Rész

 1  I  |            még csak a nagy riadalom, mikor híre ment villámszárnyakon
 2 II  |           mindenkit levert ökleivel, mikor tekintélyesebb lett, és
 3 II  |             hát ülj le, ha eljöttél. Mikor is voltál itt utoljára?~-
 4 II  |              országokba tapasztalni; mikor pedig visszakerül, be kell
 5 IV  |             szép volt valamikor - de mikor?). Ennek a kántornak jobb
 6 IV  |          rikácsolóvá változott, mint mikor a fazék reped vagy az ablaküveg
 7  V  |            ebédlőben magára hagyják, mikor már rózsaszínűbbnek látja
 8  V  |             megmondani. Hogy kezdte, mikor? Pályafutásának elejére
 9  V  |         Filcsik anyósa) a kemencébe, mikor õ arra járt délután, tojás
10  V  |             elmegyünk, gyerekecském…~Mikor odaértek, Filcsik éppen
11  V  |             nem ismerte a helyzetet. Mikor aztán a kezében voltak a
12 VI  |        feleli Boldizsár kelletlenül.~Mikor újra visszatér Chalupka
13 VI  |            megjárnánk mindnyájan, ha mikor már beleköltöttünk ezreket,
14 VI  |            az édes füvek hónapjában? Mikor még a hegyszakadék is olyan
15 VII |           volt, odament a gyerekhez, mikor az végre kibontakozott az
16 VII |            öltözködött díszmagyarba, mikor ezt a hírt meghozták neki,
17 VII |          hajtogatta:~- Hogyne innám? Mikor olyan nagy okom van. A tekintetes
18 VII |     Boldizsárné mindig úgy remegett, mikor a »kis király«-t szívéhez
19 VII |        csodálkozott egy kicsit, hogy mikor az utcán régi szokás szerint
20 VII |          annál bolondabb dolog, mint mikor a fantaszták kezdenek mûködni.
21 VII |              rá lehet ösmerni, s az, mikor meg akarta ütni a fiút,
22 VII |              zászlókról se különbek.~Mikor a faluból kiindultak, mind
23 VII |              szét többfelé az ember?~Mikor a bodonyi határt is elhagyták,
24 VII |            Suska ment rajta egyszer, mikor a gyapjút szállították;
25 VII |             mi meg nem köszönnénk.~- Mikor lesz az még a maguké? Megeszem
26 VII |             kapálják meg az egészet. Mikor még én ott voltam, az öreg
27 VII |          volt csak az igazi komédia, mikor az elsõ megyegyûlést tartották.
28 VII |      Chalupka - szólt a nagy Mácsik, mikor Pestre érkeztek.~- Még nem.
29 VII |               hazaindulának.~Mácsik, mikor a legszélsõ pesti házakat
30 VIII|         legkiáltóbb példa Bodonyban, mikor egy jobbágyról, Csiki Istvánról
31 VIII|         fundálta ki a kántor (kivált mikor még a híres Hanulay élt)
32 VIII|      beillett volna még fûzfának is.~Mikor a híres Mácsik meglátta
33 VIII|        szattyáncsizma a bevégzõdése.~Mikor megvolt minden, föltették
34 VIII|       asszonydeputációt. Mosolygott, mikor elõadták az út-ügyet, megsimogatta
35 VIII|           bodonyi kastély asszonyát, mikor mindnyájan neki udvaroltak.~
36 IX  |             elköltözött éppen aznap, mikor a Barosné társzekerei hozták
37 IX  |       anyósát, Huszárnét ez a szó, s mikor hazafelé mentek, visszaöklelte
38 IX  |           Úgy odaborult a koporsóra, mikor leeresztették, hogy kalapja
39 IX  |         viszi a pört tovább is?~- De mikor egy csöpp érdeke sincs már
40 IX  |             Hiszen nagy lány már az! Mikor nõtt meg ez így? De milyen
41 IX  |              Mácsik valamikor régen, mikor még mint fiú ministrált
42 IX  |              nem, mert a búzából is, mikor vékába öntik, véletlenül
43 IX  |         tõlük venni Mácsikot, s mint mikor a méhrajból agyonütik az
44 IX  |    elszóródása egész nyárig tartott, mikor egyszer csak híre terjedt,
45 IX  |         milyen kínos neki.~Egy este, mikor az ambituson ültek, mégis
46 IX  |              nem moccanhat. - Aztán, mikor nem tartozott az »összeboronálás«
47 IX  |      barlangot meg a pokol tornácát, mikor a menny kezdett neki aláereszkedni.
48 IX  |               Tört volna el a lábam, mikor elõször ide tettem.~- No,
49 IX  |             Biri lesütötte a fejét.) Mikor a lányok nagyok lesznek,
50  X  |              az - biztatta Chalupka, mikor panaszkodott elõtte. - Az
51  X  |              is éppen így nézett ki, mikor házasodott.~- Vigye el az
52  X  |             hiszem, fiam, hogy éjjel mikor alszol, meg nem nyergelnek
53  X  | kendõváltáson, de annyit ittam, hogy mikor az egyik Motosiczky (ki
54  X  |           hívattam kegyelmeteket.~De mikor aztán lassankint elkocogtak
55 XI  |               majd elájult mérgében, mikor Chalupka visszavitte a gyűrűt,
56 XI  |              mindenütt volt kifogás, mikor péntekre visszajövet a dinomdánomoktól
57 XI  |             ott meg az történt, hogy mikor Chalupka rágyújtott ebéd
58 XI  |      bandérium ment eleibe Bodonyig, mikor jött, a menyegzõi ebéden
59 XI  |              korhely Chalupkával.~De mikor a dínom-dánom után újra
60 XI  |              teher a lelkérõl. Most, mikor feje a felhõkig ért, mikor
61 XI  |           mikor feje a felhõkig ért, mikor már õ parancsolt a megyében
62 XI  |             se beszélem az utazását.~Mikor másnap este a Csomaközyék
63 XI  |           homlokát az érdeklõdéstõl, mikor egyszerre megjelenik egy
64 XI  |           várjak én az alispánságra, mikor én mindjárt király lehetek«…
65 XI  |         Éppen vissza akart fordulni, mikor az átelleni házfalon egy
66 XI  |          Burgonyát hámoznak…~Reggel, mikor kijózanodott, volt még egy
67 XII |        megkompolyodott az emberiség. Mikor elérte hatalma tetõpontját,
68 XII |          elérte hatalma tetõpontját, mikor már a célnál van - egyszerre
69 XII |        kérdése volt az útibiztoshoz, mikor megjött:~- No, és mi újság
70 XII |         tótoknak a korponai vásáron.~Mikor a lovat kivitték az udvarból,
71 XII |          Megérkezett!~- Megérkezett? Mikor?~- Az éjjel.~- Talán meg
72 XII |             el? - kérdé síri hangon, mikor föleszmélt.~- Valami pesti
73 XIII|            szépszerével elkerülheti!~Mikor a fekete ember a hídra ért,
74 XIII|           meg, hogy megjött Gábor, s mikor reggel látták Mácsiknét
75 XIII|            nem emlékeznek Pribolyon…~Mikor Mácsikné becsörtetett a
76 XIII|            annak a keblére temeti, s mikor ott feldörzsölõdik az arca
77 XIII|   feldörzsölõdik az arca bíbornak, s mikor mosolyogva emeli föl megint,
78 XIII|            csak igazán szép…~Hát még mikor enyelegve kérdi: »Kedves
79 XIII|          színhelyen azon tanakodtak, mikor Mácsikné mély sóhajjal kinyitotta
80 XIV |               gyávává tett a csapás! Mikor az utolsó gerenda is összetört
81 XIV |               Láttam, nemzetes uram. Mikor elment…~- Elment? Hát hova
82 XIV |           sürgés-forgás támadt, mint mikor valami nagyon kedves vendég
83 XV  |       csapatokhoz akart csatlakozni.~Mikor utasaink a tarai erdőcskéből
84 XV  |          magát rangosan. Olyan volt, mikor a sorba lépett, mintha újjászületett
85 Fug |            ebédlõben magára hagyják, mikor már rózsaszínûbbnek látja
86 Fug |            sírva is fakadt, mert hát mikor olyan nagyon érzékeny szíve
87 Fug |     selyemmel átszőtt napok emlékei. Mikor még mint fiatal óráslegény (
88 Fug |              a leány.~Eh, bolondság! Mikor úgy félév múlva visszakerült
89 Fug |            műhelyről gondoskodnia, - mikor szépen elélhet a szegény
90 Fug |     eltakarják; még a foga is vacog, mikor odanéz:~»Oh, ki hitte volna!
91 Fug |              margót.~- Kezdhetjük.~- Mikor beszélt ön utoljára a gróffal? -
92 Fug |          állítá meg azokat. Különben mikor inquirált, csak az egyiket
93 Fug |             kell az ön leányával. ~- Mikor? - hebegé Pintér bácsi.~-
94 Fug |             van-e abban logika, hogy mikor valakinek öröm ül a szemeiben,
95 Fug |          csizmapatkója szikrát adna, mikor térdig lubickol a vízben.
96 Fug |          válik igazán érthetetlenné, mikor már meg van magyarázva.~
97 Fug |             mondja: »hála istennek«, mikor engem valaki tönkretesz.
98 Fug |        vizsgálóbíró mosolyogva, mint mikor otthon azzal biztatja a
99 Fug |               s keresi az igazságot.~Mikor kijött, arca sugárzott.~-