat is, miket talán Kléner úr orra sem lenne képes kiszimatolni.
64 Fug | sietõ prókátornak (Pintér úr fiának) azt mondta, hogy »
65 Fug | nyomban megérkezett, s Kléner úr tele szíván orrát, lassankint
66 Fug | társalgás garatján.~Kléner úr önbizalmának visszatértével
67 Fug | szobára mutatott.~Kléner úr udvariasan karját nyujtá,
68 Fug | szomszédszobában? - kérdé az öreg úr. ~- Egy úr… egy vendég…
69 Fug | kérdé az öreg úr. ~- Egy úr… egy vendég… kissé gyöngélkedik -
70 Fug | Kléner dolga.~Maga Kléner úr pedig egész hidegen húzta
71 Fug | lehet mindig jókedvû.~Kléner úr éppen akkor ért Évi közelébe,
72 Fug | egy megjegyzést. ~Kléner úr ünnepélyesen szívére tette
73 Fug | Ezzel mindent elront.~Kléner úr most ahhoz a ponthoz jutott,
74 Fug | tombolt örömreszketve Kléner úr lelke. Milyen orr!… Milyen
75 Fug | felelt kegyed? - kérdé Kléner úr mohón.~- Megmondtam neki,
76 Fug | Patvarba! - álmélkodék a jó úr, míg homlokára mogyorónyi
77 Fug | mondta! - szótagozá Kléner úr lehangoltan.~- Szavai komolyan,
78 Fug | azt neki felfedni.~Kléner úr felkelt, meghajtá magát
79 Fug | szokott mosolyogni.~Kléner úr elõtt most feltárulni látszott
80 Fug | eseménynek, hogy Cserepes jegyzõ úr Szirupka méltó bosszúságára
81 Fug | a megnyílt ajtón Kléner úr lépett be nagymérgesen.~-
82 Fug | szólt kedvetlenül Kléner úr, mint kinek orra vére foly.~-
83 Fug | messze van - mondá Kléner úr, kinek kedve telt bosszúját
84 Fug | fotográfiáját.)~- Cserepes úr, ön buzgó tisztviselõ, -
85 Fug | tisztviselõ, - szólt Kléner úr meghatottnak látszó hangon, -
86 Fug | személyleírással…~- Hogyan, fõnök úr? - kérdé az indignálódva.~-
87 Fug | Hála istennek…~Kléner úr keserûen ráförmedt.~- Mi?
88 Fug | ez elszomorító…~Kléner úr oda volt a felindulástól.~-
89 Fug | bizonyára, - felelt Kléner úr - azonban a bûnös vallomása
90 Fug | iratokhoz! - szólt Kléner úr, a levelet Cserepes elé
91 Fug | kastélyban megmondták, hogy az úr nincsen otthon, délután
92 Fug | bizonyára! - felelt Kléner úr s maga is szelencéjéhez
93 Fug | hát embervadászat!~Kléner úr közbeszólott:~- Nagyon jól
94 Fug | halálig.~- Elég - szólt Kléner úr. - Ön befejezte vallomását.
95 Fug | hogy vezesse ki. ~- Bíró úr, - szólt a bûnös az ajtóban
96 Fug | önnek… mutassa elõ Cserepes úr.~A fiatal Pintér figyelmesen
97 Fug | Hogyan? - kérdé Kléner úr vontatva.~- Pszt! Csitt! -
98 Fug | szikrákat szórtak. Kléner úr türelmetlenül toppantott.~-
99 Fug | nem bírt azoknak Kléner úr füleinek fölfogható alakot
100 Fug | tompán. - Nem! Nem!~V.~Kléner úr szánakozóan nézett rá.~-
101 Fug | kötözni - vélekedék Kléner úr valamivel nyugodtabban.~
102 Fug | Miért? - kiáltott fel Kléner úr.~- Mert sokkal nagyobb,
103 Fug | Daróczy puskájában.~Kléner úr pedig ott állott az asztalhoz
104 Fug | oh! - hajtá egyre Kléner úr.~Az ügyvéd sietett elégtételt
105 Fug | volt a vizsgálat?~Kléner úr megsemmisülve ugrott nyakába.~-
106 Fug | bennem, melyet most az ügyvéd úr fölrázott, életre ébresztett.
107 Fug | Bocsánat, vizsgálóbíró úr, ön igaztalanul vádol engem.
108 Fug | kiizzadt homlokkal Kléner úr, - ön éles ész! Teringette!~
109 Fug | ezt a föltételt, s Kléner úr hozzálátott eszméi rendezéséhez;
110 Fug | nézett rá rémesen…~Kléner úr a belépõ vádlott felé fordult.~-
111 Fug | szünetet tartott Kléner úr és hosszú lélegzetet vett.~-
112 Fug | leverte lábáról.~- Kléner úr, ön derék ember! - szólt
113 Fug | a bíróhoz lépve.~Kléner úr élénken szorítá meg kezét,
114 Fug | rá! szippantsunk!~Kléner úr bekövetkezett prüsszentéseire
115 Fug | tágabb körökben is, s Kléner úr neve emlegetett lõn. Még
116 Fug | kisbelédi vizsgálatot, s Kléner úr megérte azt a régen álmodott
117 Fug | név egyre késik. Kléner úr nem csügged el a gusztálás
|